Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-17 / 135. szám

^-wwsmmMmmmmmamam ltom és szellem K 6nye« problémához kel hoz/ ínvulntink, amely rtépszo­rüségénél fogva nehezen viseli kritikát, de amelyet éppen népszerűsége és jelentős tömeg­mozgató ereje mialt szigorú iga­zolás alá kell vonnunk, mielőtt friss demokráciánkba átplántál­juk. A testnevelés és vele együtt a sport kérdéseit kellene meg­vitatnunk, annál is inkább, mert ezek demokratikus szervei most vannak kialakulóban. Nem tá­madásról van szó, hiszen a test­nevelés népi szükségessége és rendkívüli fontossága nem is» I bet vita tárgya, de tüzetcsen át kell vizsgálnunk ezen a té­1 n a mult rendszer nagyszámú alkotárát — éppen azért, mert oly számosak... Minden, amire a fasizmus különös gondot for­dított röntgensugarat kíván! Joggal lehelünk kíváncsiak, mi volt az oka a testedzés túlmé­retezett támogatásának? A tcstkultura, a sport tömeg­vonzó karakterű, a fasizmus te­hát haladéktalanul szolgálatába állította. Praktikus eredményei a fasiszta inilitarizmust szolgál­tok, a benne rejlő nevelő erők­I > I pedig ideológiáját iparko­dott terjeszteni. A fegyvert tor­rneszközzé gyormekesitette, a s'opperrcl mérhelő sikert pedig r kölcsi értékké kiáltotta ki. Mint a nevelés egyéb területén, a testnevelésben is hamis útra trrolte az emberek Ítéletét éa céljának megfelelő értékeléshez B .oktatott. Ebben keresendő leg­nagyobb bűne. Testnevelési rendszere anti­demokratikus volt, mert baj­noktenyésztés volt a feladata. Mit is várhattunk volna mást? Felszíni mutatványokkal mélv­s'gekel • ejtetni, biztosan, de le­hetőleg olcsón feltűnni: ez volt n fasizmus! S valóban, olimpiai szereplésünk alapján a tájéko­zatlan idegen aligha gondolhat­ta, hogy lúdővész, angolkór, vérszegénység szép kis hazánk­ban olyan ismeretes nyavalák... A testedzést általánosan kötele­zővé tette, de az megint csak vitatható, hogy a szögletes ka­tonai gyakorlatok alkalmasak-e az izomzat harmonikus fejlesz­tőére? Mert. ifjúságunk széles tömegének csak ez jutott. A rá­t met!ek, a jó testalkatú ifjak képességeit nagy apparátussal f,'tesztelte, de á legjobban rá­szorulók maradhattak a nézők sorában és a puskafogás mellett — mintegy ábrázolva a fasiz­mus melleit egész életükre ki­osztott szerepet... Még súlyosabbak azonban azok :\ bűnök, amelyeket az emberi teljesítmények értékclc­í nek hamis vágányra terclésé­vel elkövetett. Ideológiája szel­lem telenségét, filozófiai alapo­7 ,Hanságul palástolnia kellelt, a szellem teljesítményeit tehát nem volt tanácsos megismertet­ni a széles tömegekkel, mert könnyen kiderült volna, bogy — furcsa véletlen? — a szellem vezető egyéniségei között nem i en akad fasiszta... A kritikai érzék kifejlődését meg kellett akadályoznia, olyan területre kellett teliál "a tömeg érdeklő­dését irányítania, ahol ez a ve­szély legkevésbé fenyeget. A sport iránt érzett minden meg­becsülés mellett is ki kell mon­dani, hogy erre a feladatra ki­válóan alkalmas, mert hogy ki ugrik magasabbat, afelett igazán kevés vita indulhat. Nem vélet­len tehát, hogy a tömegek ér­deklődéséi úgyszólván teljesen ^kötötte a sportversenyek U­vmmmrnmr. „Az igazságügyi testület tagjai me$ akar ók matatni, hogy köztük is vannak haladó szellemű értelmiségi elemek" Beszélgetés az igazságügyi «*nks tervezet elnökéret « szakszerve­zet működéséről, a bírói és ügyészi karnak a demokrácia szolgá­latában vállalt feladatairól (Szeged, junius 9) A népbirás­kodási rendszer bevezetése ráirá­nyította a figyelmet a magya>r» bírói és ügyésji karra, amelyet gyakran vádoltak meg" osztálybi­ráskodással az elmúlt reakciós korszak ideje alatt, valljuk be, sokszor — nem alaptalanul. Erről beszélgettünk dr. IMcesér József ügyészségi alelnökkel, a szegedi államügyészség vezetőjével, az igazságügyi alkalmazottak szabad szakszervezetének elnökével. Demokratikus vonalvezetés — Valóban igaz — mondja az ügyészség vezetője —, bogy a ma­gvar birói és ügyészi kar az el­múlt népellenes rezsim alatt sok­szor Itilbuzgóan szolgálta az lírai­mon levők oszlályérdekeit és Így nem egészen alaptalanul került bele az >osz(áIybiráskndás< gya­nújába. Éppen ezért szakszerve­zetünk, amely március 4-én ala­kult meg, mindent elkövet, bogy tagjait felszabadítsa az ellenszenv nyomása alól, amely egyes sze­mélyeknek multbani antidemokra­tikus magatartása folytán neheze­dett rájuk, Nagv gondot fordítunk arra, bogy az igazságügyi intéz­mények keretén belül demokrati­kus szellem alakuljon ki. Az Igazságügyi testület tagjai meg akarják mutatni, hogy köztük is vannak haladó szel­lemű értelmiségi elemek, akik méltók arra, hogy a demok­ratikus Magyarország lelépi­lésén munkálkodhassanak. Szakszervezetünk minden egyes igazságügyi alkalmazottat szigora vizsgálat alá vetett abból a szem­pontból, bogy demokratikus ma­galartásuak-e és nem irhalók-c ter­hükre a magyar nép érdekeit sér­tő cselekmények. Ennek eredmé­nyeként hivatkozhatunk a többi Között arra is, bogv ebilasiló ál­láspontra helyezkedtünk azzal a kél bíróval szemben, akiknek sze­repük volt Kiss Ernő halálreité­lésében. — A demokratikus vonalveze­tés szakszervezetünk vezetőségé­nek és választmányának összeté­teléből is kitűnik. A vezetőség 8 tagja közül egy tartozik csupán az ügyészi karba, kettő a bírói segédszemélyzet, Öt pedig a telek­könyvvezetők és a segédhivatali tisztviselők közül került kl. Ugyan­ez a helyzet a választmánynál is. Érdekvédelmi szociális javaslatok A szakszervezet gazdasági jel­legű érdekvédelmi intézkedéseiről beszélt ezután az elnök: — Szakszervezetünk vezetősége mindjárt a megalakulást kővető héten illetményfelemelési terveze­tet dolgozott ki, amely demokra­tikus és szociális sikon mozjT elvi újításokat is tartalmazott. Igy megszüntetni javasoltuk a nép­ellenes rendszer ama kiálló igaz­ságtalanságát, bogy a családi pót­lék összege nz alkalmazott fize­téséhez igazodjék: minél alacso nyabb fizetésű a közalkalmazott annál kisebb családi pótlékra jo­gosult. Szakszervezetünk állás­pontja szerint a családi pótlék mindenkit egyformán kell. hogy illessen, ezért olvan érlebnii Javas­latot dolgoztunk kl, hogy minden közalkalmazott egyforma családi pótlékot kapjon. Ugyancsak állást foglaltunk á militarista állanive­zetésnek ama intézkedése ellen is amely a családi pótlék összegét a később született gyermek után fel­emelte. Ez az Intézkedés a katonai idánpótlási anyag szaporítását cé­lozza, ezért indokolatlannak tart­juk nz ilyen és hasonló megkü­lönböztetések lovábbi fenntartását. Nagyon sajnálatos, hogy a kor­minv fizetés javítási rendelete majdnem teljesen a régi antide­mokratikus vágányokon halad, amikor fenntartja a régi esaládi­pól lék-kategóriákat, tehát tovább­építi n kasztrendszert a tisztvise­lői ársn dalom között. Szakszervezetünk külön fel­irattal fordul a kormányhoz a családi pótlék még mindig fennálló antidemokratikus rendszerének kim ;rö". ö'ésr ér­dekében. Nem kerülte cl figyelmünket nz elmúlt rendszerekuek a szabad­ságidő kérdésében elfoglalt anti­demokratikus álláspontja sem. Ezen a téren is az a helyzet, ami a családi pótléknál: minél ISfi JuhIm ÍT, kisebb javadalmazásit a közalkal­mazott, annál rövidebb szabad­sághoz van joga. Ebben a tekin­tetben véleményünk az, hogy al­kalmazott és alkalmazott kőzött nincs helye különbségtételnek » pihenéshez való jog tekintetében. Javasoltuk tehát egységes szabad­ságidő bevezetését az összes kőz® alkalmazotti kategóriákra, Továb­bi szociális tevékenységünk még: a nyugdijasok illetménvrendezésa javaslattal fordultunk a miniszter­hez, akciónk eredménnyel is járt, A Munkásszövctkezetbö 210 tagún* kat szerveztük be. Szorosan vett igazságügyi szak­mai kérdésben is állást foglalt a* igazságügyi szakszervezet. Erről at kővetkezőket tudtuk meg: — Szakszervezetünk vezetőség* antidemokratikusnak bélyegezte * biztosíték melletti sznba'dlábrab«s> zést, mert ez az intézkedés a töp-j vény által elismerten tett különb* séget letartóztatott és letartóztat tott között vagyoni állapotának figyelembevételével. Vagyis azt jo* tentette ez, hogy a gazdag ember* ha bönbe esett, lelt légyen há* akármilyen ? azeml er, szabadlába* védekezhetett, közben esetleg mei is szökhetett, ha letétbe helyezeti egy nagyold) összegei. A szrgénv* ' ember éttől a kedvezménytől el volt zárva, mert noni volt íuó'ijá* ban biztosítékot letenni. Sz.aksz.er4 vezetünk vezetősége nem sokkal megalakulása után felterjesztéssel fordult az igazságügymíniszterhe* az elavult antidemokratikus intéz* kc'dés-tkiküszöbölése iránt. Fetter* vesztésünk — erre büszkén bivuWj kozom eredménnyel is járt: az Igaz .•> (figyminiszter n bűn­vádi perrendtartás idevonat­kozó szakaszának hatályát fel­ffiggesziette és azóta minden óvadék n'Urébeni szabadlábra he'yrzcs megszűnt. — Mindezekkel a demokraitjku* szellemű javaslatainkkal részint; az volt a célunk — fejezte be nyk» tatkozalát az elnök hogy 4 fennálló sérelmeket ki1 üszöbőijűiSj részben azonban az a szomnouf is vezetett, liogy tagjainknak irány* vonalat mutassunk a dómot kus gondolkozás tekinteté! Nem akarjuk ugyanis, hogy ui birói kar mégegyszer beleessei az osztály bíráskodás hibájába. A szegedi igazságügyi szaksze vezet tagjainak száma jelenleg 436 népes csapatta! csatlakozott tehát, a szervezet a demokratikus Ma­gyarország megvalósításáért k&zN d'ők sorába. Nem kétséges, ha bt* ven kövelik a választott utat, el­érik óhajtott céljukat, az. orszájl baladó értelmiségének a demok­rácia alko'ó tényezőjévé való v:W lását. (sz. f.» I galma és alig mutattak fogé­konyságot a szellemi élvezetek diszkrétebb, de mélyebb hatású benyomásai iránt, líz igenis cél­tudatos politika eredménye volt! De még ha nz érdeklő­dés terelése nem is telt volna szándékos, akkor is bűnös len­ne a fasizmus abban, bogy a társadalom értékiléletének elté­velyedését nem gátolta meg és alkotó nagyságaink népszerűsí­tésének elhanyagolásával az if­júság tájékozódását károsan be­folyásolta. Természetes ugyanis, hogy az az ifjú, aki előtt a szel­lem produktumai ismeretlenek maradhattak, aki a tehetségeik támogatását csaknem kizárólag a sport területén észlelte, szel­lemi képességeit is izmai tu­datos fejlesztésére fordította és ezen a síkon kereste az. érvé­nyesülést. Ideálja a dédelgetett, világotjárt sportbajnok lett és mint >időszerűtlen* figurát fi­ovc-iemre sem méltatta az elha­nyagolt tudóst, vagy művészt. A test és szeltem egészségei egyensúly állapotának felborulá­sáért a fasizmus súlyosan fele­lőst A jövő testnevelésének a lé­nyegben kell ujat hoznia. Fel kell számolnia elsősorban a fa­siszta fogalomzavart, mert a sport nem azonos fogalom a versennyel, sem a versenyre­készül ődéssel; a tömegsport sem katonás felvonulás. Lehetőséget kelt teremtenie és irányítania kell az ifjúságot, amely ösztö­nösen keresi mozgásszükségle­iének kielégítését Figyelembe kell vennie az ifjuság különböző munkakörében keletkező külön­böző igényeket és más tartalmat kell adnia a szabad levegőn dol­gozó földműves ifjuság, a zárt helyen fizikai munkát végző munkásifjuság és a szellemi foglalkozást üző, semmit-mozgó ifjúság lestedzésének. A liamis­sáetóf mentes célkitűzés alapién meginduló munka meghozza majd azt a . harmóniát, ámely­nek lest cs szellem viszonyában uralkodnia kell. Talán fölösleges, de a félreér­tések bizlos elkerülése mi tt mégsem árt mégegyszer hangsú­lyozni: az elmondottak nem tá­madás a sport, sőt nem táma­dás a tisfctacélu versenyzés el­ten sem! A demokrácia nem kívánja megzavarni senki ár­tatlan szórakozását, nem óhajt­ja a sportversenyek közönségét koncertek, irodaimi estek, vágy képkiállitások termeibe erősza­kolni. De ugy erkölcsi, mint hasznossági szempontból mér­í legelésévcl súlyt helyez arra, ] bogy az állam nevelő tevékeny­sége egyaránt megnyilvánuljon ! az ifjúság teste és szelleme el­látásában. Né terelje többé az < ifjúságot, hanem teremtsen szá­mára lehetőséget, hogy az üdü­lés eszközei között hajlama sze­rint választhasson.

Next

/
Thumbnails
Contents