Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-15 / 84. szám

DÉLMAGYIKUKS/iU 1945 április lő. mm IRíre tanit a Hadsereg Irta: Heliodor Piha, a Szovjetunióban élő csehszlovák katonai misszió vezetője A mai gigászi harc utóbbi három évében, melyet a Szovjetunió fa siszta agresszorok ellen viv, a had­történelemben mindmáig ismerettel; méretű katonai erők alkalmazásának, a hadvezetés művészetének, olyan bátorságnak és hősiességnek voltunk szemtanúi, amelyek a Vörös Hadse­reget a világ összes hadseregei kö­zött az első helyre emelték. A történelemhen nem volt még példa árra, hogy a megtámadott felei a háború kezdeti szakában ért bal­sikereket ily gyorsan és ily hatalmas erővel a támadó ellen fordították volna. 1 a radikális változás nem jöheteh léire véletlenül, a támadó fél javít­hatatlanul hibás lépése következtében. Előfeltételei voltak a Vörös Hadse­reg parancsnokságának előrelátó, irá­i iíó szelleme, a hadmüveletek cél­irányos és pontos terve, valamint annak hajthatatlan végrehajtása. Eze­ket az előfeltételeket pedig biztosi­torta a Szovjethaderő főparancsno­kának, Sztálin marsallnak lángeszű irányítása. A háború ilyen fejlődését sok kül­földi megfigyelő csodának tartja, s csak a Szovjetunió által a német hó­dítók ellen viselt háború tanulmányo­zása tárja fel előttünk az egész Szov­jetunió óriási méretű erőfeszítéseit, a Vörös Hadsereg és a szovjet nép erőfeszítését, amelyek ezt a csodát valóra váltották. A Szovjetunió súlyos áldozatokat fi ott, felbecsülhetetlen értéket ado­mányozott a katonai tudománynak. Nem vitás, hogy ezek az áldozatok döntötték el egész Európa és talán az egész világ népeinek sorsát is. Említsük meg futólag a háborús <seményekei 1941 juniusában a győzedelmes ís mindaddig legyőzhetetlen német hedsereg, a hitlerista vazallusok: Olaszország, Románia, Magyarország, r'imország hadseregeivel megerő­sítve, galádul és hitszegően rátört a Szovjetunióra. Németország akkor, alighogy befejezte egész Európa meghódítását, kirabolta az összes európai fegyver-, élelmiszer- és nyers­anyag-raktárakat és mozgósította az egész európai hadiipart. A bűnös, agresszív kezdeményezés a németek kezében volt és nem lehet csodál­kozni azon, hogy a nagyerejü pán­célos hadtestek mélyen behatollak a rzovjet területre. A német légierők vára'lan, áruló berepülése a szovjet repű'őterek és a közlekedési közpon­tok fölé — elkerülhetetlenül megbé­nította a Szovjetunió első védelmi intézkedéseit. Ehhez járult még az is, hogy a német hadseregnek óriási hiborus tapasztalatai voltak, amelye­ket két év alatt, a Nyugaton és a Balkánon folytatott villámhadjára tokban szerzett. Ennek ellenére sem vált be Hitlernek az a számítása, logy a Szovjetuniót is villámgyorsan lerohanja és legyőzze. A Szovjet­h'iderők főparancsnokságának nyu­godt, körültekintő védelmi manőverei ú?y megedzették és megszilárdítot­ták a Vörös Hadsereget, hogy ami­kor Hitler már biztosra vette Moszkva elfoglalását és parancsot adott a német csapatok Moszkvában tartandó disz-szemtéiére. akkor a Vörös Had­sereg oly hatalmas csapást mért a ámadókra, hogy a németek meg­értették: Moszkvát homloktámadás­sal nem lehet bevenni. Ezért 1942­ben, amikor a Szovjetunió meglepő gyorsasággal kezdte szervezni u iiadiipari bázisait az Urai-hegység ben (s Közép-Ázsiában, a németek ujabb nagyerejü támadást indítottak izzal a céllal, hogy elérjék a Volgát megkaparintsák a Gróznij és Baku­sörnyéki gazdag kőolajforrásokat, elvágják Moszkvát keleti bázisaitói és kelet felől rácsapva elfoglalják. A Volga partján azonban mégis métlődött ugyanaz, ami Moszkvs alatt történt! Amikor Hitler eszelősen orditottat hogy Sztálingrádnál teljes győzelme­aratott, a Szovjet haderők főparancs­noksága mesteri hadmüveietet készí­tett elő és hajtott végre. Ennek a hadműveletnek döntő befolyása volt a háború egész további menetére. 1943 nyarán a németek összeszedve minden erejüket, elkeseredett táma­dást kíséreltek meg a Kurszk-i ék ellen, de ez sem tudta megváltoz­tatni a szovjet stratégia, a szovjet aktika s az uj szovjet hadi-techniks fölényét. A sztálingrádi hősies har­cok idején a szovjet haderők főpa­rancsnoksága rákényszeríti akaratai az ellenségre, csapást csapás után mér rá, üzi, kergeti az ellenséget nyu­gatra, mindannak dacára, hogy a2 szívósan és elkeseredetten igyekezett megkapaszkodni minden egyes ter mészetes akadályban és ellenállni az •lőre elkészített, szilárdan megerősi íett védelmi vonalakban. A Vörös Hadseregnek ebben a há­borúban folytatott hadműveletei nagy érdeklődéssel és sokáig fogják anulmányozni az egész világon. E hadmüveletek irányításának tanulmá­nyozása irfegveti az alapját a hadvi selés uj elméletének, ennek az alap­ján fogják átépíteni a hadseregek iszli-kereteinek kiképzését és a had viselés művészetének tanítását. Már ma világosak a sztálini iskola alap­elemei, amelyek ily ragyogó győzel­mekre vezették a Vörös Hadsereget. A sztálini stratégia fölénye meg­nyilvánult a Szovjetunió védelmében, főleg azonban a támadásokban. A sztálini stratégia megakadályozta azt, hogy az ellenséges hadsereg, bármily nagy fölényben volt is, megsemmisi­tően zárja körül a szovjet hadsereget, mindig jól kiválasztotta az időt és helyet a mesterien végrehajtott visz­szavonuló hadmüveletekre, amig a szovjet haderők főparancsnoksága azt nem mondhatta: „Elég, egy lépés sem tovább!" — éppen abban az időpontban, amikor a n:met hadve­zetőség utolsó stratégiai tartalékai! vetette be, hogy a döntő támadás' megindítsa. A sztálini stratégia irá nyitotta a szívós ellenállást, hogy a­ellenség kimerüljön $ egyidejűleg elő­készítette a hatalmas páncélos öklö' a szörnyű erejű ellentámadásra. Mosz­kva és Sztálingrád a sztálini védet mi-stratégia eredményei, Moszkva és Sztálingrád egyúttal a sztálini táma­dó-stratégia első példái. Moszkva alatt összeomlott a né­metek villámháború-stratégiája, szerte­foszlott az a legenda, hogy a német hadsereg legyőzhetetlen. Sztálingrád klasszikus példája B i sztálini védelemnek és az ellen­támadás mesteri előkészítésének. Sztálingrád alatt a Vörös Hadsereg végleg kiragadta a németek kezébő a harci kezdeményezést. A sztálin­grádi vágóhid óta, ahol Hitler több mint 600 ezer embert vesztett, Né metország nem tudott többé talpra állni. A sztálingrádi győzelemmel kezdődik a sztálini támadó-stratégia fejlődése. Ezt a támadó-stratégiá' 1000 -2000 kilométer széles fronton végrehajtotttámadások jellemzik, meg­semmisítő csapásokkal és áttörések­re! az arcvonal legfontosabb szaka szain. A sztálini stratégia fölényt negnyilvánul a legérzékenyebb stra­tégiai irányok és célok megválasz­lásában, hadseregcsoportok szerve zésében és összemüködésében. A szovjet támadások lekötötték az el­lenség erejét az arcvonal fenyegetett szakaszán, megakadályozták a német hadvezetőséget abban, hogy tartalé­kot vonjon el a védelmi vonal más szakaszáról. A sztálini stratégia merész és eré­lyes, mély csapásokkal deorganizálta a német csapatok visszavonulását. A háború egész folyamán egyetlen olyan fasiszta stratéga sem akadt, aki Sztálin bármely stratégiai tervéi megludta volna akadályozni. A szov jet haderők főparancsnokának min len egyes stratégiai tervét mindig pontosan és sikeresen hajtották végre a szovjet hadsereg fiatal hadvezérei, akik gyorsan elsajátították a hadve­zetés tudományát. Az egész viláv •atona-szakemberei telkesülten figye­ik a sztálini stratégia mesteri kon­cepcióit. Sztálingrád, az 1944. évi íyári támadás Bjelorussziában, a németek keleti frontjának áttörése, \ Kárpátok elérése, ragyogó manőver Románián, Szófián, Belgrádon ér Budapesten át, főleg pedig a hitleri Németország éltető központjának, Felső-Sziléziának merész elfoglalása :bben az évben, Zsukov marsall villámgyors előretörése Németország szive felé és Kelet-Poroszország le­vágása, az átkelés az Oder folyón — ezek a sztálini stratégia ragyogó céldái maradnak mindörökre. Még ez a ragyogó stratégia sem rt volna el sikereket, ha nem tá­masztaná azt alá a hadvezetés tudo­mányos szervezettsége, ha annak •lapját nem képezné a csapatok uzy katonailag, mint morálisan kiváló minősége. A szovjet-taktika is hamar fölénybe került a német „hadászok" taktikáia fölött, bár azoknak két évi háborús­gyakorlat előnyük volt. A szovjet aktika gyorsan hozzáidomult a né­netek taktikájához, meg tudta küiön­aöztetni annak erős és gyönge olda­ait és nagyon hamar megalkotta a harc uj, sokkal célszerűbb módsze­reit. A Vörös Hadsereg taktikája ílénk és rugalmas, elhárít mindea sablont, uj lehetőségeket keres és állandóan tökéletésebbé válik. A katonai tudományok sztálini is­kolája a legnagyobb figyelmet szen­teli a csapatok és parancsnokok ki­képzésének állandó tökéletesítésére; i legújabb harctéri tapasztalatoknak megfelelően. A Vörös Hadsereg csapatai meg­mutatták, hogy a végkimerülésig tud-, iák harcolni, de nem vesztegetik az ,'dőt hiába a pihenők alatt sem, foly­tatják a tanulást, tökéletesitik kikép­zésüket, tanulmányozzák az ellenség uj tüz gépeit, harcifogásait, tanulnak, hogy saját fegyvereiket és tüzgépei­ket a legmegfelelőbb és a legcélsze-i rübb módon tudják kihasználni. A, tisztikar állandóan foglalkozik az el­lenség tanulmányozásával, ujabb é© bonyolultabb manőver-fogásokat k res, tökéletesiti a különböző csapat és fegyvernemek öiszemüködését. tiszti iskolákban nem ragaszkodna az egyszer megállapított katonai elv­hez, javítják és időnkint kibővítik azfc az arcvonal összes szakaszain szer­zett tapasztalatok szintéziseivel. A szovjet taktika mindig gyorsait megtalálta az uj harci módszert éa fogást, arra, hogy hatásosan elbán­ion a hatcsövű aknavetőkkel, a „tig-t risekkel", „ferdinándokkai", „párdu-. cokkal", királytigrisekkel" és a hit* Hrista háborús gépezet többi ször­nyeivel. A szovjet-taktika alapvonásai a legnagyobb manőverezési lehetőség, a merész előretörés, az erősebb vé­delmi támpontok megkerülésének éa < örül zárásának tudománya, a kisebb egységek parancsnokainak kezdemé-i nyezése s ama képessége, hogy mesterien vezeti a harcot a szom­szédos egységekkel és a más fegy­vernemhez tartozó csapatokkal együtt­működve. A szovjet harcos pedig, aki elsa­játította ezt a rugékony taktikát, hő-l sies bátorsággal, halálmegvetően har­col és gyűlölete félelmetes erővel sujt le az ellenségre. A szovjet harcos bebizonyította, hogy kitartóan tud védekezni utolsó lehelletéig, s meg­mutatta az egész világnak, hogy a ámadásban sem ismer semmilyen akadályt. Módosulnak a népbirósági és igazolási rendeletek A módosítások kibővítik az Igazoló Bizottságok hatáskörét, gyorsítják az eljárásokat és szigorítják a büntetéseket Valentiny Ágoston igazságügy­miniszter átdolgozta az Igazoló Bizottságok munkáját szabályo­zó és a népbirósági rendelete­ket. Ennek során meghallgatta a szegedi, budapesti és debre­ceni jogászgyüléseket és az egyes politikai pártokat. Érte­sülésünk szerint az igazságügy­miniszter által már elkészített javaslatok messzemenően figye­lembe veszik a politikai pártok kívánságait. E.zek a kívánságok általában az Igazoló Bizottság hatáskörének tágítására, az el­járások gyorsítására cs a nép­birósági rendelet szigorítására vonatkoznak. Az igazságügyminiszter jelen­leg a Budapesten székelő or­szágos pártközi értekezlet elé terjeszti a rendeleteket, liogy mielőtt a minisztertanács eté vinné, mégegyszer kikérje a pártok véleményét. A kanadai miniszterelnök kö­zölte, hogv ő maga vezeti a san­franciscói delegációt.

Next

/
Thumbnails
Contents