Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-10 / 129. szám

1945 Junius 10. DÜLMU YAROHSZIG Kísérleti deportált fi rnüfóaszt.a on A nőgyógyászat terén is igen meglassította a tudományos kutatást, hogy a kísérleteket állatokon kellelt végezni, márpedig az igen drága és ritka majmot kivéve nincs olyan állatfajta, mely e kísérletekben az emberhez némiképp is hasonlóan viselkedne. A háborús viszonyok miatt az állalállomány is jórészt elpusztult, igy félő volt, hogy a nőgyógyászat terén is megáll a tudományos munka. Szerencsére azonoan a német »tudósoknak' sikerült megtalálniok azt az •állatfajtát', mely az emberhez sokmindenben hasonlít és ezzel hatalmas lendületet adtak a kísérletes nőgyógyászat fejlődésének. Kiderült, hogy ez az állatfajta Németországban igen gyakori, de legjobban Auschwitz környékén tenyészik. Gyűjtőneve deportált; alfajai: lengyel, francia, zsidó, orosz deportált, stb. Ilyenformán Clauberg, a neves német nőgyógyász és hormonkutató, Auschwitz mellett "400 ágyas kísérleti klinikát rendezett be, melyben kísérleti állatként a deportáltakból válogatott 400 fiatal nő szolgált. A zseniális nérrtet tudósok főleg hormonkutatással foglalkoztak és általában a kővetkező bevált eljárást követlék: Megfelelő számú "gészséges nőből operatiós uton eltávolították a kívánt szervet, péllául a petefészket. Bevárták, mig a szerv hiányának tünetei mutatkozni kezdtek és megkísérelték 'egujabb fajta hormonjaikkal pőíolni e szerv hiányát. E borzalmasan megcsonkított és megalázott kísérleti alanyokkal folytatott munka olyan lelkesitően hatott a deék németekre, hogy uj, 800 ágyas kísérleti kórházat kezdtek el berendezni. Itt a hadisérülések gyógyításával kívántak foglalkozni. A kísérleti állatokon mesterségesen előidézték volna a sérüléseket és az uj gyógj-médokat nagyszámú alanyon próbálták volna ki. E kórház azonban nem kezdhette el működését, mert a »barbárságukról s inüve'etlenségükről' közismert oroszok már közeledtek Auschwitz hoz és igy sajnos Clauberg profeszszornak is abba kellett hagynia kísérleteit. A kisérleli állatokat, nehogy a »kegyetlen' oroszok kezébe kerüljenek, könyörülelből, fájdn.,lommentesen gázkamrában pusztították el. Ma most megkérdezzük derék nyilasaink vagy félnyilasaink bármelyikét, mit szól minderthez,' a válasz mindig ugyanaz: /Én ezt nem tudtam.' »Én erről nem tehetek.' — »Ha ezt előre tudtam volna...« Hát ez igaz. Valóban nem tudták előre, mert mikor mohó őrömmel vagy cinikus közömbösséggel szemlélték a deportálandók szomorú menetét, nem tudták, hogy e fiatal nők az auschwitzi kísérleti klinikára kerülnek. V ' ban nem tudták. Ők azt hitték perverz gyönyörűséggel csámcsogtak ezen ínyencségen, igen ők azt hitték, hogy e fiatal nők előbb tábori bordélyokba kerülnek és csak onnan a gázkamrákba. Ébredjünk fel végre az öngyilkos álomból! Minden nyilas és félnyilas személyében felelős minden egyes gaztettért. Állítsuk őket félre, egyikük se nélkülözhetetlen. Lehel, hogy néhol zökkenőt okoz hiányuk,. lehet, hogy a mi munkánk lesz nehezebb, de szebb e verejlékcs kemény munka, mint »gy uj Auschwilz elegáns és tökéletes, 400 ágvas szanatóriuma. (-) Bejelentés a rubei-fcérdes megoldásáról a délvidéki iparosok és kereske tök szakszervezetének alakuló gyűlésén (Szeged, junius 9) Pénteken délután a kereskedelmi és iparkamara zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta meg alakuló gyűlését a délvidéki iparosok és kereskedők szabadszervezele. Vörös József elnök távollétében Vág! Ferenc, a kereskedőcsoport elnöke üdvözölte az elnöki székből a megjelenteket, majd Székely László főtitkár emelkedett szólásra és nagyhatású beszédben mutatott rá az iparos- és kereskedőtársadatom gazdasági alapon való megszervezésének fontosságára. Beszámolt a szövelke zeti alapon folyó szervezkedés eddigi sikereiről, majd bejelenletle. hogy tiltakozott a Nemezt) Bizottságnál az ellen az igazoftalási eljárás ellen, amelyet a szegedi kereskedők és Iparosok számára készilettek elő. Hivatkozott arra, hogy az illetékes minisztériumok az iparosok és kereskedők igazoltatásáról rövidesen országos rendeletben gondoskodnak, nincs tehát szükség külön szegedi igazoltatásra. A tervezett igazoltatás erre abba is maradt. Az iparosság és a kereskedelem megoldásra váró problémáiról beszélt ezután, igy az öregségi biztosításról, amelynek Bevezetését nem lehet tovább halogatni. Hangoztatta végül, hogy a kisiparosságnak és a kiskereskedelemnek szervezkednie kell, hogy az ipari és kereskedelmi élet decentralizáltassék s n© a tőváros ipara, kereskedelme domináljon az országban. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tihanyi Géza ügyvezető elnök ismertette azokat a problémákat, amelyek ma az ipart és a kereskedelmet foglalkoztatják Első helyen emiitette a rubel-kérdést, . legemiitette, hogy ebben az ügyben tárgyalt Budanesten és sikerült elérnie, hogy bankot jelölnek ki, amely a rubelt 2.50-es árfolyamon bárkinek beváltja. Illetékes helyen pedig kijelentették előtte, hogv a rubelt js a Vörös Hadsereg által kibocsátott magyar pénzt fokozatosan bevonják, illetve átcserélik ui kibocsátású magvar pénzekre, de természetesen ez semmit sem von le sem a rubel sem a másik pénz értékéből. A délvidéki iparosok és kereskedők szabad szervezetének alapszabálvtervezetét ismertette ezután az ügvvezetőelnök, A tervezetet a gyűlés közönsége egvhanguan elfogadta. Ezután a szabad szakszervezet tagjai nevében Kertész Ernő mondott köszönetet Székely főtitkárnak és Tihanyi ügyvezetőnek, majd megválasztották a szabadszervezet tisztikarát, illetve az előkészítő ülés által megválasztott tisztikart megerősítették pozicióiában. Eszerint a tisztikar igy alalrult: elnök Vörös József. ügyvezető-elnök Tihanyi Gábor, főtitkár Székely László, jegyző Köszó János. A kereskedőcsoport elnöke Vági Ferenc, alelnöke Hegedűs Nándor, az iparoscsoport elnöke Bari Dezső, alelnöke Kovács István. Az ülés több kereskedő- és iparosprobléma letárgyalása után ért véget. Hétfőn érkezik Szegedre az állam* rendőrség szervezésérő! szó!ó rendelet végrehajtási utasitása (Szeged, 1945 junius 9) A minisztertanács még április hó végén elfogadta a belügyminiszteri javaslatot, amely a rendőrségnek egységes államrendőrséggé való átszervezéséről intézkedik A rendelet alapján már elkészült a minden törvényhatóság számára külön kidolgozott végrehajtási ntasitás és ezzel együtt a rendőrség állományát szabályozó tervezet, amely minden törvényhatóságra, városra," járásra és községre külön-külön állapítja meg a rendőrségi státust. Ezeket a végrehajtási utasításokat a belügyminiszter megbízottai viszik el a megyékbe és városokba s személyesen adják át a törvényhatóságok vezetőinek. Igy mindenütt megkezdődik a gyakorlati átszervezés. Budapesti munkatársunk értesülése szerint Szegedre hétfőn, junius 11-én érkezik a belügyminiszter megbízásából S z e b e n y i Endre miniszteri tanácsos, aki Szeged főispánjának adja át a végrehajtási utasítást. A rendelkezés szerint az átadástót számított 15 napon beltti össze ketl hivni a (örvényhalósági közgyűlést, amely letárgyalja az eddig elkészítendő részletes javaslatot a helyi rendőrség átszervezésére. A szegedi közigazgatás területén tulajdonképen már folvamathan van ilyen javaslat előkészítésére irányuló munka és minden reménv megvan árra, hogy a törvényhatósági közgyűlés ószszehivásáig a pártok és egyéb illetékes tényezők között teljes megegyezés jön létre ebben a kérdésben. A népbiróság megkezdte Szabó Géza tanácsnok népcllenes ügyének tárgyalását fürdőszoba berendezés, »Lampart«gyártmány. e:adó. Fodor-u. 33. (Szeged, junius 9á A népbiróság Margitta-tanácsa pénteken nagy érdeklődés mellett kezdte meg dr. Szabó Géza városi tanácsnok népellenes bűnügyének tárgyalását. Szabó Gézát a népügyészség azért helyezte vád alá, mért 1944 júniusában, amikor megkezdődött a zsidók kitelepítése, mint a katonai ügyosztály vezetője a kitelepítés céljára igénybevett egy sportpályái azzal a hamis indokolással, hogy a sporttelepre honvédelmi célból van szükség. Ezen a sportpályán zsúfolták össze a város zsidóságát esős időben, úgyhogy még a németek is sokalták a kegyetlen bánásmódot és követelték, hogy fedél alá vigyék a kitelepilcttekct. Ekkor kerültek aztán a téglagyárba. A második vádpontul azt íiozta fel a népügyészség Szabó Géza ellen, hogy mint az adóhivatal főnöke, az adóhivatali kinevezéseknél és előléptetéseknél az általa előlerjesztett listán mcglclölle azokat a tisztviselőbe!, akiknek zsidó feleségük volt. A harmadik vádpont szerint a tanácsnok az adóhivatali jutalmak széloszlásánál részrehajlást kövelett el a saját maga és közvetlen környezete javára, a lobbi többszáz tisztviselő kárára. Szabó Géza az első vádpontra vonatkozólag azzal védekezett, hogy a kitelepítési aktát, mint rangidős tanácsnok a polgármesterhelvettes utasítására irta alá. A kitelepítés akkor már folyamatban volt és az aláírás megtagadásával úgysem tudta volna megakadályozni a rendelet végrehajtását. Az előléptetéseknél az odavonatkozó rendelet előírásainak megfelelően jelölte meg a zsidófeleséges tisztviselőket, de előléptetésüket javasolta. Az adóhivatali jutalmakat a polgármester osztotta. szét. Számos tanút hallgatett ki ezntán a népbiróság, akik túlnyomórészt mentővallomást teltek. A tanuk általában ugy jellemezték a üjot vádlottat, hogy elitélte a zsidórendeleteket, azok végrehajtását és nem viseli dett reakciós módon. A tanuva1 násokbó! is kiderült, hogv Szabó az előléptetésekre vonalkoző elő'et e z:é.seiben nem viselkedett következetesen uépellenesen, ezért dr. Zolnay Imre népügyész ebben a pontban clcjlettc vele szemben a vádat. A tanúkihallgatásokat a népbiróság délben félbeszakította és a tárgyalás folytatását szombat délelőttre tűzte ki. Köíe'esség Plakátok jelentek meg a hirdetőoszlopokon, házfalakon: Segítselek a fasizmus áldozatait! Támogassátok a fasiszták állal elhurcollak seílló bizottságát! Segilséget és támogatást, élelmiszert, ruhaneműt és pénzt kérnek ezek a plakátok, segítséget és támogatást azon százak számára, akik a 7. elhurcolt százezrek közül a csodával határos módon lerongyolódva, de mégis élve tértek vissza a poklok poklából a gázkamrák, az elvehamvaszló kohók kapujából. A hazatérő eiliureollakon való segítés az egyetemes magyar nemzet leiadata. Ne temessük lejünket strucmódjára a homokba: nézzünk szembe a rideg valósággal és lássuk be, hogy a magyar szabadsághősök, a magyar művészek, a magyar sportemberek és a jogosnak ítélt évszázados magyar szenvedések által a külföldnek a magyarság iránt keletkezett rokonszenve és megbecsülése az eimnlt évben teljesen elveszelt. Ejveszett amiatt az átinti barbárság miatt, mellyel a magyar fasiszták ártatlan emberek sz izezreit hurcolták a halálba, koncentrációs táborokba és a Dunapartra és elveszett főként azon közöny és passzivitás miatt, mellyel az egész magyar közvélemény ezeket az eseményeket végignézte. Egy év alatt megváltozott a helvzet A fasizmus megsemmisült és a hangzatos jelszavak által félrevezetett társadalom lassankint rádöbben a a valóságra és az igazságra. Bebizonyosodott, hogy a fasizmus egy kis csoport érdekeiért odadobta a magyarság érdegeit, feláldozta százezrek életét, Budapestet, a közlekedési eszközöket, a hidakat és eliátszotta a demoj(rttikus nemzetek közvéleményének megbecsülését Ha meg akarjuk mutatni, hogy komolyan vesszük a demokráciát, liogv helyet követelünk a szahad nemzetek sorában, hogy le akarunk számolni a múlttal, — ha nie* akarjuk mutatni a külföld felé „igazi arcúikat" — utoil itt az alkalom Bizonyítsuk jószándékuokat, azt, hogy az ói-szag többsége elitéli a fasiszták eszközeit és nem azonosítja magát azokkal. Aki magyarnak, demokratának és embernek vallja magát, aki egyénileg be akarja bizonyítani, bogy nem fasiszta, hogy megveti a nyilasok aljas, embertelen politikáját, most tanújelét adhatja becsületességének és emberségének azzal, hogy adakozik. És nem csupán alamizsnát ad, hanem amenynyit csak adakozni tud, mert adományával az ors>a*ra rótt értelet jóvátételt törleszti, egyszersmind hilet tesz a maga jóindulata es cmbervolta mellett. Erre gondoljon mindenki, amidőn a plakátokat megpillantja és a gyüjtőivvel felkeresik. Goinbos Gvöríy. ómen Varos Szmiiaz Igazgató: Dr. Baranvi János. Műsor: 9-től 12-ig, szombattól keddig Iglói diákok Diáktörténet 4 felvonásban Zenéjét és szóvegét irta Farkas Imre. Vasárnap délután 3-kor Nyitott ablak. Jegyelővétel 9-től fél t-ig, délulán 3-tól Az előadások 6 órakor kezdődnek Vigszinpad műsora: Minden este 6 órakor, vasárnap és ünnepnapon 2 előadás. 3 és ö órakor „Örültekháza" Énekes, táncos bolondrevu .! részbea.