Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-14 / 10. szám

194P. január 14. OÍLM 4 G Y A H O tt S Z 4 f ^saaaasm Nemzeti Parasztpárt földreform javaslati A magyar parasztság még a job lágyság ieejen kiszorult a rnsgya íöid birtokából éa ezen nem váltó Jatott a jobbágyság fölszab'dit > lem. A jobb gyfelszabaditás levető urbéii terheset a parasztság Re lén lévő úrbéres birtokokról, de ne" Ikoti ennél tobb földet a paras-t tágnak. A magyar föld legnagyobb része továbbra is földesúri kézben * parasitság zöme pedig továbbra is lirU k a an maradt. A jobbágyság eltörlése sxázeze fégi szabad parasztcsalád mellet ftsak hatszázezer teikes jobbágycsa ládot tett a föld szabad birtokosává rúg a zsellérek és az uradalmi föl lön dolgozó parasztok közel két milliós tömegből csak egy töredéket juttatott földhöz. A lobbá yfölszabaditás azt eredmény zte, h< gy az or tzág területéből csak 30 '/* lett p»K

sziföld, mig 70 •/•-« megmarad Id suti birtoknak. Ezen az aránytalan birtokmegoszláson, a parasztság kisemmizésér «em változtatott lényegesen a kővetkező évtizedek birtokpolitikája sem A szegődményes földek megváltása * telepítési a ciók, a magánparce lázások, az 1920-as földreform és a Xjabb feftpitési akciók együttvéve lem jutattak annyi földet a parasztÍ

gnak, hogy a birtokaba került főid galább megkétszereződött volna 1935-ben is az ország mezőgazdasági területének csak 52 */» a vol parasztkézen lévő kisbirtok, n> 18 •/•-» a nagybirtokos földesura és kö Ülttek bii tokában maradt, vag> kereskedelmi vállalatok és földes •rrá lett nagygazdák birtokába kerü t Ez a birtokmegoszlds volt a ma gyár nemzeti fejlődésnek minden meg gát ló akadálya és végeredmeny ken ez juttatta a nemzetet mai ku kaszlrójájába is. A nagybirtokoso és u aoalmak fennmaradása bizto tetotta a népellenes uri-feudális urasom folytonosságát és a ptraszilágrrak a földből való kiszorulás; stfe tehetetlenné és öntudatlanná o magyar nép millióit. Ennek a végzetes aránytalanságnak es állandó nemzeti szerencsét knségnek megszüntetése nélkül nincs nemzeti ialpruúl ás, nincs demokra Ükus fejlődés és nincs népi megerősödés. Éppen ezért a földrefor.i megvalósita-a nem lehet kisebb-nagyobb mértékű röldhözjuítatás, ha hein a magyar föld birtokviszonyai jutk gyökeres és teljes ujjárendezéte kel!, hogy legyen. A magyar föld nek a magyar parasztság birtokába kell kei ülnie. Ez a történelmi /óvá Mtel az alapfeltétele az orszdgvesztu reakció gyökeres felszámolásának, a jKiraszisag népi felemelkedésének és t nemzeti újjászületésnek. A földit tóim megvalósítása az •gyeden útja a magyar mezőgazdaság taipraállitásán^k és uijáéptéttnek is. A néme ek éa magyar bé fenceik által földünkre zúdított h ború iriéza os rombolásait és pusz Utasait csak úgy hozhatja helyre magyar termelőmunka, ha a paraszt tug a maga földjén és a maga ja Vára dolgozhat. A jőszágá lomáro és a mezőgazdasági felszeretés k jasziiófáüs pusztulása ulán nir.c más, ami újjáteremtheti a magy.o mezőgazdaságot, mint a paiasztsag«ik a maga földjén kifejtett emberfeletti munkája. A földreform megvalósításán;' mértékére, módjára és lebonyol. sára nézve * Nemzeti Parasztpai a t'Cveíkező lavasNtot terjeszti elő: I. 1. A földreform céljaira mindenek őtt el kell kobozni a hazaárulótivüasvezérek, Vulssbund tagok és mgyar nép egyéb eilcnségeine ninden birtokát. 2. A földreform céljaira igényb aell venni minden uri nagybirtoko Italában véve 100 holdon felül. 3. igénybe keli venni általába i >00 ho don felüí a közületi, állam . egyházi, községi, alapítványi, vala nint vállalati birtokokat is, kivév izokat, amelyek közvetlenül és elkülönítve valamilyen különleges kul urális, gazdasági, népjóléti stb. özcélt szolgálnak. 4. Igénybe veendők a földreforn céljaira a nagy parasztbirtokok is útaiában 200 holdon felül. 5. Házhelyeknek és közcélokra ükség esetén más birtokokat 6 jénybe lehessen venni, azonban -cknek birtokosait másutt igénybe -?t földdel kell megfelelő értékben rpjtolni. II. A földreform céljaira igénybt itdő földekből: a) a szántót, rétet és kertet az igérylöknek szabad, egyéni é» telekkönyvileg bejegyzett birtokába kell adni; b) a legelöt a szükséglethez és lehetőséghez képest osztatlanu kell hagyni, ahol szükséges, ot •jabb területet kiszakítani és községi birtokba adni a lakosság közös haszná'aiára; <) az erdőt és az erdősítésre való terméketlen területet vagy állami birtokba kell venni és or szágosm egységes állami erdőgazdaság kezelésébe venni, Vagy községi birtokba adni, il lelve meghagyni éa az állami erdőgazdaság ellenőrzése ala helyezni. 2. Az igénybe vett birtokokon levő lílatáliományt és gazdasági felszeelást az uj birtokosak kört sránvo an ezét kell osztani és tulajdonukb ídni. Ezen leiül az Államnak a letetöséghez képest ál'átokkal és fel»zerelés el kr.ll segíteni a hldhöz uttatotiaa t. Tekintettel azonban az lllatdllomány rendkiviili lecsökkenéiéie és a mezőgazdasági gépek óriási uányára, szövetkezeti vagy községi tormában meg kell szervezni az tgarró és a gépek közös használatát, valamint a tenyészállatok tartását. 3. Az igénybeveendő földekből vi lékenként megállapítandó gazdaság pusokal kell alakítani és ezek nagy agát vidékenként éa üpusonkén elí meghatározni. 4. A földreform során az útháló *t kiegészítését, a közcélokat szólaló területek elhelyezését és a kis <zdaságok kimérését, valamint t ázhelyek kijelölését vidékenkén •egáilapitandó terv szerint kell véghajtani. 5. A földreform során különös - intettel kell lennünk kisebb-na obb telkü házhelyek juttatására ket szorosan a régi teíepü'és kö d kell kiutalni, vagy Caáiló uj ie „pékké alakítani. 6. Azon vidékek földigénylői szálra, ahol nincs e'egendö igénybrhetö föld, más vid'ken kell fö'de tiatni, ott, ahol igénybeveheíö föl ek rendelkezésre állanak. III. 1. Az fgénybeveendő földekb"' -isősorban a teljesen birtoktalan é törpebirtokos parasztságot kell földíöz juú:tni. O-'tk a dolgozó parasz ?g" kapha- - on földet, í Ei ínyben rerzesdendők a földaözjuttatásnál azoK, akik a Németrszág elleni harcban kitüntették ma ukat, skik eiől jártak az ellená> ásban a reakciós rendszerrel szetn jn és szabadságvesztés büntetés •gy internálást szenvedtek, végül a ikgyermekes családok. 3. A megváltás összegét az ille urtokokra koronában kivetett katasz ;ri tiszta jövedelem húszszorosába) 'engőben kell megállapítani. 4. A megváltási összeg a földre >rm végrehajtási költségeinek levő •ása után a régi birtokosok kárta initására fnrdittassék. 5. A fö'dreform során Juttatói' -nrtokokat 10 évig csak a földmű clésügyi miniszter engedélyével le ressen elidegeníteni. IV. 1. A földreform végrehajtására öldmüvelésügvi miniszténu n külö • sztályt állítson fel és a földhöz fut 'atandók képviselőinek bevonásává dakitson előkészitö bizottságot. 2. Biztosítani kell a végrehajtás .'^centralizálását és a földhöz julta andók helyi képviseletét a végreíajtó szervekben. Községenként föld 'eform bizottságokat kell szervezn iz igénylők képviselőiből és hely -zakemberekböl a az igénylők ösz szeirását ezekre a bizottságokra kei oizni. 3. A földreform végrehajlásina 1945. október I ig meg kelt történnie, logy a földhöz jutlatandók az 1945 tő. gazdasági év kezdetén már birokukba vehessék földjüket. * * • A Nemzeti Parasztpárt felhivja az isszes demokratikus pártokat, a szak• zervezeteket, a mezőgazdasági értekképviseleteket és az érdekeflt szakembereket, hogy előterjesztett javaslta mellett foglaljanak állást, rész«íeit vitassák meg, ezzel megköny'yitsék *z Ideiglenes Nemzeli Kornány munkáját és elősegiisék a rna7ar nemzet e létkérdésének sürgős megoldását, a magyar parasztság <;«j47-<rt>>s vágyának bet'*|íesn'<i<! Karórát, aranyat, ezüstöt, brilliánsot veszek. Karikagyűrű készítés. Ékszerjavitás. BárdéczRy ékszerész l'lsza Lajos-körirt 55_ I. emelet A íyakőnyvi híreK. Az el null éen 8 tiu és 8 leány szülé ét;. Házasságot kötöttek: Jakab LászK —V rga Anna, Réti Qyörgy—Dócz á»r a, Cziner István—Braun |uli inna, Bírta János—Marksteiner Olga. FAh ttak: Bíder István 58, özv Hódi lánosné 71, Fr;jczos Ferenc 57 Ugy Pálné 56, (Nányi Sándor 75 tolnár Jó; efné 58. Molnár Ann ti, Rózsa Terézia 75, özv. Juh sz Xndrásné 86, Kóczé Sindor 59 áiladin János 49, Papp Pál 82, zv. K vács Sindorné 75, Su-b \lajos 71, Tóth Pal 24, Kovács Pá >2, Ginczinger József 49, özv. Ba itvánné 78. Csukonyi István 56 trind7a D z öné 32. Miklós Mihil >6, örd^gh Ilona 34. Dobó Rózái; '6, özv. Csányi Istvánné 72. özv 'ir'gh Józsefné 76, H-j-s G/örty 77, özv. Iván Ülcsné 86. BillaSzi vesztemé 40, Pencsoff Imre 64 Tóth Ferencné 78, Ördögh Pá'né 62 futhy János 71, Boros Jin >s 79 (udás János 60, Zsemberi Sánd", 62 éves korában. Oláh Gibornak, a nemié ibett neghalt, debreceni, őserejű, knt! i öltőnek és frónak, harminc év el '.eíőtt, 1914 ben megjelent „S-eény magyarok" cimü reg nyeoen ivastuk ezeket a megrendítően igiz. löszerfl és prófétai sorokat: „A huszadik száz d eúő évbzelét élte az emberiség. M igyarorszag, ti a csodál dos, rejteti kis tengerem a fajok hegylancohtábau, mír vugtalan re nézéssel |el:zte. h >gy iikinn, a nyilt oceánon, valami fordalom van tamadóban. Az ember idők és szi nbolumok rabja, mm•n század kezdetével ujjá akarja remteni magát. Ösziönsze üm iga>dik a maga-alkoita fordulókhoz, s tz örök uiulás szent érzésével nekiimid a mohosu t múltnak, hogy •mjiin megépítse a mrgahile szeint formált jövőt Odikinn a viiagiralom kormányán álló germán fa* oknak üzente meg eljövendő százaink harcát, s egyre hatalmasodó, 3; még szétszórt szláv-tenger; mintha csak az örök Sorsot képviselték volna gymással tzemben: alitin fajt, mi<or kiélte magát, fölvátotta a gernán; most, mikor még ez a szőke 'íj diidaimi és hitalma teiőfokán II, már alkonvatára kezdi emlékeztetni a szlávok fölkelő napja. Idebenn Wagyarországon, a megkövesült kon'ervaiivizmus felség; s torára koccintotta vörös poharát a fiatal, nyugtaan radikálizmus. Apák és fiak ujuion ujuló, szak 'datlan harci volt ez; i haladás egve len emberi föiiéteie. \ rendiség fény-s kriptát emelt majának még életében: de nem akart leletemetkezni; most hit a megáriásodotf demokrácia elevenen gyürti •ele koporsójába, iszonyatos erővel -zoritotta rá fedelét, rádőlt, hogy belefojtsa a lehelletet. A szellem szánd mezején, ui fiatal ágyuk dörögek, 8 a hagyományok ciklopszi várf-'qí r»"(T»TOLF ÍOOTI->lr A Szovjetunió hírei \ A felszabadult Karéi-Fing bzovjetkö^ társaságban már nagyészt helyrehozták a gyermekvédelmi ntézeteket, amelyeket a n ct meg-zállók elpusztítottak A felszabadulái bta megnyitottak: 42 gyermekkertet, 3 gyermekházat, 61 bölcsedét é« >öbb gyermekszanatóriumot. SzibériAban a terjánszkl kerületben, távol a vasú vonaltól, őserdőktől körülvett településen a kollózisták elektromos áramot fejlesztettek. Egyik mérnökük kezdemélyezésére patakokit saját maguk pitette gáttal felduzzasztották. Ai összegyűjtött vtz esése hajtja ai •'ektromos áramot termelő turbinát A pridnyeprovl járás (Dnyepropetroszki-körzet) fémüzemei eg| ív alatt 10 000 uj szakmunkást képeztek sí. A mindkét nembeli fiatalok ;zázai Jöttek'- a falvakból a Lenin, <alinin, Kaganovics, stb. neveit vi< elő gyárakba, ahol szakszerű okta« > isban részesültek. A Volga mentén legutóbb gazt tag főldgázforrásükat fedeztek fel rlogy a forrásokat hatékonyabban 'iaknázhassák, a szovjet hatóságok hhatározt ík, hogy a gázt Moszkvába /ezetik. Megtörténtek az előkészültek eey több mint 800 kilométet hosszú gázvezetés építésére. Az így aiaknázott természetes gázforrások fogják ezentúl ellátni Moszkva gázszükségletét.