Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-13 / 9. szám

DÉLIWAiil'ABORSíH Rengeteg orosz szó őrzi a .magyar nyelvben az orosz-magyar együttélés emlékét A hadjáratok tulajdonképpen nép vándorlások. Népek, amelyeket béke Wőben hatalmas földrajzi távolságú* Vá'rsztanak el egymástól, hábon idején annyira egymás mellé kerül nek, hogy sokszor megindul közö; lük a keveredés folyamata. Főlct a nyelv az, amely leghamarabb be fogadja az idegen elemeket. Az átvett és asszimilált szavak azutár továbbörzik. talán századokon ke résziül, a népek történelmi taiálko zásának emlékeit. Magyarország felszabadult részei ben most rengeteg orosz tartózko tlik. A történelmi változás divatos*; tette az orosz nyelvet, rikkancski árulják a magyar városok utcáin t> friss kiadású orosz—magyar szótárakat és ina már majd mindenkinek van nt mi orosz szókincse. Magya rok, oroszok egyaránt nagy örömmel állapítják meg, hogy a magyar <lytlvben igen sok orosz eredetű szó van. Egy orosz tiszt, aki hosszabb időt töltött Szegeden és itt behatóbban tanulmányozta a magyar nyelvet, azt mondja erről az érdekes kérdésről, hogy „a magyar nyelv olyan, mint valami orosz tájszólás mely az ukrán nyelvhez hasonlít leginkább. Tagadhatatlan, a magyar nyeiv sokszáz fogalmat vett át az orosz nyelvből. Csak a szavak kiejtést változoit meg, mert az orosz nyelv hangsúlya változó, míg a magyai nyelvben a hangsúly kivétel nélkü az első szótagra esik. Ha kissé rendszeresebben vizsgáljuk meg ezt a hasonlatosságot, igen érdekes meg állapításra jutunk. A napi, rendes étkezések elnevezései orosz eredeiüek: ebéd •= ob ied, vacsora — vecsera, (oroszul es tét jeleni), inig a magyar uzsonm> szó, oroszul „uzsin" vacsorát jelent (Vlár ebből az egyszerű megáüapi iásból kitűnik, hogy a nomád ma oyarok, kiknek mini pásztornépekuek nem lehetett beosztott munkanapjuk, a már rendszeres szántó velő munkát végző oroszoktól tanul li ál. k meg a bizonyos időpontbani renues étkezést. Tólilk tanulhatták az é telek elnevezését, melyek ma napig azonosak a magyar és az orosz nyelvben. Igy a „kása* oro szul ur yancsak kása, csakhogy kdsá nak eit.t ki, tészta oroszul Jésztó" kalács oroszul „kilács", káposzta oroszul „kdpusztd'i tök *=> tiikvd. ugorka =» ogurjec, bab bob, ikra — ikra (hal-ikra), retek <=> rjetka répa rjépá. Ugylátszik a disznóhús evését is az oroszoktól tanultuk ami r.zért is valószínű, mert nomád népek nem tenyésztenek disznót Zsir =- zstr, szalonna «=» száló (só zotlat jelent), kolbász •=» kolbászé Az orosz „m/dszó" — hus szóból származott a magyar „mészáros* szó. Nem kell csodálkoznunk, hogy az aszíalterités körül is több szó orosz sredctü: Asztal az orosz „sztol" szóból származik. Az orosz „abrosz" szó terítőt, abroszt jelent, villa mini evőeszköz = vilka, tányér == tárjelká A gyümölcsök elnevezései közül : aercsnye =» cseresnya, málna •=• tndlind, szilva — szlivd és dinnye ,-=» dinnye (sárga dinnye oroszul). , A mezőgazdasági kifejezések kő nüít is sok az orosz szó: Széna = 1tzénó, szalma =-= szolomé, rozs — kalász = kolosz, szecska = .szjecska, barázda <=» borozdd, bo róna = boromi, villa =» villa, kapálni =• kapálj, kaszálni = kászity, Jcocsánv kocsdn. ló = losedi. bika — blk, bárány = tárán, (oroszul ost jelent), patkó =• podkov, ab roncs = obrucs, szán = száni, ge•eblye «=» grjeben, len = íjon, jászol = jdszló, vödör = vedró, mák = mák, raj •=> roj, puszta =*pusz oj pata =» pjata, taliga => tjclegá, írom = jármó, robot «= rabold bába =» bibá oroszul ez parasztasszony t jelent, fiatalt is. A ruhatarabok elnevezései közül suba -=• ubi, szoknya •=• szuknö posztót jeent, sapka =» sdpkd, pólya •=•=» pö•dsz (övet jelent), kucsma = kicsmá, <alpak =» kolpák, pelenka pe vonká, pokróc «=* pokrov. A haris iyát oroszul csulok-nak hivják. A nagyar nyelvben ez a kifejezés megnarad a disznó csülök szóban. Az állatok nevei közül: medve = mjedvjed (mézevö), veréb — voro . bei, pióca — piicá, a krovo-piia érszopó szóból, páva ==» pává, pók =» pauk, rák «= rák, moly moly, szarka — szoróka, bolha = bloha Rokonsági kapcsolatok elnevezését is átvettük az oroszból, igy: koma — kum, koma asszony «== kumá, nagyapa =» déd, mátka — mdtykd, szomszéd =» szuszid, szol ga =» szlugá, cseléd — esetild, ez yüjtőszó és cselédséget jelent. Eszközök elnevezése: pá'ea •= ndkd (oroszul ez a szó a kéz ujjait ielentl. A pálca mint eszköz ennek a meghosszabbítása. Sátor «=> sátor, deszka doszkd, katlan <=• kátyol csolnak — cselnok, ladik =* lodkd, kormány — kormd (hajófarr), pe csét = pccsátj, kulcs —* klyucs, ke revet — krováiy, kaloda kdlodd. Az oroszból valók a tisztaság, a isztitás fogalmai: tiszta — csisztó, tisztítani — csisztity. Mázolni — az orosz mászló (vaj vagy olaj) szóbó lármázik. Borotva — britvd, piszkos =- pészok oroszul homok. Egyházi kifejezések: kereszt — kreszt, keresztelni kreszlity, keresztényi — kresznij, vecsernye az orosz vecser, este szóból származik. pap — pop, malaszt — miioszt Csoda — csudo, dolog — dolg, orcs7 jelentése kötelesség, beszéd — beszjeda, ábrázat — obráz, ábrázolni = obrázováty, ritka — rjetko, rab — rab, bálvány — bálván. A haz részei: háztelő — cserdák. nnen a magyar csárda szó. Csárda s, puszta is orosz szavak. A cserép oroszul cserepicá, az udvar — dvor, dilvar — pritvor, korcsma =• oroszul éppen ugy korcsma. Emberi tulajdonságok elnevezései: néma «=» nemoi, görbe — gárbov. Cselekvések elnevezése: mérni — mjerity, tolni - toikáfy, töröl — tirdtyszja, ugrálni — igráty oroszu ízt jelenti játszani, csinálni — esi n/Yy, rajzolni =» riszovaty, csipni — scsipafj, pukkadni — pu'dtj, lőni «= /ov/Yy, aminek az orosz jelentése megfogni (az állatot). Testrészek elnevezése: láb ikra — ikrá, potroh oroszul bél a „potrohos" szóban maradt meg. Földrajzi kifejezések: domb — dámbd, halom — /ro/m, ^di = gtí/y, bereg = bereg, oroszul partot jelent. Ennek a szónak a használata már Kikopott a magyar nyelvből. Mái csak helységnevekben találjuk mini p. o. Beregszász. Az évszakok és a hét napjainak az elnevezése: tavasz — veszné, ősz — oszeny, a tél oroszul „zimá", megmaradt a magyar ,zimankós" szóban. A hét napjainak az elnevezése nagyrészt oroszból való, igy szereta — szrédő, ami közepet (a hét közepét jelenti), csütörtök, aminek magyarul semmi külön jelenlés oincs, oroszul „csetvjerg* és negyedik (napot jelent, péntek «=• pjdtnicá és jelentése ötödik (nap), szombat = szubotá. A magyar-orosz szomszéd^ hu zamos idejére utal az ; magyar kifejezés is, hogy „potom áron vet titi," Miwl a „potom" szónak semmiféle külön értelme a magyar nyelvben nincs és csakis ebben az össze 'ü^gésben használiák, ez nvnd»n íalószinüség szerint az orosz „po csom" szavakból származhatik, ami vásári kifejezés és azt jelenti, — „V\ibz kerül?" Eredetileg azt iel^. lette, hogy kialkudó", áron vettem. Esetleg Crosz „po tom" szavaktól is származhnik, ami sző sifrip* nkisőbb"-tt jeltrú, r.:"Z később iizetendő áron, tehát hitelbe vettem. Ezeknek az oroszból átvett szavaknak a felsorolása persze távolról -em teljes, csak ugy kapásból törént. Bárki összeállíthat magának iniM gnV-VM »*r)7ftic9hh f»v(|"tf""'nvt„ A hurka, meg a sülílök a Savorii Szemlélődés a megelevenedett szegedi piacokon emberek nem sajnál ák a pénzt Baromfi is van elég. 10—12 pengőéri mór adnak egg pár csirkét. Még Kistelekről is ide hozzál: a baromfiakat. Helipiacos napokon feltűnően sok a vidéki ember, amióts a vonaláratok újból meg tódultak. Végezetfil benéztünk néhánv vendéglőbe is, ahol fehérkabátos pincérek szolgálják ki a vendegeket. A városháza tornyában éppen delet harangoztak Az éttermek majdnem mind zsúfolva voltak. Jóformán mindent lehet kapni, csak szeszesitalt nem. De majd eljön ennek is az ideje. a Körsétára indultunk a szegedi piacokon, hogy megnézzük hogyan alakul Szeged képe s hogyan lendül neki újból az élet, amit kereskedelemnek nevezünk. Első utunk a Tisza Lajoskörutra vezet, ahol a zöldségesek frontján valósággal nyüzsög a nép. Csupa ismerős arcok: kisemberek, akik hetipiacos napokon itt szokták elvégezni n bevásárlásaikat. A lulsó oldal már nagyon foghíjas piac. Hiányoznak a sajtosaszszonyok. Egy-kettő már kipakolt. Kenyér mellé, vagy tésztára való túrót árulnak. De hiányzanak az asztalokról talicskakerék nagyságú birkasajtok. Na de majd lesz később ez is.Csak ki kell várni. Lejebb árulják a halat. Nagy keletje van, pedig most is megkérik az árát. Áz oroszok is szeretik nagyon^ Két orosz katona a szemünk elöli GO pengőt fizelell ki a halas asszonynak két nagy liikörponlycrt, meg egy csukáért. Akkorák voltak, mint egy fiókcápa. Aki igazán legeltetni akarja a szemét, az menjen ki a Marstérre. Van ott látnivaló bőven A hizott libától a szüzdohányig minden kapható. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy megszűnt, legalább is szünőben van az étefmiszerhamisilás. Békebeli tejföl, meg tehéntúró már nem ritka a szegedi piacon. Még hozzá nem is drága. A „lacikonyhák" akár csak régen, most is nagy forgalmat bonyolítanak le, a kisasztalok körül tanyai magyarok meg orosz katonák ülnek és jóízűen falatoznak. Az egyik sült húst, a másik disznópaprikást, de a legtöbb vendég frissensült hurkát fogyaszt. Gyomorbajos einber ne járjon erre, mert az ördög könynyen megkísérti. Nagy a keletje a sült töknek is. A háziesszonyok, akik már útban voltak a piacról hazafelé, az uton ezt „majszolták". Jó, kellemes téli „gyümölcs" s ami a fő, nem is drága. Csak tudni kell kiválogatni a sok közül, hogy melyik a jó szalonnás, gesztenyés. Nagyon kapós a hizott liba is. Párja 75—80 pengő. Bizony elég drága, de a zsírjáért az Szakszervezeti inek A Maíyar«r«iagi Texiiimunliások és Muukásnők Szakszervezete f. líd M-én, vasárnap délelőtt 10 órakor gyűlést tart a Belvárosi Moziban. Gyűlések és értekezletek a szak szervezeti székházban: A Famunkások Országos Szövetségi szegedi csoportja f. hó H-én~tféTé!(3£T 11 órakor taggyűlést tart A Tanárok és Tanítók Szabad Szak' szervezete f. hó 1 i-én délelőtt 11 órr kor vezetőségi ütést tart Az állam! é» városi altiszlek éi tűzoltók f. hó 14-én délután 2 órakor értekezletet tartanak. Az itnillé elkezdések f. hó 14-én vasárnap délután 3 órakor gazdaság értekezletet tartanak. Tépán f. hó 14-én uaggyülés less, melyre meghívja Tápé lakosságát a Földmunkások Szabad Szakszervezete A voll V. ker. • üzem munkásait felhívom, hogy 13-án délután s órára fontos ügyben, a Munkásotthonban értekezletre jöjjenek össze. Bodó üzemp. Vasasok befizeló helye Horthy M.utca I., csütörtök és szombat délutáv 3—5-ig. Mérnökök, vegyészek és manőkök szakszervezete felkéri a felvételre jeleni kezelt kartársakat, hogy tagsági igazolványukat «z esedékes dijak lefizetése mellett mielőbb vegyék at. Azon kortársak pedig, akik a tagsági igazolvány kiállításához szükséges fényképet mindeddig nem adták be, azt mielőbb jutassák el a szakszérVéí?1 helységébe Valéria-lér 10 szám alá. TagdijóCf':'!^ ugyanitt történik. A szakszervezet csak azokat tekinti tagjainak, kik havi tagdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. Keresek kar- és zsebórákat, melyek járnak ét használhat!! állapotban vannak. Aranyai és Ékszert beváltok. LACZK6 ékszerész, Kárásza. 1A, bel-Kj mellett