Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-14 / 10. szám

DCLMIKTARORSZÁO 1945. janit ar 11 „Amíg magyar a magyar — emiéhezni íog.J* Amikor utoljára látlacu Ruéapesiet, ragyogó és pompás roll. A magyar nép büszke volt, túszke is leheléit fővárosára. Most ugy jutottam Budapestre, Üogv előbb végigmentein a hadizintérié vált Magyarországon. Magyarország külső képe viszizalukrózle Magyarország politikai váHozásanak kéjiét. Ainiior a Vörös Hadsereg elérketelt a magyar halárra, Magyarország kilépni készült o háborúitól. A halárnál nem voll Számottevő ellenállás, ezeken a riuékekgn a pusztulás is kevésbé izrmbeöllö. De ezután következett Szálasiék népellenes hazaellenes puccsa és meri nyilasék rugaszkodiak a háború folytatásához, pusztuló hadszintérré fáit az ország. A legsivárabb kép Budapest körül tárul az tmber szeme elé ahol immár több, mini hat hete tart az ellenállás, Eleinte * Vörös Hadsereg megelégedeti a város blofürozásával. Kímélte hazánk fővarosát. A oroszok ultimátumot kflldöliek a körülzárt magyar és német < -apatokhoz, Az ultimátum biztosította minden magyar kaiona számára azt, hogy azonnal eltávozhat otthonába segyútt élhet családival. Azzal feleltek eric a német bitangok es Szálas i bandái, hogy orvul megS

ilkoliák az orosz parlamen_ireket. Páratlan dolog ez a világ hadászati tőrténeimében és érthető, hoyg ezután fellángolt 8 harc, amely hazánk fővárosát pusztulásra itélle. Pusztulásra ítélte a németeknek az .ulánatn özönvíz" politikája, amellyel Budapest árán Bécset és Berlint akarják védeni. J irtani Soroksáron, Pestszenttőrincen, Pestszenlerzsébelen, Ercsiben, Kispesten és Kőbátván. Valamennyi felsorolt helyen — kivéve Kőbányát — egyetlen lelket sein találtain. A nemetek kikergettek ezekből a tárosokból mindenkit és elvittek Wiindent, de a szó szoros értelmében mindent. Az orosz kalonák a házak misztn padlójfcU találnak szálfád, Utcasorok vannak egyetlen Így, egyetlen szekrény nélkül. Szinte döbbenetes kép, ha az tmber visszaemlékezik, hogy Peslszentlörinc, Pcstszenterzséket és a többi budapestkörnyéki városok milyen élénkek, milyen túlzsúfoltok vol'ak. S ba vissza 1B térnelnek a lakók, sokan nem tudják, hogy hová. Száz és száz ház tiint el a föld színéről. Nem 'esz viz, nem lesz villany, nem lesz összeköttetés Nem lesz, ahol a munkások megkereshetik kenyerüket. Kőbányáról a németek már nem tudták elvinni az embereket Velük való első találkozásom a pokolra emlékeztelett. Egy házharc után az emberek éppen a' 1 r merészkedtek elő xíldalalu u.. .otyeikröl. A nők, « tértiak piszkosak, fésületlenek, borotválatlanok, éhesek. Nem volt vizük, nem volt villanyuk, miígverte őket az Islen hidege. N^11 V°B kenyerük. Í

llaggenmacher-gyár alatt, ől> nyákban, ahol ezer éven öt iejtrtirk « követ és nmein ma talán a világ egyik legnagyobb természetes óvóhelye, tízezrek bújtak meg. A nyirkos, uilágitatlan, túlzsúfolt földalatti helyiségekbe, amelyeket csak ittott világított be egy-egy petróleumlámpa fénye, dantei kép tárult az ember szeme elé, a szenvedés képe s ezt csak aláhúzta a siró gyermekek könyörgése: „Kenyeret! Vizet L" Az „ellenséges" vörös katonák voltak azok, akik kenyeret, ételt adtak a nélkülözőknek. Sok magyar gyermek köszönheti életét annak, hogy a Kőbánya végre főiszabadult a rabló német hódítók uralma alól. Itt még akkor javában tartott a harc. Szóltak a géppuskák, az ágyuk, Kőbánya még telitalálatokat kapott. S a lövészárkokban még mindig felvonultak az oda bekényszeritett budapestiek. Nem katonák ezek, a szó igaz értelmében ágvutöltelékek csak. A németek kihajtják a budapestieket a frontra, katonaköpenyt adnak rájuk, acélsisakot a fe jükbe, valami rossz, hatvanéves fegyvert a kezükbe és ngyerünk harcolni az oroszok ellen tu Százával, ezrével pusztulnak ezek a szerencsétlen áldozatok, akik jónnének az oroszok felé, de nem tehetik, mert brigantik állnak mögöttük, mert működik a német és nyilas terror. Elég egy szó és Budapesten már agyonlövik az embert, elég egy megjegyzés és már nyilvános akasztófán lóg. Budapest utcái tele vannak plakátokkal, íme-!-1"1"'0'. <* legnagyobb mcgelégtIv k közlik a lakossággal, hogy í 'léssel nyilatkozoll, különösen a német-magyar vegyes statá- a*kor, amikor megtudta, hogy riális bíróság permanensen ülésezik és ítélkezik mindenki felett, aki nem akarja tovább szolgálni Hitler és Szálasi vesz, tett ügyet. Magából a városból jövők is hasonló képet festenek a város még fel nem szabadított területeiről. Szemtana mesélte, hogy hossza sor állt kenyérért egy bolt előtt. Bomba vágott-a boltba, öten a sorbanállók közül azonnal meghaltak, sokan megsebesültek. Az asszonyok sora rnég*em rebbent széjjel, felzárkózott a sor és tovább várt az egydarab kenyérre, \ kőbányai zsidötemplomban 300 meztelen halott fekszik. Gyermekek, asszonyok, férfiak. Legyilkolták őket, mert zsidók voltak, A temető egvik kriptáia előtt egy meztelen férfi és aszszony, két 3 és 5 éves gVermek holtteste hever. Agyonlőtték őket, mert zsidók, A szakszervezetek, a függetlenségi pártok legtöbb vezetőjét elhurcolták, elhajtották őket Komárom felé. Elég egy dennnciáló szó ralakire és már ropognak a 16 — 17 éves gyerekek és a csőcselék fegyverei. De bármit tesznek és tettek is Szálasiék fővárosunkkal, újjáépítjük. Amint ujja fogjuk építeni országunkat, A magyar nép azonban amig magyar a magyar, mindig emlékezni fog a szörnyűségekre, amiket a németek elkövettek. Budapest és az ország pusztulása mindig intő példa lesz. Vas Zoltán. Szeged ós a tanyavilái közönsége megható lelkesedhsa! vall részi az orosz kórház részére indítóit agynemüakcióban Ismeretes a polgármesternek az a felhívása, amelyben Szeged város és a tanya világ kónos-utca felé, ahol két házban és ót, egyenkint 3—3 szobás lakásban folytatták a gyűjtést. zónségélől 2000 párnát, :(KX) Néha órákig kellett sorban vápaptant, vagy takarót, 2000 lepedőt és egyebeket kért az orosz sebesültek részére felállítandó kórház felszereléséhez. Szeged és a tanyavilág lakossága megértette a felhívás jelentőségét,s zárnadatokkal hogy szeretetét és háláját szebben nem dokumentálhatja az értünk harcoló orosz hadsereg iránt, mint azzal, ha minél nagyobb lelkesedéssel vesz részt ebben a segély-akcióban. A akció lebonyolítására három napot túzótt ki a polgármester és a gyűjtés adminisztratív munkájával az I. fokú közigazgatási hatóságot bízta meg. A tisztviselői kar Radnai Béla vzetésével megfeszített munkát végzett, amennyiben olyan hatalmas tömegek ostromolták reggel H órától délután 4 óráig szünet nélkül az átvevő központot, amilyenre nálunk a háború történetében nem volt példa, Egyszerű munkások, azürke kis öregasszonyok, jólöltözött emberek és a polgárság minden rétegének képviselői egyformán részt kértek a segélyakcióból. A nap minden órájában, percében ágyneműi, párnákat, takarókat s egyéb ágyfelszereléseket vivők egész karavánja igyekezett az Arany Járakozni, amig az adakozó átadhatta önkéntes adományát. A gyűjtést még a negyedik napra, szombatra is meghoszszabbitották s igy a végső csak a jővő héten készülnek el, de már az első napon bebizonyosodott, hogy az önkéntes adományok messze tul fogják haladni az igényelt mennyiséget. Hatalmas termekben, a parkettától a mennyezetig tornyosulnak az ágyneműk soha nern látott tömegei. Természetesen legtöbb a párna, de szép paplanokat, finom" meleg gyap utakarókat és vászon lepedőket is sokan adakoztak Az is a jószivvel történt adakozás mellett tanúskodik, hogy mindenki frissenmosott, hófehér, vagy más szinú, de ragyogóan tiszta huzattal vitte be a gyűjtőhelyre adományát. Volt olyan ház, ahová kocsival kellelt kimenni, hogy a felajánlott ágyneműt a gyíijtőközpontbaszáliitsák. Wagner Ferenc például nem kevesebb, mint 20 párnát és nagy halom egyéb ágybélit adomán ozott. Nem a gvüjlés a lakosság onkcnlet adakozására épült. Lfírejöit a proy íegyversziiaei London, január 13. Scobey tábornok hivatalos lelentésben közli, hogy a felek hosszas tárgyalás után aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A részletes jelentést "most várj ík Londonban. A nemzeti demokrata szövetség és utána a görög szocialista párt is otthagyta az EAU-ot és felhívást intézett minden osztályhoz, hogy hagyiák abba a polgárháborút. Vasárnap, lanuir 14-én d a. 2 érakor a Belvárosi Moziban a Magyar Demokratikus Nöí SzSveiiég KULTURDÉLUTÁN'J V KÖLTÖK A SZABAÜSAGÉR1 Műsor: Bevezető, elmondja Völgyi Márta. Kölcsey Ferenc: ilymnus, előadja Ba» regi Oszkár. Petöri: Beszel a lakkal a kos ősik •/él . . . Petőfi: A XIX. század kőitől, előadja Gera Zeitán. József Attila • A város peremén. Petőfi: Feilamadotl a leu-er, előadja Lengyel Mária. Ilároin népdal Bartók Béla feldolgozá•ában, énekli Szűcs Gizi, zongorán kíséri S. Kertész Mária. Ady: Felszállód a pava. József Attila Levegőt! Előadja Nagvjyörgy Mária. Szünet Móra Ferenc: Az én kézírásom. Elbsszélés. felolvassa Bucsezán Ilona. Chopin: a) Killcsodal, b) Forrjila tnk •Idd, c) Stnrm-etld. Zongorát/—előadja Zeilinger Jenő. Radnóti Miklós : Keresés, Mária Béla: Életed tételei. Előadja Szabolcsi Gábor. Vftrösmarlhy Mihály: Százat. Előadja Beregi Oszkár. Ne hlgyi ma-yar a németnek... Előadja a Szavalókórus. Jegvek a mozi pénztáránál kaphatót Marica grófnő Kálmán Imre operettjének fel alifása. Nagy érdeklődés mellett újította fel a Színtársulat Kalinan Imre aajdao népsz rü nagyoperettjét, • „Mar ca zri»fnő"t. A szines,-han;ulatos Kálmándallamok most sem tévesztik el hatásukat. Az előadás kiemelkedő érté-a XadnAlhv Éva Maricáia. Hang1 a a régi melegséggel és behízelgő kedvességgel cseng, énekben és táncban is olyan eieven. temperamentumos, kitűnő Marici volt, amilyen alakításban már régóta nem gyönyörködhettünk. Jóizü humorával sok derús percet szerzett az uj láncoskomikus, az idősebb Suíar, mlj a fiatalabb: Sngar László a bonviván•terepben kellemes hangjával és me-f nyerő fellépésével aratott »ikert. Szikdal Viki, l». Najy Erzsi, Vándor Ha Pelrovfcs Prtsi, Cidllaf István, Kaldel ilerries Vilmos, Gál Ferenc becsületesen megálltak a helyüket. A zenekai — '20 tagra kibővítve — egész jól hangzott, a színpadképek kellemes hatást kelteltek, a rendezés is derekas munka Libamájat vasi ró! Ah'R'-üík Kiriswi.6 oenda hát ha a város katonai Folkerein azt a melltartókészitő hőicsoiid nai, na a varos Kaionai tk| t Sleiner fr,,a üt)etben parancsnoka, aki pénteken reg- i smeí!u..ljék mielőbb a; üzletbe bejóuni. gel meglátogatta a yyüjtököz-1 steiner fűző üzletbe. Köicscy-u. 12. ss.