Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)
1944-12-05 / 14. szám
1944. december, 3. DÉLMAGYAROBSZAO "fan bitangok vagyunk, mi, akiknek poraiból kerültek ki a magyar szabadságharc vértanúi, Schőnherz Zoltán és Ságvári Endre. Szembe akarták állítani a néppel a mi pártunkat, melynek vezére Rákosi Mátyás, 15 esztendeig sínylődött börtönben azért, mert a nép ügyének hajthatatlan harcosa volt. Most a magyar nép gondolkodó része látja, hogy a magyar kommunisták hű fiai a magyar népnek, a magyar hazának. Mi kommunisták Marx és Engels. Lenin és Sztálin tanítványai vagyunk. de Rákóczi és Kossuth, Petőfi és Ady népének is fiai vagyunk. Kijelentem ünnepélyesen, hogy mi, kommunisták fegyelmezett és hü katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelentem, hogy azt a nemzeti öszszefogást. melynek jegyében a szegedi Nemzeti Bizottság is megszületett, nem tekintjük muló, politikai koalíciónak, taktikai sakkfogásnak, hanem hosszantartó szövetkezésnek. melynek addig kell tartania, amíg ki nem kergetjük a németeket az országból, amíg nem heggesztjük .be a háború sebeit. Együtt akarjuk megalapozni és megteremteni a magyar demokráciát, együtt akarjuk újjáépítem Magyarországot. Adott szavunkat állni fogjuk! Hűek a néphez, hűek a hazához — mindhalálig! A szegedi Nemzeti Bizottság, a magyar újjászületés látható jele, nem áll magában. Debrecenben a napokban szintén megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerve, a debreceni Nemzeti Bizottság. Budapesten már több, mint egy esztendeje megvan a Ma gyar Front, a nemzetmentő erők összefogása. A szegedi hazafiak kézfogása része egy országos nagy nemzeti mozgalomnak. A szegedi Nemzeti Bizottság megalakulása jeladás az országnak, jeladás Budapestnek, jeladás a német uralom alatt sínylődő ország részeknek: hazafiak, kövessétek oéldánkat. fogjatok össze életre halálra a németek kiverésére, a bűnösök megbüntetésére, a haza meg mentésére az új, boldog, erős. demokratikus Magyarország felépítésére! 553 A Demokrata Polgári Párt csatlakozását Őrley Zoltán jelenti be E nehéz, súlyos és megpróbáltatásoktól terhes, de uj életet hozó, demlokratilk'us gondolátoktól fűtött időkben, milklor imféig körülöttünk a felgyújtott falvak és házak! pernyeszagát érezzük1, idegeinkben ott táncol még a gránátok' visítása és Buhögása, téliünkben dobol a géppuskák1 kclepelése és szivünkbe m'arkW a felrobbantott szép lrid!aink Ősszeoimláisa, uj épületet épiünk. Igenis uj épületet épitüfnkl Ujat a rotmok1 helyett; ujat az ösz(zfptrnlott régi helyett. Ez az épület azonban nem1 olyan iQ'int a többi, nejmi téglából, ez1 az Ipület nem1 kőből és nemi cementből épül. Ez eszmékből, gondolatikból és elveikből. Kötőanyaga riem míalter, hanem a megértés, az egyetakarás. Hazánk' évezredes fennállása óta egyik legsúlyosabb idejét éli. A hitleri nácizmus és a hazaáruló bérencek' egy évszázad! szbrgois munkájának1 gyümölcseit taposták össze. Nemlzedéikek1 építettje városokat, falvakat temettek haimlu alá, tengernyi pénzzel, fáradtsággal, verejlékkfel szerzett gépeket, szerszámokat, traktorokat, gazdasági felszereléseket raboltak el. Elvitték búzánkat, jószágainkat ivle'tíímlagvainkat. Megfosztottafkf gyáraink, bányáink', műhelyeink berend'eziéisétől. Földjeink' szántallanolkf, vetetlenek'. Üresen, kifosztottan, elhagyottan, árván állunk. Rongyosak' vagyunk. Házunk küszöbén ott áll a tél a imiaga könyörtelen zördságában .Hideg a szobánk. Gondokkal terheltek' vagyunk. A szenvedéseik iskoláját járjuk. Közelebb jöttünk egymáshoz. De a szenvedés, az egymásrautaltság megmutatja az utat a felemelkedéshez. Az elesett nem'zet megmaradt erőit szabad-e másra fordi tani. mint a feleszimlélésre, a felemelkedésre. Szabad 9 imtost lényegtelen kérdések an/egoldására időt és energiát pazarolni. Bün vblna cz a neanlzet ellen, tyalajos bün magunk ellen. Szabad-e a neimizet Fiainak külön utóm jártai. A történelimli változásök, a kóros eszimlék', az elfajult tévtanok összeomlása után, felszabadültunkl a reánk kfényszeritelt hallagtás aióT: ránk tör áz a kívánság, hbgy minden demokratikusan gond'olkbdíiS imlagyart egy! táborba hívjunk'. Pártunk a Dam[olkfrata Poh^rá Párt. Célja az erők egyesítése, hogy ezt a kipusztított, kjiuzsoráizott országot újra felépítse. Fel akarjuk épiteni a többi demfo'kratiküs pártokkal együttmlüködve, ki akarunk harcolni, ki akarunk küzdeni egy jobb, egy szebb, d'em'okrátiküs Magyarországot. Pártunk hzér't kÜZd harcol ?s azokat az elVekfef, gondolatokat, azokat az esamíclkfet akarja a valóságba átültetni, ajmli a dolgos, a küzdő emiberi életet széppé, hásznojslsá, bold'oggá és emberivé teszi. Olyan életet akarunk1 teremileni imíindénki számára, amelyért küzdeni, dlol'gozni, <Je ölni is érdemes, A m'agvar ndmízeti függetlenségi .frontba sorakozott Demokrata Pol! gári Pártnák van ui'ondanivalója. (van tennivalója, de Magyarország újjáépítéséhez és felemelkedéséhez cgs7 a programija. Egyet akarunk'. És ezért tömörültünk "Együtt indulunk, egymás imiellett Vagyíunk, miint a pályaudvaron a vasúti sínpárak és egyimás mlellett állunk, hogy őszinte szívvel, egyesült erővel, kéz a kézben felépítsük, ha kell kiharcoljuk a szociális, demokratikus Magyarországot TP iTemlokrata polgári párt néviében hitet teszek a közös prögramírni mlellett. Függetlenségünk és szabadságunk kivívásában együtt menetelünk a tiszta zászló alatt. HLszszük', hogy a 'közös cszmle, a közös harc, a közös m'unk'a meghozza a sikert, a liillerliZmUs kiirtását é$ az uj, deimtoikrati'küs alapon felépült boldog, örök Magyai-országot. A Szociáldemokrata Párt szónoka Valentiny Ágoston dr. Szeged Népe! Ez a város már egyszer kiemelkedett az árviz hullámaiból. Most egy ujabb árviz hulláma szakadt a városra: a német átok szennyes áradata. Ebből a hullámsirból akarjuk felemelni Szeeed városát. Hozzátok szólok szegediek, akik becsületes magyar érzéseitekkel mindenkor tulajdonképen a demokráciának voltatok hivei. Huszonöt évvel ezelőtt egyszer már voltam a város élén, ha nem is mint a város közigazgatásának vezetője, hanem mint az akkori politikának irányítója. Akkor akartuk felépíteni a független, demokratikus Magyarországot, azonban erőink gyengének bizonyultak, kiütötték kezünkből a fegyvert és az ellenforradalom győzedelmeskedett és letiporta Magyarországot. Azóta állandóan a szociáldemokrata párt élén működtem, működésem a szegediek előtt úgy tudom eléggé ismeretes. Most, amikor a város közigazgatásának élére emelt a sors, minden eszközzel és minden erőmmel arra igyekeztem és igyekszem most is, hogy Szeged népét talpraállítsam Ebben a munkában most segitő társak kerültek mellém. Ebben a vonatkozásban elismeréssel adózom innen a magyar kommunista párt kiküldötteinek. Visszagondolok az elmúlt 25 esztendő előtti időkre, amikor ugyancsak idegenből jött férfiak kezdték irányítani Szegeden a politikát és ebből a politikából született meg az az átkos „szegedi gondolatnak" nevezett politikai moz galom, amelynek Magyarország és egész Szeged népe áldozatul esett. Hiába hirdettük 25 éven keresztül, hogy ehhez az úgynevezett „szegedi gondolathoz" sem Szeged népének, sem a magyarságnak semmi köze sincs, a látszat mégis ellenünk szólt. Itt nyomatékosan hangsúlyozom tehát és kivánom az egész világ közvéleménye elé tárni, hogy Szeged népétől merőben idegei] az úgynevezett „szegedi gondolat", amelyet az elmúlt politika annyiszor hirdetett vezetőelvül. Nekünk ehhez semmi közünk nem volt, mi kizárólag a demokratikus, népi Magyarország talpraállitásáért harcoltunk akkor is és negyedszázadon keresztül azután is. Én meg vagyok győződve, hogy Szeged iiépe most, amikor végre eljutott ahhoz, hogy gondolatát, érzéseit, véleményét szabadon nyilváníthatja, be fogja bizonyítani, hogy ehhez a „szegedi gondolathoz" semmi köze sem volt. Ezért áldozatot hoztunk most is. A háború viszontagságai talán kevésbé sújtották volna a várost, ha nem így ismerték volna külföldön az elmúlt politikai rányzatát. Ezt az elnevezést adták politikájuknak, de csak azért, mert innen indultak el hirdetői. Most is elindult a mai nappal egy ujabb politikai mozgalom. Erről a politikai mozgalomról megállapítom, hogy egyezik Szeged népének gondolatával. Azonitt, mint a város polgármestere is szólok Önökhöz, amikor rövid pár heti működésem alatt mefe kellett állapitanom, hogy bizony nagyon sokan passzivitással, közönnyel nézik a politikai mozgalmat, hozzá vannak szokva, hogr/ 25 év alatt mindenkor mások csinálták a politikát és Szeged népe és a magyarság csak szenvedő részese volt. Ma ki kell állni mindenkinek, szint kell vallani mindenkinek, mert vagy velünk jön a népi Magyarország feltámasztásának munkájában, vagy pedig el fogjuk söpörni kérlelhetetlenül, mivel nem türünk többé úgynevezett jobboldali gondolatot. A saját bőrünkön tanultuk meg azt, hogy mit jelentett magyar viszonylatban az úgynevezett jobboldali gondolat. Itt nem lehet közönnyel nézni a dolgok folyását, visszahúzódni, vagy gyáván megalkudni, hanem elő kell jönni és szint kell vallani. Ma már ez a város lényegesen jobban talpraállhatott volna, ha polgárai sokáig nem nézték volna unott közönnvel. hogy mi történik. Felhívok mindenkit, hogy vannak itt a régi_ rezsimnek meghunyászkodott ~bérencei, akik a város nyugalmát, az új Magyarország felépítésének munkáját zavarják. Lehetetlenné kell tenni őket. Ezt csalt akkor tudjuk, ha Szeged minden demokrata embere odaáll ehhez a munkához és lehetetlenné teszi az aknamunkát, az alávaló sugdolódzásokat. Ezt azért is el kellett mondanom, mert saját tapasztalatom, hogy ma is sokau nem ismerik fel a kérdésnek politikai jelentőségét. Nem lehet itl megtürnünk azt, hogy a népi Magyarországnak, az igazi szegedi gondolatnak aláásói ebben a városban továbbra is tevékenykedjenek. Mint szociáldemokrata 26 éve megszakítás nélkül álltam a szegedi szociáldemokrata mozgalom élén. Nem újság Önök előtt, hogy nevemet a rendőrségi akták, internálótáborok és a budapesti toloncház őrzik. Azonban én a zaklatások és üldözések idején egy pillanatig sem álltam félre és mindenkor a népi demokrata erők érvényesülését hittem és ma végre elérkezett az idő, amikor 26 éves munkám és szenvedésem eredményeként innen üdvözölhetem a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulását. Az idők sokat változtak. Európai vszonylatban egészen más ma már a politika levegője, mint volt 25—26 évvel ezelőtt. Ma már nyugodtan meg lehet állapítani, hogy azt a népi Magyarországot, amelynek felépítésén annyit fáradtaik, mostmár fel fogjuk építeni és me valósítjuk. Sok minden lezajlott ez alatt a negyedszázad alatt. A magyar népet megalázták, majdnem azt mondhatom gerincét megtörték, de hiszem, hogy ez a nép, amely a szabadságért annyi vért áldozott, ez a nép most már végre.talpraáll és szabadságát mindörökre ki/vivja. Szabadság kell, mert szabadságban és szabadság mellctx fejlődhet magasra és nagyra c demokrata gondolat. Meg vagyol győződve, hogy ebben a szabadabl levegőben összefog velem mindenki, aki a demokrata gondolatnak hive. Eddig a szociáldemokraták úgyszólván egyedül vivták a demokráciáért való harcot. Ez volf az oka annak, hogy Magyarországon az ellenforradalom és utóbb a szennyes németbarát áradat erő* tudott venni. Felhívom tehát Szeged népét, hogy álljon a zászló alá, akinek a meggyőződése a szociáldemokráciával azonos. Ez a párt bizonyára a leghűségesebb és legodaadóbb harcosa lesz továbbra is a népi Magyarország felépítéséért való küzdelemben. Ha most végre komoly segítőtársakat kapunk ehhez a munkához, akkor most elérkezettnek kell látnunk az időt, hogy. saját erőinket is újból tömörítsük, álljunk ki a politikai küzdelem porondjára, hiszen mi nem adtuk fel a küzdelmet a németek bejövetelekor, hanem a bérencek szüntették be a pártot, azt hitték ezzel lehetetlenné teszik Magyarországon a demokráciát. Tévedtek. Percig sem haboztunk. Az Internálótáborban is csak azt az órát vártuk, amikor eljön idáig a felszabadító Vörös Hadsereg. Nekünk nem volt újság, ami mpst ránkszakadt, de az sem újság előttünk, hogy ettől vártuk és reméltük és most már tudjuk, hogy bizton elértül*