Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-17 / 24. szám

6 TTETlHTCTTinnrSTTr A hontalanná tett csángók megtelepítésének kötelezettsége Szegedre kárul Dr. Valenliny Ágoston polgármester nyilatkozata A Bácskába áttelepített csángók tragikus sorsa mutatja meg, hogy a jelszavas politikának milyen katasztrófális következményei lehetnek. A kormányzat annakidején óriási teljesítménynek hirdette, hogy sikerült Bukovinából hazatelepítenie az évszázadok óta ott élő véreinket, a csangókat, akik ezen a Kárpátokon kivül esö idegen világban számos szépnevü közsiget alapítottak és ott élték zavartalanul a maguk munkás, békességes életét. Jött azonban a nagy vilárlülfordulás, jöttek a hangzatos jcVzavak és a magyar kormányzat is liédolni kivánt a „korszellem" parancsanak. Elhatározta, hogy hazatelepiti a csángókat, rábírja óket, hogy higyják el ősi falvaikat és benépesíti velilk azakat a bácskai közséségeket, amelyek a Bácska visszacsatolása után a szerb telepesek elköltözése következtében lakatlanná váltak. Természetesen gyönyörű csábító ígéretek hangzottak el. A hazatelepitésre itéit csángókkal elhitették, hogy jó cserét csinálnak, bukovinai hajlékukért és sovány földjeikért szebb hajlékokat, zsírosabb földeket kapnak a visszaszerzett magyar Kánaánban, ahol most már véreik között élhetnek, senki sem fogja háborgatni őket és sohasem kell többé birkózniok az idegen népek beolvasztó törekvéseivel sem. A csángók elindultak és csönben megtelepedtek a számukra kijelölt tielyeken. Rendbehozták a földúlt házakat, mUvelni kezdték a bácskai tóidét és talán nem is gondoltak irra, hogy elkövetkezhetik valami tordulat. De ez a fordulat vaskövetkezetességgel elérkezett. A visszacsatolt Bácskában megjelent az orosz hadt, 'reg és vele együtt Tito partizánserege. Jelentkeztek a szerb tetepések is és a csángóknak máról-holnapra el keltett hagyniok azokat a hajlékokat, amelyeket a magyar kormányzat jelölt kl számukra és amelyekbe jóhiszeműen I öltöztek be. Száz és száz jószándéku magyar család vált igy hajléktalanná és indult el a vándorúton, amelynek most már végét, célját senki sem ismerhe le. Az elhagyott bukovinai faival ta hiába gondoltak nagy visszavágv cozással, Az ut régen felégett mögöttük. Felégette a rövidlátó politika. Igy aztán légüres térbe kerültek és , isebb-nagyobb csoportokban ró ják az országutakat, vagy pedig a szabad mezőkön kazlak és boglyák H vében húzódnak meg a könyörtelen decemberi esők elől. Az egyik nagyobb csángó-csoport 'Topolyán várja a csudát, amely Ismét hajlékot, megélhetést nyújtana a hontalanná tett családoknak. Ez a Topolyán vesztegelő csoport közel nyolcvan tagból, mintegy husz szerencsétlen családból áll. A családok igen nagyok (a legtöbb családfő nél1 ül várja sorsának alakulását, mert a katonaköteles korban lévó csángó) it is fegyverbe szólította a fasiszta tudiérdek), rengeteg a gyerek a topolyai csángók között, átlag öt-hat apróság van egy-egy családban. Jelenlet? a könyörületes szivü tooolvai lakosság istápolja őket, ami persze csak ideig-óráig tartó megoldást jelenthet számukra. Fölhívtuk a hontalanná tett csángók tragikus sorsára dr. Valentiny Ágoston polgármester figyelmét és fölvetettük a kérdést, hogy Szeged város, úgyis, mint földesúr, nem telepithetné-e le ezeket a hazájukból elcsalogatott és ennyire cserbenhagyott szorgalmas, derék magyar földmlveseket a saját határai között. — A kérdés nagyjelentőségű — válaszolta a polgármester — és föltétlenül foglalkoznunk kell vele. Okvetlenül keresünk valami megoldást, mert ezeket a szerencsétlen embereket nem hagyhatjuk télvíz Idején a szabad ég alatt. A legsürgősebben megvizsgálom, hogy a városnak van-e erre a célra igénybevehető termőföld-területe. Talán az elhagyott és jelenleg gazdátlanul álló bérföldek egy részét föl lehetne használni esetleg olyan formában, hogy a parcellákat átírnánk a csángók nevére és velük kötnénk uj bérleti megállapodást. Szó lehet esetleg a fölszabadult vitézi telkek igénybevételéről is. Ha azonban a városnak nem akad erre a célra fölhasználható földje, — gondolnunk kell ugyanis elsősorban a szegedi nincstelenekre és a szegedi őslakosság földigényének kielégítésére — akkor szétnézünk majd a szomszédban A szegedi határban nagy uradalmak, hitblzományok terülnek el, amelyekből bőven telne a hontalanná tett csángók számára. A kérdést minden vonatkozásában megfontoljuk és mindenesetre sürgősen megkeressük a megoldás lehetőségét. Szeged polgármestere igen helyesen látja a csángó-kérdést és teljes mértékben átérzi azt a kötelezett séget, amely a mai viszonyok között, amikor nincs még alkotmányos, törvényes kormányzata az országnak a fölszabadult Szegedre hárul. Búcsú a magyar Kimtől A magyar filmgyártás a mesterségesen szított jobboldaliságnak, a hamisan értelmezett gyűlölködő nacionalizmusnak jelentős propagandaeszköze volt. A magyar filmnek kellett volna reprezentálni a jobboldali művészi alkotóerőt és ezért a filmgyártásból politikum lett. „Soha erőlteteltebb, mesterkéltebb nemzeti ügye az országnak nem volt, mint a magyar film. Mindnyájan emlékszünk a Filmkamara viharos megalakulására és még viharosabb működésére. Láttuk, hogy érdemes — világviszonylatban is értéket Jelentő — művészeket elzártak a további működéstől és helyettük soha nem ismert „nagyságok" áradata ózönlötte el a művészi pályát. A Kamara élén Kiss Ferenc őméltósága élet-halál uraként rendelkezett és döntött. De ez csak a kezdet volt! Magyar Nemzeti Filmbizottság néven jobboldali idealistákból álló társaság cenzúrázta a kőtelezően benyújtott filmtémákaés forgatókönyveket és ha azokt ban valamit nem talált elég „magyarosnak", vagy „nemzetinek", akkor a film sorsa elveszett ügy vo'lt. Az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság a mar kész filmszalagot ellenőrizte. És még volt egy csomó más 'szervezet, amely hozzászólt, felülbírált, tanácskozottl Az orosz filmek mindig el voltak zárva előttünk. Közben a kormány rendeleti uton megtiltotta az amerikai filmeknek Magyai'országra hozatalát, illetve a már itllévőknek további bemutatását. A nyilas sástó harsány örömmel vette tudomásul ezt a rendeletet, mint saját poli íjának eredményét és kőv le, hogy most már aztán ig ín minden nemzeti erő fog jon össze a magyar film tuda tos fejlesztése érdekében. A magyar mozikban csak magyar, német és olasz filmeket mutattak be. A magyar, Ufa és Luce hiradók a német és szövetséges csapatok állandó diadalmas előretöi'ését és unalomig azonos győzelmeit vetítették elénk. Ila egyik, vagy másik héten éppen nem akadt valamilyen óriási győzelem az operatőr lencséjére, akkor egy diadalmas visszavonulás is elég volt, vagy legrosszabb esetben a nagynémet birodalom fegyverkezési csodáit láthattuk. A leghazugabb, a legálszentebb, a legaljasabb és a leghamisabb propagandát a hiradók terjesztették ! A szemfüles német filinpolitika az egész országot behálózta. Az UFA vállalaté volt Budapest építészetileg is legszebb szinháza. az Uránia, a másik német nagyvállalat, a Tobis Film pedig a legnagyobb befogadóképességű budapesti mozit, a Cor vin Mozit birtokolta. Az olasz Esperia Film a Fórum és Capitol filmszínházakban mutatta be fasiszta filmjeit. A szélsőjobboldalnak egyenesen szívügye volt a film. Nyilasaink állandóan rikácsolták, hogy csak jobboldali erők összmunkáján emelkedhetik a magyar film és azért csak ezek az erők dolgozhatnak és működhetnek a magyar filmnél. Az Értelmiségi Kormánybiztosság felejthetetlen nevü biztosa, Kul csár István, mini egy utcaseprő, állandóan tisztogatott a film szakmában. Internáltatott és bűnvádi eljárás alá helyezett olyanokat, kiket nemzeti szempontból kifogásolhatónak véleményezett, Hogy a törvényes alap sokszor, sőt legtöbbszőr hiányzott, az nem okozott gondot Kulcsár Istvánnak, mert hiszen munkatársai egyetértettek vele. A műterembe bejutni és magyar filmre gyártási engedélyt szerezni is csak rengeteg hatósági átrostálás után lehetett A rostálás célia termé*** i j s i. Hdno^ tesen az illető cégnek jobboldali megbízhatóság szempontjából való megvizsgálása volt. Az újdonsült jobboldali filmgyártók káprázatos nacionalista jelszavak sűrű hangoztatásával lf gyártottak egynéhány emlékezetes — ahogyan ők mondták — „a nemzeti géniuszt hűen kifejező" történelmi filmalkotást Ilyen filmalkotás volt többek között Kiss Ferenccel az élén a Pogányok, majd az Isten rabjai, Szeptember végén, Rákóczi nótája stb. A sajtó nagy megértéssel, vállveregetve kezelte ezeket a filmeket, amelyek közül néhényat a Turul Szépmives Céh Filmgyártó Törzse (igy nevezték magukat jó magyaro san) is elkövetett. Azonban t közönség nem lelkesedett értük. Röviden, nagyon csúfosan megbuktak. Nem a témájuk miatt hanem azért, mert hozzanemén tők dilettáns alkotásai voltak De felszabadulásunkkal egyidejűleg, mint sok minden má' egyébnek,a a magyar filtn ido gen szellemének is örömmé bucsut mondunk A magyal filmgyártás szünetel. Eltüntette tünkből a fasiszta propagandi egyik főtenyezöje. Feszült lel váncsisággal várjuk az orosi filmeket', " amelyeken kereszti szeretnők megismerni azt a ha talmas és lenyűgöző kulturái amit rövidlátó politikánk kei dettöl fogva szinte hermetiknscu elzárt az ország elől. Várjuk a angol-amerikai filmeket, a köl ismert híradókat, a melyek igai arcát mutatják be napjaink tói ténelmének és reméljük, bog; ilyen külföldi filmótiások rnet lett, ilyen riválisok közölt majdan újjászülető magyar filu ha szerény kei-elek között ugvai de a nemzet igazi sze^ptpí, fogja kifejezni, hogy léljog< sultságot nyerjen a felszabad tolt, uj életet kereső Magjrarox szágon. Kovács István. Eitfieraya-ve) iesza il vssgárdisíákat logial el fíra(ia» Bukarest, december lö. (Rl dor.) Az állambiztonsági szex vek Aradon letartóztatták Ratf Eugen ismert légionistál, al annakidején Horia Simávt együtt hagyta el az országo* most egy idegen repülőgépi] ejtőernyővel szállott le. Raliunt letartóztatása alkalmával e| rádió leadókészüléket, 3 millj leüt, nagymennyiségű aranj pénzt és robbanószert talált® Kijelentette, hogy az a kütdt tése volt, hogy összeköttetés! lépjen a légionistákkal s a ri met és magyar erők javára sai botázscselekményeket kóvessí el. Ha' pénzét valorizálni akarií jegyezzen városi búzakötcsönt!