Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-17 / 24. szám

IWY Beoemfoer f3 »ELM A C. y A U OK SZ A G Szení-Gyöfgyi Áíheri intézete működik Beszélgetés dr Banga Ilonával Szent-GyUrgyirSI és utolsó nagy felfedezéséről A Nobel-díjas Szent-Györgyi Al­iért bárhol a világon, ahová a tu­domány fénye eljutott, megbecsülést is elismerést talált volna, ő azon­ban magyarnak vallotta magát és Magyarországon akart élni s dol­I ozni Az egész világ figyelmét zegedre és a szegedi egyetem­le irányította s mindezért az el­pult esztendőkben — gáncsot és lldözietést szenvedett, természetesen • fasiszta elemek részéről. Pedig »em telt mást, csak becsületesen gondolkozó ember maradt s nem volt hajlandó meggyőződését: a nemzet­közi egyelértes szolgálatát elárulni Szent-Györgyi Albert augusztus fkjén eltűnt Szegedről s azóta nyo­piaveszett. El kellett mennie, mert Idegei tovább már nem bírták a Cestapó állandó kellemetlenkedését. Intézetét egyik legkedvesebb és leg­tehetségesebb munkatársára: dr Banga Ilona egyetemi magántanárra bízta. Banga Ilona itt maradt, mind régig hiven kitartott a világhíres Szent Györgyi laboratórium lombik­jai mellett s mindent megőrzött, •mit Szent-Györgyi Albert és a mű­kelt világ tudományossága egyszer még számonkérhet a szegedi egye­temtől... Élesztő- és inzulin-gyártás Dr. Banga Ilona most itt ül ve­!Dnk szemben Szent-Györgyi Aibert •l^tvuli dolgozószobájában, az Or­?osv£g$rtani Intézetben. Ez az egyet­len iüthe'ő helyiség jelenleg az egész Intézetben, amelynek nagy problé­mája a kályhahiány. A kísérleti ál­latokat állandóan egyforma melegben kellene tartani s ez most szinte le­hetetlen. Egyéb problémák is van­•ak, de ezek fontossága eltörpül •mellett, hogy — S.ent-Györgyi Al­bertről semmit sem tudnak... — Az'.n dolgozgatunk, — mondja Mzakodó mosollyal a fiatal magán­tenárnő. — Legutóbb élesztőt gyár­tottunk és a klinikákat 80 százalék­ban el áuuk vele. Most pedig szeret­Sék berendezkedni az inzulingyártás­ta. Egyelőre nehézségeink vannak, de reméljük, hogy majd leküzdjük iket. Mintha Szent-Györgyi professzort hallanánk beszélni... Megállapít­hatjuk, hogy ha a nagy alkotó-zseni távol is van, szelleme itt maradt a htegedi orvosvegytani intézet falai között... Az utolsó nagy munka kész Mialatt az egész világ égett körü­Dttünk, Szent-Györgyi Albert inté­wteben lázasan folyt a tudományos laun*a. Hatalmas jelentőségű kísér­leteket folytattak, amelyek eredmé­•yével most akart Szent-Györgyi Al­bert a világ elé lépni. A munka kész, csak a nyomás hiányzik. Nag> kalom korrekturát vesz «elő dr Banga Ilona s szinte meghatottan Iwga'ja a lapokat: — Az Izomösszehuzödásról szól, bégy esztendei munkánk összefogla­lása, — mondja. — Meggyőződesem szerint kutató zsenije teljében volt a professzor ur, amikor ezen dolgoz­tunk. Olyan eredményeket hoztunk ki. amelvek átnlakitiák és ui aia pókra fektetik az izomösszehnzódás­•ól alkotott összes eddigi elméleteket Jól emlékszünk rá, milyen nagy szenzációt keltett, amikor a mult év őszén Szent-Györgyi Albert először tartott nyilvános előadást erről a fel­fedezésről. a budapesti Japok első oldalon, a hadihelyzetről szóló jelen­tések előtt tárgyalták Szent-Györgyi Aibert beszámolóját I Természetesen <em a fasiszta lapok... A fasiszta sajtó támadásai azonban nem tudták elkedvetleníteni Szent-Györgyi pro­fesszort. Egész nyáron, a legerősebb bombatámadások alatt is lázasan dolgozott, hogy a nagy mü befeje­zést nyerjen. — A nagy, jullus 2-lkl bombatá­madást itt eltük át együtt, a labora­tóriumban, — meséli Banga Ilona. Augusztus elején ment fel Buda­pestre, amikor a munka teljesen kész volt. Szent-Györgyi bujkálni kénytelen Szent-Györgyi Albert azóta Buda­pesten bujkált. Bujkálni kényszerült a Gestapo elől, amelynek pribékjei ujszegedi villájának kapuja előtt ál­5 •i.'ap'jt'., _ ­lotlak minden reggel. Csak azért nem lehették rá kezüket a világhírű magyar tudósra, mert a magyar rendőrség háziőrizetben tartotta Augusztus el jen azonban közölték Szent-Györgyivel, hogy a magyar 'endörség tovább már nem tudja a Gestapóiól megvédeni. Ekkor hatá­rozta el magát a professzor a buda­pesti utra. — Álnéven s titkos cim alatt Irta leveleit azóta, — folytatja elbeszélé­sét dr. Banga Ilona. — Október 8 án kelt az utolsó levele, amelyben tz izomösszehuzódásról szóló munka kefelevonatait kérte tőlem, hogy át­nézze. A kefelevonatokat sajnos már nem tudtam neki elküldeni... Szent-Györgyi A'bert tehát október 8-án még Budapesten tartózkodott Arról netn tud Banga Ilona, hogy idegen állampolgárságot szerzett volna, mint ahogy azok, akik a nagy tudós életéért remegnek, remélik. Az tény, hogy megkísérelte megszerezni a svéd állampolgársá­got kiváló, tudós munkatársa: dr. Rusznyák István professzor szá­mira. Két hónap óta semmit sem tud­nak az Orvosi Vegytani Intézetben Szent-Gyö#gyi Albertről. De az in­tézetben, ha lassan is és küzdelme­mesen, folyik a munka s a fasiszta rémálomból felébredt Szeged egye­teme, a megőrzött intézet s az el­árvult dolgozószoba visszavárja a Nobel-dijas tudóst, az egyetemes emberiség haladásáért folytatott ne­mes küzdelem nagy zászlóvivőjét. Csányi Piroska Huszonöt évig a plutokrata ariszto­krata érdekek szolgája volt az ország népe és ma, egy kifosztott ország közepette, magunkra hagyatva Itt állunk azzal a kötelezettséggel ter­helten, hogy határoznunk kell a jö­vönkról. A háboiu lerombolta a ma­gyar állam épületét, s abból a sze­gényes építőanyagból, ami most kö­rülöttünk kéznél van, kell felépíte­nünk azt a házat, amely nekünk és minden magyarnak otthona, hazája lesz. Másra nem bízhatjuk, ez a munka ránk vár. Államunkat nem csak politikai és alkotmányjogi tekintetben keli újra­építenünk, hanem gazdaságilag is mert csak mindkét probléma együttes becsületes megoldása biztosithatja nemzetünk megmaradását és boldog jövőjét. Politikai sikon biztositanunk ell népünk legszélesebb rétegei szá­mára a lehetőséget, hogy sorsának intézését kezében tartsa, gazdasági'ag, anyagilag pedig olyan sorba keli jut­tatni, hogy ez a föld ne mostoha anyja, hanem édes hazája legyen I Gazdasági tekintetben • feladat súlyosabb része a földmivelés újjá­szervezése lesz, mert a termelőesz­közök, mint: állatállomány, gépek, vetőmag, szerszámok stb. katasztro­fális mértékben hiányoznál?. Pedig a lerombolt gyárak munkássága is a mezőgazdaságban fogja keresni boldogulását s ezek számára is kell munkalehetőségről és kenyérről gon­doskodni. Van azonban ezenkívül még egy nehézség. A háború után ismét a világpiaci kínálat fogja sza­bályozni a mezőgazdasági termények árát és mi, a külterjes gazdasági ter­ményeinkért, mint amilyenek a kenyér­magvak és takarmánynövények, a gé­pekkel olcsón termelő tengerentúli államok versenye melleit nem fogunk annyit kapni, amiből mezőgazdasá­gunk népe tisztességesen megélhet. Emellett a kiviteli feleslegünk értéke sem lesz elegendő a behozott ipar­cikkek és nyersanyagok kifizetésére. Állatállományunkat, gazdaságigépein <et csak külföldről pótolhatjuk s értük gyáriparunk megbénulása miatt, szin­tén mezőgazdasági terményekkel kell fizetnünk. Búzára nem lesz szüksé­gük a tengerentúli államoknak, mert azt olcsón előállítják gépmunkával, de drágán és szivesen meg fogják venni a sok kézimunkával és szak­tudással produkált terményeinket, melyeknek a termelése ott sokkal többe kerül. Az elénk tornyosuló probléma tehát kétoldalú. Van egy igen sürgős fel adat,-még pedig a jövő évi kenyér biztosítása és egy távolabbi, de ugyan­olyan fontos feladat: a mezőgazdaság átállítása a több kézimunkát és több szaktudást igénylő belterjes müvelésre. Az első feladat megoldására szük­ség lenne egy, a jövő gazdasági évre terjedő hatályú olyan rendelkezés ki­adására, hegy aki az elhagyott, meg­müveletlen földet beveti, műveli, azt fogja illetni annak a termése. Ezer kivül minden eszközzel biztosítani kell a föld felszántásához szükséges traktorok üzemanyagát. Ennek érdé kében igénybe kell venni külföldön éifl s ott politikai összeköttetésekkel rendelkező honfitársaink segítségét is Sajnos, az őszi szántást már nem végezhetjük el. de a tavaszi vetés lehetővé tétele létérdekünk. A második feladat, a mezőgazda­ság átállítása és ezzel kapcsolatban egy igazi, a parasztság érdekeit szol­gáló szövetkezeti szervezet létesítése nagyvonalú földreform nélkül nem képzelhető el. Ott, ahol aprólékos sok szaktudást, türelmet és gondos­ságot igénylő termények előállításáról van szo, a nagybirtok a maga tömeg­termelési rendszerével, a munkások minőségi munkáját nem honoráló üzemszervezetével a kisbirtokkal szem­ben nem állja meg a helyét. Igazolj? ezt az élet, a valóság, amely meg­mutatta, hogy az igényes és énekes termények termelési tájait néma nagy­birtok, hanem a kkpwasztság ala­kította meg. A világhírű makói Jhagy* mát, szegedi paprikát, hevesi dinnyét, kecskeméti barackot, nagykőrösi ubor­kát és még egy tucat igen értékes terményt nagy tömegben és export­képes minőségben nem a nagybirtok, hanem a kisparasztság termeli. Ennek termelési rendszernek az e'ész országra való kiterjesztése a magyar­ságnak elsőrendű érdeke. Éppen ezért nemcsak politikai, tanem gazdasági szükségességet is "elismert a Namzeti Parasztpárt akkor, amikor a tisztességes földreformot programmjának alapvelő tételévé emelte. Politikai szükségesség azért, mert a földnek a magyar paiasztság ke­zébe juttatásával megszűnik annak lehetősége, hogy egy kisszámú bir­tokos osztály idegen érdekek szol­gálatába állítsa a föld népét, gaz­dasági szükségesség pedig azért, mert földreform nélkül nincs nagvobb nemzeti jövedelmet és emberibb meg­élhetést biztosító belterjes mezőgaz­dasági termelés. M ir pedig a nem­zeti felemelkedés utja: politikai sza­badság és gazdasagi függetlenség. Somogyi Imre. Jugoszlávia és Bulgár a k92ifó maiszin! a halár­Sorjaiom korlátszása Hubert Harrison, a Reuter külön tudósítója írja Bariból: A jugoszláv külpolitika nagy sikere, hogy a jugoszláv-bolgár viszony csodálatosan rövid idd alatt a gyűlölködő ellenségeske­désből. az őszinte megértés és baráti együttműködéssé válto­zott. Most értesülök — irja az angol újságíró — arról, hogy a jugoszláv-bolgár határon szabad a közlekedés. Nincs szükség többé útlevélre, beutazási enge­délyre. Ez szinte hihetetlennek tűnik, elsősorban azok előtt, a kik hetekkel előbb még látt»k a határokon végighúzódó szö­ges drótkerítéseket és átmentek a bosszantó és kellemetlen vizs­gálatok hosszú során. A jugoszláv-albán viszony is ide fejlődik. Nagy a barátság s jugoszláv és albán szabadcsa­patok között. Fegyverbarátság ez, tartalma a hitlerizmus mély gyűlölete. Hivatalosan Belgrád még nerc beszél róla, de már köztudo­mású, hogy a Jugoszlávia dél­nyugati részén élő albán ki­sebbség sorsát Macedóniához hasonló módon oldják meg. Ezek részére is tökéletes egyen­lőséget és demokratikus auto­nómiát biztosítanak

Next

/
Thumbnails
Contents