Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-04 / 51. szám

1945 március 4. a BMM »* a • «» H 99 A helyszínen felkoncolandó... Sötét volt, nagyon sötét és hider volt, nagyon hideg azon a januan Jjszakan. Az oroszok sz előző napon fog faltán el a Ferdinánd-híd it és ; Nyugati-pályaudvar külső épületré Izeit. Szüntelen akmzapor és a re pülők neh*z fegyvereinek kattogás tette vadabb* azt a teli vihari, ameK süvitve kergette maga előtt a hava t pesti utcakon. Kora reggeltői kési éjszakáig tarott az ádáz küzdelem Éjfél felé elült a dühö.igő orkán é a pinc-kből előmerészkedtek a meg gémberedett emberek, hogy legalább egy lélegzeinyi levegőhöz jussanak. Ha már élelem nincs, legalábt levegő legven. De levegő sem vo't. A Vilmo? császár uti házzal szemben, — amely jek óvóhelyen már ötödik hete él lünk, — máglyaként lobogott az Arany János u'cai négyemeletes sa roképiliet. Vörös fényben úszott a Vilmos császár- ut, az utca füsttel és korommal telt meg, kesernyés, fojtf tz maradt a szájnan minden lélegzetvét I u án, az égő ház pa togf Szikrákkal szórta tele az eget és a löldet... Vis«za hát az óvóhelyre. Ha má' levegő sincs, legalább viszonylagos •yu- alom legten. De nyuga om sem volt. Valak súgva 8dja tudtul, hogy a szomszédos házban nyilasok razziáznak. — Ezek még itt vannak? — Irt, de ezen ne csodálkozzék •ram, nem a bátorság tartja őket í vesü o'd dón, hanem az, hogy gyalog nem mernek átmenni az alaak •ázott hidakon, amelyeknek környé léi' ézá&rdatlanul lövi az orosz tü•érség. Várják a kirendelt. autókat, •meiyek legalább gyorsan átfutnak • .pokol folyosóin". A hírhedt felkoncoiáei rendelet. Még itt vannak hát. Január 16-á» •tus, az UrnaK, vagy a Sátánnak 1045. esztendeiében és ezek az emkerbőrhe bujt vadállatok még ii< lizziáznak a Vilmos császár-uton Kertsnek szökött katonát, szököt iyilast, szökött hadiüzemi munkás', •sökött keres/tényt és szökött zsi áót Valamelyik kategóriába mindenki beetartozik. Tehát mindenki elvihető és meg jyilkolható. Annál is inkább, mert január elején napvil got látott egy várospa iancsnoki rendelet, amely szerin -aki csügged, vagyis nem bízik abpan. hogy a feimen ő német seregek közelednek Budapest fe:é, az a megázott közegek által a helyszíné; felkoncolandó." H.ihedt rendelet volt, hiszen akinek gyomorfájás miatt, vagy egyéb ak folytán nem volt derűs az arc fctfejezése, azt minden további né1tal agvonlőiték a megbízott köze k. Tették ezt ama bizalmas uta as alapján, amely szerint aki a C

:sti oldalon marad, az hazaárult tang... Ezt a rendeletet megelőzően kü 0nös parancsot osztottak sz t Szá bsi banditái között. A címe: .Fel koncolási rendelet". Szövege szeri ' pt a polgári vagy katonai eg>.én. •kit igazoltatás, vagy bármely más •k miatt az utcán feltartóztatnak » kirendelt közegek és ezen igazolta fis során szóban vagy tettleg a legkisebb ménéko ellenállást tanúsítja, a helyfizincD azonnal felkoncolandó". Ezt a rendeletet azért adták ki. togy bárki barmikor agyonlőhető egyen, — „alko mányos formák" •özött. Mert ugyan mit is iud va! mi egy halott, ha megkérdezi tó'r -alaki: Uram, On szóban, vagy tett •g ellenállt? A halott semmit sem tud vallani •'gyébként úgysem kérdezett ilyes mi senki azokban a napokban Bu J i pesten a szerteszét heverő halót októl. A Városház-utcai különítmény 1945 január 16. Sötét volt, na ;yon sötét és hideg volt, nagyon ttdeg, ezen a januári éjszakán. A Vilmos császár-ut 21. számú lázban áldozatok után kutattak a tyilas pribékek és nem messze a Ozponti Városháza pincéjében 68 -nberről, férfiről és nöról rángaltáe a ruhát a nyilas Ítéletvégrehajtók Hatvannyolc anyaszült mezteler ember állt 15 géppisztolyos nyilas iótt a pincében. Nem sokkal mult '•.fél. Nem álltak sokáig. Félhárom tái>an bizonyos Bodor György nevü testvér" kiadta a parancsot az in Julásra. A pinceajtó kinyílt. 68 mez elen férfit és nőt kihajtottak a januri éjszakába. A Városház-utca és a Károly-körű sarkán dördült el a sortűz. 68 fért és nő bukott le a hóra. Zsidók voltak, katonaszökevényei' oltak, baloldali pmok tagjai voltak \ Városház-utcai különitmény. Eg> i sok közül... Egy Szegeden jól ismert üzem gazgató a feleségével együtt esett f tőidre a lövések után. rezte, hog> tem érte golyó, öt-hat halott ra uhant. A vadhideg éjszakában a rá. hullt halottak testéből a saját mezeién testére folydogáló vér melegiette. Percekig, vagy órákig feküd t halottak alatt? Nem tudta. Lassar <ikúszott a merevedő testek alól és I Káro v körút egyik földalatti nvil vános W. C-jébe mászott Két nap p »•» a ffl'ke "ftv'n. Ho-v a fiziVu-ta miképpen bírta ki, az orvosi rejtély os égi csoda is talán. Két nap múlva, 3nuár 18 án orosz beszédet hallott... Az orosz parancsnokságon kapo umot, ételt és ruhát. Mikor erő. ;apott, a Vtrosház utca és Károly örut sarkára ment. A halotak mé -tt feküdtek. Feleségét kereste köz ük. Nem találta, mert nem ismeru neg. A fagy deformál a a testet é elismerheteilenné torzította az arcot Ezt a torzulást csak azokon nem láti. soha senki, akiket örökre e'nyelt * Duna. Azokon, akiket anyaszült mez elenni a Dunába kerget ek Budapes s Magyarország eszeveszett nyilat lóhérjai. Amikor Pestet megszabadították ölük a Vörös Hadsereg győzelme rsapatai, akkor Pesten nem alaki •ottak igazoló bizottságokat. Furcsa Je igy van: Pesten nem volt igazol zizottság. Di volt dupla kenderzsineg -olt husáng, volt fog és tíz köröm Mindegyik kiváló igazoló biz ttsági agnak bizonyult Szívós, Rotyig, Mi <éta. Bodor és a többi hóhér szép sorjában elfért a na?>köruti fakón, ímelyfckre néhány héttel előbb még >k húzták fel az áldozatokat. És SZÍVÓS szakaszvezető himbáődzó holtteste előtt a megtorlás másnapján megállt egy szakállas férfi Szelíd, csendes beszédet intézett a lalotthoz. „Hát érdemes vo't ölni, te >csmány gazember ?... Te vadállat ál is rosszabb vadember... Mositt vagy, ahol Isten és az ördög koös egyetértéssel jelöli ki száraodr * helvet... Érdemes volt?' Sokan nézték a szakállas férfit a' Odogonon. Ki tudja m*lyik család tagját ölték m*g a Sűvós-féle pri >ékek. Mint ahogy ki tudja hánya' 4s kit öltek meg az elmúlt évek, hó tápok és napok során? Nekik üzentr t nyilas szörnyűségek időszaka alatt •Itűnt Hotváih Béla, az uj magyar irolalom egyik lánglelkü poétája: Hát reszkessetek tó'em bamba svábok A pofáto ba döghalált okádok, :n élve, tnlva vadászom tirátok, H gyilkosok, ti vérivó pogányok. Miron Fwpnc 5 szete 100 kat. holdon aligha valósitható me»!) Minták pül szofg djmalc Szovjet-Oroszország szofh >szai, terhit ezek esetleg állami kezdésbe /eendők. A Migyar Kommun;sta Párt javasolja egyes birtokok megtartása 300T cat holdig. Ez annál is inkábo edzeti), mittnogy üzemi stempó ítoólí nem helyes a gazdasági épületekkel, nezei vasutakkal, műhelyekkel ket-ii áen felszerelt középbirtokokat nyakló" télkül parcellázni. A köve'kezö fontos tényező * >énz. Nem a kártalanításra, nanem. i hitelre fordítandó pénz előteremtse a földreformjavaslat sarkalatos ényezöje. Ezen áll, vagy bukhat egy jtvaslat, ennek biztosit.-sa elsőrendűi mtosssgu feladat. Ha a földhöztutatandók csak pus ta földet kapjak i nincs ház, gazdas»gl épü'et, felszeretés vagy csak üzemi forgótőke, i szép remények el induló kis pa-asztgazdaság az első válság szerétre iajó;örést szen ed. De pénz kellia zirtokreformmal szükségkép egvüttjáró tagosításhoz, meg elelő sza em-» verek fizetéséhez és a meliorációk-toz, telkesítése" hez is (sáncolás, lagcsövezés, szikjavitás!) Bár nem tartozik szigorúan ide, neg kell említeti a raktározó es •'tékesitö szövetkezeteket, — esetleg mint a hitel eszközei — vaLmint lizlaldik, gyümölcsfeldolgozó gyárak, hűtőházak szövetkezeteit, minthogy lyen üzemek csak nagyban valóstínatók meg. A javaslat III. bekezdése foglalozik a legfontosabb kérdéssel: kttr ussanak földhöz? Fenntartás nélkül nindenki egyetert abban: aki dol* ;ozikl A magyar paraszt szorgalma, génytelensége és iöldszeretete leg•lénkebb bizonysága annak, hogy a •öld jó kezekbe kerül. A nagy vsy >enyben azonban csak akkor állhat* mk meg helyünket, a fegyverszüneti áttételekben ránk rótt kötelezettségiek csak ugy tehetünk magyaros t>e. csületességgel eleget, ha a termetesünk mennyiségét és minőségét fokozhatjuk. Ehnez pedig tanult gTzlákra van szükség. Legyen itt pdJánk üiiia, a kisbirtokok hazája, nelynek földműves lakossága szakadás szempontjából is a legképzettebb. Legyünk fokozottabb mérték->en tekintettel a foldjutwtásnil azokra, akik gazdtsági iskolát (al*W közép- és felsőfokon) vegeztek. Szervezzük meg szakoktatásunkat, hogy a magyar nép ne csak szorgalmasan, hanem helyesen müve'je földjét. A gazdasági élet a'akulasa a kishirtok szaporodása felé mutat. A régi, külterjes gabo.iagazdslkodás negfelelt a feudális rntgybirtokoíe rendszerének. Az a haladás azonban, nely belterjesség felé törekszik, a csebb birioatipusoknak kedvez. Mir íz utóbbi években is megmulatko•ott, hogy a magyar gyümölcs, apró-* illat — es ezek termeke (toll, tojás,1 ibamáj) — veszik át a világpiacon » i magyar buza előkelő helyét. Ez előreláthatólag fokozódni fo*. FöldHrtokpoliiikánk célkitűzését nemcsak jzocialis, hanem gazdasági körülnények is alátámasztják. Éppen e/ért telyes a nagy csúcsokat, a mamutmrtokokat radikalisan eláfln etni. Ter-» nészetszerü eg ezek b ztositják a leg-öbb földet. A mostani normális mé-etü nagyb'rtokokon ideiglenesen lé. esitaünk munkásc^op ntokat, akik a {azdaság jövedelmében részesed,eneks < később a föld tulajdonosaivá váltának. Igy y gazdil-od ts tervszerűvé ehető, ami a ránk váró nehézségtk ithidalásánál nagy segítséget nvuji l mind a közellátás, mind a kivitel térén. De nem hagyhatunk ki inasából A Polgári Demokrata állásfoglalása a földreform kérdésében a Nemzeti Parasztpárt földrefotm javaslata benyújtásakor felhívta s demokrata pártokat, hogy javaslatu nellett foglaljanak állást s részleten •'itassák meg. A Polgári Demokrata rtart a reform szükségességében telesen egyetért a Nemzeti Paraszt párttal. Magyarországon minden világosan látó ember elött kétségtelen hogy a nálunk annyira egészségtelei tnrtokmegoszláson sürgősen segítem toll. Minthogy a javaslat néhány szem pontból kiegészítésre szorul, mieiőtt - javaslat ilyen formája mellett a Polgári Demokrata Párt teljes susával sikra száll, néhány észrevételét szeretné megtenni, nehogy egy .-setleg rosszul végrehajtott földbirokreform Magyatország mezőgazda ságát s ezzel egyben az egész országot válságba sodorja. A földbirto'/reformoknak három ontos kérdésük van: a töld, a pénz •s az emher. A Nemzeti Parasztpárt javaslata szerint a szükséges föld egy részét ugy szerezné meg, hogy 100 katasz" eri holdon felül minden nagybirto' tót igénybe vesz. Ezen felül cél >/erü lenne elvenni a földet azoktól tkiknél a gazdálkodás nem hiva'ás íem maguk gazdálkodnak. Ugyan jgy, mint ahogy a javaslat II. § 3 wattja szerint „Az igénybeveendi ; Vidékből vidékenként megállapitand .izdaságtipusokat keil alakítani és :/.ek nagyságát vidékenként és ti•usonként keli meghatározni". — »z igénybevételt sem lehet terület agység, kat. hold szerint, csak anak népesség-eltartó ktpessége sze nnt (pl. tonnaegység) meghatározni. Bir a javaslat az I. 3. pontban •gyebek közt megemlíti, hogy igény •evétel alól mentesek azon birtokok, neíyek „...valamilyen különleges., gazdasági ... célt szolgálnak...", célszerű lenne belevenni, hogy fenn artandók mindazon gazdaságok, mevek akar mint növénynemesi'ő, akat mnt állattenyésztő, ipari-, kisérletiagy tangazdaság az ország terme lését emelik. (Bábolna arabs tényé-