Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-21 / 64. szám

4 IDlo március 2L ingatlant elveheti és másnak adhatja. 29. §. Az igénybevett legelöket osztatla­nul a község tulajdonába kell adni. A község legelöterü letét, ahol szük­séges és lehetséges, ki kel! egészi teni. Ahol a legelötertllet a szükségletet meghaladja és a mívelési ág átala­iíitása lehetséges, továbbá az igény­jogosultak nagy száma, valamint az igénybevehetö szántóföld elégtelen­sége indokolttá teszi, a szükséglete meghaladó legelöterületböl az igény­jogosultaknak lehet juttatni. 30. §. Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gé­peket és gazdasági épületeket, ameny­nyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a föld­hözjuttatottakbó! alakítandó földmi­ves szövetkezet tulajdonába kell adni. A megváltást szenvedőnek a meg­maradó ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket visszahagyni. A főldmives szövetkezet célját, mű­ködésének szabályait a földmivelés­ügyi miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. ilyen szövetkezet azonban a rende­let megjelenése előtt is megalakulhat. • 31. §. Az igénybevett ingatlanon lévő mezőgazdasági ipari üzemek (mal­mok, szeszfőzők, kenderfeldolgozó és egyéb üzemek) is megváltás ellené­ben igénybevehetők s ebben az eset­ben községi, állami, esetleg szövet­kezeti tulajdonba mennek át. 32. §. Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg cso­portosan kell földhöz juttatni. Az igénybevett földekből erre a célra megfelelő területet kell fenntartani, amelyet az Országos Földbirtokren­dező Tanács jelöl ki. V. FEJEZET. Birtokegység. 33. §. Egy igényjogosultnak Juttatott föld jern lehet nagyobb olyan birtokegy­ségnél, amelyet egy földmívelő csa­id a maga erejével meg tud mivelni, Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és mivelési ágát. 34. §. Egy igényjogosultnak juttatott szán­tóföld és rét együttvéve 15 kat. hol­dat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg. A 36. §. 1. pontjában felsoroltak­nak juttatható szántóföld és rét 25 kat. holdig, kert és szőlő 5 kat. hol­dig terjedhet. VI. FEJEZET. IgényjogosaHság megállapítása 35. §. A kiosztásra kerülő földekből kis­gazdaságok létesítésére földhöz jut­tatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások — birto­kuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládu kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem többu 36. §. Előnyben részesítendő igényjogo­sult: 1. aki a Németország elleni harc­oan kiváló érdemeket szerzett, el­esett vagy megrokkant; aki a parti­ránmozgalomban harcolt; aki a re­akció és a fasizmus elleni belső el­enillásban tevékeny részt vett és en­•k során halál-, szabadságvesztés­jüntetést, internálást szenvedett. Az ebben a pontban meghatározott igényjogosultság átszáll a kivégzett­nek, vagy elhaltnak házastársára gyermekeire, ezek nemlétében szüleire; 2. aki az 1945 évi gazdasági mun­kák során munkájával példaadó mó­don előljárt; 3. akinek 3, vagy ennél több ház­tartásában élő gyermeke van. 1—3. pont alatt felsorolt igény jogosult helyett felesége, gyermeke, /agy eltartottja jelentheti be az igényt, ha a jogosult katonai szolgálata (hős halála, hadifogsága), vagy elhurco­lása miatt ezt személyesen nem te heti. Egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kishaszonbérlő, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen mát 1944-ben gazdálkodott. 37. §. A házhelyek és ezekkel kapcsola­tos konyhakertek céljára kisajáíitoti •erületekből telekhez juttathatók csa­ládos és vagyontalan magyar állam­polgárok, akiknek sem lakhelyükön, sem máshol saját, vagy háztartásuk­ban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóházingatlanuk nincsen. Előnyben részesitendők a 36. §. !. bekezdés 1—3. pontjai alatt fel­soroltak. 38. §. Ki kell zárni az igénylök közül: 1. aki elmebeteg, gyengeelméjü vagy aki nem távollét okából ab gondnokság alatt; 2. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt 1 évnél súlyosabb szabadságvesztésre jogerősen elitéi tek, amennyiben a büntetés kiállása óta 5 év még nem telt el; 3. akit a népbiróság elitélt; 4. aki az 1945. évben a tulajdo­nában, haszonbérletében áiló, vagy ndjaira bizott földet — bár ehhez m jdja volt — nem mivelie: 5. akit a helyi főldigénylő bízott­ág kétharmad szótöbbséggel julta­ásra alkalmatlannak talált; 6. aki idegen állampolgár. Az 5. pontban megjelölt esetben panasznak van helye a Megyei Föid­birtokrendezö Tanácshoz. VII. FEJEZET. Kártalanítás 39. §. E rendelet céljainak megv. á sánál irányadó elv, hogy a. 4. §-ban felsorolt személyek kivételével, az igénybevett földbirtok, ingó- és in­gatlanfelszerelés, üzemek, stb. tulaj­donosának kártalanítás jár; a föld­hözjuttatottak pedig megváltási árai tartoznak fizetni. Az igénybevett birtokok tulajdo­nosainak kártalanítása, illetve a kár­talanítás erejéig a telekkönyvi hite­lezők kielégítése az állam feladata. A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből föidbirtokren­dezö alap létesül, melyből az állam teherbiróképessége szerint kártala­nítja a megváltást szenvedőket. A föidbirtokrendezö alapot a földmive­lésügyi miniszter által létesítendő.. vagy kijelölendő szerv kezeli. 40. §. A földhözjuttatott a föld ára fejé­ben a kataszteri tiszta jövedelem húszszoros összegét fizeti. E számi­tásni! 1 forint 2.32 pengőnek, 1 ko­rona 1.16 pengőnek veendő. A telekkönyvi betétek, vagy telek jegyzökönyvek elveszése, vagy meg semmisülése esetén a kataszteri tiszt jövedelmet a községi elöljáróság ada tainak és javaslatának figyelembevé­telével a Megyei Földbirtokrendezí Tanács állapítja meg. A megváltás* ár késedelmes megállapítása nem akadályozza az igénybevett ingatla­nok felosztását és az igényjogosul­tak birtokbahelyezését. Az első bekezdésben foglaltak sze­rint megállapított megváltási ár alap ján kiszámítandó, hogy a megváltási ár milyen mennyiségű középminő­ségfl tiszavidéki buza árának felel meg. E számitásnál a buza 100 kg­kénti ára 40.— pengőnek veendő. A búzamennyiség annyi részre osz­tandó fel, ahány részletben a föld­hözjuttatott a 42. § értelmében a megváltási árat fizetni tartozik. A< egyes részletek esedékessége alkal­mával a földhözjuttatott terményben is fizethet, amennyiben azonban a fizetést készpénzben teljesiti, ug\ >lyan összeget kell fizetnie, ameH íz esedékes buzarészletnek az ese íékesség napján jegyzett budapesti iözépárfolyamán számított ellenérté­kének megfelel. Késedelmes fizetéi esetén a fizetés napján számított á fizetendő, ha ez a magasabb. 41. §. A kiosztásra kerülő földeken léví ingó gazdasági felszerelés értéké oecslés szerint kell megállapítani. becslés alapjául az 1938. évi árak szolgálnak, amelyek összege a meg­váltott tárgy használhatóságához ké­pest legfeljebb 15%-Va! emelhető. Ugyanez irányadó a megváltót' oirtokon lévő épületek és egyéb in­íatlanfelszerelések megváIlási árán ak megállapítására is azzal, hogy az . zekért megállapított összes megvá' tási ár nem haladhatja meg a föld ingatlan megváltási árának 30%-át 42. §. A földhözjuttatott törpebirtokos vagy kisbirtokos köteles a föld meg­váltási árának 10%-át birtokbahe­lyezése alkalmával lefizetni — a hát­ralékot 10 évi egyenlő részletekben kell kiegyenlíteni. A földnélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás a föld megváltási árát 20 évi egyenlő rész­letben törlesztheti le. Az első részlet fizetésére a birtokbrtépéstől számí­tott legfeljebb három évre halasztás engedélyezhető. A halasztás iránti kérelem felett a Megyei Földbirtok­rendező Tanács határoz. Az élő- és holtfelszerelés és gaz­dasági épületek megváltási ára a földingatlan megváltási árához szá­mítandó az esetben, ha a megosztás során, azok a földhöziuttatottnak a tulajdonába kerültek. Ha ezek a va­gyontárgyak föidmivelő szövetkezet iu!ajdonába jutottak, ugy megváltási árukat a szövetkezet törleszti le 20 évi egyenlő részletben. A megváltási árhoz kell számítani a föld felmérésével és szétosztásával felmerülő összes műszaki költségnek a kiosztott birtokegységre eső ré­szét is. 43 §. A földreform során juttatott föld­birtok a juttatástól számított 10 éve® belül csak a földmivelésügyi minisz­ter, vagy az általa megbízott szerv engedélyével idegeníthető el, terhel­het 5 meg. Ezt a tilalmat a megvát­Isi ár korábbi kifizetése sem szün^ •ti meg. 44. §. A 44. §-ban foglalt terhelési t»a­om nem vonatkozik: 1. a megváltási árra, amely meg­iliapitása után az ingatlanra beke­belezendő és minden más jelzálog­jogot megelőz, 2. a bűncselekményből eredő kár­éritési követelésekre, 3. a törvényen alapuld tartásdí­jára, 4. add- és ifletéktartozásra, 5. termelési beruházásokból eredtt artozásokra. VIII. FEJEZET. V89Q8S rend8lk8z688k 45. §. E rendelet végrehajtását a*igény-J ivett földbirtok kötöttsége nem aka-1 lyozza. 46. §. Azok a magyar állampolgároké kik a fasiszta törvény értelmében? -idó származásuk miatt vesztetté ifi ! földingatlanaikat, e rendelet végre4 ájtása során visszakapják elvett i| N ailanaikat az esetben, ha az ingaw an e rendelet alapján nem volnál ílkobzandó, vagy megváltandó. In-* dokolt esetben az Országos Föid­birtokrendezö Tanács a tulajdonos -észére az elvett ingatlan helyett nishol adhat azonos minőségű in-* ílant. Ha a zsidónak tekintett fulajdch ostól elvett földingatlanon olya» i ajdonos, vagy kishaszonbérlő gaz-^ .odik, aki e rendelet érteimébei* iyjogosult, ugy az Országos Föld­nokrendező Tanács az elvett in­gatlan helyett más, hasonló minő­ségű és mivelési águ ingatlant je­löl ki. A jelen §. alá tartozó igények ei^ bírálásánál az 1938. évi március h<3 1. napján fennállott telekkönyvi ál­apolot kell figyelembevenni azzal,, hogy e címen nincs földhözjatiatásra igénye annak a zsidónak tekintet személynek, aki földingatlanát fenti időpont után visszterhes ügylettel «l­degenitette. 47. §. A rendelet fölhatalmazza a föld-1, mivelésflgyi minisztert arra, hogy af kisajátított ingatlanok felmérésének! és felosztásának befejezéséig sU igényjogosultak ideiglenes blrtökba-i helyezését rendeleti úton szabá­lyozza. 48. §. Ennek a rendeletnek végrehajffoíl az Országos Föidbirtokrendezö nács, a Megyei Föidbirtokrendezö^ Tanácsok, továbbá a Községi Föld-j igénylő Bizottságok, végzik. Az Országos Földbirtokrendezői Tanács elnökét és helyettes elnökéti a földmivelésügyi miniszter nevezi ki a tanacs tagjai közül. A földmivelésügyi miniszter elren­delheti, hogy a tanács kebelében egyí vagy több tárgyaló tanács aiakuljonJ L Minden egyes tanácsnak 9 tagja van, akik közül 1 birót, 1 mérnököt és­2 gazdasági szakembert a földmive­lésügyi miniszter nevez ki. A föld­mivelésügyi miniszter 5 tagot a föld­igénylők közül hlv be, akik közül két tagot a Földmunkások Országos* Szövetsége jelöl kt. t

Next

/
Thumbnails
Contents