Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-10 / 18. szám

1944. december 1®. nF.LM A G Y A nOKS/AO 3 Meg kell kezdenünk programunk megvalósítását Közöltük a minap a szegedi ügyészség egy végzését, mellyel vezető nyilasok ellen „bűncselekmény hiányában" megszüntette az eljárást. Ez, az ügyészi végzés joggal keltett megütközést, sőt felháborodást Szeged demokratikus közvéleményében. Az ügyész szerint a nyilasok ellen az 1921. III. tc.-et nem lehet alkalmazni. Miért? Azért mert a nyilasok „célkitűzései" között nem szerepelt a fennálló társadalmi rendnek erőszakkal való megváltoztatása. A szegedi jgyész tehát a nyilasokat nem telteikből, hanem irott programmjukból itéii meg. Az ügyész ur ugylátszik átaludta október 15-ét! Mi volt az október l.,-iki nyilas-puccs egyéb, mint a fennálló állami rend erőszakos felforgatása? Még a legszőrszálhasogatóbb jogászi okoskodás sem tagadhatja, hogy Szálasiék puccsa annak rendje és módja szerint „kimeríti" az 1921. III. tc. alá eső „bűncselekmény tényálladékát". Az ügyész urnák azonban nyilván az a véleménye, hogy az l9_l. III. tc. a kommunistákra és nem a nyilasokra vonatkozik Rendben vanl De kérdjük: azért, mert az 1921. [II. tc. a nyilasokra — állítólag — nem alkalmazható, nem alkalmazható rájuk a magyar büntetőtörvénykönyv egyetlen paragrafusa sem? Vájjon nincsenek paragrafusaink hazaárulásra, hűtlenségre, idegen hatalmakkal való összejátszásra? Az ügyész urnák ugylátszik ez a véleménye. Végzésében kereken kijelenti: „maga az a tény, hogy a nyilaskeresztes párt kötelékében helyi vezetői tevékenységet fejtettek ki,bűncselekmény tényálladékát nem meríti ki". Ez azt jelenti, hogy az ügyész ur szabad kezet ad a gazfickóknak. Kiállítja nekik a menlevelet: az. amit csináltok: nem bűncselekmény! Miért nem bűncselekmény? Azért, mert a nyilasok „törvényes", parlamenti párt voltak? De kérdjük: ha egy bűnszövetkezet tagjai frakkot öltenek, egyszerre gentlemanek lesznek ? Azért, mert a letűnt politikai rendszer a nyilasok ellen nem tudta, nem akarta és nem merte a törvény teljes szigorát alkalmazni, most sem szabad ellenük alkalmazni? Állítjuk, hogy a nyilas-bűnszövetkezet politikai pártként való elismerése: törvénysértés volt! Aki azt állítja, hogy a nyilas-bűnszövetkezethez való tartozás nem „meríti ki a bűncselekmény tényálladékát" csak azért, mert a Horthy-rendszer a németektől való félelmében nem mert .ellenük fellépni, az folytatni akarja a törvénysértést 1 Nem lepjük tul a törvényeket, ellenkezőleg : érvényt szerzünk nekik, ha a hazaárulás, a hűtlenség, az idegen hatalommal való öszszejátszás paragrafusait a nyilas-bűnszövetkezet tagiaira viszszamenőlegesen alkalmazzuk I Hogy azok a szegedi nyilasvezetők. akiket a szegedi ügyész kész becsületes embereknek tekinteni. nem veitek cselekvően részt Szálasiék budapesti pucscsában ? Mindegy ! Tagjai voltak annak a bűnszövetkezetnek, mely a puccsot végrehajtotta. ; Maga az ügyész is elismeri, hogy vezetők voltak, nem holmi megtévesztett, félrevezetett emberek. Az ügyészi álláspont tehát jogilag is tarthatatlan. De nemcsak jogról van szó. Ha a magyar büntetőtörvénykönyv egyetlen paragrafusa sem volna alkalmazható a nyilasok ellen, akkor is felelősségre kellene vonni, meg kellene büntetni őket, mint a magyar állam megrontóit, a magyar haza ellenségeit. A magyar demokrácia élet-halál harcban áll a nyilas banditákkal, akik még most is halálba hajszolják a honvédeket Hitlerért és pusztasággá változtatják az országot A nyilasok elleni harc itt Szegeden, és az országnak a német iga alól felszabadított részén, azt jelenti, hogy kivesszük a részünket a nyilasok ellen Budapesten és a Dunántul folyó harcból. Az ügyészi végzés szerint ne vegyük ki részünket ebből a harcból. A magyar demokrácia és a hazaárulók között folyó harcban legyünk „semlegesek". Megmondjuk kersken: az az ügyész, aki végzésben mondja ki, hogy a nyilaskeresztes pártban vezetői tevékenységet kifejteni nem bűncselekmény, vagy — és ez a rosszabbik eset — fedezi a nyilasokatj%vagy — és ez a jobbik eset — jogi kretinizmusban szenved és nem érti meg a nyilasok elleni harc politikai szükségességét, a magyar demokrácia államérdekeit. Nemcsak a szegedi ügyész egy végzéséről van szó. Meglehetősen elterjedt az a nézet, mely szerint a nyilas hazaárulók elleni harcot a fennálló törvények alapján nem lehet megvívni és miután a fennálló törvényeken nem szabad változtatni, a nyilasok elleni harccal várni kell addig, amíg uj kormány lesz, uj törvényhozás és uj törvények. A mi álláspontunk az — és hisszük, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban és a szegedi Nemzeti Bizottságban egyesült demokratikus pártok ezt az álláspontunkat osztják —, hogy a magyar demokrácia programmjának megvalósítását azonnal meg kell kezdeni és nem szabad várni se az uj kormányra, se uj tőrvényhozásra, se uj törvényekre. Az uj kormányt, az uj törvényhozást, az uj törvényeket ugyanazoknak a demokratikus erőknek kell megteremteniük, melyek létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot és a szegedi Nemzeti Bizottságot. Ezeknek a demokratikus, népi erőknek meg kell kezdeniök annak a demokratikus államrendnek a kialakítását, melynek betetőzése lesz az uj ideiglenes nemzeti kormány és nemzetgyűlés. Várni a demokratikus programm megvalósításával az uj kormány megalakulásáig, vagy nemzetgyűlésig: annyi, mint valaminek a végét akarni, de a kezdetét nem akarni. Minél gyorsabban kezdjük meg és minél erélyesebben folytatjuk A demokratikus programm megvalósítását, annál hamarabb lesz uj kormányunk, uj törvényhozásunk, uj demokratikus államrendünk. Egy letűnt reakciós politikai rendszert felváltani egy uj demokratikus politikai rendszerrel ugy, hogy a „jogfolytonosságon" a legparányibb csorba se essék: nem lehet! Az átmeneti időben a néptömegeknek, az uj rendszert képviselő demokratikus pártoknak és szervezeteknek keli a „jogforrás" szerepét betölteniök. Az uj demokratikus rend a hazaárulókkal, a németbérencekkel való harcban születhetik csak meg, az uj jogrendnek ezt a harcot kell szolgálnia. A Nemzeti Bizottságok maguk is ennek a harcnak a szülöttei és alig illeszthetők bele a „jogfolytonosságba", A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi bizottságában egyesült pártok közös, JTit) íTitBTjIi 'srzci'ÍIlt: „A német elnyomók és magyar bérenceik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására meg ketl teremteni községenként és városonként a demokratikus pártok megbizottaiból és kipróbált fasiszta-ellenes hazafiakból a Nemzeti Bizottságokat. A Nemzeti Bizottságok... egyesitik a demokratikus, hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus, népi Magyarországért A szegedi Nemzeti Bizottság tehát a fasiszta és feudális reakció széthúzására alakult meg, hogy aezesse a harcot az uj, demokratikus rendért A demokratikus pártok azzal, hogy összefogtak, még nem zúztak szét a feudális és fasiszta reakciót Ahhoz, hogy szétzúzzák, hogy vezessék a harcot a demokratikus, népi Magyarországért: haladéktalanul meg kell Kezdeniök közös programmjuk megvalósítását. A közös programm szerint; ,,A hazaárulókat, a felelős háborús bűnösöket le kell tartóztatni és az erre a célra létesítendő népbiróságoknak átadni. Vagyonukat el kell kobozni." A népbiróságok megalakításával várni addig, amig az uj nemzeti kormány kinevezi őket, nem lehet. A Nemzeti Bizottsá;ok épp arra valók, hogy az tmenetl |időben államhatalmi funkciókat is gyakoroljanak. A nyilasok elleni harc érdekében szükség van a népbiróságok azonnali megalakítására. A Nemzeti Bizottságok feladata, hogy létrehozzák őket. Ha lesz Szegeden népbiróság, akkor lesznek ítéletek is a hazaárulók ellen ! Akkor nem lesznek olyan ügyészi végzések, melyek menlevelet adnak a nemzet megrontóinak I A szegedi népbíróság ki fogja mondani a városból megszökött nyilasokra is a hazaárulóknak kijáró fő- és jószágvesztés büntetéséti A népbiróságot nem jogászi kretinismus, hanem a közjó, a hazaárulók elleni harc. a nemzet és a demokratikus állam érdekel fogják vezérelni I A közös programm szerint:. „A közigazgatási szerveket, a bíróságot, a honvédséget, a karhatalmat meg kell tisztítani a nyilas, hazaáruló s egyéb nép- . ellenes elemektől." Kimondhatjuk-e, hogy ez a tisztogatás Szegeden megtörtént? Nem! Nem történt meg se a városházán, se egyéb közhivatalokban. A szegedi kőzkórhá zakban, — hogy csak egy példát említsünk — még mindis műkődnek olyanokf akikről köztudomásu, hogy cselekvő részesei voltak a nyilas-mozga lomnak, vezetői voltak a fasiszta orvosi kamarának és a MONE-nak. Nem görbült meg a hajuk szála sem. Ez a helyzet tarthatatlan. A szegedi Nemzeti Bizottságnak oda kell hatnia, hogy haladéktalanul megj induljon a közhivatalokban az igazoló eljárás, Köztudomásu, hogy a közhivatalok meg voltak mételyezve a nyilas-szellemmel, hemzsegtek bennük a németbarátok. Ezért nem lehet arra szorítkozni, hogy a demokratikes rend illetékes hatóságai Keressék meg egyenként azokat, akikről bizonyítani tudják, hogy a hazaárulókkal egy húron pendültek. Fordított eljárást kell alkalmazni. Minden közhivatalnokot igazoló eljárás alá kell vonni: ők bizonyítsák, hogy nem pendültek egy húron a hazaárulókkal. Elsősorban a március 19-ike óta tanusitott magatartásuk tisztázandó. Véget kell vetni ennek a lanyhaságnak, türeimességnek, mely a nyilasok és egyéb hazaárulót ellepi harc kérdésében még a demokratikus pártok soraiban is sokszor tapasztalható. Sokszor nem is lehet érezni, hogy a demokratikus pártok embereit eltólteué az a szent gyűlölet a haza és a nemzel megrontói ellen, mely nélkül az u| rendet felépíteni nem lehet. Sokan a demokráciát szépen, szabályosan, kizárólag törvényesen csak építeni szeretnék anélküL hogy a magyar talajt meg akarnák tisztítani afeudálisés fasiszta reakciótól és képviselőitől. A demokrácia ellenségeinek megsemmisítése nélkül nem lehel felépíteni a demokráciát I Aközött a százféle kifogás között. mellyel egyesek hátráltatni, akarják a demokrácia ellensé-j gei elleni kérlelhetetlen harcot,! a leggyakoribb az, hogy a nyi«j lasok közé tévedt kisembereké kel nem lehet ugyanugy bánni, mint a kolomposokkal. Hát per-' sze, hogy nem lehel I De nincs-* a nyilasok ellen alkalmazandó eszközöknek egész skálája, a, rendőri felügyelet alá helyezéstől kezdve az internáláson át a bírói és népbirósági eljárásig? A hazaárulók elleni harc azonnali megindítása és teljes erélylyel való folytatása bel- és külpolitikai szükségesség. Ha a szegedi Nemzeti Bizottság nem &U élére ennek a harcnak, az a veszély fenyeget, hogy szakadás áll be közte és a demokratikus népi tömegek között. A néptömegek nem értik azt meg, hogy Szegeden Volksbunavezetők, a fasiszta ügyvédszervezet főkolomposai még mindig szabadon vannak és az uj magyar demokrácia hatóságai nem teszik őket ártalmatlanná. A