Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-21 / 16. szám

»«5. januar DKLM40YAROBSZAG 7 Hogyan jutottunk idáig Magyarország történelmének két­féjttelenfll legsúlyosabb és legviisá Í >sabb napiad szenvedi át. Ha a/ mult világháború Trianonnal egvfJi flugy katasztrófát jelentett a nemzetre tkkor a mostani vilíghiború követ lezményeiben még soxkal súlyosabb szerencsétlenséget zúdl ott ránk. Ho­gyan ju'oit el a nemzet idáig és mi Voltak azok a történelmi és politika erók, amelyek egy generáción betű ffásodszor is az örvény szélére so­iortak bennünket ? Ennek b?hat« rizsgálata bizonyára hosszadalma tanulmányokat igényelne, aminthogy nem is fog elmaradni a messze Igázó kérdés indítékainak és tanul lágamak részletes feldolgozása a lövö magyar politikai és társadalm történetírásban. Mégis megkíséreljük snost rövid vázlatát adni annak * blyamatnak, amily a jelen szeren­csérien helyzet kialakulásához veze­teti. Hogy valamely nemzet miképe sert történelmi válságba, azt nem kizárólag a legközvedenebb és leg közelebbi események határozzák me? Az út, amely odáig vezet, sokk távolabbi történelmi mezőkről indu el. A történelmi és társadalmi erő már sokkal régebben megindult egy másra hatása folyamatosan altkitja k azokat a tényezőket, amelyek a vái­tágos helyzet felbukkanásakor dönt erővel működnek. Igy a magya nemzet katasztrófája sem közvetlenü dt m >stani világháborúval kezdődőit t szerencsétlen*''? csirái már évszá tadokkal előbb behatoltak a neme áestebe. A mohácsi vész u»án kez dődött a magyarság; gyengü ő ellen állása a német imperialisztikus be fca'ásqkkal szemben. Ha olykor ideig­kráig gyengült is ez a beha­tási törekvés, akár a nemzet erők eréiyesebb ellenállása követ kertében, akár pedig a bécsi né­met politika türeJmeeebb taktikái., folytán, — amire a nemzetközi vi jzonyok kényszerflettók — az álta iános történelmi tendencia vonalán tz mégsem változtatott. Nem érté kelhetjük túl itt kedvezőtlen földrajzi f'heiyezlíedésank szempontjait sem áissen mis nemzetek, mint a csehek Oorvátok és délszlávok legalább olyar kedvezőtlen, ha nem kedvezőtlenebt geográfiai adottságok köd szenved lek, mint a magvarság. Mé^is a vál­ságok felbukkanásakor meg tudlá találni nemzetük számára az egyet­len történe m t«? h-lves megoldás1. Inkább tdtsadalmunk szerencsétlen gazdasági tagozódásában kell az okokat keresnünk, ameiyek a nem . zei iek*t az egvotdi'u és fo'yton trősbbödő n'met behatásokkal szem ben védtetenné tették. A magyar feu iális osztálya.nak százaiokra visz •zaincnőleg kétségtelenül nagy része van abbin, hogy osztály helyzetük biztosítása érdekében a nemzet jo gos követeléseivel szemben miniig a német imperializmus akkori meg testesitójénél, a bécsi központi ha­talomnál kerestek véde'met Ez a po ilika volt az első szálláscslndlója tz 'élettér* elméletnek, meri lehetővé •ette a nemzet letki egységének meg­bontását és eztn keresztül a német felsőbbség eszméiének szinte akarat­lalan elfogadását. Ez • politika aka­dályozza meg a parasztságnak, s ezen keresztül a magyar népi erők Bek gazdasági és politikai érvénye­sülését. Csakhogy a nagybirtok mi­nél oicsóbb mezőgazdasági munkás kezekhez jusson, szerencsétlen bir­tokpolitikájával elütötte a magyar paroszHbmeqcl a földhöz jutástól. Egy dejekorán végrehajtóit földreform r nagyarság legértékeiebb népi erőn :melte volna lel a gazdasági és po­itikai érvényesülés európai szinvo­lilára. Ez az egészséges és mutha­atlanul szükséges fe|lódé*i fokozat izonban a nemzet életéből teljesen desett. Ennek szomorú következmé­nye az is, hogy a természetes feji V lésükben visszatartott népi erők kéo­denek voltak polgáro?u!ni. Igy (ír­ént aztán, hogv a hiányzó ősi ma­'var polgári rétegek helyét nálunk •nlnyomárészben nemzetiségi, fő eg rémet elemek foglalták el. Ez a hí­irogén összetételű p tlgári osztá'j ermészetesen nem lévén mélyen b;­yökerezve a nemzet történelmi fö'­•rzéséba, a legalkalmasabb anvag­rak bizonyult mindenféle idegen be­látás befogadására. Ezért volt a özéposztályunk, különösen a mn­-var tisztviselő osztály szerep? olyan ngatag és kiábrándító az el nu't fél­század történetében, de különöser nnak utolsó 25 esztendejében. Ez i nem ösl népi erőkből sarjad' lanem csak felületesen és olyko' itszatra asszimilált polgárt osztá< iz öröklött nemzeti megérzés hiánvá­un és ősi kapcsolatai hijfán p*'s r nem bizonya'hatott elenillőképosn<'k iz egyre erősbbdJS német behatások törekvéseivel szemben. Annál ke­•ésbbé, mert azt a polgári réteget, nely a m agyar függetlenségi törek­ések irányában sokkal készségeseik is ösztönösebb asszimilációjával ezt •llensuiyozhatla volna, a zsidóságok i n-mzet testéből egyszerűen ki .karfák rekeszteni. Igy aztán ennek u ősi magyarság felületén uszi iteiner rétegnek nem volt m-g » tellő fejlődést ideje és alkalma ah­IOZ, hogy legalább felülről léggyö­reret eresszen az ősi nemzettest la­itkha ami hiv-vivi-a kedv-tlbb lyugodtabb történelmi fejlődés fo­yamán bekövetkezett volna. Énéi­ül azonban ez a középosztály tui lyomórészben valóban inkább csa ,*iettérnek* érezte tuditilatt ezt a? országot, nem pedig ösztönösen i* •gyetlen hazájának. Ilyen fejlődési előzmények utár már nem csodHatos, hogv a jelent kező történelmi válság pillán i tat ban 11 az osztály felmondta a szolgála Ut. Csak a feilYlésükben n? n a< • Jalyozott és gyökeréig szabadé y népek sajátság i, az a különös tö ».:nelmi adomány, hogy a nemzet mgy válságainak percwben egvsé gesen és helyesen tudnak reagáló i különböző irányból érkező beha tasokra. Nem is kell messzemen iwugati tanulságokra hivntkozn . elég ha a szomszédos hősi szerb nép példáját Idézzük, akik egy ge neráción belül minden hazug káp rázat illúziói ellenére is csalsatatlm biztonsággal »ail»ak rá a nemze jövőjének igazi útjára, készséggé /íllalván ezért tömérdek szenvedés ás áldozatot is. Az előzmények alapján nálunk ez t történelmi érzék az emiitett fejlő ésheli hiányok és hibák miatt a lemzetl válság óráiban egy nemze­lék alatt másodszor Is szerencsé1 enfll, hibásan reagált. Himis illu iók felé terelte történelmünk hajó át, amely igy a helyes történeim •rzék iránytűjének hiányában ismé átonyra futott. Ez a katasztrófa mi >nmagában is kijelöli a jövő ujjá pitésének legnaeyibb felajatát. E i feladat mindenekelőtt azt követel' ugy a nemzeti szellemet az ősi népi arrásokból kell újjáteremteni. Mer z igy meguihódott nemzetlélek ke­ében az igazi történelmi-érzék irány tje bármilyen viharban és bármetfy ;szmekavar?ás sötétjében is minden­cor meg fogja találni és mutatni t >oldogulás egyedül helyes útját. Dondsrv Kf'mán. Látogatás Lenin züriclii szobájában Ha az ember megérkezik Zürichbe, polt és gond >zott svájci városba, i pályaudvarral szemben, a Bahn tofstrassen ke!l végigmennie. Ez Zürich legszebb és legnag-obb ut :ája. A háború megkímélte a svájcia­at. Annak sok és retteneies szen fedéseiről azok mit sem tudnak. A iihnhofstrasse ragyog a villanyfény­ben, az üzletek tele vannak áru/'t. /az ugyan, hogy a legfontosabb lelmicikkeket cai jegyre lehet kapni Vz aranytárgyat és gyémántot azon *an szabadon lehet vásárolni. A ényárbin úszó ékszerüzletek kiraka­ai valódi békebeli hangulatot terem­•nek Zürich főu cáján. Van olyan irakal, melyben több millió svájc rank értékű ékszer kelleti magát A B ihnhofstrasse közepe felé van a Paradep'atz a híres nagy zürich mnkok központja. A Paradeplatztó -»alra egy egészen más városrés­kezdődik. Itt többszáz éves öreg vájd házak állnak: az utcák kes­kenyek, de rendkívül tiszták. Ezt a /árosrészt, mintha csak az eimu'i <zázadok felejtették volna itt. Ebbtn i város részben, mely a Limnut fo­yó pírtján terül el, bekanyarodun­gy kis, hegynek (elfelé haladó mel­ekutcába a Storchgasséba. Itt minden a mult századra emlé­kezteti a szemlélőt. Az utca keskeny, csak gyalogosok használhatják. Egy íreg ház előtt megállok, megilletődve >ézem. Ez a hái nem különbözik > többiektől mégis. Keskeny emeletes ház: az öreg falakat csak az ahtak­>an elhelyezett muskátlis cserepet :ié ikitik. Ebben a házban lakott Len'n hi o.m éven keresztül, 1914-1917-ig >ehol egy emléktábla, sehol egy elírás, pedig a svájciak szeretik a< mléktáblákat. Elszorult szívvel megyek fel a :nel?tre, egy öreg keskeny lépcsőn. 3:kopogok az ajtón és megmondom io?y mi járalbin vigyok. Egy örc lázaspár fog3d. Szívesen beenged ek, mikor megmondom nekik, hogy .emn szobiját szerelném látni izinte áhítattal teszi az iiös asszon, ezél a kilincsre. A következő pilla tatban már abban a szobában va­;yok, hol Lenin évekig élt és dol vazott. Ahol gondolkozott, leirt* ;ondo'atait, abban a szobiban, ho negál modta és előkészítette az orosz :s az európai forradalmat. A szoba maga a lenető legegy 'zerübb, csak a legszükségesebb mtorzattal van ellátva. A szoba be­end-zése még ma is érintetlen, ngyanugy áll minden, mint Lenin Jcjében. Plágyak, kis asztal, szén, nosdó ez az egész szobi bu orzat... igy kis, a régi időkre em ékeztető ólakon keresztül szűrődik be a vi iágosság. Az ablakpárkányon néhány cserép muskátli ált. Semmihez se1 nyúltak ebben a szobában. Hininc is émléktábla a házon, a lakás tu­ajdonosai féltve őrzik Lenin emlé két és csak szeretettelies áhítatta. épnek be a szobiba. Elbzszélgetek az öreg nénikével, ilmondji, hogy még jól envékszik .eninre. Rjndkizül csendes, elözé­•ny ember volt. Csend?sen és visz­zavonultan élt. Csak nagyritkán fo­;adott látogatókat. Zürichben volt igyan néhány bizalmasa. Ezek a urátai jöttek el hozzi időiként, zekket beszélgetett el hossz «s*n. Természetesen a rendőrsag ál an­lóan figyeltette Lenint, akit csak zoo feltétellel engedet bs Svi.cbt, mgy ott senmilyen p litikai tevé­enységet nem fog kifejteni. A rend­őrség állandóan figyelte. Jegyezték ninden lépését. A le?töOb d.-tektv­•lentés azzal fejeződik be, hogy Le­linről semmi olyan nem jutott a endórség tud nására, amiyel tartóz­odásinak fettételeit megszegje /ilna. Azt is megtudom a rendőr­égi jegyzőkönyvekből, hogy L^nin őbb svájci elvbarátja ginntálta a indőrségen sváici tartozkoJisának ölt3égeit, hasi 250 franko*. Az ösz­;zeg kicsinységéről megállapitható, logy Lenin mityen szerényen élt. Lenii szobiiábin áhítattal szívom nagamba a levegőt. Lenin több mini <ét és fél évtizeddel ezelőtt élt. dol­'ozott és szenvedett itt. ö tudta nit akar, vasakarattal haladt célja elé. Ebből a szobából ind uh el 1917-ben leplombált vagonban Né­letországon keresztül Moszkvába, mgy elindítsa a forradi'mat. a nely f:lépi»ette a szocialista társida'mat, melv megalkotta a VőrösH idsereget. Ebből a kis szobából indult el 27 vvel ezelőtt Lenin, h >gy tüz és véi rán, eszmei nagyságának egyik legtestesiiöjével a Vnrős Hadsereg­el egy negved évszázad után tel— szabadítsa Magyarországot és Euró­lát a nemzeti szoc sl'sta-f HM«zta is-a^hal t inni' lm?'. 3úzái és cukrot kapa t a szerkiai lakosság Beográdból jelentik: Az Or­szágos Közélelmezési Hivatal Beográdban végrehajtotta annak a búzamennyiségnek szétosztá­sát, amely első segélyként a Szovjetunióból megérkezett. A buza szétosztását már végre is hajtották. 1IX) vagon búzát a szerbiai katonai főparancsnok­ság kapott a népfelszabadító hadsereg céljaira, 3 4 vagont a bori rézbánya. A többi buzál a passzív járásokban osztották szét, összesen 197 vagont. A nisi kerület ezenkívül 123 vagont kapott tartaléknak, a csacsak* járás 30 vagout. Ugyancsak a Közélelmezési Hivatal végrehajtotta a cukor­kiosztást Beográdban és Szer­biában. A főváros 15 vagon cukrot kapott, a betegek és se­besültek részére további 5 va­gont rezervállak. A szerbiai la­kosságnak 17 vagon cukor jutott. Nagyobb mennyiséget nem le­hetett szétosztani, mert a vajda­sági földeken a tiáborus esemé­nyek és a munkaerő hiánya miatt megfagyott a répa és a cukorgyárak, amelyek Szerbia szükségletét fpdezik. nem kezd­hették meg normális munká u­kat. A szerbiai területek részére biztosított cukorinennyiséget a tyuprijai cukorgyár állította elő, Számítani lehet arra — irja a Politika —, hogy a szövetsé­ges államokból nagyobb meny­nyiségü cuuor érkezik inaid és ezt a lakosság szükségleteire biztosítják az egész országban.

Next

/
Thumbnails
Contents