Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-04 / 51. szám

1945. március 4. yu D e L M A u Y A :s t» is S A A G E dolgozók öntudata, egysége és ereje A londoni szahzzervezeti világkongresszus kiáltványa A „Tanjug" londoni tudósítója je lenti: A szakszervezeti konferencia kiált ránya — ahogy az egyik résztvevő mondotta —, a munkásvilág felébred: lelkiismerete. A széthúzásért a munkások nagy és keserű árat fizettek a a múltban, eljött tehát az ideje a legteljesebb egységnek és egyetértés nes. Az egység a londoni szakszervezeti konferencia legnagyobb eredménye. A kiáltvány, többek között, a kövei kezőket mondja: A londoni nemzetközi szakszervezeti konferenciáról, amely az előkészület munkálatait befejezte, a következő kiáltványt küldjük a világ népei hez, azokhoz, akikben él a remény, hogy a romokból és a pusztulásbó fe'épül az uj világ. A mi a szakszervezeti világkonferenciánkon összegyűllek azoknak a szakszervezeteknek képviselői, amelyek erelvesen ellenálltak a fasiszta zsarnokságnak és amelyek, a legnagyobb áldozatok árán, megtörték a fasisztáK lendületét. Erre a világkonferenciára sok országból jöttttnk össze; mi képviseljük az embri fajokat, mi képvise lünk minden emberi hitet. Különböz/ nyelveken beszéltünk,de egyek voltunk céljainkban, amelyek egyformán vá gyai a világ munkásságának és minden szabadságszerető nepnek. A világkonferencián kifejlődött viták eredménye feljogosít bennünket arra, hog\ kijelentsük: az egész vüág szakszervezeti mozgatnia eltökélte, hogy együtt működik mindazokkal, akik a fasizmus elleni teltétel nélküli győzelmet kívánják. A fasizmus ellen, amely el -akarta -pasztitani a szabadságot és a demokráciát. Tartós és biztos béké' akarunk, azt akarjuk, hogy gazdasági téren kiszélesedjék a nemzetek együttműködése, hogy a gazdag államok készletei felhasználhatóak legyenek a világ népei számára; lehetőséget akarunk teremteni az életnívó emelésére, a munkanélküliség megszüntetésére és szociális biztonságot akarunk a világ minden férfiénak és asszonyá nak. Követeljük, hogy a felszabadított országokban és területeken olyan politikai helyzetet teremtsenek, amely mögött áll a felszabadított nép többsége és amely legjobban megfelel együttes háborús erőfeszítéseinknek. Ez a politika magában foglalja: I) a szólás, sajtó, gyülekezés, tanács kozás, vallás és egyesülés szabadBágát és jogot a szabad szakszerve zetek szervezéséhez; 2) olyan kormány alakítását, amely megfelel a nép akaratának; 3) az élelmiszer é< nyersanyag szükséglet kielégítését, hogy a felszabadított népek és ter melö eszközök teljes erejét fel lehessen használni közös erőfeszítéseinkben. Konferenciánk egyhangú egyetér léssel csatlakozik a három szövet séges hatalom krimi határozatához, amely szerint meg kell semmisíteni a nmiet miiitarizmust és nácizmus és ahhoz, hogy minden háborús bűnös és a náci gaztettek részesei birósát elé állitassanak és szigorú büntetés kapunak; ahhoz, hogy Németorszá got lefegyverezzék és fegyveres erejét szétoszlassák; hogy Németorszájf háborús eszközeit megsemmisítsék; hogy szövetséges ellenőrzés alá ke rüljön minden olyan német gyár, me lyet a haditermelés szolgálatába lehei állítani: hogy minden időre megszün tessék a német vezérkar működését. a világkonferencia éopen igy egyetért azzal a határozattal is, hogy a szövetséges államok által szenvedet rárosodások pótlására rendelkezésre >ocsáttassanak a szükséges gépi felszerelések Németországból és hogy e juttatásban elsősorban azok az államok részesüljenek, melyek a háború ilatt a legtöbbet szenvedtek. A nemzetközi szakszervezeti konferenciának határozott meggyőződése Hogy a világ szabadságszerető népei csak olyan népkormányokat, politika pártokat és nemzeti intézményeket támogatnak, amelyek kötelezik magukat a fasizmus minden megnyilvánulása elleni küzdelemre mind addig, amig gyökeresen ki nem pusz itják a világ minden országából. A nemzetközi szakszervezeti konferencia támogatja a D umbarton Oaks ban lefektetett tervezetet, amely szerint nemzetközi szervezet létesül a béke és biztonság megőrzésére és minden agresszió megelőzésére. Csak egy ilyen szervezet tudja megőrizni szuverén jogainkat és önrendelkezésünket, melyeket minden demokrat kus intézményünkkel együtt tekintet nélkül legázolták. A nemzetközi szakszervezeti konferencia tárgyalás alá vett minden olyan gazdasági és szociális problémát, amelyek előtt a győzelem után fognak állani népeink és megtárgyalt minden szükséges intézkedést, hogy elkerülhessük a háború utáni gazdasági válságot, amely ismét veszélyeztethetné a béke ügyét. Épper; ezért a konferencia teremtő progra mot dolgozott ki a világ népeinek gazdasági együttműködése jegyében amely lehetővé teszi az iparilag sze gény országok fejlődését, minden ország gazdasági erejének mozgósi tását, a munkaerő helyes és szerve zett igénybevételét, hogy igy elér hessük a termelőképesség maximu mát és az életnívót minden országban jelentősen felemelhessük. A nemzetközi konferencia éppen igy egyhangúlag elhatározta, hog> harcolni fog a munkásság jogainak megvédéséért és a munkaerők ki íasználása ellen minden országban, a gyarmatokon és a félgvarmatokon s. Csak ilyen módon lehet elérni a szabad egyesülési jogot és minden olyan közösségi jogot — mint a szabad szervezkedés, a gazdasági politikában való részvétel joga —, ha a munkásság is részt vehet a törvényhozásban. A nemzetközi konferencia elhatározta, hogy állandó nemzetközi munkásszervezetet létesít, amelyben részt vesz a világ szabadságszerető népeinek minden szakszervezete, a teljes egyenjogúság alapján; fajra, vallásra, vagy politikai meggyőződésre vak tekintet nélkül, senkit ki nem zárva *s nem adva senkinek sem kiváltságokat. Megteremtjük ezt a hatalmas S7ervezetet, amely aztán teljes loggal emelhet szót előbb felsorolt céljaink mellett. Létesítettünk egy negy /enöt tagu előkészítő bizottságot, melyben képviselve van a konferencián résztvett valamenyi csoport s ímelynek székhelye Párisban lesz Ez a csoport készíti elő szeptemberi világkonferenciánkat, amely megárgyalja alapszabályainkat és megalakítja a világ munkásságának nem retközi szervezetét. Bizottságunk ut ián követelni fogjuk, hogy részt venessünk minden olyan kérdés megvitatásában, mely békét és a háború utáni berendezkedést illeti: követelni fogjuk, hogy a munkásság részt vehessen minden nemzetközi tanács kozáson, a nemzetközi bizottságokban, béke a előkészítésének minden munkájában, kezdve a San Franciscóba tervezett áprilisi tárgyalásoktól. A nemzetközi szakszervezeti konferencia ezt a kívánságát abban a meggyőződésben terjeszti elő, hogy az egyesült nemzetek népeinek joguk van ahhoz, hogy hangjukat felemeljék ott, ahol a békét épitik. Meg vagyunk győződve arról, hogy a világ munkásat konstruktív részt vállalhatnak a világ újjáépítésében. Az a tény, hogy történelmi jeentőségü tanácskozásunk akkor törént meg, amikor a világ minden részében még tombolt a fegyverek csatája, önmagában is a legkifejezőbb bizonyítéka a munkásosztály egységének és egyben bizonyítéka erkölcsi győzelmünknek a fasizmus minden erőfeszítésével szemben. A szervezett munkásságot, amelynek annyi része volt a háború megnyerésében, nem engedheti át, még oly jóakaratú másoknak sem, hogy c;upán ők osztozzanak a béke felépítésének felelősségében. Csak akkor érhettük el a jó békét — olyan békét, amely méltó lesz az áldozatokhoz —, ha a szabad népek érdekeit, kívánságait és szükségleteit fi' gyelembe veszik. Éppen ezért a szakszervezetek nemzetközi konferenciájáról kiáltványt intézünk a világ minden munkásához, minden jóakaratú emberhez, hogy az uj, a jobb világ felépítéséhez éppen olyan erővel, olyan kedvvel, olyan akarattal fogjanak hozzá, mint amennyi erőt, kedvet és akaratot adtaak a háború győzedelmes befejezéséhez. —oOo— A szavak és tettek fegyelme köt minden franciái a szabadság első óráiban De Gaulle nagy beszéde Páris, március 3. De Gaulle tábornok francia kormányelnök tegnap beszédet mondott az Ideiglenes Nemzeti Tanács előtt, melyben körvonalazta a Franciaország újjáépítésének vonatkozó kormányterveket. — A francia kormány sohasem hitte és nem is akarta elhitetni, hogy a németek kiverése az országból végetvet a megpróbáltatásoknak. A gazdasági nehézségek a felszabadítás után is . megmaradtak. Eddigi működésével a kormány erőfeszítése elsősorban az ország határain duló követelményeit vette figyelembe. Felépítettük hidainkat, hogy a szövetséges seregek akadálytalanul vonuljanak a front felé, kijavítottuk vasutvonalainkat, hogy a hadianyagot korlátozás nélkül szállíthassák a harcterek felé és megnyitottuk szénbányáinkat, ho^ ezek a szövetséges hadseregek számára dolgozzanak. óriási nehézségeket leküzdve, felállítottunk egy hadsereget, melynek ma egymillió kétszázezer katonája van, amely azonban még nincs megfelelően felszerelve s amelynek további felszerelése, toborzása és kiképzése folyamatban van. Sikerült megőrizni, a pénz értékét, az abba vetett bizalmat, Kölcsönösségi szerződést kötöttünk nagy szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal, melynek segítségével iparágainkat talpra tudjuk állítani, visszaállítottuk a nép szabadságjogait és Franciaország férfiai ét asszonyai nemsokára szavazás utján választhatják meg községi és városi tanácsosaikat. — A szavak és tettek figyelme köt minden franciát a szabadság első óráiban. Bizalommai és optimizmussal tekintünk a jövő elé. A megújhodásnak előfeltétele a termelés kiterjesztése és ellenőrzése, hogy egy üzem munkásai blokkot alkotva működjenek együtt. hogy az állam ellenőrizze á hiteléletet és az alapvető iparokat anélkül, hogy letörje a magánkezdeményezést — Az önhatalom Franciaországban senkit sem fog elnyomni, mindenkinek javára lesz. Nemzeti gazdasági tanács fog létesülni, megalakítottuk as üzemi tanácsokat. A közoktatás is meg fog változni, mert csak igy változtathatunk az erkölcsökön. — Karjaink erősek, fejünk tiszta s helyén a szivünk. As elébetáruló akadályoktól Franciaország nem veszti el bátorságát. Mindennemű fuvarozást vállalok helyben és vikédre. OTT MÁV. szállító Mérey-u. 12. Leese tábornok, aki Montgoinery után került a legendás 8. angol hadsereg élére, most ujabb megbízással a távolkeletre érkezett Leese lett a burmai fronton a szárazföldi csapatok parancsnoka és ilyen minőségben Salton tábornoknak rendelték alá. 19 SZIKRA iá könyvkiadó Sztálin: A dialektikus és a történelmi materializmusról SZEGED, Kígyó-utca I. fl Mapar Kommunista Pára szegedi szervezete yasárnap, 4-én délelőtt 9 órakor a kálviniért székházban párííaggyülést tarí. Minden oárttag feltétlen megjelenését kéri a vezetőség