Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-14 / 10. szám

IJ t L .11 A G Y A i; O K SZAG Mit tanulhatunk napjainkban az orosz iíolalo.ii nagy távlatából? ria meg'ileíődütt és meghalott lélekkel feltekintünk az orosz irodaion hatalmas és csodálatos épületére innen, a magyar távlatokból, alig tudjuk azt, egysierre áttekinteni, alig tudjuk csúcsai! pillantásunkkal elérni. Mégis, egyike a legérdekesebb, legkápráziatóbb szellemi élvezetek nck a futólagos szemlélődés is, mer már az is nagyszerű, irodalmi és szociális panorámát tár elénk. Az orosz irodalom, első tekintetre Is, azt a kérdést kelti fel a mai sokat váró és sokat dolgozó emberben, hogy miképpen lehetett abb olyn rövid idó alatt annyi világ irodalmi jelentőséget beleépíteni? A világirodalom ugyanis évszázadok ban, vagy legalábbis fél évszázadok ban él, forrong és gondolkozik. A orosz irodalom is mértföldlépő csiz mákkal haladt, igen gyorsan fejlődő t és épített Nagy Péter korától (1682 — 1725) és az 6 reformjaitól kezdődően, 11. Katalin (1762—1796) uralkodásának évein keresztül a romantikus és ideális eszmék hívének, /. Sándornak korszakán át. Az ősi, irodalomelőttinek mondható korszakban a vitézi énekek ,bilinák" élnek, a vármor-énekmon dók, az orosz Jgricek", ajkan, min na unk magyaroknal, de nemsokar. már époszis keletkezik „Ének Igor seregérőlamely a XII. században törieni eseményeket zengi, Igor novgor< di fejedelem szerencsétlenvévü had nűveletdi, a „polovcok", a wpaló tok' ellen. Ebből a szerény kezdetből, az át veit s a többi irodalmakban is szo kasos álklasszicizmus után, gyorsan tör előre a valóban crosz, irodaim rztllem. Er az előretörés a kiaknáz hatatlan gazdagságú és szinte min den égövet magában foglaló na2y birodalom erös, fizikai és lelki tartásaival, tartalékaival, kitartásával és változatosságával magyarázható. A kitartáson és a hatalmas ener gián kívül, amelyek a mai embernek is elengedhetetlen kellékei, cso dá bal kell szemlélnünk az oros/ Irotí lomban annak az igazságnak érvényesülését: „teher alatt nő a pálma" ! Minél nagyobbak a nehéz ségek, minél szomorúbb az frók sorsa, minél gáncsvetőbb a cár auloki.tizmus magatartása, annr több, igazi, nagy orosz fró özönlii ennek a hivatásnak tövises útjaira, hogy nemzetének • a rászoruló ki akm.zottaknak felemeló, iránytmutató vatese lehessen. Elég itt rövid zn Novikov, Rádiscsev, Ryljev, Qrtbojédov, Bjelnlszkij (a nagy kritikus) Sm'.tikov, Turgenyev, Dosztojevszkij, Pi. ':in, Lermontov és a többi m gy k kemény, nehéz sorsára utalnunk. Mégis nőtt az orosz irodalom pálmája s az említett, legtöbbnyire tCrhctet'en, írói jellemek lankadatlan szorgalommal az orosz őshómuszból fakadó, vitathitatlan tehetséggel faragják a hatalmas köveket ahhoz az épületkolossztishoz, amelynek tiszteletreméltó, felsőbb emeleteit már Cogoly, Puskin, Tolsztoj, Dosztojevszkij stb. tervezik, alkotják és éplnk fel. Az önkényuralommal való blrkó Sás az orosz népért, az orosz ize gértvebb osztályért való nehéz munka melleit, az Irodalmi, társa Úaiml, szociális problémáknak le •ehezebb fajtáival folytattak harcot az orosz irodalom nagy hősei. Mi az előbbrevaló, a művelődés, va \ az orosz ósi lélek? Miképpen lehe hidat építeni az európaiaskodó, a? Jegenhezhúzó felsőbb osztályok é a nép zöme, a parasztság, a sze gényebb rétegek, később pedig a munkásosztály között ? Miképpen ehessen az orosz óriást felébresz teni és vallásilag, társadalmilag, szociális téren, államformában, jólétien és világnézetben megváltani? Miképpen kelljen az orosz trojkát íatalmas vágtájában úgy mérsékelni nogy ebből az egész Európára ha zon és megkönnyebbedő* szülei hessen? Hatalmas kérdések 1 Dt •zek megoldásában, az orosz iro lalom és annak harcosai mindig elöljártak, soha nem lankadtak semmit sem tartottak legvózhctet ennek. Emberfeletti munkájuk, nap iainkban Is, példaképpen áll I Már Gogoly a mBulyba Tárász"ban kozák vitézeit szembeállítja a omlott társadalommal, a szociáli* örzék nélküli, magasabb társasággal", a sokszor Bromlolt* varossá zemben. A szteppék szabadságit, i parasztok, a szegények életét cso dila'os színekkel festi. II. Sándor zár Turgenyev olvasása közben le* i jobbágyfelszabadítás hive. A vl 'ágirodalomban az orosz írók dili tották legtöbbször a vádlottak padára a kort, a bűnös társadalmat, o félszeg, Igazságta'an, szociális viszonyokat I Goncsárov merészen kílzf1 z KOblomovizmus" ellen a Jelesleges emberek" ellen, akik jószán ékuak, de cselekvésre képtelenek Ez a harc ma is aktuális). Dosz tojevszki], mint a világirodalom leg nelegebben érző szive, a aBún és bűnhődésben" fenségesebben érezte; iz emberiség nyomorát, gyarlóságé? iz ezekből sarjadó igazságtalansá gokat, a szegénység tragikumát é> mberibb életviszonyokért sóvárgó >rök kérdéseit, mint Fausti Ez a futó szemlélődés csak néiány példát akar mutatni a nagy trosz szellemek elévülhetetlen érdeneire, a különlegesen orosz, a nagy urópai és a: örök emberi, sőt a végső kérdésekkel kapcsolatban diogy ezek a ITH, nagy világmegildásokhoz fűződnek. Ha nem lenne meg a nagysza oácu, hatalmas tlvta'.u, a reális élet el összenőtt, sokszor a jövőt muntá!ó orosz regényirodalom, ma nerr engedezhelue a szabadság fuvalma í reformvágy, az igazi, népi de mokrácia szedetne, a szegényeken való, komoly és gyökerez sejttéilleuálhatatlan áramlata. Az orov regény amennyire individuális, anv íyira kollek'lv is, az egész emberi •ég felemelkedéséért, jólétéért har coló. Mélységesen orosz, de egybemélységesen örökemberi. Amennyin idealista és romantikus, annyira reális'a és Jövőt munkáló. Esztétika szépségekben is rézzesfti az olvasóit de egyúttal a lelkiismeretét (s fel rázza, jobbá, öntudatossabbá teszi Érdekes volna az orosz Irodalom legfelsőbb emeletét is megszemlélnünk, amelyet az utolsó kft évtized írói építettek és töltöttek meg érde ves és kemény veretű műveikkel. Részleíes képet. Innét, a rnessz ávlatból és ebben a rövid Ismerte tesiien nem nyujthatunk, de még'< mutatunk, hogy Gorkij, akit mi magyarok is jól ismerünk és becsülünk, komoly szerepet vitt az u. n „szocialista realizmus" ét ez „uj tárgyilagosság" szellemének érvé n süléséérl. Ezek a helyes és fe í sftő áramlatok az orosz íróknál u hb nagy lendületet adtak az u őbbi években is. Ezt bizonyítja m >stani orosz szinműfrók közül ki e n-lkedö Afinogenov „Félelem" cimű d Imája, amelynek hőse Pavlov, a nagy tudós, akit a szovjet, ellen forradalmi meggyőződése ellenéd s, támogatott, az emberiségért folyó nagy munkájában. A legújabb oros' írók több müvében az a problém ildódik meg, hogy a bűnös, gyarló embereket nagy válságok idején a rollektiv felelősségtudat becsületei emberekké neveli. Mindezek a vázlatos és a részlegesebb tanulmányozás vágyát fei<e!tő részletek mutatják az oro*/ irodalom gazdagságát, puritánsága kiváló érdemelt, mind az orosz nép mind az emberiség és az örök mun kásság legnagyobb múltbeli és Jelen bell kérdéseiben Is. Az orosz iro lalom tanulmányozása nélkül a orosz nép lelkületét, jellemét és törekvéseit meg nem érthetjük. Mielőtt búcsút vennénk a mélységesen felemelő hatású és nélkü 'özhelellen, irod almi körpéktől, nem udjuk megállani, hogy végezetül rá ne mulassunk az orosz és magyar rodalom néhány közös vonatkozására és kapcsolatára. Mind az orosz, mind a magya rod dómban a testőrirök voltak .kovász", az újító, ellenzéki, szabad -Ivü törekvések megindítói. A irosa testörfrók összeesküvése 1825 oen, az úgynevezett „dekabrista* szerer.csétlenvégü, katonai felkelés* vezetett. Az ottani irodalmi mártiro vére volt a fejlődés hallhatatlan megvetése. Ugyanez többször mcesmétlődött az orosz irodalomban Ugy az eszmények, mint a szociili ejlődés története ebben az irányban, lemcsak Oroszországban, de a* *gész világon is sok, felejthetetlen o&ldit nyújt. Ezt azonban a ha'a* nasok sokszor nem veszik figyeembe. Ezért (évednek számilásaikluaj. junuar 14 Arany János, egyik legigazabb, a n p közül feltöri, magyar értékünk é tekiődésscl fordult az orosz irotí om felé. ó fordította le a Gogol} .Köpeny" cimű hallhatatlan növel* lilát. Arany János rokonszenvezel Gogoly népi, sokszor kegyetlen® Ösíinie irányzatával, annyira megszerette Gogolyt és az oro*z irodai* mit. hogy egyik álneve Akakievla Akaktf volt, aki az Arany által le» fordított Gogoly-novella főhőse. Legvégül kegyelettel és hálávai keil megemlékeznünk Szabó Endréről, aki már ötven évvel ezelőtt vas'ós kölcben adta ki a legnagyobb orosz költők magyar fordításait Kosztolányi Dezső folyt itta az ő munkáját és boszorkányos finomlággal, nagy beleéléssel adta vissz* az orosz poézis sok szépségéi. A legszebb orosz regények és a leg jellegzetesebb orosz novellák legtöbbje, jó magyar fordításokban, olvasható. Csak a legújabb husz év orosx irodalmának magyarra fordítását nélkülözzük. Ennek mielőbb re kell kövelk-znie, mert az orosa .rodalom éles, nélkülözhetetlen, szellemi penge, a jelen is nagyon rá van szorulva s elmondhatjuk Lermontovvat, a halh itatlan, orosa röltővel: cusztz fii fanfe tanya" élei, Pangsá edzett* sou-sok kS3zörö.* (Koutoünyi Dazsö fo/oltául Ehhez csak azt teh tjük hozzá, hogy a puszták fiaiból orosz lángéi nék lettek, akiknek éles és hallhatatlan köszörűje edzette az oross Irodalmat olyan pengévé, ameiy« Puskinok, Qogolyok. Drsztoievazkijek, Tolsztojok és más érdemet Irók forgathattak becsülettel. Ha keííert, mély sebeket operáltak v.-le, <fc legtöbbször arra Igyekeztek, hogy a izegénynek, a munkásnak minél jagvobb karaj kenyeret vághassanak I hogy minden emoer, aki arra érdemei, megkapja munkájának mef« felelő, emelkedettebb, emberi élctrt biztosító ellenértéket I —OOÍ»A demokratikus Magyarország kultúrájáért A győzelmes orosz hadsereg nap 'ól-napra ujabb terült eket szabad lel a fasiszta elnyomás alól és m nár a magyar nép nagyobb fee visszanyerte szabadságát. A magyai íép szabadságáért folyó kemzny larc tovább folyik, nemcsak a fronokon, dc a front mögött is. A hJroru által feldúlt városokban és falvakban biztosítani kell az élet foly -onosságát és mindent el kell követni, hogy az országban, az éle tormália lüktetése minél hamarabb visszatérjen. Ez a politikai feladat ú nár a megvalósulás állapotaban van A magyar nép szabadságharc/ -zonban nem vivható meg kizárólat •atonai és politikai sikon. A magyar íép szé es rétegei előtt még ma sem világos, hogy mi történik körülötte \ hosszú elnyomá3 eltompította a lelkeket és a felszabadult területek akossága még ma is tájékozatlanul -s dermedt közönnyel szemléli rí eseményeket. Hiányzik az a valami, tmi összefogja és egymáshoz közeebb hozza az embereket és ez a valami: a kultúra. Kultúra nélkül nincs teljes élet. \z, aki nem ismeri a kultúra áldásait, állati módon éii le élet'-' A tábora által legázolt és kifőzz' • nagyar területeken a kulturális < » szünetel, vagy legalább is nem rrt i formában nvilvínul mee. Pedig a magyar népnek sohasem volt olyas szüksége a kultúra öss/e'artó és rsszekovác soió erejére, mint éppea nost. Szü jég van arra, hogy a nej» '-miden rétegét felrázzuk tompuitaágából és a közvetlen érintkezés ereévei rámutassunk a jelen és köza* lövő feladataira. Az áf Magyarországnak ki keil építenie azt * demokratikus szellemi kulturát, melynek legfőbb feladata A szabadságért folyó küzdelemnek f kultura eszközeivel való támogatása. Tudja meg az elnyomott magyai iúp. hogy a magyarság nagy szellemei, minden korok művészet é« Írói harcoltak a szabadságért éa es a harc sohasem volt kOnnyü és veszélytelen. A magyar irók és művészek mindenfajta üldözést és rabtájji szenvedtek azért, mert a magyal rép függetlenségéért éa szabadságáért való jogát hirdették. Ki kdf ásni a feledés homályából ezeket t harcos Írókat és meg kell hallgatni, mit mondanak. Az elnyomó hatalom . vekezett tlre|teni és elhallgattatni f "t, akik a magyar nép lelkiism®r nek és szabadságszeretetének kl> f 'ői voltak. Vigyük színpadra darj -iáikat, adjuk elő zenemüveiket, o.ruk ki és terjesszük regényeiket ét i ivalfuk verseiket. Tanuljuk meg I ik, mi aa Igazi hazaszeretet, táruljuk meg tflfOk u Idegen elnyo-