Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-16 / 134. szám

II. évlolyam 134. szám. Szeged, 1945. junius 16, szombat Ara 2 pengft 4 Magyar (Nemzeti Függetlenségi Front Lopja A falu uj kópé ne még kevesek előtt tiszta. Ez érthető is, mert hiszen a multat és a változtató erők igazi értékét kellene Ismerni előbb. Töljb cikk és beszéd kihangsúlyozta már, hogy a falu átformálásában a legjelentősebb tényező a földreform. Forradalmi jelentőségű változást hozott a földreform, amit végrehajtottak ugyan, de az uj életformákat kialakító hatása még csak ezután fog jelentkezni. Amit ma az uj falustrukluráról mondhatunk, az nem is egy lerögzíthető, nanem állandóan fbrmálódó falujcép. A mult rétegei élesen határolódtak el egymástól s az egységre törekvés csak hangzatos jelszó volt. De nézzük a falu összetételét: legalul volt a parasztság, amely az alföldi falvak 80—90 százalékára tehető. Utána az iparos, a kereskedő, egyes helyeken a gyári munkásréteg 5—6 százalék (volt persze falu, ahol jóval nagyobb ez a százalék) és az értelmiség a megmaradó 4—5 százalék. Ez utóbbihoz számítható, de magatartásában mégis egészen különálló (fölölte álló) volt a feudális kapitalista nagybirto kosok és más tőkések százalékban alig kifejezhető rétege. De egyszerre megfordul a helyzet, ha a százalék arány helyett a vagyoni arányt és jogi helyzetet vesszük vizsgálat alá. Volt falu, illetve voltak falvak, ahol a nagybirtok és középbirtok a falu terülelének 60—70 százalékát foglalta el. A jogi helyzet pedig az volt, hogy a földesúr, a nagy agrártőkés kívánsága majdnem irallan törvénynek számított s a paraszt?... Ebben a társadalomban el kellett bukni minden józan építő tervnek. Az uralkodó rétegek csak a maguk rablóvárainak épitéét tekintették építésnek. A földreform egyszerre mindent megváltoztatott. A külső vállozáscsak annyi, hogy ellőni két réteg, a nagyés középbirtokos és a másik véglet, a teljesen nincstelen, földtelen zsellér, akinek a munkaerejét kizsákmányolták. Ez látszik külsőleg, de belső vonatkozásban sokkal mélyebb jelentőségű változás lőrtént, illetve történik. Elsősorban is ma a számarány és a jogi hatalom egybeesik. A népé a szó, népuralom van. Az eddig politikailag és társadalmilag ájult mozdulatlanságban fekvő parasztság és munkásság aktívvá, cselekvőképessé válik A Jövő formálása, a felelősségvállalás valóban a nemzet egyetemére száttl. Nem szabad persze csodálkozni, hogy ez a felelősségvállalás még nem mindenütt észrevehető. Ne csodálkozzunk, ha különösen a falvakban nem jelentkezik olyan mértékben, mint a munkásságnál. A falu népét, a parasztságot még őntudatositani kell Nagy munka vár a demokratikus pártok szervezeteire ezen a téren is. Mégis, ha ezeket elismerjük is, nem szabad a parasztságról csak ezen a szemüvegen át formálnunk véleményt És főképp nem szabad a munká sággal va'ó összehasorl'láskor azonos elvi elgondolásokból kiindulnunk. Tudnunk kell, hogy a) a paraszti. munka természete ilgondo'kozóbbá, megfontottabb-í. nehezebben le'kesedővé formálta és formálja a par.n«zlot, bl megcsalattalásai és forradalmi megmozdulásainak leverelése bizalmatlanságot oltottak bele99 A csehszlovák külügyminisztert Különbséget óhajtunk tenni magyar nép mostani kormánya és a Horthy-rendszer között" A brit kormány rofformjaivasSafa az indiai önkormányzat ügyében A szövetségesek és a Szovjetunió között szorosabbá váltak a kapcsolatok A háború utáni nagy demokratikus átalakulások kisugárzó ereje az egés/ világon érezteti ellenállhatalan hatását. A népek mindenütt több jogot kereteinek. Igy időszerűvé vált India népének önrendelkezési jogának elismerése is Ügvlátszik ujabb nyílt harcokat kivan megelőzni az angol kormány azzal, hogy most uj ajánlattal forduljon az indiai kongresszushoz, az indiai alkolmánv korszerű reformálása érdekében. Ebben az ajánlatban az indiai alkirály utján azt a javaslatot teszi, hogy julius 25-re hivjanak össze értekezletet nz indiai vezetők és pártvezérek részvételével. Ugyanakkor intézkedés történi, hory az indiai kou(ress'usi pari őrizetben tarlóit latjait szabarionbocs tssák. A tervezet szerint az alkirály — jelen esetben Lord Wawell — uj kormányzótanácsot alakítana, amelyben az összes indiai pártok és a különböző indiai népcsoinrlok, mint a hinduk és a moznmok, egyenlő arányban volnának képviselve. Angliában a politikai pártok kivétel nélkül örömmel fogadták az erre vonatkozó javaslatokat, amelyek a lapok szerint is fontos lépést jelentenek India teljes önkormányzata felé. Természetesen a baloldali brit pártok tisztában vannak azzal, hogy ez az első biztató lépés még nem valósttja meg mindazt, amiért az iudiai nép inár régóta harcol. Gandhi és társai már a háború előtt elszánt küzdelmet folytattak az indiai nép teljes önrendelkezési jogának elnyeréséért, de az akkori konzervatív kormányok csak jelentéktelenebb részletengedményekre voltak hajlandók ebben a kérdésben. Nem valószínű, hogy India népe megelégedne a most felajánlott engedményekkel. Truman és De Gaulle találkozása A szíriai kérdésben érdekes mozzanatot jelent a párisi lapoknak az a híradása, amely szerint a francia kormánynak arra a kérésére, amelyben öthatalmi konferencia összehívására tett előterjesztést a szíriai kérdésben, Truman amerikai elnök ugyan igen udvarias hangnemben válaszolt, azonban ez mitsem változtat azon a tényen, hogy ez a válasz mégis határozott elutasítási tartalmaz. Truman elnök egyébként meghívta magához eszmecserére De Gaulle tábornokot, aki a közeljövőben eleget is tesz a meghívásnak. A londoni, washingtoni és párisi sajtó egyértelmüleg megállapítja, hogy a lengyel pártok vezetőinek Moszkvába való meghívása határozott bizonysága annak, hogy a szovjet kormány az együttműködés politikáját következetcsen megvalósítja. A lapok megállapítják azt is. hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása óla a szövetségesek és a Szovjeíunió közötti kapcsolatok iényegesen javultak és szorosabbá vállak. Az angol választási harc Az angol alsóház ma tartja utolsó ülését a feloszlatás előtt. A választási harc tetőpontjára érkezett, a konzervatívok 580 jelöl-; tet állitottak, mig a munkáspárt j körülbelül 600-at. Az alsóház,1 amely 640 képviselőből áll, az 1935-ben tartott választások alapján ült még össze és igy ez volt az angol parlamentárizmus történetében a leghosszabb időn át funkcionáló képviselőtestület. Londoni politikai körökben behatóan foglalkoznak azzal a nyilatkozattal, amelyet Henes elnök tett a német és magyar kisebbségek kitelepítése ügyében Illetékes kormánykörökből ezz-tí kapcsolatban kifejezésre juttatták a brit kormány felfogását is, amely abban összpontosul, hogv a kisebbségi kérdések megoldása nem tbzlán csehszlovák ügy. hanem szorosan összefügg Németország és más országok egyéb háború utáni problémáival. Az angol kormány ilyen szempontból tájékoztatta mindazokat, akik ebben az ügyben érdekelve vannak. A csehszlovák külügvtpiniszter is nyilatkozott az ügyben éa a következőket mondotta: A csehszlovák hütiigyminiszter nyünl' orifc a matyar kérdés megoldásáról 'Különbséget óhajtunk tenni a magyar nép mostani kormánya és a régi magyar rendszer között. Egyelőre csak azokat távolítjuk el, akiket a Horthyrendszer küldött oda és akik fasiszták voltak. Magyarországon Is van még mindig 100 ezer szlovák, akik szívesen térnének vissza Szlovákiába.c A cseh kormány különben rövidesen javaslatot nvujt át a szövet* ségeseknek a csehszlovák határmegállapítás ügyében. c) a térbeli elhelyezkedése is olyan, hogy tömegakaralra nehezen mozdítható. És még sokmindennel számolnunk kellene, de jelen helyzetében a parasztság politikai magatartása van előtérben. Ezt is ezek a tényezők határozzák meg. Politikai élete Is nehézkes, kevésbé alkalmazkodó s igy tömegeiben ts lassabban alakul ki a politikai akarat. Minden jel arra mutat mégis, hogy érdekei és magatartásbeli meghatározottsága lassan egy táborba fosia őket vinni. A jövőbeni magatartását tekintve csak egy probléma tehet, ami megbonthatná az egyébként kialakulni készülő egységét: ez a kapitalista szemlélet, moly a földet mint tőkét értékeli, szemben a parasztszemlélettel, mely a földet mint a termelés helyét, alapfellételét tekinti. Ez utóbbit kell a parasztság tudatába rögzíteni. Azt, hogy a fö'd önmagában nem érték. Ai a mnnka te.;zl rsak értékké, amit rafia végezhetünk. A föld értékelésének ez a módja fogja kialakítani a falu uj képét, amely munkaközösségbe, tehát közös épttömuitkára tudja majd tömöríteni m lalu paraszti. Iparos és értelmiség! ré» legeit. Egyedül a munka igazi értékelése teszi ezt lehetővé. A parasztság vérében volt ez, mert hiszen ők görnyedtek évszázadokon keresztül látástól vákulásig való munkában, de megmérgezte, megbontotta életlálásukal a feudntízmusszemíélet. A parasztság, de különösen a parasztság vezetői érzik orl s a falu jövője, a társadalmi kép. smi az nj faluba* W fog alakulni, mrcok a munkaszeinióletnek diadalátél függ Seres Jómti.