Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-21 / 16. szám

, 6 UEL 31 AGYAK ORSZití A íiaíai írónemzedék Ha&zon'áiéves a szovjeíszinház fejlődésit és kialakulását súlyosan befolyásolta a hitlerizmus. Eszméivel esztelen keskeny vágányokra terelte érdeklődéskörét, terrorjával elzárta a látóhatárt s aki túlnézett rajta, elhalgatlatta. Hová fordulhatott a fiatal irónemtedék ? Ezerkilencszdzharmincnyokban az újonnan létesült Sajtókamara minden szellemi megnyilvánulást eltörölt, amely a magyar tehetségek szabad, egészséges kiinduló alapja lehetett volna. Néhány túlzsúfolt, korlátok közé szorított liberális lap képviselte csak a sorok közötti gondolatok irodalmát s a lehetőséghez képest egy-két folyóirat. Ezzel szemben a fasiszta szellemet tükröző sajtótermékek százai incselkedtek az írókkal. Megélhetést és „világhírnevet" kínáltak a jobboldalt fórumok, ösztöndíjak, alapítványok segítették a h.herista szellemben dolgozókat s nyilas színművészek váltak az uj Szellem kifejezőjévé. Sohasem volt még ilyen tere a fiataloknak. Ilyen könnyen még sohasem érték el a főszerkesztőt széket, a szindarabtrót, filmírót, költői s a jó ég tudja hányféle titulust. Előadási hirdető falragaszok ordították nevüket, százezres példányszámban megjelenő újságok száguldottak írásaikkal a körutakon, a vidéki városokban, a pályaudvarok trafikjaiban. A könnyű sikerek felelőtlen mérgezés kora volt ez... De vájjon magáivá tette-e a fiatal Írónemzedék ezt a minden felől kínál kozó kánadni lehetőséget ? Nem I Sohasem találkozott a magyar közönség érdemes nevekkel a PESTI ÚJSÁG hasábjain, de mjg a VI"gadóbell nagy jobboldali esték termében sem. Ismert művésznők — eltiporhatatlan hallottakon kívül — sohasem tolmácsoltak komoly, fiatal neveket. A jobboldali sajtótermékek állandó kézirat hiányban szenvédtek. Fenték a fogukat egy-egy komolyabban csengő névre, egy-egy irodalmat tükröző írásra. Anyagi áldozat nem számitott. A „nagy szövetséges" gavallérosan jutalmazta a megvásárolt szellemet. Dövényi Nagy Lajos: ,Jarnopolból indult el..." „A Kaganovicsok..." Bágyoni Váró Andor : „Anyja neve..." cimü kortörténeti regénye kkel fertőzték a tömeget. Vájjon meddig süllyedt volna ez a nemzed, k, ha a hitlerizmusnak továbbra is sikerűi uralkodnia a Kárpátok terén ? a fin fal írónemzedék az utóbbi észten 'eben még sern élt egészen tétlen 11. Itt-ott — a katonáskodások szhi 'leiben — felbukkant egy verseskötc\ egy kisebb regény, elszórtan cikkek, elbeszélések annak a jeleként, hogv létezik az „Egyedül vagyunk..." és „Uj Európa" szellemiségén tű! iróréteg. Nevek, melvek a Kelet Népe. tf agyar Csillag, Híd, Erdélyi Helikon hasábjain szerepelgettek, arcok, melyek értelmesebb, szabadabb, fenn köi'ebb képet adnak, mint a náci ktrk felkapottjai. Falvakból és városokból, rabságból és scámilzöttségbőt, kínból és kono.'jságból búinak elő ezek az iga10bb életet és művészetet áhiló lelkek. D' ott vannak a szellem első, sza Da I kitárulkozásánál, foltos kabát jaik alól előhozzák az elveszet tévék irodalmát — ha csak egy verset is és szabad leeegőben. magyarabb éleiben járják nemzedékük súlyos, magasabbra ívelő sorsát. Örvös Lajos. Huszonöt éve irta alá v. i. Oljanou {Lenin) „A szinházi munka egységesítéséről" szóló rendeletét, atuely irányt adott az uj művészetnek a Szovjetunióban. Ez a rendelet nemcsak azt jelentette, hogy állami tulajdonba került minden színház és minden szinházi vagyon, de azt is, bogy az uj állam anyagilag és erkölcsileg támogatja az uj kultúrát. Lenin rendelete meghatározta a színház helyzetét és a későbbi rendelkezések csak még jobban elősegítették a szovjet színház kulturális fejlődésének lehetőségeit. A történelem folyamán ez volt az első eset, hogy egy népállam, amelyben a világ legtóbbnyelvü nemzetisége él, maga mutatta az utat. amelyen baladnia kell minden népművészetnek tehát a színháznak is. Elég, ha csak néhány statisztikai adatot jegyzünk ide: 1941-ig csak 153színház működött Oroszországban, inig 1941 január 1-én 825 állami és 53 szakszervezeti színház színpadán gördült fel a függöny. Ezt jelentette Szovjetoroszországban a színházak állami támogatása. És a művészi célokon tul, a szovjetinüvészeket az is lelkesítheti, bogy az 1936. évi ujabb rendelkezések alapján, „a szovjetszövetség népének művészei" lehetnek, vagy megkaphatják Sztálin hatvanadik születésnapján létesített nagyöstzegü „Sztálin-dijat". A szovjetszinházak A lelünt népellenes politikai rendszer tudatában volt, milyen biztos >iatalmit jelent a kultura és milyet! ellenállhatatlan fegyver volna a nép rezében a szabad művelődés lehe tősége. Ezért zárta el minden igye rezeiével a dolgozó népet a kultura forrásaitól, ezért adagolta a tudás <ülön a nép számára készült haszna/ehetetlen és hamisított utánzatokban. Jál tudjuk, hogy a „népnevelés, népnűvr^és, népkönyvtár" a múlt értei nezésében csak jelszavak voltak, ímelyekben a nép nevét a rossv ninőzég, a hamis tartalom, a meg téveszió szándék álcázására hasz íálták. Az elmúlt rendszer küzdő i demokrácia ellen, tehát küzdenie kellett a nép igazi művelődése ellen is. A dolgozó embernek számtalan nehézséget kellett legyőznie akkor is, ha valami módon, pihenését meg rövidítve, időt tudott szakítani ma gának a tanulásra. A legnagyobb akadály az volt, hogy nehezen jutniott a jó könyvekhez. A demokácia harcosai, a nép igaz szószóló nir az elnyomatás alatt is minden negteltek, hogy a népkexéba juia» rák azokat a könyveket, amelyekre •züksége van s amelyeket a hivatalos •utalom elzárt előle. Itt is, ott is könyv árakat áhítottak fel, vándorkönyv tórákat szervezte!:, magánúton, kézről•rézre adták a jó könyveket. Ez a szervezés a legszebb eredmény Kisújszálláson érte el, ahol kitartó munkával sikerült a magyar vldé< dső hatalmas népkönyvtárát létrehozni. A népkönyvtár megérdemli hogy megemlékezzünk róla és ma i> sövetendő példaként állítsuk városaink is községeink elé. Kisújszálláson épen úgy, min* más heTyeken. kezdetben tööb könyvtár is volt. Többezer könyv poroniai szerepe, a ncpi háború idején, szinte elmondhatatlan. Megmentettek minden olyan szinházi kollektívát, melynek székhelyei ideiglenesen ellenséges megszállás alá kerültek. A felszabadult területeken pedig azonnal megindult a színházak munkája. Ma már 650 színház működik ismét a Szovjet területein. Sok olyan nép él a Szovjetunióban, amely a cárizmus alatt nein is hallott színházról, színházi kultúráról. Ma az Unió minden nyelvén, minden köztársaságában több színház működik. Vezetőszerepet természetesen az orosznyelvéi színházak játszanak, melyeknek sokszázados tradíciójuk van s amelyek ma már világhírűek. (Kis Színház, Moszkvai Művészi Akadémia, Nagy Színház stb. Szovjetrendezők j. a Zavadszki, a. d. Popov, h. p. Szmeljov és mások) uj ötletei beiárták és meghódították a világot. a szovjet népszínházak műsora szoros kapcsolatban áll a szovjetnépet érdeklő eseményekkel. Uj és uj színdarabok születnek a Vörös Hadsereg harcairól, a gyári közösségek életéről, a Sztahanov-mozgalomról és a kolhozokról. Óriási a szovjetszinházak nevelő hatása. Uj huszonöt esztendejére az elmúlt huszonöt év nagy eredményeinek örökségével készül a szovjet színház. Az állam minden ereje és minden támogatása rendelkezésére áll. iodoít az úri kaszinó könyvtárában, i tanári könyvtárban, voltak gyéien átogatott egyesületi könyvtárak és igyanakkor volt olvasni vágyó, művelődni akaró tömeg, amely nem juthatott könyvhöz, mivel sem ai ári kaszinónak, sem egyéb egyesü stnek nem volt tagja, ahhoz pedig cevés pénze volt, hogy a jó könyveket megvásárolja. Látni lehelet tehát, hogy az a heíyes megoldás, u a sokezer fölvágaílan vagy alig üvasott könyvet valami módon hozzáférhetővé teszik a nép számára. Társadalmi mozgalom indult, amely célul tűzte ki, hogy a város minden ülönálió kisebb könyvtárát egyetlen hatalmas népkönyvtúrban egyesítse ís foglalkozásra, vagyonra való tekintet nélkül minden ember szénára lehetővé tegye, hogy elinduljon i művelődés, az öntudatosulás utján. 12 a mozgalom sok ellenzéssel, megíemértéssd találkozott, de végül is sikerült célját elérnie. Nemcsak a neglévő könyveket gyűjtötték össze, inneni társadalmi gyűjtéssel aiapo eremtetiek arra is, hogy a könyvállományt fölfrissítsék, kiegészítsék \ népkönyvtár kölcsönzési díját úgy illapííották m:g, hogy abból a könyv árat fönn lehessen tartani és álian ióan megfelelő mennyiségű új könyvet lehessen beszerezni. A népkönyvtár megnyílt és a dolgozó tömegek bebizonyilotlák, hogy vannak kulturális igényeik. Már az ilső időkben sok munkás és paraszi iratkozott be a könyvtáiba. Es örvenietes dolog, hogy az olvasók nagy része olyan szépirodalmi és iudomá ayos művek iránt érdeklődött, melyek a dolgozók problémlival foglalkoznak, melyek a dolgozók igazságait hirdetik. Ma, amikor szabad élet kezdődik 1915. Január 21. országunkban, gondolnunk kell a könyvre, gondolnunk kell a néptönyvtárakra. A mult példája, a jelen szükséglete egyaránt követeli, hogy szabaddá és járhatóvá tegyük a nép számára a kultarához vezető utat. (Jj könyvek kiadására egyenlőre szűk hetőségek vannak, annál nagyobb gonddal keli összegyűjtenünk, ki* ' nógatnunk a megmaradt könyveket. Ebben a munkában magánosok, pollikai pártok, társadalmi egyesű etek issze működésére van szükség, hogy minél előbb minden városban, községben megnyíljanak a népkönyvtárak és igazi ku1 túrát terjesszenek, a tudás hatalmas fegyveréi adják a nép rezébe. A családi kórházból Q?on tizenhat ssbssQit magyar hadifogoly Január 9-én kelt levelet hozott na szerkesztőségünkbe a posta. Sebeült magyar hadifoglyok írták a cegédi kórházból, ahol kellő ápolás után egészségük helyreállt, jól érzik nagukat és most lapunk útján érteútik erről hozzátartozóikat. A „Délnagyarország" örömmel közli a izenhat magyar hadifogoly üzenetét negnyugtatásul a hozzátartozók rérzére és bizonyságul az orosz Katonai parancsnokságok emberi bánásmódja nellett. Az üzenetek a következő ctmekra szóinak: Baksa Kálmánnak, Pereg, zent Imre u. 28. Lackó Istvánnénak* íuíyor, (Honim.) Pillér Arpádnénak Adony, Túih Józseínénak, S.iőreg, Vas Jánosnak Bibosdőoréler (Zola m) -Sebők Sándornénik, Budapest X. Városszéli telep 154., özv. Eke Istvánnénak, Csongrád. Az eddig felsoroltaknak fiain üzennek. A kővetkezőknek férjeik küldik az üzenetet! Bognár Józsefnének, Budapest Vili. Dankó u. 17. Váradi AhtáTnéMk, Budapest, VI. Paulai Ede"" u." 8. Szab i Károlynénak, Lepsény, Lukács Dezsőnéeek, Kecskemét, Vak Bottyán u. 11. Laskovits Ferenciének, Kő* oánya Auguszta telep. Hajcikker Gyutánénak, Gyulaj, (Tolna m.) Csek Jeuőnéne* Csongrádra Vájj u. 27. unokaöccs..1, Sebők Sáuiof izen hsa Károlynénak Pécsre Boszorkány u. 4. Kis Andor hadnagy Elszner Lajosnénak Pécsre Alsóoalokány u. 21. Galló János, Koszét Vince a ceglédi fogolytáöorból szü* einek Kacsota községbe (B iranya m) A ceglédi bajtársak ezzel zárják levelüket: „Mindannyian jót érezzük nagunkat, értünk ne aggódjanak* A minél előbbi viszontlátásig sok szeretettel öH'üY fizereMtéinket." Anyakönyvi hirek. Az elmúlt hé* ten született: 13 fiú, 10 leány. Házasságot kötöttek: Boscu Jánot —Bálint Margit, Mindéi Pál—Tankát ánna, Blau László—Vaihaimi íréiig jómihály Lajos—Ábrahám Mária, Szőkéi József—Magyar Ilma, Böre csök Vince—Sahin Judit, Sziklat József—Bárifi Ilon, Sztojinov Miklói —Veréb Margit, Csöke Szilveszter— Ződi Ilma, • Bscker József—Mikr^ Emma, Barna Lajos—Varga Erzsé* >et, Somogyi István—Babics Arank% Neudörfer István—Szalőki Mária. Elha'tak: özv. Nagyfiándorné 75, Magyar Gáza 51, Alekszin Béla 24, özv. Papp lmréné 83, Kuklai An<alné 37, Loykó Miklós 70, özv, Magy Síndorné 72, Kiss Pál 35, Dr. Papp Nándorné 65, Zakar Juliinna 20, Kakuk Ida 75, Elekes Mihály 74, Pósa Anna 33, Szeiet István 48, özv. Kovács Istvánné 82, Boros András 79, özv. Szeles Já< nosné 82, Nacsa József 69 éves korában