Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-17 / 24. szám

IWY Beoemfoer f3 »ELM A C. y A U OK SZ A G Szení-Gyöfgyi Áíheri intézete működik Beszélgetés dr Banga Ilonával Szent-GyUrgyirSI és utolsó nagy felfedezéséről A Nobel-díjas Szent-Györgyi Aliért bárhol a világon, ahová a tudomány fénye eljutott, megbecsülést is elismerést talált volna, ő azonban magyarnak vallotta magát és Magyarországon akart élni s dolI

ozni Az egész világ figyelmét zegedre és a szegedi egyetemle irányította s mindezért az elpult esztendőkben — gáncsot és lldözietést szenvedett, természetesen • fasiszta elemek részéről. Pedig »em telt mást, csak becsületesen gondolkozó ember maradt s nem volt hajlandó meggyőződését: a nemzetközi egyelértes szolgálatát elárulni Szent-Györgyi Albert augusztus fkjén eltűnt Szegedről s azóta nyopiaveszett. El kellett mennie, mert Idegei tovább már nem bírták a Cestapó állandó kellemetlenkedését. Intézetét egyik legkedvesebb és legtehetségesebb munkatársára: dr Banga Ilona egyetemi magántanárra bízta. Banga Ilona itt maradt, mind régig hiven kitartott a világhíres Szent Györgyi laboratórium lombikjai mellett s mindent megőrzött, •mit Szent-Györgyi Albert és a műkelt világ tudományossága egyszer még számonkérhet a szegedi egyetemtől... Élesztő- és inzulin-gyártás Dr. Banga Ilona most itt ül ve!Dnk szemben Szent-Györgyi Aibert •l^tvuli dolgozószobájában, az Or?osv£g$rtani Intézetben. Ez az egyetlen iüthe'ő helyiség jelenleg az egész Intézetben, amelynek nagy problémája a kályhahiány. A kísérleti állatokat állandóan egyforma melegben kellene tartani s ez most szinte lehetetlen. Egyéb problémák is van•ak, de ezek fontossága eltörpül •mellett, hogy — S.ent-Györgyi Albertről semmit sem tudnak... — Az'.n dolgozgatunk, — mondja Mzakodó mosollyal a fiatal magántenárnő. — Legutóbb élesztőt gyártottunk és a klinikákat 80 százalékban el áuuk vele. Most pedig szeretSék berendezkedni az inzulingyártásta. Egyelőre nehézségeink vannak, de reméljük, hogy majd leküzdjük iket. Mintha Szent-Györgyi professzort hallanánk beszélni... Megállapíthatjuk, hogy ha a nagy alkotó-zseni távol is van, szelleme itt maradt a htegedi orvosvegytani intézet falai között... Az utolsó nagy munka kész Mialatt az egész világ égett körüDttünk, Szent-Györgyi Albert intéwteben lázasan folyt a tudományos laun*a. Hatalmas jelentőségű kísérleteket folytattak, amelyek eredmé•yével most akart Szent-Györgyi Albert a világ elé lépni. A munka kész, csak a nyomás hiányzik. Nag> kalom korrekturát vesz «elő dr Banga Ilona s szinte meghatottan Iwga'ja a lapokat: — Az Izomösszehuzödásról szól, bégy esztendei munkánk összefoglalása, — mondja. — Meggyőződesem szerint kutató zsenije teljében volt a professzor ur, amikor ezen dolgoztunk. Olyan eredményeket hoztunk ki. amelvek átnlakitiák és ui aia pókra fektetik az izomösszehnzódás•ól alkotott összes eddigi elméleteket Jól emlékszünk rá, milyen nagy szenzációt keltett, amikor a mult év őszén Szent-Györgyi Albert először tartott nyilvános előadást erről a felfedezésről. a budapesti Japok első oldalon, a hadihelyzetről szóló jelentések előtt tárgyalták Szent-Györgyi Aibert beszámolóját I Természetesen <em a fasiszta lapok... A fasiszta sajtó támadásai azonban nem tudták elkedvetleníteni Szent-Györgyi professzort. Egész nyáron, a legerősebb bombatámadások alatt is lázasan dolgozott, hogy a nagy mü befejezést nyerjen. — A nagy, jullus 2-lkl bombatámadást itt eltük át együtt, a laboratóriumban, — meséli Banga Ilona. Augusztus elején ment fel Budapestre, amikor a munka teljesen kész volt. Szent-Györgyi bujkálni kénytelen Szent-Györgyi Albert azóta Budapesten bujkált. Bujkálni kényszerült a Gestapo elől, amelynek pribékjei ujszegedi villájának kapuja előtt ál5 •i.'ap'jt'., _ lotlak minden reggel. Csak azért nem lehették rá kezüket a világhírű magyar tudósra, mert a magyar rendőrség háziőrizetben tartotta Augusztus el jen azonban közölték Szent-Györgyivel, hogy a magyar 'endörség tovább már nem tudja a Gestapóiól megvédeni. Ekkor határozta el magát a professzor a budapesti utra. — Álnéven s titkos cim alatt Irta leveleit azóta, — folytatja elbeszélését dr. Banga Ilona. — Október 8 án kelt az utolsó levele, amelyben tz izomösszehuzódásról szóló munka kefelevonatait kérte tőlem, hogy átnézze. A kefelevonatokat sajnos már nem tudtam neki elküldeni... Szent-Györgyi A'bert tehát október 8-án még Budapesten tartózkodott Arról netn tud Banga Ilona, hogy idegen állampolgárságot szerzett volna, mint ahogy azok, akik a nagy tudós életéért remegnek, remélik. Az tény, hogy megkísérelte megszerezni a svéd állampolgárságot kiváló, tudós munkatársa: dr. Rusznyák István professzor számira. Két hónap óta semmit sem tudnak az Orvosi Vegytani Intézetben Szent-Gyö#gyi Albertről. De az intézetben, ha lassan is és küzdelmemesen, folyik a munka s a fasiszta rémálomból felébredt Szeged egyeteme, a megőrzött intézet s az elárvult dolgozószoba visszavárja a Nobel-dijas tudóst, az egyetemes emberiség haladásáért folytatott nemes küzdelem nagy zászlóvivőjét. Csányi Piroska Huszonöt évig a plutokrata arisztokrata érdekek szolgája volt az ország népe és ma, egy kifosztott ország közepette, magunkra hagyatva Itt állunk azzal a kötelezettséggel terhelten, hogy határoznunk kell a jövönkról. A háboiu lerombolta a magyar állam épületét, s abból a szegényes építőanyagból, ami most körülöttünk kéznél van, kell felépítenünk azt a házat, amely nekünk és minden magyarnak otthona, hazája lesz. Másra nem bízhatjuk, ez a munka ránk vár. Államunkat nem csak politikai és alkotmányjogi tekintetben keli újraépítenünk, hanem gazdaságilag is mert csak mindkét probléma együttes becsületes megoldása biztosithatja nemzetünk megmaradását és boldog jövőjét. Politikai sikon biztositanunk ell népünk legszélesebb rétegei számára a lehetőséget, hogy sorsának intézését kezében tartsa, gazdasági'ag, anyagilag pedig olyan sorba keli juttatni, hogy ez a föld ne mostoha anyja, hanem édes hazája legyen I Gazdasági tekintetben • feladat súlyosabb része a földmivelés újjászervezése lesz, mert a termelőeszközök, mint: állatállomány, gépek, vetőmag, szerszámok stb. katasztrofális mértékben hiányoznál?. Pedig a lerombolt gyárak munkássága is a mezőgazdaságban fogja keresni boldogulását s ezek számára is kell munkalehetőségről és kenyérről gondoskodni. Van azonban ezenkívül még egy nehézség. A háború után ismét a világpiaci kínálat fogja szabályozni a mezőgazdasági termények árát és mi, a külterjes gazdasági terményeinkért, mint amilyenek a kenyérmagvak és takarmánynövények, a gépekkel olcsón termelő tengerentúli államok versenye melleit nem fogunk annyit kapni, amiből mezőgazdaságunk népe tisztességesen megélhet. Emellett a kiviteli feleslegünk értéke sem lesz elegendő a behozott iparcikkek és nyersanyagok kifizetésére. Állatállományunkat, gazdaságigépein <et csak külföldről pótolhatjuk s értük gyáriparunk megbénulása miatt, szintén mezőgazdasági terményekkel kell fizetnünk. Búzára nem lesz szükségük a tengerentúli államoknak, mert azt olcsón előállítják gépmunkával, de drágán és szivesen meg fogják venni a sok kézimunkával és szaktudással produkált terményeinket, melyeknek a termelése ott sokkal többe kerül. Az elénk tornyosuló probléma tehát kétoldalú. Van egy igen sürgős fel adat,-még pedig a jövő évi kenyér biztosítása és egy távolabbi, de ugyanolyan fontos feladat: a mezőgazdaság átállítása a több kézimunkát és több szaktudást igénylő belterjes müvelésre. Az első feladat megoldására szükség lenne egy, a jövő gazdasági évre terjedő hatályú olyan rendelkezés kiadására, hegy aki az elhagyott, megmüveletlen földet beveti, műveli, azt fogja illetni annak a termése. Ezer kivül minden eszközzel biztosítani kell a föld felszántásához szükséges traktorok üzemanyagát. Ennek érdé kében igénybe kell venni külföldön éifl s ott politikai összeköttetésekkel rendelkező honfitársaink segítségét is Sajnos, az őszi szántást már nem végezhetjük el. de a tavaszi vetés lehetővé tétele létérdekünk. A második feladat, a mezőgazdaság átállítása és ezzel kapcsolatban egy igazi, a parasztság érdekeit szolgáló szövetkezeti szervezet létesítése nagyvonalú földreform nélkül nem képzelhető el. Ott, ahol aprólékos sok szaktudást, türelmet és gondosságot igénylő termények előállításáról van szo, a nagybirtok a maga tömegtermelési rendszerével, a munkások minőségi munkáját nem honoráló üzemszervezetével a kisbirtokkal szemben nem állja meg a helyét. Igazolj? ezt az élet, a valóság, amely megmutatta, hogy az igényes és énekes termények termelési tájait néma nagybirtok, hanem a kkpwasztság alakította meg. A világhírű makói Jhagy* mát, szegedi paprikát, hevesi dinnyét, kecskeméti barackot, nagykőrösi uborkát és még egy tucat igen értékes terményt nagy tömegben és exportképes minőségben nem a nagybirtok, hanem a kisparasztság termeli. Ennek termelési rendszernek az e'ész országra való kiterjesztése a magyarságnak elsőrendű érdeke. Éppen ezért nemcsak politikai, tanem gazdasági szükségességet is "elismert a Namzeti Parasztpárt akkor, amikor a tisztességes földreformot programmjának alapvelő tételévé emelte. Politikai szükségesség azért, mert a földnek a magyar paiasztság kezébe juttatásával megszűnik annak lehetősége, hogy egy kisszámú birtokos osztály idegen érdekek szolgálatába állítsa a föld népét, gazdasági szükségesség pedig azért, mert földreform nélkül nincs nagvobb nemzeti jövedelmet és emberibb megélhetést biztosító belterjes mezőgazdasági termelés. M ir pedig a nemzeti felemelkedés utja: politikai szabadság és gazdasagi függetlenség. Somogyi Imre. Jugoszlávia és Bulgár a k92ifó maiszin! a halárSorjaiom korlátszása Hubert Harrison, a Reuter külön tudósítója írja Bariból: A jugoszláv külpolitika nagy sikere, hogy a jugoszláv-bolgár viszony csodálatosan rövid idd alatt a gyűlölködő ellenségeskedésből. az őszinte megértés és baráti együttműködéssé változott. Most értesülök — irja az angol újságíró — arról, hogy a jugoszláv-bolgár határon szabad a közlekedés. Nincs szükség többé útlevélre, beutazási engedélyre. Ez szinte hihetetlennek tűnik, elsősorban azok előtt, a kik hetekkel előbb még látt»k a határokon végighúzódó szöges drótkerítéseket és átmentek a bosszantó és kellemetlen vizsgálatok hosszú során. A jugoszláv-albán viszony is ide fejlődik. Nagy a barátság s jugoszláv és albán szabadcsapatok között. Fegyverbarátság ez, tartalma a hitlerizmus mély gyűlölete. Hivatalosan Belgrád még nerc beszél róla, de már köztudomású, hogy a Jugoszlávia délnyugati részén élő albán kisebbség sorsát Macedóniához hasonló módon oldják meg. Ezek részére is tökéletes egyenlőséget és demokratikus autonómiát biztosítanak