Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1945-05-06 / 101. szám
.1945 májna 8. ís .ttty* jsaugaai DÉLMAGIARORSZAG cra/mr-ntmmmm 3 •br. . ,.4h» Rákosi Mátyás Magyarorsjh uj klilpolifi!^ felaciafairö* »A szomsiédállamok ezentul nem Ilorfhy-reakefós icndszere alapján Ítélnek meg bennünket — Jövőnk attól íügg, hogyan építjük ujjú az országot A budapeati május 1-i ünnepségek során Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezére beszélt arról, mi az, aini az uj, demokratikus Magyarországot külpolitikai vonatkozásban is tényezővé avatják. — Négy-öt évvel ezelőtt hazánk m«'-», fasiszta gyűrűbe volt fogva — mondotta Rákosi —, ma délről, északról, keletről és nyugatról újjászületett, demokratikus államok a szomszédaink. A szomszédnépek, amelyekhez való jóviszonyunktól függ igen jelentékeny részben nemzetünk jövője, 25 esztendőn keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy Magyarországban csak Horthy Magyarországát lássák. Ezek a nemzetek az uj magyar demokráciától nemcsak szavakat, hanem tetteket követelnek. Olyan tetteket, amelyek elmossák a huszonötéves szégvénteljes magyar reakció tetteit és bizonyítják, hogy uj szellem, uj erő, uj akarat lépett a régi helyébe. — Szavak, nyilatkozatok természetesen jelentős eredményt adhatnak. De a legnagyobb jelentősége, mint minden téren, itt Is a lettnek van. Most május l-én, a munka nagy ünnepén, a munkásosztály seregszemléjén felhívjuk a munkások figyelmét arra, hogy a jól végzett munka nemcsak a nemzeten belül bir országot épifő jelentőséggel, bpnem gyökerében megváltoztatja hazánk nemzetközi jelentőségét. — Arról, hogy milyen erős a magyar demokrácia, legjobban tetteink fognak tanúskodni és büszkén mondhatjuk, hogy a fiatal marvar demokrácia már mutatott fel ilyen tetteket. A szomszcdállamok ezt jól megjegyzik maguknak és megértik ebből, hogy más idők járnak Magyarországon. — Vagy vegyük csak a munkásosztály közreműködésével létrejött földreformot. Az ilyen tettek mutatják meg, hogy Magyarországon megvan az erő és megvan az akarat az igazi demokratikus, népi ország felépítésére. — És az, aki végignéz a mai május elsejei ünnepélyen, az is meggyőződhetik arról, hogy valóság volt az, amit a magyar demokrácia hivei mindig hirdettek, hogv a magyarságot nem Horthy reakciós rendszere alapján kell megítélni, hogy uj Magyarország van születőben, hogy ez az uj Magyarország itt van és el van szánva arra, hogv felépiti a maga követelményei szerint az uj demokratikus rendszerét. — Ha aláhuzzuk azokat a sikereket, amelyeket elértünk, meg kell mondanunk, hogy m'rnl boEő területen, mind nemzetközi viszonylatban legnagyobb gyengénk az. hogy nem tudtunk gyökeres május 6-a helyett 13-án. vasárnap d.e. fel I t-lior kezdődik DÉ6SI KÁROLY művész zenekarának jazz HANGVERSENYE . BELVÁROSI MOZIBAN.azzra irt klasszikus zenék, eredeti angol és amerikai jazz-slágerek, swingek, rumbák.bolerók. jazz-énekesnők, langóharmonikák, tréfák, táncok,ötletek hatalmas parádéja A nagy érdeklődésre való tekintetlel ajánlatos jegyről előre gondoskodni. Jegyek elővételben a „Szeged" hangversenvrendező jegyirodájában Daul-Bica a. szám alatt kaphatók. eredményeket • elérni a reakció és fasiszta maradványok elleni harcban. Ezen a téren még óriási munkát kell végeznünk. Ezért hirdetjük szakaadtlanul, hogy halál a nyilasokra és a fasisztákra. — A legnagyobb feladat, a felépítés fe.ladala még előttünk áll. A szabadságot nem kaptuk ingyen. A magyar demokrácia erejének Igazi fokmérője és tüzpróbája az munka lesz, amely most előttünk áll. Nemcsak itt belül az országban, de a külföldön ts erről fogják megítélni a magyar demokrácia erejét, a magyar demokrácia életképességét, hogy hogyan oldja meg a felépítés problémáját. És itt meg kell mondani nyíltan, elvtársaim, hogy a százezrek épiteninkarásával, önfeláldozásával és munkaszeretetével szemben ott áll a reakció kicsiny, de befolyásos csoportja. A magyar dolgozók, a haladó intelligencia, az egész magyar demokratikus nép Joggal várja el kormányától, hogy nem tür meg kebelén belül olya'n erőket, amelyekre a reakció, a szabotálók hatással lehetnek. Szeged nagyon különös város. A történelem körforgásában alig volt olyan politikus, aki fel ne ismerte volna, hogy az itteni társadalom egy rétegének jelszavak kellenek. Jelszavak, mert csak ezeknek hisz, ezek után indul, hiszen hiányzik belőle a realitások iránti érzék, a lelkes merészség; valami konok tunyaság lézeng a város falai kőzött, mely csak akkor lódul tettre, ha a megkapott jelszó meglöki. S ahogy a jelszó változik, ugy változik Szeged társadalmának az a része, amclv a »szegedi gondolat* által félrevezetett polgárok tömegét alkotja. Igy lett az egykori demokratikus szegedi hagyományok alapján a szegedi nép »a nemzet büszkesége* Kossuth szavaiban s igy lett Szeged a Hortliy-rezsim alatt »Civ!tas Solís*nak, a "Nap Városának elkeresztelt szé sőjobho dalnak gyü eke.őtábor. Am ez a változás csak külsőleges. Akármilyen esemény tódilja az utcára a szegedi polgárság hiszékeny, elvakított részét, akármilyen változás vált ki belőle halvány emóciót: a város lelke, belseje, szive, egyénisége ugvanaz marad. Ugyanaz: az egykor! demokratikus gömla'a'.oi elfeledő, a valóságos helyzetet józanul fel nem ismerő, a munka lelkesedéséi nem vállaló, a célok elől sután elbújó mozdulatlan embermassza. Amikor a germán invázió a közelmúlt években elárasztotta vérrel és gőggel Európának eme sokat szenvedett részét, akkor a szegedi nép jelentős része képtelen volt arra, hogv gondolkozzék, hogy józanul mérlegeljen, hogy távolabb nézzen és lásson néhány" kilométerrel és néhánv esztendővel. Ez a megtévesztett réteg hüt a némel átiumnak és dolgozott, hogy minden nemzetiszocialista hazugság valóra váljék. De ezt a munkát se végezte lelkesen. Durván, ormótlanul es csak ugy és csak addig, amig ezért julalmat, "hasznot, szabaitrabiásl remélt. S ezt megkapta, hiszen a kiszolgáltatott ezrek védtelen vagyona és étele került préiíakénl a kezébe. Ez volt a cél: a prédalesés. Am ezt a célt tagadta, elbujt előle minden szegedi, aki nyilasbőrue óltözöü. Nem politikai éleslátás vagy ravaszság erednie.r óképpen, hanem pusztán azért, i.ogy a zsákmány kizárólag az ő zsákmánya 'egyen. Ézért a célért, ennek az e: •'; ke'ső kényszernek égisze ala'.l szü eielt itt meg az Anliboisevisla Coni'té, ame'vnek piperkőc urai kilóra merve adták cl a megbáünTaknak a Bcmzejvc'dc'ml keresztet; ennek a célnak elérése érdekéhen működőit minden idők leg*váfrr.Stb, legkörmönfaniabb Baross-S/.iiveixége, Szeged SIONE-ja, MCNE-je, Cíogaaa UgyaeSe, tiszti és nem liszli iasziii ji. kalolikus és nem knioikus "gylellSmegei inind-mlua egy-egy viszizaiasziió fekély a város testén, mely éppen e lest crőilensége iő'ytán meg íuéta fertőzni a város társadalmának jelentékeny részét. Az igazi szegedi szellem nem ez vo't. Az igazi szegedi szellem a kossulhi gondolat vofl, amely elzárva, megbélyegezve várta, hogy egyszer isméi napfényt kapjon. Sajnos, a* város kárhozott urai- a méregkeverő méltóságos főispánok, az öntelt kegyelmes hadlesiparan ooo kok, a minden jobboldali lében uszI káló kormányfőtanácsosek. az esztelenségig tudatlan jobboldali szerkesztők, a pimasz sváb nagykereskedők nagyon jól ismerték a szegedi jobboldal gerinctelenségét. Nagvon jól tudták, hogy csak jelszó kell, amely mögött zsiros és egyéni hasznot hajtó Ígéret bújik meg. Es adták: kézfői kézre, szájról szájra a jelszót, a jelhangot, a jelmondatot. S a város kivirágzott az öntetszelgésben, mint a »dicsőséges ellenforradalmi megmozdulás* heliopolisi Ligete s a fehér lovon nyargalászó orgováuyi tengerész nyomában förtelmes masirozást hajtott végre ismeretlen jövője felé. A Jövő most Itt van. Benne van a karok izmaiban, benne van a szivek dobogósában, benne van a szemek tüzében, a mondatok izzásában, a tettek lendületében és erejében, benne van a lelkekben és a földben. Az átalakulás a tisztulás vad, forró és elementáris erejű szükségessége ott feszül az öklökben és dübörög minden szóban, amit kimondunk. Igen. A jövő most itt van. Es nézzük meg: a régi szegedi reakciósok, a szélsőjobb nemes es alattomos bajnokai miként dolgoznak a jövőért. Sunyin, a maguk gerinctelenségében még nem ismerve meg az uj világ gerincét, valami csodára, valami jelszóra várva ődőng és szédeíe* ez a kimúlt jobboldal a szemünk eiőtt. Ha merész, ha ki mer bújni mostani elzárkózásából, akkor csak egyéni bosszúvágya, rosszindulata teszi "merésszé. Ha cselekszik, csak az »önsegély* teszi cselekvővé. És ha gyáva, akkor azért gyáva, mert ez a város a »szegedi gondolat* jegyében nem élt át hősi helytállást. A nagy árviz után néhány évtizeddel azok ellen Lordult, akik a romokat a régi házaknál szebbé építették, ipart, kereskedelmet teremtettek és a művészetnek adtak otthont a falak kőzött. A jobboldal mocskos házaiban nem születtek Szegeden eposz-emberek. Itt temetőbogarak éltek. Tcmcíöbogarafc, amelyek lelkendezve verték össze tapogalócsápjaikat, ha zsidókat láttak elhurcolni, vagy ha megéttak egy csoport drótonrángatott, egyszerre lépő német vagy magyar katonái. Es taps nélkül, hangtalanul bámulnak maguk elé, ha az egykor egyszerre diszmenetelő német és magyar hadsereget Voronyezsnél, a Donnal", Kievnél, Cliarkovnál, Budapestnél, Bécsnél és Berlinnél szétverő orosz kalonák vonulnak fel, hogy tisztelegjenek halott bajtársaik emlékoszlopa előtt. Nem a magyar katonáknak, az uj magyar hadseregnek adott taps ellen szélünk, nem a jólértelmezeti nemzeti érzést kifogáso jnk és nem akarunk ünneprontók sem lenni. Május első napja és az uj magyar néphadsereg szentebb nekünk, semhogy jobboldali temetőbogarakat mászassunk végig rajta. De tükröt kell tartanunk a reakció meglapuló lovagjai elé. Azok elé, akik meg ma is azl hiszik, hogy az uj magyar hadsereget azérí toborozták össze, hogy a reakció fegyverét adják a kezébe. Akik azl hiszik, hogy egy hadsereg egyszerre 5éj»ő, porosz pojáeal.iai-a a gfőzetem zi-oga. Akik az nj magyar katonákban a régi egyenruhás í gwífcal iapfo'jók meg a májas) se*, ejsuicrnlén. Mert azok. akik május elsején a maguk reakciós, soviaisala .szoavel géseit hozták ki az etaúca aavasw es utálatosan. azek igy. cselekedtek. Ha nem en lett volna a magyar katonáknak kiosztott tapsuk értelme, akkor spontán taps tört volna ki belőlük akkor is, amikor a győztes, a szabadságért küzdő, a németeket leverő orosz kalonák vonultak el halott bajtársaik előtt. De a szegedieknek ez a megmaradt, szélsőjobboldali rétege néma vo'.l és mozdn'atlan. Vájjon tudják-e ezek a néma szegediek, hogy Horthy katonái mit vit tek véghez Kievhen és sok más orosi városban ós faluban a német »kamerádokkal* együtt? Minden bizonnyal tudják. S akkoi azt is tudják talán, hogy a szőriéi kormány ennék c"enére megengedte az uj mapvar hadsereg fe'á lilásat És vajjön tudják-e ezek a néma szegediek, hogy mit vittek véghei Szóíasi kalonái" Budapesten? Minden bizonnyal tudják. S nkkoi azt is tudják talán, hogy a magvai népakarat ennek ellenére lehetővé tette, hogy megszülessék az uj magyar hadsereg. Lehetővé tette, mert ebben az uj magyar hadseregben a JóJ értelmezeti nemzeti érzésnek letéteményesét látja Lehetővé tette, mert tudja", hogy cj az ul hadsereg nem a régi. nem' lesz a régi és ezérl érdemel lantot. Azok a homályba burkolozott urak, akik arra építenek, hogy ez az uj hadsereg egy napon a reakció tárnasza lehet s akik ezt a ravasz hitel és vágyat tapsolják meg a májusi ünnepén: súlyosan tévednek. Azok a Civitas Solisnak kijáró uj jelszóra figyeljenek. Ez a jelszó nein üres frázis és nem hazug üresség többé Elő és ülő valóság, múlhatatlan tartalmú követelmény. Egyellen szó csak igy szól: Könyörlelenség Maron Ferenc. A szegedi eóyeism hom'o'szatáról eltűnt a „Horhy Miklós" elnevezés (Szeged, május 5) A Délmagyarország megírta, hogy a debreceni egyelem törölte címéből a »TIsza István« elnevezést. A példát követve, a szegedi egyelem hatóságai Is elrendelték, hogy vegyék le Horthy Miklós nevét az épület homlokzatáról, ahová rövidesen valószínűleg uj név kerül. Elhallgatták nyilas voltukat, nyugdíj nélkül elbocsátották őket Ambrus János és Seregi István, a Köztisztasági Hivatal alkalmazottai az igazoló nyilatkozatukban elhallgatták, hogy a Nyilaskeresztes Pártnak és a Nemzeti Munkaközpontnak tacj.ii voltak Az igazolási eijárás során ez a körülmény azonban minden kétségei kizáróan bizonyítást nyert. Mjután az igazolási rendelet szerint lényeges körülmények elhallgatása nyugdijáéiküli azonnali elbocsátást von maga után, a polgármester mindkettőjüket nyugdíjigény nélkül azonnal elbocsátottaA régi hírhedt remiiül vényi hatályon kivül helye? bDr- Valeu'.lny Agoslon igazságügy miniszter nyilatkozatában (megjeleni a budapesti Népszava május 1-i szá mában! többek közölt ezt mondotta »A népetténes törvén* eket — kütönö sen a hírhedt »az állami és társadalmi rend biztonságáról* szóló 1921 III. törvénycikket — hatályon kivül helyezzük, viszont gondoskodnunk kell olyan törvényekről, amelyek megvédik a demokráciát a reakció ellen.* Si&ismnizl ti tek Mefhlvó1 A tanárok és tanítók szabad szakszervezete május 8-án délután 3 érai kezdette a tantrstü eh kiküldőt* tek bevonásává választmányi, 5 oral kezdettel pedig taggyűlést tart a szék* házban (Horthy Miklós-utca 8.)