Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-14 / 10. szám

DCLMIKTARORSZÁO 1945. janit ar 11 „Amíg magyar a magyar — emiéhezni íog.J* Amikor utoljára látlacu Ru­éapesiet, ragyogó és pompás roll. A magyar nép büszke volt, túszke is leheléit fővárosára. Most ugy jutottam Budapestre, Üogv előbb végigmentein a had­izintérié vált Magyarországon. Magyarország külső képe visz­izalukrózle Magyarország poli­tikai váHozásanak kéjiét. Aini­ior a Vörös Hadsereg elérke­telt a magyar halárra, Magyar­ország kilépni készült o hábo­rúitól. A halárnál nem voll Számottevő ellenállás, ezeken a riuékekgn a pusztulás is kevésbé izrmbeöllö. De ezután követ­kezett Szálasiék népellenes haza­ellenes puccsa és meri nyilasék rugaszkodiak a háború folytatá­sához, pusztuló hadszintérré fáit az ország. A legsivárabb kép Budapest körül tárul az tmber szeme elé ahol immár több, mini hat hete tart az el­lenállás, Eleinte * Vörös Had­sereg megelégedeti a város blo­fürozásával. Kímélte hazánk fő­varosát. A oroszok ultimátumot kfll­döliek a körülzárt magyar és német < -apatokhoz, Az ultimá­tum biztosította minden magyar kaiona számára azt, hogy azon­nal eltávozhat otthonába segyútt élhet családival. Azzal feleltek eric a német bitangok es Szá­las i bandái, hogy orvul meg­S ilkoliák az orosz parlamen­_ireket. Páratlan dolog ez a vi­lág hadászati tőrténeimében és érthető, hoyg ezután fellángolt 8 harc, amely hazánk főváro­sát pusztulásra itélle. Pusztu­lásra ítélte a németeknek az .ulánatn özönvíz" politikája, amellyel Budapest árán Bécset és Berlint akarják védeni. J irtani Soroksáron, Pestszent­tőrincen, Pestszenlerzsébelen, Ercsiben, Kispesten és Kőbá­tván. Valamennyi felsorolt he­lyen — kivéve Kőbányát — egyetlen lelket sein találtain. A nemetek kikergettek ezekből a tárosokból mindenkit és elvittek Wiindent, de a szó szoros értel­mében mindent. Az orosz kalonák a házak misztn padlójfcU találnak szál­fád, Utcasorok vannak egyetlen Így, egyetlen szekrény nélkül. Szinte döbbenetes kép, ha az tmber visszaemlékezik, hogy Peslszentlörinc, Pcstszenterzsé­ket és a többi budapestkörnyéki városok milyen élénkek, milyen túlzsúfoltok vol'ak. S ba vissza 1B térnelnek a lakók, sokan nem tudják, hogy hová. Száz és száz ház tiint el a föld színéről. Nem 'esz viz, nem lesz villany, nem lesz összeköttetés Nem lesz, ahol a munkások megkereshetik ke­nyerüket. Kőbányáról a németek már nem tudták elvinni az embere­ket Velük való első találkozá­som a pokolra emlékeztelett. Egy házharc után az emberek éppen a' 1 r merészkedtek elő xíldalalu u.. .otyeikröl. A nők, « tértiak piszkosak, fésületlenek, borotválatlanok, éhesek. Nem volt vizük, nem volt villanyuk, miígverte őket az Islen hidege. N^11 V°B kenyerük. Í llaggenmacher-gyár alatt, ől> nyákban, ahol ezer éven öt iejtrtirk « követ és nmein ma talán a világ egyik legnagyobb természetes óvóhelye, tízezrek bújtak meg. A nyirkos, uilági­tatlan, túlzsúfolt földalatti he­lyiségekbe, amelyeket csak itt­ott világított be egy-egy petró­leumlámpa fénye, dantei kép tárult az ember szeme elé, a szenvedés képe s ezt csak alá­húzta a siró gyermekek könyör­gése: „Kenyeret! Vizet L" Az „ellenséges" vörös katonák vol­tak azok, akik kenyeret, ételt adtak a nélkülözőknek. Sok ma­gyar gyermek köszönheti életét annak, hogy a Kőbánya végre főiszabadult a rabló német hó­dítók uralma alól. Itt még ak­kor javában tartott a harc. Szóltak a géppuskák, az ágyuk, Kőbánya még telitalálatokat kapott. S a lövészárkokban még mindig felvonultak az oda be­kényszeritett budapestiek. Nem katonák ezek, a szó igaz értel­mében ágvutöltelékek csak. A németek kihajtják a budapes­tieket a frontra, katonaköpenyt adnak rájuk, acélsisakot a fe jükbe, valami rossz, hatvanéves fegyvert a kezükbe és ngyerünk harcolni az oroszok ellen tu Százával, ezrével pusztulnak ezek a szerencsétlen áldozatok, akik jónnének az oroszok felé, de nem tehetik, mert brigantik állnak mögöttük, mert működik a német és nyilas terror. Elég egy szó és Budapesten már agyonlövik az embert, elég egy megjegyzés és már nyilvános akasztófán lóg. Budapest utcái tele vannak plakátokkal, íme-!-1"1"'0'. <* legnagyobb mcgelégt­Iv k közlik a lakossággal, hogy í 'léssel nyilatkozoll, különösen a német-magyar vegyes statá- a*kor, amikor megtudta, hogy riális bíróság permanensen ülésezik és ítélkezik mindenki felett, aki nem akarja tovább szolgálni Hitler és Szálasi vesz, tett ügyet. Magából a városból jövők is hasonló képet festenek a város még fel nem szabadított terüle­teiről. Szemtana mesélte, hogy hossza sor állt kenyérért egy bolt előtt. Bomba vágott-a bolt­ba, öten a sorbanállók közül azonnal meghaltak, sokan meg­sebesültek. Az asszonyok sora rnég*em rebbent széjjel, felzár­kózott a sor és tovább várt az egydarab kenyérre, \ kőbányai zsidötemplomban 300 meztelen halott fekszik. Gyermekek, asszonyok, férfiak. Legyilkolták őket, mert zsidók voltak, A temető egvik kriptáia előtt egy meztelen férfi és asz­szony, két 3 és 5 éves gVermek holtteste hever. Agyonlőtték őket, mert zsidók, A szakszervezetek, a függet­lenségi pártok legtöbb vezetőjét elhurcolták, elhajtották őket Ko­márom felé. Elég egy dennn­ciáló szó ralakire és már ro­pognak a 16 — 17 éves gyerekek és a csőcselék fegyverei. De bármit tesznek és tettek is Szálasiék fővárosunkkal, újjá­építjük. Amint ujja fogjuk épí­teni országunkat, A magyar nép azonban amig magyar a ma­gyar, mindig emlékezni fog a szörnyűségekre, amiket a néme­tek elkövettek. Budapest és az ország pusztulása mindig intő példa lesz. Vas Zoltán. Szeged ós a tanyavilái közönsége megható lelkesedhsa! vall részi az orosz kórház részére indítóit agynemüakcióban Ismeretes a polgármesternek az a felhívása, amelyben Sze­ged város és a tanya világ kó­nos-utca felé, ahol két házban és ót, egyenkint 3—3 szobás la­kásban folytatták a gyűjtést. zónségélől 2000 párnát, :(KX) Néha órákig kellett sorban vá­paptant, vagy takarót, 2000 le­pedőt és egyebeket kért az orosz sebesültek részére felállítandó kórház felszereléséhez. Szeged és a tanyavilág lakossága meg­értette a felhívás jelentőségét,s zárnadatokkal hogy szeretetét és háláját szeb­ben nem dokumentálhatja az értünk harcoló orosz hadsereg iránt, mint azzal, ha minél na­gyobb lelkesedéssel vesz részt ebben a segély-akcióban. A akció lebonyolítására há­rom napot túzótt ki a polgár­mester és a gyűjtés adminisz­tratív munkájával az I. fokú közigazgatási hatóságot bízta meg. A tisztviselői kar Radnai Béla vzetésével megfeszített munkát végzett, amennyiben olyan hatalmas tömegek ostro­molták reggel H órától délután 4 óráig szünet nélkül az átvevő központot, amilyenre nálunk a háború történetében nem volt példa, Egyszerű munkások, azürke kis öregasszonyok, jól­öltözött emberek és a polgárság minden rétegének képviselői egyformán részt kértek a se­gélyakcióból. A nap minden órá­jában, percében ágyneműi, pár­nákat, takarókat s egyéb ágy­felszereléseket vivők egész ka­ravánja igyekezett az Arany Já­rakozni, amig az adakozó átad­hatta önkéntes adományát. A gyűjtést még a negyedik napra, szombatra is meghosz­szabbitották s igy a végső csak a jővő héten készülnek el, de már az első napon bebizonyosodott, hogy az önkéntes adományok messze tul fogják haladni az igényelt mennyiséget. Hatalmas termekben, a parkettától a mennyezetig tornyosulnak az ágyneműk soha nern látott tö­megei. Természetesen legtöbb a párna, de szép paplanokat, fi­nom" meleg gyap utakarókat és vászon lepedőket is sokan ada­koztak Az is a jószivvel tör­tént adakozás mellett tanúsko­dik, hogy mindenki frissenmo­sott, hófehér, vagy más szinú, de ragyogóan tiszta huzattal vitte be a gyűjtőhelyre adomá­nyát. Volt olyan ház, ahová kocsi­val kellelt kimenni, hogy a fel­ajánlott ágyneműt a gyíijtőköz­pontbaszáliitsák. Wagner Ferenc például nem kevesebb, mint 20 párnát és nagy halom egyéb ágybélit adomán ozott. Nem a gvüjlés a lakosság onkcnlet adakozására épült. Lfírejöit a proy íegyversziiaei London, január 13. Scobey tábornok hivatalos lelentésben közli, hogy a felek hosszas tár­gyalás után aláírták a fegyver­szüneti megállapodást. A rész­letes jelentést "most várj ík Lon­donban. A nemzeti demokrata szövet­ség és utána a görög szocialista párt is otthagyta az EAU-ot és felhívást intézett minden osz­tályhoz, hogy hagyiák abba a polgárháborút. Vasárnap, lanuir 14-én d a. 2 érakor a Belvárosi Moziban a Magyar Demokratikus Nöí SzSveiiég KULTURDÉLUTÁN'J V KÖLTÖK A SZABAÜSAGÉR1 Műsor: Bevezető, elmondja Völgyi Márta. Kölcsey Ferenc: ilymnus, előadja Ba» regi Oszkár. Petöri: Beszel a lakkal a kos ősik •/él . . . Petőfi: A XIX. század kőitől, előadja Gera Zeitán. József Attila • A város peremén. Petőfi: Feilamadotl a leu-er, előadja Lengyel Mária. Ilároin népdal Bartók Béla feldolgozá­•ában, énekli Szűcs Gizi, zongorán kíséri S. Kertész Mária. Ady: Felszállód a pava. József Attila Levegőt! Előadja Nagv­jyörgy Mária. Szünet Móra Ferenc: Az én kézírásom. Elbs­szélés. felolvassa Bucsezán Ilona. Chopin: a) Killcsodal, b) Forrjila tnk •Idd, c) Stnrm-etld. Zongorát/—elő­adja Zeilinger Jenő. Radnóti Miklós : Keresés, Mária Béla: Életed tételei. Előadja Szabolcsi Gábor. Vftrösmarlhy Mihály: Százat. Előadja Beregi Oszkár. Ne hlgyi ma-yar a németnek... Elő­adja a Szavalókórus. Jegvek a mozi pénztáránál kaphatót Marica grófnő Kálmán Imre operettjének fel alifása. Nagy érdeklődés mellett újította fel a Színtársulat Kalinan Imre aajdao népsz rü nagyoperettjét, • „Mar ca zri»fnő"t. A szines,-han;ulatos Kálmán­dallamok most sem tévesztik el hatá­sukat. Az előadás kiemelkedő érté-a XadnAlhv Éva Maricáia. Hang1 a a régi melegséggel és behízelgő kedvességgel cseng, énekben és táncban is olyan eie­ven. temperamentumos, kitűnő Marici volt, amilyen alakításban már régóta nem gyönyörködhettünk. Jóizü humo­rával sok derús percet szerzett az uj láncoskomikus, az idősebb Suíar, mlj a fiatalabb: Sngar László a bonviván­•terepben kellemes hangjával és me-f nyerő fellépésével aratott »ikert. Szik­dal Viki, l». Najy Erzsi, Vándor Ha Pelrovfcs Prtsi, Cidllaf István, Kaldel ilerries Vilmos, Gál Ferenc becsüle­tesen megálltak a helyüket. A zenekai — '20 tagra kibővítve — egész jól hang­zott, a színpadképek kellemes hatást kelteltek, a rendezés is derekas munka Libamájat vasi ró! Ah'R'-üík Kiriswi.6 oenda hát ha a város katonai Folkerein azt a melltartókészitő hői­csoiid nai, na a varos Kaionai tk| t Sleiner fr,,a üt)etben parancsnoka, aki pénteken reg- i smeí!u..ljék mielőbb a; üzletbe bejóuni. gel meglátogatta a yyüjtököz-1 steiner fűző üzletbe. Köicscy-u. 12. ss.

Next

/
Thumbnails
Contents