Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1945-05-01 / 97. szám
11945 május T. VJi vezetés helyett OÉLMACYARORSZÍG •©bananmioi Kialakult s megállapodott kollektív termelési rendszerben a gyáraknak, mezőgazdasági termelő•zövetkezeteknek és állami áruraktáraknak megvannak a maguk jól bevált szervei, amelyek a közvetíts s az árakat indokolatlanul felsrófoló kereskedelmet mellőzve közvetlenül juttatják el termékeiket a fogyasztóhoz. Mi még nagyon messze vagyunk a gazdasági fejlődésnek ettőí a fokától, de messze vagyunk már az u. n. »tisztcs kereskedelem* ideáljától is, amelyet a békebeli üzleti élet formált ki és amely minimális haBzonszázalékkal kalkulálva is jól megszedte magát. A zűrzavar akkor kezdődött, amikor régi cégek szakképzett vezetőit árja-ncmárja alapon egyik napról a másikra menesztettek és helyükbe ambiciózus kereskedősegédeket, jó öszszeköltetésekkel dicsekvő Aladárokat, lecsúszott méltóságos urakat lállitoltak. Megjelentek az üzletajtókban azok az ostoba, de a korszellemre nagyon jellemző táblák, amelyek azt hirdették, hogy az illető rövidárukereskedés •őskeresztény, magyar üzlet*. (A tulajdonos nagyon gyakran — sváb volt, vagy strohmann.) Sietve átfestették a régi cégtáblát és helyébe akasztották mint biztató ígéretet, amely leszámol a bűnös múlttal: »Uj vezetés!* De láttunk llyentnevelséges felírást iVaz üzlctajlókon: »A tulajdonos fogad d. e. 9— 10-ig*. A méltóságos kereskedő ur ezt az egy órát szentelte vevőinek és üzletfelcinek. Leereszkedett hozzájuk, fogadóórát tarP tt, sőt talán még megszólitásál.is kitüntetett egyeseket az ilyen rele alkalmával, r Ebben az időben, a fennen hirdetett »uj vezetés* alatt kezdőidölt meg Magyarországon a tervpzcrü árdrágítás és indult meg a jjpultalntti forgalom, másnéven Sfeketézés*. Pedig akkor még volt áru bőven, de az újdonsült és mohóságukban türelmetlen nagyés kiskereskedők már akkor raktárra vásároltak és a vevőket, viazontelárusitókat azzal utasították •1: — Hja, háború van. Nincs munkaerő, az a kevés áru pedig, ami •an, kell a katonaságnak. Első a honvédség és csak aztán jövünk mi. Dc ha valakinek nagyon kellett az áru és erőszakoskodott, »kivételesen, dc igazán csak mert régi Jó vevő*, megkaphatta, persze jóval drágábban. Igy indult el az a folyamat, amely gyors tempóban züllesztette le a kereskedői erkölcsöt, amely most már semmivel sem különb, mint a hiénáké. Az uj vezetés felpattant a konjunktúra megvadult lovára és ész nélkül vágtatott bele a vak világba. A mindenáron nyerészkedni akarók nem törődtek azzal, hogy a bombatámadásoktól, kényszermunkától meggyötört, agyonfárasztott proletár éhezik, nem érdekelte őket a csonttá soványodott, rongyokba burkolt asszonyok •ÍRtelen sora, amely ott tolongott az üzletajtó előtt és bamFűző, melttarió, harlsnyafarló Dr. Ssáva Lajosné, Klauzáltér 8. II 7. Üzleti Idő 12—l-ig. Irta: Gárdos Sándor bán bámulta a kirakatban levő lakonikus kereskedői közleményeket: »Cukor nincs*, »Liszt nincs*. • Burgonya elfogyott*. De azért csak álltak, vártak és századszor is elolvasták a már-már sárguló táblákat: »Keresztény magyar üzlet*. »Uj vezetés*. Sfitő ur rosszul spekulált Az üzletekben semmit sem lehetett kapni. A feketepiacon mindent. A kispénzű emberek koplaltak, a gyerekek tömegesen haltak meg »végelgyengülésben*, mert nem jutottak élelmiszerhez. A kereskedő urak csak a pénzes vevőt »fogadták* — feketén. Budapestet már napok óta bombázták, a lakosság pincékben penészedett s éhezett, az utcákon életveszélyes volt a közlekedés, de a hentesek, fűszeresek előtt mindig kialakult a csodavárók hosszú sora. Anyák és gyermekek dideregtek ott, percenként lecsapott egy-egy gránát, vagy akna, sokan életüket is vesztették a kenyérért vivott hősi küzdelemben, de a kereskedő rideg maradt. — Sajnálom,, nincs áru. A házban, ahol laktam, volt egy vendéglős. Sütő urnák hivták" és fldott rossz ember volt. Mikor már a vízvezeték se működött és napok óta szomjaztunk, nem volt mivel főzni, mosakodni, mosogatni, az emberek szinte kórusban könyörögtek Sütő prnak: — Ha Istent ismer, adjon egy kis bort. Legalább a gyerekeknek főznék egy kis borievest, hiszer^ tönkremennek. — Adnék én, angyalkám,, de nincs egy gyüszünyi italom se. Az anyám életére esküszöm, hogy teljesen kifogytam mindenből. (Később megtudtam, hogy Sütő ur mamája már régen meghalt.) Két hét múlva a Vörös Hadsereg rohammal elfoglalta az utcát és a nyomukban tóduló csőcselék feltörte Sütő ur vendéglőjét. Vödörszámra, hurcolta a bort boldogboldogtalan és a sáros bakancsok bokáig gázoltak a hordókból kiömlő drága nedűben, amelyet a derék jó Sütő ur nem volt hajlandó jó pénzért eladni a szomjazó, erőtlen gyerekeknek, kimerült embereknek, a lakótársainak. Mondanom se kell, hogy csepp hijja meglincselték a jó öreg korcsmárost, aki szedte is onnap az irháját. Az anyósa óvóhelyére költözött és ott busult azon, hogy ez a borspekuláció bizony nem sikerült. Elmélkedés az üres boltban Ide fajult a Baross-Szövetség által kreált uj kereskedői erkölcs amely elégedetlen volt a régivel és valószinüleg ennek a szellemnek jegyében óhajtották a nácik és magyar szolgáik felépíteni az uj Európát. Ehelyett lerombolták a régit és most ott ülnek a kereskedők a bombaverte, kifosztott üzletük romjain, siránkoznak és Sütő ur módjára tépik a hajukat, hogy milyen marhaság volt azt a sok finom, jól elrejtett árut el nem adni. Mert a fosztogatók előkaparták ám rejtekhelyükről a féltve őrzött kincseket. Előkerült ai kávé, tea, cukor, csokoládé, szardínia, megtalálták a konzerveket, szalámikat, sonkákat, vég vásznakat, szöveteket, ruhákat, cipőket és ki tudná felsorolni mi mindent még. Most aztán valóban alig van áru az üzletekben és a kereskedők az üres boltban ráérnek elmélkedni azon, hogy az esztelen harácsolás rossz üzletnek bizonyult, mert elviszi az ördög az olyan pénzt, amit embertársaik kíméletlen nyuzásával, kiuzsorázásáPetőfi véleménye a svábokról A magyar nép szerűében a svábság minőiig a szabadság örök ellenségét jelentette. A független ée szabad Magyarország idegen zsondárait, Okik mindig készek arra, hogy hátulról döfjenek tőrt a nemzet testébe. Századokkal ezelőtt már ngy telepítették őket ide a zsiroa, fekete magyar földekre, mint gyarmati népek közé a német hatalomvágy miszszionóriusait. A magvar népnek nem Volt olyan szabadságküzdelme, amelyben a svábok fiait ne találnánk a labancok között, a szabadság dühödt ellenségeink sorában, a német zsarnokság zsoldosainak egyenruhájában. É ' volt ez 1848-ban is, amikor Peí Sándor lángoló szavakkal szórta a svábok fejére a magyar nép gyűlöletét. Dokumentumképpen idézzük itt Petőfi napló jegyzeteiből 1848 március 26-3a keltezéssel irt alábbi so raitúd* Pest, 1848 március 20. eyetérté^mdy eddig kiKvÁ-vélel néík,ül uAftpdött rosban, bomlani* ftad Német polgárok, bevádoltak benneteket a nemzet és az utókor előtt, hogy azt ti bontottátok föl! E ketfö itéf-ten fötöltetek. Ok nvjja tkoztak először, hogy a nemiét őrségbe maguk közé EsidÓt nem vesznek ée igy öfc dobtak először sarat március 115-éhek szüztiszta zászlajára I... avagy nem áll-e azon e jelszó ós nom kiáltól£ák-e velünk: sza bfldság, cgy.cn tőség, tegivőriség' Igen, ti velünk kiáltó Itatok ezt, do — most már látjuk — nem Igazságszere tétből, haaem iélefamabőtí Megszüntetek már félni? Ne •Tűnjetek meg, mert elfötf és még nem mult el a julabnazásnak és büntetésnek ideje 1 Várhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok Igazságosak mások iránt? S miért üldözitek ti a zsidókat, hogy meritek őket üldözni Itt minálunk? Hullott egy csepp véretek e földre, midőn a hazát szerezték, vagy midőn oltalmazták? Nem. Ti jött-ment emberek vagytok, alig van köztelek olyan, laki" be tudná bizonyítani csak nzt is, hogy első nagyapja itt halt meg, annál kevésbé, hogy Ut született. Olyanok voltatok, mint az I, midőn bejöttetek! most olyanok vagytok, mint az O... Legyen bennetek annyi betesületérzés, hogy ha már nem szeretilek is e nemzetet, melynek földjén meghíztatok, legalább ne piszkoljátok azt bel De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyatírzatos ügv, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbckióltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apos lola leit néhány zsíróén tor, kik most széltire prédikálnák a zsi dók ellen s aki az igazság mellett szót emel, arra e megvetendő hamis próféták c ég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegelve. A nyomorultak! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy ő náluk be csületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és numantsinus barátai. tral szereztek. Most volt idejük' magukbaszállni, levonni a tanulságokat és revízió alá venni azt a bizonyos erkölcsöt, amely ilyen csúnya csődbe került. Ha a boltosok súlyt helyeznek arra, hogy a népet meggyőzzék a közvetítő kereskedelem létjogosultságáról.. akkor elölről kell kezdeni az egészet, de más és valóban uj alapokon. Azt nagyon jól tudjuk, hogy az üzemek még nem kezdték meg a szükségleti cikkel; gyártását, az élelmiszertermelés sem produkál sok uj árut, ne várják hát a pult mögött ácsorogva az ügynököt, aki szájukba hozz» a sültgalambot, hanem induljanak neki és keressék meg ezúttal «' c azt a kevés árut, ami még itt-ott fellelhető. Keljenek nemes versenyre, hogy melyik tud több és olcsóbb portékát felhajszolni, mint ahogyan azt most a földművesek és munkások teszik a termelés startjánál. A mezőkön, a műhelyekben már megindult a versengés, amely a többtermelést elősegíti, de ne gondolják a kereskedő urak, hogy a dolgozdk és parasztok egymásközötti heroikus versengésének hasznát piost ők fogják majd lefölözni. Ebban az átmeneti időszakban, amely a termelő munka megindulása és a friss készáruk megjelenése között van, kitűnő alkalmuk nyilik a kereskedőknek arra, hogy a közelmúltban tanúsított magatartásuk miatt canossát járjanak. Száii janakl le végre arról a piedesztálról, amelyen eddig pöffeszkedtek és halványként imédtatták magukat a megszorult vevőközönséggel. Most1 már ők szolgálják ki a közönséget, keressek a kegyeit és a föld alól is kapaalák ki az árut, nehogy újból ^ingereljék a Vevőtá akiből élnok. Mert vegyék tudomásul, hogy néhány hónappal ezelőtt nem a »csőcseiákc fosztotta ki az üzleteket, hanam az a hatalmas fogyasztó tömeg, anaotyet éppen önök rehesatatrf ki a vevők soraiból azáltal, n<W ttűtozsoló feketézésükkel, magas áraikkal egyszerűen lehetetlené tették' számukra a vieÉetáat. Okuljanak.' tehát a kemény leckén fe ifékezzenek hasanas, nem P*m0 liaaenot harácsoló tagjai lenni anrwk az uj Magyaroruágnak, amelyet a dolgozók együttM munkája alakit most ki a scmmibőL A „Szeged" hangversenyrendező rendezése DÉGELKAROLY művész zendtarának JAZZ HANGVE RSE NYE májas 6-én, vasáraap délelőtt 10-bor a BELVAR®SI MOZIBAN. Symfonikuo, klasszikus és modern zenék yazz átiratai. Angol, amerikai és magyar világsikerek, tangóharmonika művész, dal, tánc, tréfa, ezer zenei vicc, ötlet káprázatos revüje. Kwareini&iidnek Orbán Zsuzsa, Sándor , Ha, D. Nagy Mária, Káldor Jenő, I)anchiger Imre harraonikamivész, Garaf Imre, slb. Kivégezlek két nyilas tömeggyílkcst a fővárosban (Budapest, április 30) Budapesten a Markó-utcai fogház udvarán kivégezték Csikvári Győző 46 éves cipészsegédet és Horváth Ferenc 25 éves cukrászsegédet. Mindkettő mint a munkaszolgálatosok halálbakinzója éa nyilas' tömeggyilkos- nyerte el méltó büntetését