Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-13 / 9. szám

V" 1045. Juraar l\ atb^ifi YiBoissic Nagy Imre ioldmiveíésagyi pűniszter debreceni nagy beszéde . mi­n*gy beszédei tartett tteib­fucettbes. Bewé&ébep pontosan kOrvojaalíi?t# aj irányelve­ket amelyeknek érvéiiyesül»iök keli a demokratikus íöld­biiiokpoJiUWjábíHi. beszédét itt *r Nemcsak egy vérzivataros •sztendő van mögöttünk, hanem felárait nemzetünk egyik leg­gyászosabb korszaka is. Lezá­fetit visszavonhatatlanul, Iczá­fult mindörökre. A magyar nép, mely fölött már-már összecsap­lak az örvénylő hullámok, az atolsó pillanatban végre magá­ra talált és kezébe vette saját torsának jntézését. Széles de­mokratikus alejíoö megválasz­lotla szuverén és egyedül tör­vényes képviseleti szervét, amely rávezette az országot a uemzeti felemelkedés, az újjászületés •tjára Ezzel a nemzetgyűléssel aj helyzet nyitott népünk éle­lében. Ennél magyarabb, né­pibb és demokratikusabb parla­mentje, sem összetételében, sem •élkilüzésében még soha nem volt az országnak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselői nemcsak a nép vá­lasztottai, hanem a nép tulaj­don fiai: hus a húsból, vér a véréből. Általuk maga a nép Volt jelen a függetlenség ősi vá­rosában, a Debrecenben összeült acmzelgy ülésen. Maga a nép. •yilvánilotta szabadon akara­tát. — Széttépte azokat a rablán­cokat, amelyekkel a megelőző Bépellenes kormányok hazán­kat Hitler hadiszekeréhez füz­lék és beletaszították a háború poklába a Szovjetunió és a tfcbhi demokratikus, szabadság­szerető népek ellen. " Az ideiglenes nemzeti kor­mány hadat üzent Németor­B ágnak, hogy a magyar nép is vegye részét saját maga fel­szabadító harcából és hazánk, valamint az egész emberiség legádázabb ellenségének, a bar­bár német hordáknak a szétzú­zásából. Egyben az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszü­netet kért a Szovjetuniótól és a szövetséges hatalmaktól, hogy megtegye az első lépést azon az vton, amely visszevezeti hazánkat • szabad, demokratikus nemze­tek közösségébe. — íme, mire képes rövid egy két alatt a nép, ha maga veszi kezébe sorsának intézését és ha •gy széles nemzeti összefogás Igységbe tömörít minden be­laületes magyart. — Az én pártom, a Magyar Kommunista Párt odaadó, hű­séges és bátor harcosa ennek a E mzeli egységnek, a nép ér­fccinek, a demokráciának, adott Havunkat becsülettel Óljuk éa a kormányprogram­Iában lefektetett célkitűzésekért Mdozatkészen, a magyar ha­gafiak első soraiban küzdünk a szabadságharc sászlója alatt. — Ezt parancsolóan megkö­vetelik az alöttúnk álló gigászi feladatok. Közülük talán a leg­súlyosabbak a földművelésügyi kormányzatra hárulnak. — Meg kell mentenI hazán­kat az éhínségtől, amibe Hitler é$ a nyitás banditák beie ákar­ták 'asűtani az ittatuh had­színtérré tett és elpusztított or­szágot. Talpra kell állítani a mezőgazdasági termelést és biz­tosítani kell a jövő évi termést, g lakosság mindennapi kenye­rét — Ez szinte emberfeletti fel­adat De megoldható. Egy kell hozzá; a főldmiues nép, a gaz­datársadalom és kormányának egyesült ereje. Ha ez meg lesz — amiben szentül bízom — nincs az a nehézség, nincs az az akadály, amit le ne tudnánk győzni. — A másik döntő feladat meg­oldásával az Ideiglenes Kormány a nemzet becsületbeli kötelessé­gét teljesiti a magyar ugar ro­botosaíval szemben. Végre valóra kell váltani az annyiszor becsa­pott és kisemmizett magyar nép évszázados álmát. 1 — Végre kell hajtani a föld­reformot. Olyan földreformot, amely gyökeresen felszámolja a feudalizmus á'kos maradvá­nyait és sok százezer mezőgaz­dasági munkást és szegénypa­rasztot tesz életképes kisbirtok tulajdonosává. Hogy ez minél elöhb valóra váljon, a főldraivelésügyi kor­mányzat, a magyar népnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésen oly felemelöen megnyilvánuló egy­séges akaratát ugy szándékozik végrehajtani, hogy a Nemzet­ígyülés legközelebbi ülésszakán beterjeszti a földreformtörvény tervezetét. — Ezt a nagy nemzeti felada­tot is csak ugy tudjuk megol­dani, ha a föld népe nemcsak felülről, a kormányzattól vár mindent, hanem maga is csele­kedetekkel támogat bennünket. — Ez annál inkább szükséges, mert a fördreformnak nem ke­vés ellensége van. Egyrészük azzal akarja a földreformot el­odázni, hogy a mezőgazdaság mai hetyzetében nem célszerű, sót lehetetlen azt végrehajtani. Igaz ez? Nem igaz! — A mezőgazdaság mai hely­zetében az ország életbevágó érdeke, hogy minden talpalat­nyi földet megműveljenek. Már pedig a nincstelen mezőgazda­sági munkásság és szegénypa­raszt ság sokkal jobban és "seré­nyebben dolgozik a saját tulaj­don földjén, amit a földreform révén kapott, mint amikor más földjén, másnak verejtékezik. — Mások (a földreform ellen­ségei közül) azzal a hazugsággal akarják elütni a parasztságot ősi jussától, a százezreknek semmijük sincs. A földreform, amely «gy-egy mammutbirtokból a falusi sze­génység ezreit és tízezreit teszi kisgazdaság tulajdonosává, nem­csak hogy nem ássa alá, hanem mérhetetlenül megerősíti és nö­veli a kisföldtulajdont. — De a földreform ellensé­geivel nem vitatkozni akarunk. A választ nekik a földreform megvalósításával adja meg a kormány és a falu népe. Aki pedig gáncsot akar vetni ennek, a nemzet egységes erejével ta­lálja szemben magát — Magyarország csak a de­mokrácia jegyében születhet ufjá. A demokrácia pedig a feudalizmus nemzet pusztító ma­radványainak megszűntetésén, egy gyökeres földreform meg­valósítán áll vagy bukik. — Hazánk rendkívül súlyos helyzettvn van, Fennmaradásá­ért és felemelkedéséért valósá­gos élethalálharcét kell folytat­nia. De éppen ezért: ezt a har­cot minden poklokon keresztül győzelmesen meg kell vívnunk a németek és a hazaáruló, or­szágvesztő nyilas banditák el­ten. Halál a bitangokra 1 Okul­tunk a mult keserű tapasztala­tán. Magyar földón nem lesz több Szálasi, De nem lesznek Jurcsekek és más parasztnvu­zók sem, Ezt biztosítja a nem­zeti egység és ennek szilárd alapja, a munkásság és pa­rasztság legszorosabb barátsága és összefogása, Ennek a szent ügynek mi, kommunisták oda­adó és önfeláldozó napszámo­sai és harcosai vagyunk és ma­radunk. — Fogjunk össze tehát, ves­sük latba minden erőnket, hogv a sokat szenvedett, de jobb sorsra érdemes magyar nép el­foglalhassa méltó helyét a sza­bad nemzetek közösségéhen. — Éljen az erős, független, demokratikus Magyarország! 1896 születés, 18588^^ Elkészült az anyakönyvi •tatisztika az elmúlt évről Az anyakönyvi hivatal most készült el az elmúlt évről szóló kimutatással, amely szerint a népszaporodás Szegeden csak­nem a semmivel egyenlő. 1911­ben Szegeden 1896 gyermek szü­letett, az elhalálozott szegedi polgárok száma pedig 1858. A szaporodás tehát 38 lélek. A há­zassági anyakönyvbe i04 tételt vezettek be. Az 1944. évben született 18% földreform állítólag aláássa a tulajdon szentségét. — Ez sem igaz. A földtulaj­don szentségét az ássa alá, hogy egyesek tíz-, sőt százezer hol­dakat mondhatnak tulajdonuk­nak, ugyaoakkor száz- meg gyermek közül 1607 törvényes földtől, hogy a és 217 törvénytelen, 72 pedig halva született A törvénytelen gyermekek közül több a leány gyermekek száma: llJ, a fiuké csak 104. Összesen 991 fiúgyer­mek és 884 leánygyermek szü­letett élve, 46 fiu és 2ó leány­gyermek pedig halva született Városi bázakölcsönt iegyezhet minden szegedi pénzintézetnél és a Délmagyarország hiadóhivatatábar Mint Hborus években már meg­szokott dolog — talán a termé­szet különös játéka folytán, a mely a nagyobb számban elha­lálozott férfiak pótlására törek­szik, — több fiagyermek, mini leányermek szülelett, holott a háború előtt ez mindig fordít­va volt A halálesetekkel kapcsolatú san is az a helyzet, hogy sokkcú magasabb a férfiak elhalálo­zásának számaránya, mint a nőké. Az 1944-ben ld3 • férfi és 819 nő halt meg Szegeden. Leg­kevesebb születés volt október hónapban, összesen 84, a leg­több pedig márciusban: 200. A legkevesebb házasságkötés vi­szont novemberben történt, csak 27-en léptek az anyakönyvve­zető elé; a legtöbb "házasságot májusban kötötték, amikor 88 házaspár esküdött egymásnak örök hűséget... Rapiaink A nácibérencek által elhurcol­tak és bebórtónzöttek család­tagjai részére ujabb adomány érkezett Kriska Péter szegedi papucskészitö polgártársunk ke­resett fel hivatalunkban, hogy segítsen letörölni azokat a kőny­nyeket, amelyeket a kegyetlen náciterror sajtolt a magyar munkások és polgárok szemé­ből. Meghatottan mondunk köszö­netet I Csak az tudja, hogy mit jelent ez az 500 pengős ado­mány, aki elkísért bennünket körutunkra, araikor szétosztot­tuk a pénzt. Kérges tenyerű munkástársunk, aki 6 > évet dol­gozott a társadalomnak, köny­nyezve mond köszönetet Fiát, ki egyetlen kenyérkeresője volt, a nácibérencek elhurcolták. Fia­tal anya három aprósággal, akit lakásán felkerestünk, a megha­tódottságtól alig tud szólni. Nincs egyedüli A nagy család gondol reá, nem hagyja, hogy elpusztuljon az idők viharában. Férjét a náci brigantik hurcol­tak el. Ki tudja hová, semmi hir róla. Az adományként juttatott pen­gők nemcsak* tüzelőt, nemcsak élelmet jelentenek a nyomorgó családok számára, hanem jelen­tik azt a testvéri szolidaritást is, amellyel -Magyarország szer­vezett munkássága mindig támo­gatta bebörtönzött munkatársait A magyar felemelkedés útját lát­juk kibontakozni, amikor ennek az akciónak kapcsán a polgárság felé mondunk köszönetet. A sokáig mesterségesen szétválasz­tott társadalmi osztályok össze­fogásának jelét tapasztal uk most. Ez az összefogás segit át bennünket minden nehézségen és győzi le az akadályokat a demokratikus független Magyar­ország felépítésének nehéz mun­kájában. Karórát, zsebórát, aranyat, ezüstül magas áron veszek FISCHER ékszerüzlet Klauiil-tér 3. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents