Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-25 / 68. szám

ISHta. méretes J& Nótárius cikk® magyar márciusról N •tár lat, az aagol rádió hirnagysrázója részletcsen foglalkozott a tavaly márciusban lezajlott magyarországi szomorú és szégyenteljes eseményekkel. Azelőtt, mi magyarok — mondotta — nagyon szerettük a márciust és büszkék voltunk rá. Március a Pilvax kávéházat, a Landerer és Heckenast nyomdát, Petőfit jelentette szá murikra, amint a Nemzeti Muzeun, lépcsőjéről szólt a pesti magyarokhoz. Igen, „a márciusi napok". Igy szoktunk beszélni és ilyenkor a márciusi Ifjúságra gondoltunk, akik szabadságban éltek. Milyen kár, hogy ma már nem gondolhatunk igy a márciusra és mostantól fogva egy sötét árnyék áH majd a márciusi napok glóriája mögött. Ez a sötét árnyék 1944 március 19-ének napja. Mégis azt mondom, ne tegyük ezt az évfordulót a tetemrehívás napjává. Tudjuk, hogy a tetemrehívás szükséges, hogy a nemzet lelkiismerete nem nyugodhat, amig meg nem bűnhődnek azok, akik csatatérré változtatták a földeket és kinzókamrákká a házakat. Az első évfordulón mégis má3ra van szükség. Gondolkoznunk kell és meg keli állapítanunk hogy mik voltak az 1944-es állapo tok igazi okai. Csak igy tudjuk megakadályozni, hogy a tévedések és ballépések megismétlődjenek. Talán még mindig vannak olyanok ugyanis, akik elhiszik, hogy a magyar nemzet mostani tragédiája 1944 március 19-én kezdődött, hogy ez a nap ok volt és nem okozat. A márciusi átulás nem okozta a tragédiát, csupán egyik csúcspontja vol annak. Az igazi okokat messzebb kell keresnünk. Az Oroszország elleni pökhendiskedő hadüzenet is csak következmény Volt. Messzebb kel mennünk 1941 juniusánáb is, sö 1940 novemberénél is, amikor Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Mindez csak következmény volt, az igazi okol másutt kell keresnünk. Az igazi ok 1920 körül van. Ma már tudjuk, hogy egy erőszakos és makacs propaganda közel 30 éven át arra kényszeritette a nemzetet, hogy az eiső világháborúnak csak az árnyoldalait lássa. Egy egész magyai nemzedéknek csak arra volt joga hogy romantikus vágyálmokat táp láijon az elvesztett négyzetkilométerekért. Tilos volt nemcsak hirdetni, de elgondolni is azt, ami napné világosabb volt, hogy a magya: kisebbségnek jólétét egyedül a " jr szomszédi viszony biztosította volna, nem pedig a Szent Koronára- hivatkozó imperialisztikus törekvések. Aid azt merte mondani, hogy a feudálist; gazdaság, a nagybirtok a 20. szá •adban csak nyomorhoz vezethet, azt persze bolsevistának és börtön tölteléknek nevezték. Aki pedig az! merte mondani, hogy a németség melletti harc kikerülhetetlenül katasztrófába fog vezetni, az defetista volt, akit ki kell irtafii. Így mulasztotta el az 1920 as évek nagy lehetőségeit. Ezek a lehetőségek pedig adva voltak. Ott volt aalkalom egy gyökeres földreformra és egy eredményes gazdasági rendszer megalkotására. Ott volt az alkalom, hogy szakítsunk végleg aki váltságnsokia , s i nincstelen osztá tyok kirablására felépített rendszerrel. Mindezeket a lehetőségeket elsikkasztottuk. Igy kezdődött a tragédia, ezzel a makacssággal, amely nem vette észre, bogy a világ megváltozott. A többi azután mind logikus következménye volt, bogy ax ország elmulasztotta a békés és szerves fejlődés minden alkalmát. Ma Magyarország ismét uj lehetőségek küszöbén áll és az ország barátai világszerte örömmel figyelik a jeleket, amelyek arra mutatnak, hogy a nem egy jobb jövő biztos záloga: a Szovjetunióval való barátság, a ba rá ti együttélés Magyarország ázom szédatval, egy t^ gazdasági rend felállítása, stb. Minél hamarabb sikerül ezeket a terveket megvalósítani, an nál gyorsabban fognak begyógyulni (Magyarország sebei. Ma a márciusi Jratasztrófa első évfordulóján a Dunántúlon még németek és németbérencek garázdálkodnak. A felszabadítás nem lehet már messze, de ez nemcsak az orosz seregeken múlik, hanem azon az áldozatkész ségen is, amely ellenáll a német és hungarista bandáknak és segítséget nyújt a felszabadító seregeknek. Erre gondoliunk az évfordulón és zet most levonja a belyés következ- gondoljunk mától kezdve mindé 'etéseket. Az Ideiglenes Magyar Nem- napon, zeti Kormány programjában ott van A magyar oktatást uj alapokra kell fektetni A Nevelők Debreceni Szabad Szakszervezete kétnapos ankétot tartott a magyar közoktatásügy átszervezésére. Az ankéton résztvett az egész debreceni nevelő gárda, de a környező vidékről is többen bejöttek a kétnapos vitára. A magyar nevelők őszinién belátják, hogy az ország rombadőlésében, ifjuságunk pusztulásában k is felelősek. A történelmi változást és a társadalmi fejlődést szem előtt tartva, demokratikus alapokra kívánják fektetni a magyar nevelést. A szakszervezet vezetősége terveetet készitett az iskolareformról amelyet Kondor Imre egyetemi magántanár ismertetett. E szerint egy mindenkire kőtelező népiskolát álii anak fel, amely nyolc osztályból ál !ana. Hat osztály elvégzése kötelező, ez általános műveltséget ad, a hetedik-nyolcadik osztályban ipari, vagy mezőgazdasági irányú lenne az oktatás. A középiskola két fajtáját állianák fel, szellemi és szakirányú kö •épiskolákat. A szellemi középiskola hat osztályában irodalmat, művészetet és nyelveket tanítanának. Négy osztályos ipari-, mezőgazdasági-, ke reskedelmi-, zenei-, szinész-, filmszakiskolák pedig a szaktudást adnák. Ezeken a középiskolákon épülne fel az egyetemi és főiskolai oktatás A tanító- és tanárképzőt is az egye em kötelékébe soroznák, ezzel ata njtó- és tanárképzés egységes me> oldást nyerne. Orvosi, gyógyszerész jogi és különböző művészeti fakul tásókat állítanának fel. Mindezeken és a műegyetemen, a gazdasági, bányászati, erdészeti, állatorvosi és testnevelési főiskolákon az oktatási idő négy*év lenne. Szabó Árpád egyetemi tanár elnökletével a különbözö tanügyi kérdések kapcsán széleskörű vita zajlót* le, de a nevelők lényegileg egyetértettek a vezetőség tervezetével. Megbízták a szakszervezet vezetőségét, hogy az ankét eredményét nyomtatásban, lehetőleg egy megindítandó folyóiratban tegye közzé. A Szegedi Egyetemi Gyógyszerüzem látja el tiíuszoltóanyaggal Budapest és Debrecen lakosságát is Látogatás a fiatal gyógyszertárban, amely egy pengő husz fillér alaptőkével kezdte működését lelkes, hivatást érző, tehetséges veSzeged város töivényhatóságának legutóbbi közgyűlésén a polgármesteri jelentés köszönetet mondott az gyetemi Gyógyüzemr.ek, amely hatvanezer szegedi lakos számára ti;usz elleni oltóanyagot ingyen bocsájtott a város rendelkezésére. A széleskörű nyilvánosság a közgyűlésről szóló beszámolóból értesült először arról, hogy milyen értékes működést fejt ki a Szegedi Egyetemi Gyógyszerüzem. Felkerestük a gyógyszerüzem műhelyét, ahol dr. Diczfa'.usy Egon, az Egyetemi Gyógyszerüzem R.-t. vezetője fogadott munKatársai dr. Erdős Tamás és Dávid professzor társaságában. Érdekes részleteket tudtunk meg tőle az Égis néven ismert gyógyszerüzem létesítéséről és működéséről. 1 KulőubjSző járványok vesaélye ellea küzdenek a hatóságok. Nétiánr gyész felismerte a közeledő veszély nagyságát, munkába állt és a köz rendelkezésére bocsájtotta tudásánál és munkájának gyümölcsét. Ezek a fialal tudósok alakították meg az Egyetemi Gyógyszerüzem Rt-t, amelynek összes részvényei az egyetem tulajdonában vannak. November végén egy pengő husz fillér alaptőkéje volt az ifjú részvénytársaságnak, decemberben már ötezer pengőt forgalmaztak, januárban már ötvenezei pengő, februárban pedig nyolcvan ezer pengő 'forgalmat bonyolitotlal le... Fájdalomcsillapító tabletták gyárfásával kezdték, s ma már nemcsal Szeged közel negyedmillióra növe kedett lakossága számára, hanem Budapest és Debrecen lakói részére it tifusz-védőeltást állítanak elő. Az Égis, az Egyetemi Gyógyszerüzem Szeged R-t. rövidítése, mondotta dr. Diczfalusy Egon. Egyetemi felügyelet alatt a Vegytani Hiteset, a Gyógyszertani,- éa Bakteriológiai Intézet együttes erővel tátott arankahoz. Problémánk kettős volt Egyrészt gyógyszert kellett előállitanur „ másrészt oltóanyagra volt szűk''z. Mindkét irányban hatalmas nehézsef

eink voltak, nyersanyag nem ve i. Isősorban a városi hatóságo* r. it köszönhető, s különösen dr. Viola György tisztifőorvosnak, hogy as üzem lassan mégis megindult. A paratifasi elleni védekezés is megindult. A hastífusz e'lcn „Triola Vaccina A. B.-t" termeltünk, amely nagyjából megfelel a „Tetra* néven ismert oltóanyagnak, annyiban különbözik tőle, hogy kolera eben nem véd. A gyártást az egyetem ellenőrizte s most már rövidesen a •rormányhatóságoknak is módjuk n lesz betekintést nyerni az tize s munkájába. Dr. Diczfalusy elmondotta még hogy a termelés egyelőre csak i en kis mértékben halad. De azért -Szeged városa eddig hatvanezer er r oeoltásához szükséges oltóanyagot kapott a Gyógyszerüzemtől. Budapestre nem kevesebb, mint ké r > zezer ember számára sz állítottak o- óanyagot, most pedig Debrecen rtnJelt ötvenezer adagot. A Szeg- 4 örnyező falvakat és tanyákat is üátják, mégpedig csereüzlet foimádban. Oltóanyagért a vidék éleim zert szállít, amit a Oyógyszerüzea klinikák ellátására fordit. A gyógyszergyártás teién is komoly munka folyik. Működés cia tizenhat uj készítményt állított riű a Gyógyszerüzem. A nyersanyaghiány itt is a legnagyobb akadályokat í masztotta. Nincs ampulla, nincsenek gyógyszeres üvegek,nincsenek dofx>/ok és a legprimitívebb eszköz -k segítségével képesek csak biztos .-wá ezek beszerzését. Az iskolásgyermekek gyűjtik az üvegeket és negyven fillér térítést kapnak egy-egy orvosságos üvekért. Valéségos bűvészmutatvány ahogy a nyersanyagokat és egyéb kellékeket összeszedik. Hősies "erőfeszítéssel mégis sikerült ezt a kérdést megoldaniok és a győgyc ertárakat, amennyire lehet, ellái k gyógyszerrel. Természetesen i >gy mennyiségben még nem tudn < gyógyszereket előállítani, de ezen "gyenlőre változtatni nem lehet. — Van olyan gyógyszerkészítményünk, — mondotta Diczfalusy Egon, — amelyet forgalomba hoztunk s rövidesen elkapkodták, az után 'tlást pedig nem tudtuk biztosítani. A gyógyszerészek panaszkodjak is, hc y ilyen körülmények között nem 1 f volna szabad forgalomba hoznui >. Elvünk azonban az, hogy ha í e 3 gyógyszert is kap a szenvedő be •;, jobb, mintha semmit sem kapna. k. i. Vasárnap, 25-én délután fél 4 ói or a Kamara Színházban Kedden, 27-án délután fél 3 őr, kor a Belvárosi Moziban Megyesy P«»S a kolozsvári Opera első tenorista j k nagyszabású lIANGYki*'. tata VG. Kísér: Paulusz Eirinér karuagv. J> -k elővélelben a Délmagyarország k aikV hivatalában MDÍSz-reudcxé*