Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-04 / 51. szám

4 0£L*MGVAftOlt<tZ(G 1945. március 4 Baicsx-Zsilinsz&s Endre Budapestről jön a hir, hogy Ba] CSy-Zstlinszky Endrét Sopronban Beggvilkolták. A hir nem ér ben •ün*ei teljesen váratlanul. Számol tunk vele, hogy • nyilasbanditák karmai közül magyar hazafi aligha •zabadu hat. M'gis reméltünk. Hóaapok óta vártuk remény ét kétség közö t, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre éi. hogy visszakerül hozzánk. A lemény hiábavalónak bizonyult. A magyar szabadságharcnak nj vértanúja van. Nem egy a sok kö tfil, hanem egy a nagyok közül Nem áldozat, hanem vértanú. Mer' Baicsy-Zsilinszky nem azok közül való volt, akik azért kerültek nyilas kézre, mert keolünön melenge'ték a kig>ot, mely végül megmarta őket. Nem mirtir az a bitang, akit ban áitvtársai eltesznek láb alól, mert már nem btrnak benne. Es nem mártír az vem, aki elpusztul sajat gyávaságából gyengesége miatt, ta lát politikájának következményekép Bajcsy-Zsilinszky Endre azért vértanúja a magvarságnak, mert halála tetteinek, meggyőződésének, eszméiért való férfias kiallásának követ kezménye. Bajcsy-Zsilinszky Endre nagy ma g

ar volt: a helvtállók, a bátrak ritfajtájából. Neve a háboru alatt progtammá és zászlóvá lett, személye tutnótt a pírtkereteken, az egész Bemzet reménységévé fejlődött. ÉjBajcsy-Zsilinszky Endre azért let' C

ogrammá és jelképpé, mert nem kudott. Nem alkudott meg a német-háború .adott lényévei", nem tartozott a .kivárók" közé. Nem menteget e a német imperializmushoz való csatlakozást .kényes fö djajzi helyzetünkkel" és nem akar •ddig várni, amig mások intézik et • magyarság ósi ellenségét. Aztval kotta, hogy maguknak a magyarokBak kell fegyvert ragadniok a néztetek ellen, függetlenül attól, hogy bb erőviszonyok sikert igérnek-e vagy vereséget. Bajcsy- Zsilinszky Endre tudta, hogy egy igazságoaemzeti harc nem is szenvedhet ve leséget, mert ha el is bukik, a bukásra jön a feltámadás. Abban a nevezetes memorandum ban, melyet 1943 augusztusába Byujtott at párba a korminynak, azt raüotta, hogy jobb lett volna mé 1941 áprilisában, a Jugoszlávia elkeni orvtámadás idején, fegyverrel a kézben visszautasítani a német kö vetelfseket, meg akkor is, ha ennek •z ország leverése és megszállása tett volna a következménye. Ba;csy Zsilinszky Endrének igaza voitl Es hogy ezt a gondolatot vallani és hiráetni merte, mutatja, hogy BajcsyZsilinszky Endre a háboru alatt a kos^uihi gondolat magaslataira emelhedt-tt. A nemzet hósévé azzal lett hogy ö is azt vallotta, amit a maE

ar szabadságharcok nagy vezérei rdcsapás néJkül behódolni rosszabb a vereségnél. Nevét a magyar nép Együtt fogja em egetni a nagy magyar szabadságharcosok nevevei, a magyar szabadság vértanúi közölt, akiknek sora Zrínyi Pétertói Hajnó cziékon át az aradi tizenháromig-é B nyilasok által meggyilkolt Kiss al tábornagyig: végtelen. Batcsy-Zsihnszky Endre a Függettan Kisgazda Part tagja volt. De a párt vezető politikusává a háboru álatt fejlődött. Ez jelképezte és fej >ztc ki, hogy a Kisgazda Part belsőleg felkészül a már akkor érlelődő maS

yar szabadságharccal és a magyar emokrácia felépitevével kapcsolatos Íj feladatokra. Mert Baicvy-Zsilinszkv Endie nem volt hive annak a poli úkának, mely a Kisgazda Pártol elöbt Gömbös Gyula fasiszta parancsura'm kísérletével, aztán pedig a bethlen és a legitimista reakcióval boronált össze. Bajcsy-Zsilinszky Endre nem •eleíős azért a vereségért, mely emiat érte párját. Nevéhez nem a Kisgazda Párt leromlása, hanem fe'emelkedés fűződik. És a Kisgazda Párt meg nhodásának azért lehetett jelképévé mert ö nem kaszinói tárgyaLsc. olitikai intrikák rév n akarta párttá hatalomra juttatni, hanem a nép gyóelme révén. ízig-vérig demokratikus Kisgazda Pártot akart, mely a nemet ügyét éppoly kérlelhetetlenül kép viseli, mint a nép ügyét Tudta azt s, bogy a magyar demokrácia ügye >11 vagy bukik a nagybirtok paraszttéxreadásával. És azt is tud a, hog> i magyar függetlenség és a demo ír tcia gvőzelme érdekeben a munkás sagnak és parasztságnak együtt kel laladniok. Ennek a gondolatnak iegvéKen volt hive — Tildy Zoltánnal s Nagy Ferenccel együtt — a Szociál lemokrata Párttal való összefogásnak ta dolgozott később, a Magyar Front <eretében együtt a Kommunista Part'•I. Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Kisgazta Párt többi kipróbált demokratikus /etetőivel együtt, vallotta, bogy ad lig, amig nem Irtjuk ki gyökerese> i mavysr reakciót, az el'en«ég nen aalra áll, hanem jobbra! Bajcsy-Zsilinszky a nép vezetője, i parasztság, a kisgazdák vezetö|e tkart lenni. Nein volt mindig az, de t 'zá lett. Jobbrol jött és balra ment. És ez százszor jobb, mintha balról ótt és jobbra ment volna. A lökés •i nt p, a demokrácia felé való kö eledéséhez az adta meg neki, hogy nélységesen kiábrándult a beth'eni .konszolidációból". De — eltérően írásoktól — ó levont ebből mindé<övetkeztetést. Nemcsak a beth'eni endszerböl abrándult ki, hanem az •gész ellenforradalomból. Szakitot végérvényesen és becsületesen a «zegedi gondolattal", megkövette \chim Andris emlékét és odaállt Xchim András népe, a parasztság nellé életre halálra, ő, aki jobbról ött, halálos ellenségévé lett annak • 25 esztendős uralomnak, mely rontásba vitte Magyarországot. Es mé ven szimbólikus, hogy a 25 eszten Jós reakció kezdetén Somogyi é 8/csó véres nevei állanak, a végén pedig Bajcsy-Zsilinszky Endre vér•anusága. A kezdet és a vég közöt oedig a vértanuk hosszú sora: Sal lai és Fürst, Schőnherz és Slgvári — kommunisták. Szociátde nokrata mártírok, kommunista mártirok, kisgazdapárti m utirok vére összefolyik öomozyi és Bacsó p rt ja, Ságvári és schőnherz pártja, Bajcsy-Zsilinszky tindre párna közöd ez a közös igyért kiontott vér a kapocs. R'vai fázcef A Népbiróság egyformán Ítélkezik polgár ós katona felett A .Mi városháza közgyűlési termében Is az a népbiróság?" elmen endklvü! érdekes és aktuális előadás •angzott el. Az előadáson megjelenek a város vezetői, a szegedi Nem eti Bizottság tagjai, a Függetlenségi rroniba tömörült pártok képviselői iz Igazoló Bizottságok elnökei és ugjai, szegedi és budapesti jogászok s számosan a nagyközönség köréből Miután dr. Dondszt Kálmán, ? gyűlés elnöke leikérte az előidót i<jgy az igazságügyminiszternek a Nepbirótágok felállításáról szóló renteletét és magát a Népblró«ág in ézményét ismertesse, az előadó megezdte előadását. — Ennek az előadásnak célja, — mondotta dr. Ndgel — hogy a nagy rözönség is megismerje a Népbírótag intézményét, amely az uj, demokratikus Magyarország politikai szükséglete a mult likvidálásához ér a jövó megalapozásához. Bizonyodtokig elódie volt a Népbfróságnatn 1914 előtt működő esküdtbíróság nely szintén demokratikus alapokon pait jel, minthogy tagjai a polgár ág köréből kerültek ki. Ennek müíödését azonban a háboru után ura lomra jutott klikk megszüntette, min thogy megszüntetett minden demokrácia felé hajló intézményt Ma a oép ismét szóhoz jut. A Népbiróság egyformán f'élkezik >olgár és katona felett A Népblróág Ítélete kimondhatja a halál, a szabadság-, állás- és hivatalvesztés, nohtikai jogok és állampolgárság el /esztésének büntetését. — Az edd gi törvények szerint gy bűncselekmény tiz-busz évvel Ikövetése után elévül. A népbitósági rendelet ezen a téren nagvfonosságu változást hozott azáltal, hogy az elévülés idejét az 1945. évi moszkvai fegyverszünet megkötésének időpontjától számítja, tehát az 1919 utáni fehér terror poluisai bűnöseit •s bűnvádi e járás alá vonja. — A Nép dróság a háborús és oépellenes bűnösök fölött van hivatva .télkezni. Háborús bűnösöknek számtanát, akik Migyarország hadbal pését elősegítették, tehát elsősorban a miniszterek. Büntetésük: halál. \kik nem igyekeztek — holott ez módjukban állott — ez ellen a végzetes lépés ellen cselekedni. Büateésűk: tiz év fegyház. Akik, mint a <ormány, vagy az országgyűlés tagai, részesei olyan hatarozatoknak, nelyek az országot háborúba sodor <ák, tehát az a négy miniszter is, ikt a Bárdossy által összehívott, >rosz hadüze tetet eredményező vég etes minisztertanácson megjelent Büntetésük: halál. Akik 1944 elején, nikor Kállay igyekezett a szövetsé ;esek felé közeledni, a fegyverszület megkötését megakadályozták és -zzel meghosszabbították az ország rzenvedéseit. Akik 1 '44 szeptembe rében, mikor már Horthy is belátt i háboru folytatásának hiábavalóságát, erőszakkal magukhoz ragadták hatalmat, mint most mir tudjuk, Reményi Schneller nyilaskeresztes párttag, pénzügyminiszter áru'ásának segítségévéi. Büntetésük: halál. Akik a nyilas pjccs idején a nyilasok se gitségére voltak, például a hírhed szegedi városparancsnok, Mészáros alezredes, aki elfogta a kormányzó és átadta őt a németeknek. Mindé zek háborús bűnösök. Ugyanez a bü nük azoknak, akik a nemzetközi szabályokat sértették meg. Itt az előadó megemlítette az uk rajnai büntetőszázadok kerelegénységét és az újvidéki pribékek gyilkos gaztetteit. Feketehalmi-Czeydler és társainak bűntettei sokat ártottak az országnak. — Háborús bűnösök azok is, akik a nyilas uralom alatt bármilyen hivatalt vállaltat, azok a magvar állampolgárok, akik az SS, vagy más nénet kötelékbe léptek és magyarok -llen hircoltak; halállal büntettetnek Akik hatóságoknál tett feljelentések iltal magyar polgárok ezreinek deportálását okozták, tizenöt evi fegyházzal büntetendők. — Népellenes bün*sök azok akik, mint a kormány vagy az országgyűlés Ugjai a nép érdekeit sértff örvényeket kezdeményeztek, vagy megalkotásukban tudatosan résztvetiek: pártvezérek, ors'ágg>filé«i kép viselők stb. Ezek büntetése öt évi f'gyház. Azok a közhivatalnokok, akik ulbuzgóan hajtottak végre egyei rendeleteket, melyek so-aknak vagyoni tön*rejutását okozták, három évi fegyházzal büntethetők. Akiktulicitállák a zsidótörvényeket, hog) ezzel saját érdeseiket szolgálják, szabadság- és vagyonvesztéssel büntetendők. Azok, akik a fasizmus szelemében felszólaltak vagy cikkekel >rtak, 1 évig terjedő feg«házzal bűnre endők. A fiatalkorúak ellen a halálbüntetés kivételével az össze* büntetési mód alkalmazható. Az előadó ezután részletesen isnertette a Népbiróságok összetételé* •s hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoson tág tere nyilik maid a védelemnek, mert a demokrácia elvétől semmiben sem szabad eltérni. — Igen nagy felelőség nyugszik Népbiróság tagjainak vállán, mert a nemzet létérde«e, hogy a reakciót gyökeresen kitusuk. Protekciómén es, tiszta közéletre, lelkiismeretes közgazgatásra van szükségünk és r» gaszkodunk a mult telies likvidáUsáhnz, csak ezen az alapon építhetjük föl az uj. demokratikus, füg-» getlen és erős Magyarországot.'"-'" Dr. Sebestyén Ernő budapesti ügyvéd hozzás tolásában kijelentett^ hogy a háborús és n ^ellenes bűnösök elitélésére nem -lett volna okvetlenül szükséges uj törvényeket hozni, mert ahogy Horthyék megtalálták a kellő paragrafust a régi örvények között arra, hogy Rtkoá Mátyást, Vas Zoltánt és társait elítéljék, mi is módot találhattunk volna arra, hogy uj törvények nélkül ítélkezzünk a hazaárulók fö ött. A büntetések egyes esetekben tul enyhék. Például annak az u.ságirónak, tki uszított a fasizmus mellett és ezáltal a nép széles rétegeit méteyez e meg, kevés egy évi fegyház. Kevés három évi fegyház annak szánára is, aki egyes rendeletek tulouzgóan hajtott végre és tisztázandó hogy ezek a rendeteteket a kormányól vagy Endre Lászlótól származtak-e. M"rt soha arra törvényes rendelet nem született, hogy magvai állampolgárok ezreit külföldre deportálják. A felszólaló azért tartja fontosnak az illetékes hatóságok figyelmét minden kis résztetre felhívni, mert tökéletes törvényekre van szükségünk. William PiCKet idézve mondotta a felszólaló: „A"glia azért olyan nagy, mert a törvény keze utoléri a legnagyobbakat is és a legkisebbeket is segíti". Magyarország ezért lett olyan kicsi, mert a töt vény sohasem érte utói a legnagyobbakat és sohasem segitette a legkisebbeket. Végül egy munkásember emelkedett szólásra, aki a munkásság nevében kérte a Nípbiróságot, hogy « magyar mun ásság ellenségeit, akik ezrével hurcolták el a dolgozókai Németországba, példásan büntessék meg.