Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-21 / 64. szám

1945, március 21. dél-MAGYARORSZÁG 3 Ugyancsak az államra szállnak át a 4—6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek a visszamaradt család számára meghagyható. 8. §. A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4 — 5—6. jj-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni. III FEJEZET. Földbirtokok megváltása 9. §. A megváltásnál az 1944. január 1. napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni, azzal, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mezőgazdaságimivelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erdők kisajátításáról a 19. §. intézkedik. 10. §. Földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell renni a 100 kat. holdon felüli, Illetve a székesfőváros határától számitott 30 km-es körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat. 11- §Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot, a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján létesült öszszes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való tekintet nélkül. 12. §. 100—1000 kat. holdig terjedő mezőgazdasági földbirtoknál, továbbá terjedelmükra való tekintet nélkül a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokainál, valamint a 17. §-ban körülirt eljárás eredményétől függően az alapítványi birtokoknál 100 kat. hold mezőgazdasági ingatlan mentes a megváltás alól. Ha azonban valamely községben, vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igénybevételét. Bz esetben a megváltást szenvedőnek az ország más részében kell azonos minőségű 100 kat. ingatlant juttatni. 13. §. Mindazokat az 5 kat. holdon felüli ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos az 1939 szeptember 1. napja utáni időben adásvételi jogügylettel szerzett meg — amennyiben a szerző félnők a gazdálkodás nem élethivatása, vagy ingatlanszerzése nem létfenntartásét szolgálta —, öt kqt. holdat meghaladó részében igénybe kell venni. 14. §. 200 kat. hold kiterjedésig men lesül az igénybevétel alól annak a földmüvescsaládböl származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági terme lés az élethivatása 15. 500 kat holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a nemzetgyűlés Politikai Bizottságának feladata. 16. §. Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorlóterületéül, vagy állami mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére. Ez esetben is joga van a földmüvelésügyi miniszternek a birtok részleges megváltását elrendelni oly mértékben, hogy a mentesen hagyott ingatlan a védett cél megvalósítását biztosítsa. Mintagazdaságok és kisérleti gazdaságok létesítésére a földreform során megfelelő területeket kell biztosítani. 17. §. A földművelésügyi, * népjóléti, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállított és szakértő igénybevételével eljáró háromtagú bizottság a különleges kulturális célra rendelt, továbbá a Közalapítványi Ügyigazgatóság felügyelete alá utalt valamennyi földbirtokban fekvő célvagyont felülvizsgálni köteles, annak megállapítása végett, hogy a kulturális vagy alapítványi cél közérdekü-e, annak megvalósításához róilyen nagyságú földbirtokra van szükség és van-e a kulturális intézménynek, vagy alapítványnak olyan mértékű egyéb jövedelemforrása, amely a földbirtokot nélkülözhetővé teszi. Amennyiben az előző bekezdésben irt bizottság a kulturális, vagy alapítványi célt közérdekűnek nem találja, az alapítványi földbirtokot teljes egészében igénybe kell venni. Acél elérésére szükséges földbirtokterületet^amely 100 kat. holdnál nagyobb nem lehet) meghaladó földbirtokot — a célnak más jövedelemforrásból való kielégülése esetén a teljes földbirtokot — ugyancsak megváltás ellenében igénybe kell venni. Amennyiben az 1. bekezdésben irt bizottság az alapítványi célt közérdekűnek találja és a meghagyott földbirtok a cél elérését nem biztosítja, a kormány más eszközökkel gondoskodik a cél eléréséről. 18. §. Megváltás ellenében igénybeveendő minden szőlőbirtoknak és gyümölcsöskertnek 20 katholdat meghaladó részé, azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőmüveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznositandók. Indokolt esetben a földművelésügyi miniszter engedélyezheti a művelési ág megváltoztatását. 19 §. A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek. Ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni. Megváltás alá kerül minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kerülő erdő 100 kat. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kell kártalanítani. 20. §. Az elkobzás és megváltás során igénybevett földbirtokokból az erdők, erdősítésre szolgáló terméketlen területek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10—100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat holdon felüli kiterjedésüek pedig állami tulajdonba kerülnek. A földmivelésügyi miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését. 21. §. A megváltás alá kerülő és elkobzott ingatlanokon levő halastavak a község, vagy az állam tulajdonába mennek át. A rizstelepek osztatlanul szövetkezeti vagy községi tulajdonba kerülnek. 22. §. A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingatlanokból az Országos Földbirtokrendező Tanács házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára megfelelő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhözjuttatással egyidejűleg történik. 23. §. Ha osztatlan közös tulajdonban levő ingatlannak az egyik tulajdonostársat illető e rendelet 4—6. §-aiban meghatározott valamely okból el kell kobozni, ugy az ingatlant akként kell megosztani, hogy az elkobzott és megmaradó ingatlanrészek ériéke arányban álljon a tulajdoni illetőségekkel. Ilyen esetben, ha a gazdasági épületek, élő és holt felszerelés természetben fel nem osztható, ezek az elkobzott területen földhöz juttatottaknak ideiglenesen közös használatba adandók. Ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, ugy minden egyes tulajdonostársnak joga van e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni. A tulajdonostársak mentességének megállapítására az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapot az irányadó. Házastársak tulajdona egy személv tulajdonaként tekintendő. 24. §. Ha megváltásra kerülő ingat lanok közötl szőlő vagy gyü mölcsös is van, a tulajdonos kívánságára megfelelő területű szőlőt, vagy gyümölcsöst kell részére meghagyni, ugy azon ban, hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben megengedet! legnagyobb területet l kat hold szőlő vagy gyümölcsös kat. hold szántónak felel meg 25. §. A megváltás alá kerülő ingal lanhoz tartozó élő és holt fel szerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogynm'M váltást szenvedőnek, vagy más nak a tulajdona. Az éiö és lioii felszerelésből csak annyi men tesül az igénybevétel alól, nm m v nyi a megmaradó saját tulajd >r, és haszonbérlet megművelés '•• hez szükséges. Ez azonban néni lehet több együttesen -09 kai holdon való gazdálkodáshoz szükséges élő és holt felszerelésnél. Az elkobzás vagy megválta* alá kerülő ingatlanon levő 1U0 kat holdat meg nem haladé kishaszonbérletek élő és hol! felszerelése minden esetben mentesül az igénybevétel alól A szükséghez képest azonban a mezőgazdasági gépeket és felszerelést a tulajdonos méltányos ellenszolgáltatás ellenében köteles a földhözjuttatottaknak használatra átengedni. 26. §. Az igénybevételt nem akadályozza az, hogy az ingatlanra szolgalmi jog, telki teherjog. haszonélvezeti jog, jelzálogjog, vagy haszonbérleti jog vau bekebelezve. A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a földreform végrehajtásával, de legkésőbb 1945. évi október hó 15. napján megszűnik. 27. §. A megváltásra kerülő ingatlanrész) a helyi földígénylö bizottság jelöli ki lehetőleg a megváltást szenved3 meg hallgatása után, mind a megváltaid i mind a tulajdonosnak visszamirad \ ingatlanra vonatkozó termei,;si szempontoknak szem előtt tartásával. IV. FEJEZET. A Juttatás módozatai 28. §. Az igényjogosultnak juttatott szia tóföldet, kertet, rétet és az ezek köz' beékelt kisebb területű legelőt, nilast a juttatottaknak egyéni és te iekkönyvileg bekebe'ezett tehermen les tulajdonába kell adni. A juttatoíi ingatlant részükre ki kell mérni és birtokbahelyezésükkgl egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni. Amennyiben a földhözjuttatott töld jének megmivelését két gazdasági éven keresztül elhanyagolja, vagy indokolatlanul elmulasztja s ezáltal az ország gazdasági érdekeit is veszélyezteti, a községi földigénylő bízottság kétharmad saótöhi*2ggel hozott véleményes javaslatára az Országos Földbirtokrendező Tanács a futtatott