Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-31 / 171. szám

pfiLMAbVArtOKSZAŰ 1943 lullus 31 fennésbcszolgálfalás keretében bo­csátunk n köz rendelkezésére, cgye­idül ucm lesz elég a városok lakói­Bak és az Ipari központok dolgozói­Bak ellátására. Mi tehát azt javasol­tuk, hogy nz a gazda, aki a kőtelezőn leiül egy bizonyos gabonamennyiséget beszolgáltat, ne csak a maximális árat kapja meg. hanem az árnak egy lehetőleg nagy részét, nem papírpénz­ben, hanem olyan iparcikkekben kap­ja meg, amelyre égetően szüksége van. Meg vagyok gy őződve róla, hogy a bazalias gazdák Icüsmcrve az önkén­tes beszolgáltatás jelentőségét megfe­lelnek a beléjük helyezett bizalomnak és önkéntesen annyi gabonát szolgál­tatnak bc, ami lehetővé leszi, hogy a jövendő termésig t ipari munkás­ság igényeit kl lehes: en elégilenl. Számíthatunk a Szovjetunió segítségére Nagyon jól tudjuk, hogy bármilyen szorgalmas a városi munkásság és a falu népe, bármilyen odaadóan tel­jesítse is kötelességét, feltétlenül szük­légúnk van külföldi segítségre. As idén már háromszer kaptunk külföldi gazdasági srgitségot. Amikor március­ban Budapest élelmezési helyzete ka­tasztrófa lisrn fordult, a Szovjetunió nagymennyiségű élelmiszert bocsá­tott a budapesti dolgozók rendelke­zésére. Amikor tavasszal az volt a veszély, hogy benzin és petróleum hiányában a traktorok nem tudják Ielszánlnni a földel, újra a Vörös Hadseregtől kaptunk 12 ezer tonna petróleumot, benzint és kenőolajat. Amikor most, Jnnius végén kifogyott B tavalyi termés, újra csak a Szov­jetunió siclett segítségünkre. Bizto­sak vagyunk abban, hogy ez n segít­ség mindig megérkezik, valahányszor a fiatal magyar demokrácia nehézsé­gek közé kerül. A magyar demokrácia belső sikerei­nek hatása alatt erősen megnöveke­delt nemzetközi tekintélyünk is. En­nek hatására egyre-másra igen ko­moly kereskedelmi tárgyalásokra van kilátás a szomszéd országokkal, első­sorban a nagy Szovjetunióval. (Hosz­szantartó lelkes éljenzés és taps.) Minden reményünk megvan arra, hogy ezek a tárgyalások sikeresen folynak és eredményük hamarosan megmutat­kozik. Ilyen eredmény n többi között uz, hogy Magyarország gyapotot és egyéb olyan szövőanyagokat kap, ame­lyekkel végre megindulhat a rnha­szővés és a falu, valamint a város dolgozói végre újra tcxlilanyagokhoz juthatnak. At kelt szervezni a hadsereg tisztikarát Az infláció elleni harchoz hozzá­tartozik az állami jövedelmek emelése Is. Az állami jövedelmeket feltétle­nül emelni kell, kúlönuen nem ludjuk B drágulást megállítani. Mint tudják, Bz elmúlt héten a magyar demokrácia bárom minisztert cserélt ki. Megvan B remény, hogy az uj pénzügyminisz­ter sokkal nagyobb megértéssel fog­lalkozik ezzel a kérdéssel, mint előd­je és az állami jövedelmek fokozásá­rai is hozzájárulunk a gazdasági élet készségesebbé tételéhez. A fiatal demokrácia most nz egyik cgnehezebb kérdésnek, az infláció­jak megoldását vette n kezébe. Kérem Szeged és Csongrád vármegye dolgo­tóit, segitsen nekem ebben a munká­ban. Értsék meg e nagy feladat fon­tosságát és ha kell, a város és falu mind a dolgozója hozza meg a szük­séges áldozatokat, amelyek később kamatos kamatokkal térülnek vissza. Az infláció cl'eni harchoz hozzá­tartozik a reakció elleni harc fokozá­sa is. Nem dolgozhatunk nyugodtan, ha lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hegy gépezetünkbe rosszindulatú ke­lek homokot szórnak. Minden olyan heI•>'••. ahová u reakció befészkelte ma-jál. ki kell füstölnünk. Az uj ma­gyar hadsereg egy ezredese, láczai Szabó felszólalásában azzal biztatóit bennünket, bogy a hadsereg nem lesz a reakció mentsvára és a tisztikar, valamint a legénység demokralikus alapon áll. Nagyon őrülök az ilyen megnyilvánulásoknak és tudom, hogy a tiszlikar jelentós és a legénység legnagyobb részét ez a szellem hatja át. De nem hunyhatunk szemet afeleit, hogy a tiszlúcarban igenis vannak re­akciós tünetek. A magyar demokrá­cia, amely fő figyelmét az újjáépítés kérdéseire fordította, kissé elhanya­golta a hadsereg problémáit — mert hiszen nfájusban vége volt a hábo­rúnak. Egyik feladatunk most, gon­doskodni arról, hogy a hadsereg egészséges, demokratikus irányban fejlődjék, a többi közölt ugy is, hogy a tisztikart felfrissítsék a munkások és parasztok harcra termelt, demo­kratikusan gondolkozó fiatalságával. A Magyar Kommunista Párt javasolni fogja a Magyar Nemzcli Függetlenségi Frontba egyesült többi pártnak, hogy minél hamarabb kezdjük meg olyan tisztiiskolák felállítását, amelyek hall­gatói kizárólag vagy túlnyomó több­ségben a parasztságból és munkásság­ból rckrutűlódjnnuk.' Felhívás a tanítókhoz és a többi értelmiséghez Most, liogy n demokratikus állam berendezkedés kezrl megfelelő irány­ba terelődni, figyelmet szentelhetünk n demokratikus "közoktatás kérdésé­nek is. Ezt a kérdést is kis«é figyel­men kívül hagytuk az utóbbi időben. Enpek ercJinényc az lelt. hogy a köz­ok ta'ás terén nein történlek olyan ko­moly lépések, amelyeket a demokrá­cia érdeke megköveteli \'otna. Nem történt például úgyszólván semmi a mur.kás- és paraszttómegek művelt­ségének emelésére. Kevés történi 3Z iskolán kívüli népművelésért, a mun­kásegyelcmek előkészítéséért is. Né­hány hét mnlva kezdődik a tanév és még ma sincsenek demokratikus tan­könyvek. Nemcsak a Kommunista Párt, de a magyar demokrácia sem nézheti tétlenül, hogy az ifjúságot olyan tan­könyvekből tanítsák, amelyekben ben­ne van Itóman Bálint kezenyoma, a Mozik műsora: Kerté Mezi: Ma Texas II. (\ száguldó fantom) Azonkívül: Matirt-krónika. Helváresl Mezi Ma és mindennap bemutatjuk a ma­gvar filmgyártás reprezentáns alkotá­sát Szováti Éva cimü filmet, Karáriy, Jávar, l.eliatai főszereplésével. Ezt meg­•lőzi a MAFIRT budanesti k.ónikája Horthy Miklósok és Szálasi Ferencek szelleme. Ezzel kapcsolatban külön szóval for­dulunk nz értelmiséghez és elsősor­ban a (anitókhqz, tanárokhoz, kérjük öket, hogy az ehnult 25 év reakciója után jöjjenek a demokratikus átneve­lés kérdéséhen segítségünkre. Kérjük őket, harcoljanak a reakció marad­ványai ellen és gondoskodjanak, hogy az uj tanévben, mindenült a demokrá­cia szelleme érvényesüljön az isko­lákban. Ezzel kapcsolatban külön felhívással fordulok a magyar kom­munistákhoz, elsősorban az ipari munkásokhoz. Ezek közül nem egy — ugy tudom — ferde szemmel néz nz intelligenciára és nem szívesen lűlj:. a harcos kommunisták sorai kö­zölt az egyelőmet, vagy főiskolát vég­zetteket. Aki igy gondolkozik, az a legjobb akarat mellett Is kárt okoz ugy saját pártjának, mint a demokrá­ciának. A Magyar Kommunista Púrl óriási súlyt helyez arra, hogy az egész értelmiség meginduljon a de­mokrácia ulján és segitsen az orszáa újjáépítésében. Különös súlyt helyez arra és bccsülclkérdésénck tartja, hogv a haladó értelmiség legjohhiai benne is legyenek a Kommunista Párt­ban. Fél esztendővé! ezelőtt ilyen ja­vaslatunk süket fülekre talált volna. Ma azonban a Kommunista Párt fél­cszlendős működése alapján az értel­miség meggyőződ heteit róla, hogy á párt minden lépését egyedül és ki­zárólag a magyar nemzet érdeke ve­zeti. Aki rájón erre az igazságra, az tartsa kötelességének oda belépni, ahol a legtudatosabban, a legvilágo­sabban, a legszervezettebben és a legfcgyelmczcltcbbcn harcolnak Ma­gyarország újjáépítéséért. Meg lehet állapítani, hogy a fiatal magyar demokráciára, amely csak 6—7 hónapos múltra tekinthet vissza, az egész világ komoly elismeréssel te­kint. Minél több sikert érünk el idő­ben a termelés és az újjáépítés front­ján, annál nagyobb rokonszenvvel néz bennünket a haladó emberiség és an­nál nagyobb lesz az a támogatás, amelyben bennünket részesít. A ma gyar reakció tudja, hogy most már nincs az az erő, amely az életerős, fialat magyar demokráciát belülről meg tudná dönteni. Egyetlen reménye valami külső segítség. Nincs az a fontos külpolitikai esemény, amelyből a reakció meg ne próbálna magánnk valami reményt kicsiholni. Amíg a sanfranciskói értekezlet folyt, Olvasóinkhoz t At njsá* előállításihoz szüksé* gr* nyersanyag, elsősorban a rolá­cles papiros ára olvan mértékben drágult, bogy a szegedi napilapok áremelést voltak kénytelenek el­haUrotnl. Ennek folytán e héttől kezdve n szegedi napilapok ára hétköznap 8 pengő, vasárnap A pengő, heti előfizetési ára pedig 18 pengi lesz. hányszor áililolta a suttogó propagan­da, hogy a Szovcjlunió és az Egyesült Államok visszavonhatatlanul összever­nek és a veszekedésből talán h3borw is lesz. Az angolszászok nyeregbe se­gítik Magyarországon a reakciót ét utána vissza lehel csinálni a főidre formot, újból kezdődik a reakciós élet. A reakciónak ez a reménye öst­szeomlott. A sanfranciskói konferen­cia a győztes hatalmak még szorosabb együttműködését eredményezte. Hasonló volt a helyzet a lengyel­kérdésben is. Három héttel ezciőll a lengyelkérdés is véglegesen mego'ri' dott," mégpedig lényegében, ahogy azt a legórdekeltebb nagyhatalom, a Szov­jetunió kívánta. (Lelkes éljenzés.) Az uj Lengyelország vezetői szakadatla­nul hangoztatják, hogy I-engyelország újjáépítésének az az egyetlen módja hogy becsületes és baráti viszonyt tart fenn a nagy Szovjetunióval. A lengyel kérdés megoldasa Ilyen szel­lemben történt. A reakció ebben s kérdésben ls súlyos vereséget szen vedelt Ne Ieíedjük el: mi nem nyertük meg! A legsúlyosabb vereséget azonban három nappal ezelőtt szenvedte cl, amikor az angol választások eredmé­nyét kihirdették. Az angol munkás párt győzelme világraszóló esemény, amelynek hatásút mindenütt érezni fogják — Magyarországon is. Ne fe­lejtsük el, hogy tulajdonképpen Ang­lia a kapitalizmus szülőanyja, Angiin volt az első gyáripari ország. Ott in­dultak meg az első munkásmozgal­mak. Ott dolgoztak a munkásmozgul mak nagy elméleti vezelői: Marx és Lenin (Hosszantartó éljenzés.) ED­ben az országban jutott óriási több ségre a munkások pártja, amefy egye dűl alakítja meg a kormányt. Az an­gol választások ilyen alakulása, a leg­súlyosabb veresége a világreakciónak, veresége természetesen a magyar re­akciónak is, amely az angol reakcióba vetette hizalmát. Az angol nép, a demokralikus angol munkásság meg­felelő választ adott a világrenkciónak. Gondoskodunk róla, hogy a magyar rcakciő minden mesterkedésével szem­beszállunk, de meg kell mondanom, liogy ezek a mesterkedések néha na­gyon finom fondorlatos formákat öl­tenek. A magyar közéletben valami szokatlan tünetet tapasztaltunk. Lép­ten-nyomon az a benvomásunk, hogy néha még vezető körök is ugy intéz­kednek, minlhu nem mi vesztettük volna cl a háborút. A nálunk járt kül­földieknek ez azonnal fc!tün;k Helen­kint kélszcr kellett különböző tárgya­lások folyamán a figyelmeztetést használnom: Barátaim, ne felejtsék el, mi a háborút nem nyertük meg, hanem elvesztettük. Gyakran olyan köve.'e ésekkel ta'álkozunk, amelyeket csak akkor érthetnénk meg, ha ia| győztünk volna. Ezt a felfogást némi' leg azzal lehet magyarázni, hogy • fiatal magyar demoicráciának tényleg vannak komoly sikerei, amelyek ke«» dik clfelcjlettni azt, hogy a magyar hadsereg pár hónappal ezelőtt még harcban állt a világ haladó népeivel szemben. Hozzájárult ehhez az illa­zióhoz az a körülmény Is, hogy g szövetségesek, elsősorban a nngp Szovjetunió, igen nagylelkűen jártali' et a magyar néppel szemben. A re­akció ezt a körülményt most aifá használja fel, hogy igyekszik elfe» iejttetni saját bűneit. Ez nemcsak • mi megállapításunk, hanem Szckfü Gyuláé, az ismert történészé is, aki már hónapokkal ezelőtt felhívta a közfigyelmet arra, hogy a magvaa közéletben valami csodálatos feledés! és önmeqbocsájtási hullám hömpö­lyög végig. A reakciósok nagylelkűen közkegyelmet adnak önmaguknak f igyekeznek elfelejtetni, mit müveiteli egy fél éve, egy éve és 25 esztendőn át Ennek a hangulatnak a következe ményc az. hogv a külföldiek, de bent az országban is meglepetve látják, bogy milyen gyakorlatlan kézzel és a tényleges helyzet teljes félreismeré­sével nyúlnak egyesek az ország na53 kérdéseihez, A Kommunista Párt kéri az egész nemzet támogatását az újjáépítés munkájában I l — Mi, magyar kommunisták, nem féltjük a magyar demokráciát. Tudjuk, hogy ez a riemokrác's e ős és tnélv­gvökerú. Ha kimegyünk a falvakba, látjuk, hocy az uj gazdák, akik a de­mokráciától kapták földjüket, el van­nak szánva arra, hogv ezt a demokrá­ciát élctre-halálra megvédik. Tudiák, ha a domokrácia elvész, újból rab­szolga sorba sülyednek. A város dol­gozói, az ipiri mnnkásság is el van szánva arra, hocy megvédi a demokráciát Ennek mag vannak a külpolitikai elő­feltételei is. Nézzünk körül határainkon. Délen Tito marsall Jugoszláviája a szomszédunk, ettől keletre a meguihő­dott Románia és miniszterelnöke, Groza. észak keleten pedig a nagy Szovjetunio a szomszéd nnk. Ezek a szomszédok egvik garanciája annak, hogy a magvas demokrácia nvndcn viharai dacol ton és eröslörzsü terebélyes fává erősödjék. Emellett azonban tudjuk, hogy mindez nem secit, ha nem folyta­tunk olvan a politikát, amely (minden sikernek alapja: a nemzeti összefogást, \ Mag var Kommunista Párt attól z pillanattól kezdve, amikor a Hortbv* reakció hazánkat ebbe a bűnös hábő* ruha sodorta, azt hirdette, bogy csalc az összes hazafias demokratikus erőig összefő.'ása hozhat menekvést. Ezt hir* deltük tavaly novemberben, mikor itt Szegeden szabadon szólhattunk. Elibe* az elvhez liück maradtunk mindeddig. Szoros egységben állunk a másik nagv munkáspárttal a Sznciá demokrata Párttal, de változatlanul együtt hala*

Next

/
Thumbnails
Contents