Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-20 / 40. szám

oflm igtarobszici Í

ogy minden lépését • lehető 'ggyorsahban hajtsák végre. Vi mindent elkövetünk, az eszltölók hiánva miatt azonhan nincs mindenre módunk. Próbáljuk leküzdeni ereket ax akadályokat de minthogy iparunk is állit. nincs nversanvag, a srén pinc* ott, ahol az ipart folvtatni lehetne, hanem ott fekszik a borsodi vagy salgótarjáni szénmedencében és elszállítani nem tudjuk. Igv világosan láthatjuk, hogy nem a kormány mulasztása, ha egyes dolgokban késlekedés van é« nem tudunk ugy Irinyilnni, mint ahogyan kiváaatos és szükséges lenne. — Gondoltunk például BudaÍ

iest helvzrlére. Biztosan találozfsk Budapestről lekerüli metrkültekkel. Mi már találkoztunk azzal a küldöttséggel, imrlv a budapesti Nemzeti Bizottság részérói jelent meg Pebéecenbrn, hogy vázolja azt a ízftrnyü éhínséget, amely Budapesten van Nincs Budapesten lakás, nincs ház, amelynek ablaka volna, az emberek még ma is a pincékben és óvóhelyeken dideregnek és élnek hiányos táplálkozással. Képzeljékel, hogy valóban minden kormányzati Intézkedéstől függetlenül legeliősorban abban az irányban kellett a kormánynak rendelkeznie és intézkednie, hogy ezen sz állapoton segítsen és Budapest népét az éhenhalástól mentse meg. A miniszterelnök ur rámutatott arra, hogy a kormány kormánybiztost állított Budapest közéle'mezésének élére. de vegye tudomásul Szeged gépe, hogy maga ez az intézkedés a városok, a falvak, a nép segítő közreműködése nélkül nem válhat valósággá, csak akkor, ha az ország népe mindazon a vidéken, ahol még ennivaló van, készséggel siet a kormánybiztos segítségére, hogy azok az éleitniszerszállitmányok valóban a lehető legggorsabban elindulhassanak Buda pestre. Gondo lom, hogy a magyar nép nem fogja ezt a rendkívül fontos feladatot lekicsinyleni és sietni fog. hogy ebben a vonatkozásban elsőként álljon a kormány rendelkezésére. Ébren kel! tartani a triéék poitl^ai érdeklődését. — A vidéken azt tapasztaltam, hogy rendkívül, nagy a politikai érdeklődés. Bárhol lelenik meg ez ember vidéki városban, vagy nagyközségben, úgyszólván az •gész lakosság fejvonul és kitartó türelemmel hallgatja végig á oépgvüléseket, ahol akár a politikai pórtok, akar a kormány kiküldöttjei szólalnák fel. Miért van ez? Erre kónnyü választ adni. Akkor, amikor az ország különböző részeinek nincs módjában érintkezni a kormánnyal, nincs módja tudotnást venni ez eszközök, mint E

éldáut a nyomda, újság stb iányában arról, hogy mi van tulajdonképpen az országban és milyen intézkedések töt lénDck. akkor természetes, hogy az ilyen politikai gyűléseken várják a felvilágosítási és ezért érthető az a nagy érdeklődés, amellyel minden ilyen alkalomkor élnek a vidék lakosai. Ezcel kapcsolatosan arra kell rámutalnom, hogy igen fontos feladat szintén a kormány rétiéről. hogy a vidék politikai IB4» február 20 érdeklődését éhrentartsa, mert a politikai érdeklődés ellanvhnlésa a mai rendkívül sulvo* •iszonyok kőzött káros hatással lenne. Fdriig ugyanis a dolgoknak esak könnyebbik részét végeztük el, hogy ugy mondjam, mert csak a demokrácia elindítása, a politikai közvélemény felrárása, a nép öntudatra ébresztése volt az eddigi feladat és eddigi tevékenységűnknek nagyobb része. Hozzá társul természetesen az, hogy minden minisztériumban megindult a munka, hogy az ipar meginduljon, be lehessen vetni a földeket stb. Szóval minden miniszterinm próbálja a maga érdekkörébe tartozó problémát elindítani, rendeletbe foglalni, de ez csak a kezdet-kezdete, az úgynevezett indilások. — Bánk fog sütni nemsokára az első tavaszi napsugár, amikor nem elégedhetünk meg azzal, hoqy egymást biztassuk és rendeletekkel próbáljuk megindítani a munkál, hanem azt valóban el is krll indítani majd. Itt kapcsolódik be az ország népének, önfegyelme, öntudata és önbizalma, meri ez a három a legfontosabb, hogy az elkövetkezendő feladatok most már cselekedetté válva legyenek az ország tal praállitásának eszközei. Azt kérjük tehát mindenütt az ország népétől, hogy a kormány által kiadott rendeleteken túlmenve, saját egyéni jóakaratukkal, kezdeményező erejükkel hassanak közbe, hogy meginduljon a munka az országban. Az egyik faluban mondtam, hogy valószínűen oda fogunk jutni, hogy az állatállomány hiánya miatt egymásnak kell segítenünk és emberi erővel kell az ekét huznunk, mert más mód és eszköz nem lesz ahhoz, hogy az elmaradt vetést pótoljuk. Gondolom, hogy a magyar nép helyes életöszlöne ez alkalommal is meg fogja találni azt az utat, amely kivezet ebből a katasztrófából. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ehhez szüksége van srra is, hogy önfegyelmet tanúsítson és igyekezzen letörni minden olyan törekvést, amely a közvéleményben az elégedetlenséget akarja elhinteni. — Tisztában vagyok azzal, hogy nincs könnyebb feladat, mint a kormányt kritizálni. A mai sulvos helyzetben csak rendkívüli nehézséggel tud mozogni ez a kormány és minthogy s normálisnál tokkal több a feladat és nagyobbak a bajok. egészen természetes, hogy még több egyben az akadály is • hboz, hogy egy nyugodt állami életet lehessen teremleni. Valamennyiünknek: az egész magyar népnek józanságára vau tehát szükség, hogy ezzel a munkával kátyúba ne jussunk. Nem lekirsinylendö a probléma, mert olyan feladat ez, amelyben minden embernek a becsületes összefogása segithet csupán és ez vezethet ki mai helyzetünkből. Nem engedhettük meg azt a tényüiéai, hogy a legkisebb ezéthuzae is isiüsse a leiét — Megemlítette a minszterelnök ur a honvédség felállításának kérdését Is Természete*, sokkal kívánatosabb volna, hogv a honvédség már ott harcoljon a németek ellen és igyekezzék felszabadítani hazánk németmegszállta területét. Amikor azonban a honvédségnek még nam áll rendelkezésére elegendő fegyver, nem áll rendelkezésére még forgalmi eszköz, jóformán a szükséges élelem sem, akkor természetes, hogy ezt a hadsereget talpraáHitnni, megindítani, harckénessé tenni nem közönséges feladat. Nem olyan mint egy loborzógvülésen megjelenni és lelkesedéssel felhívni az embereket, hogv álljanak be a hadseregbe. Ezek olvan feladatok, amelyek kereszt ülvilele rendkívül sok energiát vesz igénybe és rendkívüli Időveszteségekkel iár. Nem kell tehát azt hinni, hogy a kormány bármilyen vonatkozásban is mulasztást követ el és nem igyekszik helyreállítani a rendet. Ezzel kapcsolatban fel kell hoznom i azt is, hogy megkötöttük a; fegyverszüneti egyezményt és! ez még sok feladatot ró a kormányra: a Vörös Hadsereg ellátási problémáját, az ellenőrző bizottság ellátási probíémá át, ami mind olyan feladat, amelyek csak súlyosbítják a kormány dolgát. Tudjuk, hogy mégis kötelességünk eleget tenni. Nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy a legkisebb széthuzás is felüsse a fejét. A legtei esebb összefogásra van szükség. A nép kezébe edlak a fS'def — A miniszterelnök ur említést tett a földreformról is. Ez is egyik legsúlyosabb feladata a kormánynak és egyúttal legsürgősebb feladata is. Természetes, hogy ezl a földreformot a normális eszközök birtokában gyorsan is meg lehetni csinálni, ma azonban nem tudja ezl a kormány ugy végrehajtani. Kénytelen tehát olyan módon és lehetőség szerint eljárni a meggyorsítás érdekében, amely nem eredményezi minden vonatkozásban a legprecízebb földhirlokelosztásl, de anynvit elér, hogy a földműves paraszt tudja, hogy munkája gyümölcse az övé lesz. Ezt a reformot a legsürgősebben meg fogja csinálni a kormány. Még egyszer csak aria kérem Szeged népéi, hogv akkor, amikor a kétségbeesésből, hogy ugymondjam csak a reménvség vezethet ki, amikor remélnünk kell, hogy a közös jóakarat és közös jószándék alkalmas arra, hogy valamit építsünk ebben a lerombolt országban, akkor ezt, elsősorban Szeged népének kötelessége tanúsítani a kormány felé és egyúttal példát mutatni az egész világ felé, mint egy olyan város lakosságának, amely a mai rendkívüli körülmények között igen kedvező helyzetbea van. Amikor erre Szeged népét felkérem, egyúttal annak a re* ményemnek adok kifejezés^ hogy ezt be is fogja váltani Y A magyar Ipar az országépftés szolpálaSában Ezután Takács Ferenc Iparügyi miniszter tartotta meg helyesléssel kisért beszédét: — Magyarország ipari élete a kiegyezés után fejlődött ki — mondotta. — Az az ipari forradalon, a nagy Ipari fejlődés, amely a francia forradalom után Európa legtöbb városában a nyugati országokban már jelentkezett, Magyarországon csak a kiegyezés után kezdődött meg. Az 1848-as szabadxágha-c leverése kétségtelenül késleltette és az utána következő üldözés megakadályozta|az ország ipari fejlődését is. — Most majdnem teljesen ott vagyunk, ahol 1867-ben elkezdték. Amit azóta a maÍ

yar munkások tízezrei alottak, a hidak, a műtárgyak, a hatalmas üzemek most félig vagy egészen romokban hevernek. Teljesen elölről kell kezdenünk mindent. — Egyetlen vigasztalásunk »an ebben a szomorú helyzetben, Magyarországon ezidőhen rendkívül nehéz volt szocialistának lenni, mégis mindenhol vobak szervezett szocialista munkások, akik igyekeztek az életük kockáztatásával is megrn<-nteni, ami még menthető volt, azok elől a fasiszták elől, akiknek semmi sem volt szent, mert egyetlen csenp verejtékük sem tapadt az alkotásokhoz. Azok mentetlek meg mindent, akiket mindig shazáttan bitangoks-nak neveztek. (Ugy van, ugy van I) — Én láttam egyrészét ezeknek az üzemeknek. Diósgyőrt, Ozdot és a borsod! bányákaA De nem láttam mindent, mert mindenhova még nem jutottam el. Egyes helyekről sokkal meg) dóbbentőbb jelentéseink van) nak, mint amilyet személyesen tapasztalhattam. Ezeken a he) Iveken, különösen Diósgyőrön és ózdon, ott voltak a mi régi barátaink, kikerültek, vagy elszöktek az internálótáborokból (éljen) és a visszamaradt csekély számú műszaki vezetőséggel összedolgoztak. Ahol a műszaki vezető ottmaradt és érezte. hogy őt is ezekhez a gépekhez fűzi évtizeges munkája, olt már megindult a munka. De ezeknek olyan üzemi vezetőknek kellett lenniök, mint amiigen az ózdi vállalat élén állt, aki azt mondta nekem, hogy az élet legszomorúbb pillanata vott, amikor bejött a gyárba és az halott volt, de meg volt győződve, hogy ismét megindulnak a gépek. Alig várták a munkásokkal együtt, hogy hallhassák a gépek felzendülő muzsikáját. Ezeken a helyeken máris dolgoznak és komoly szállításokat biztosítanak a Vörös Hadsereg számára. (Éljenzés.) — Diósgyőr ugyanezt teszi é» azok a budapesti üzemek is, amelyeknek legalább az egyik sarkát kijavították, azonnal megindultak a gépek és termelnek, hogy segítsék a Vörös Hadsereget diadalmas előnyomulásában. (Él jen I) — Erre van szükség az egész országban. Mindenkinek ugyan*