Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-31 / 34. szám

•f 1944. december 31. DCLlHAUlAHOtfü/ttí 3 Erdei Ferenc belügyminiszter: A népi önkormányzat útján A háború, amelybe a bünő scn nemzetvesztő és népellenes politika sodorta a magyar né­pet, nemcsak avval a következ­ménnyel járt, hogy a nemzet kataszlrófális összeomlásba zu­hant. hanem azt is eredmé­nyezte, hogy az ország, magukra hagyott, egymástól elszigetelt helyi közösségekre, külön-külön veigődő városokra és fal­vakra esett szét. A nagy nemzeti szerencsétlenség mellett mindennapi ba ok és leirtok for­rása, hogy minden községnek a maga erejéből kell küzködni a nehézségekkel és a maga kez­deményezésére utalva kell meg­kísérelni az élet megindítását. Ebben a helyzetben az első segítség, a rögtöni első segély, amire szüksége van az ország­nak: összekapcsolni a szétesett részeket, újra országgá fűzni össze a magukban vergődő fal­vakat és városokat. Mindennél riöbbvaló kormányzati feladat most helyreállítani a közleke­dést a községek és az ország­részek között és helyreállítani az összeomlott államszervezetet. Ez az égetően sürgős életszük­séglete most az országnak s az államélet megújhodásának és a nemzeti újjáépítésnek ez a leg­első lépése. Ez a teendő olyan életbevágóan sürgős és any­nyira föltétele minden elő­rehaladásnak, hogy ez hál­" térbe szorítja a l< ii lön ben siliílén sürgető és döntő fontos­ságú reformok megvalósítását a közigazgatásban és az állam­szervezet egycb területén. Az leliát most a halasztást nem tűrő szükséglete az országnak, hogy azonnal és minden erővel helyreállítani a közigazgatás gé­pezetét és az adminisztráció egyéb szervezeteit, ugy, ahogy lehet, mert mindennél fontó­sabb, hogy legyen valamilyen összekapcsoló szervezet. Akármilyen sürgető azonban a szükség és akármennyire nem aktuálisak az adott helyzetben az átfogó reformtervek, mégsem lehet arról szó, hogy a régi rendszer közigazgatási szerve­zetét változatlanul és mindenes­tül restauráljuk. Ez lehetetlen politikailag és lehetetlen gyakor­latilag. Az összeomlás olyan le­sujtóan lezárta a regi rend­szert minden tartozékával együtt, hogy az uj ország még részeiben sem használhatja fel maradványait. Másfelől pedig az ujjáépülés, az államélet újból raló megindulása olyan égető feladat, hogy azt gyakorlatilag csak a nép közvetlen szervei indíthatják meg. Maga az ál­lamszervezet és a közigazgatási gépezet helyreállítása olyan munlca, amit csuk a felszaba­dult nép szervezetei, a megele­venedett népi önkormányzatok kezdhetnek meg. Világosan áll tehát a feladat az Ideiglenes. Nomzcti Kormány előtt: nem elvont reformtervek megvalósítása most a teendője ebben a vonatkozásban, hanem az előttftiik álló sürgető sziik­«éoi«te® kielégítése. És ennek a módja is nyilvánvaló : erősíteni, segíteni és összehangolni a he­lyi népi önkormányzatok kez­deményezéseit és szervezni, elő­segíteni összekapcsolódásukat egy megujult államszervezetben. Áz önkormányzatnak és a de­centralizált közigazgatási szer­vezetnek nagy múltja van a magyar történelemben. A vár­megye különös és fejlett meg­valósulása volt az önkormány­zati elvnek, azonban mégsem az a hagyomány és mult ez, ami most folytatható lenne. A vár­raegye gyökerében nemesi-rendi autonomia volt és ezt a termé­szetét a legutóbbi időkig meg­tartotta. Különböző reformok ugyan igyekeztek nagy óvatos­sággal demokratikusabb önkor­mányzattá alakítani, azonban ezek" a reformok nagyon keve­set változtattak a régi uri-rendi vármegye jellegén. És ha vál­toztattak is valamit, azt más­felől lerontotta az, hogy más­fajta reformok viszont az ön­kormányzatot magát fejlesztet­ték vissza és sorvasztották el. Nem sokkal volt elevenebb és fejlődésképesebb a régi rend­szer városi és községi önkor­mányzata sem. Egyfelől a nép képviselete nem juthatott dön­tően szóhoz ezekben a testüle­tekben, másfelől pedig ezeknek az önkormányzatoknak a szere­pét még xxagyobb mértékben el­sorvasztotta a reakciós-fasiszta rezsim, mint a vérxnegyéjét. Ott állunk tehát most ezek­ben a kritikus és sürgető idők­ben, hogy nincs kitaposott utja az önkormányzati rendszernek. El kell indulnunk a népi ön­kormányzat uj és járatlan ut­ján, hogy az uj ország és az uj demokratikus népi közigazgatás fölépülhessen. Megkönnyíti azon­baix az Ideiglexxes Magyar Kor­mány és a belügyminiszter munkáját, hogy a magyar nép mindenütt a fölszabadult or­szágrészeken már elindult ezen az uton. Mindenütt, ahol a föl­szabadult városokban és falvak­ban megindult a demokratikus pártok munkája, az önkormány­zati szervek indították el a köz­igazgatás munkáját A legtöbb helyen Nemzeti Bizottságok ala­kultak és ezek a demokratikus összefogáson alapuló népi poli­tikai szervek megteremtették az önkormányzat népképviseleti szerveit és megválasztották a városi és községi igazgatás ve­zető tisztviselőit. Az uj demokratikus kormány­zatnak nem lehet más utja az államszervezet és a közigazga­tás helyreállítása és kiépítése felé, minthogy alapul veszi eze­ket a népi önkormányzati szer­vezeteket. egységesili, összekap­csolja őket és általános rendel­kezésekkel szabályozza működé­süket. Olyan azonban még a helyzet, hogy a központi kor­mányzati szervek alig juthatnak el a távol cső városokhoz és falvakhoz, tehát egyidőre na­gyon sok községe az országnak magára lesz utalva. Az ilyen hel.ve'keu ugyanaz a teendő. amit eddig csináltak a közsé­gek. Saját kezdeményezés alap­ján megalakítani a Nemzeti Bizottságokat és ezeken ke­resztül teremteni meg az ön­kormányzat szerveit: megujitani a népi demokrácia alapján a képviselőtestületet és megválasz­tani ezen keresztül a vezető tisztviselőket. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány programjának megfele­lően minél hamarabb általános rendelkezésekkel szabályozza a községi és megyei önkormány­zatok szervezetét és hatáskörét. Addig azonban, amíg ez bekö­vetkezik és a kormány szervei megközelíthetik a vármegyéket és községeket, azoknak a helyi népi szerveknek kell kezdemé­nyezni és eljárni, amelyek köz­ponti irányítás és szabályozás nélkül megalakultak, vagy ha­marosan megalakulnak. Válto­zatos és sokban eltérő önkor­mányzati szervezetek és eljárá­sok alakulnak igy ki, azonbai? ebből semmi baj nem szárma zik. Annál életképesebb és erő sebb a magyar demokrácia, mi nél gazdagabb és változalosabi módjait alakítja ki a népi ön kormányzatnak. S a demokra tikus kormány munkája is an­nál eredményesebb lesz minft több helyi kezdeményezésre ót példára alapithatja általán« í-endclkezéseit és központi irá nyitó munkáját. A fölszabadult ország város» és falvai a népi önkormányza utján inditották el újra az éle tet s az Ideiglenes Nemzeti Kot mány sem fog mást tenni, mi» szervezni és egységesíteni a önkormányzat munkáját és eze ken az alapokon építeni az p magyar demokratikus és nép államszervezetet. A Kommunista Ifjúsági Szövetség javaslata A K. I. Sz. szükségesnek tarl minden demokratikus ifjú­sági szervezetet, amely haj­landó a független, szabad, de­mokratikus Magyarországért harcolni a németek és haza­áruló csatlósaik ellen, minden szervezetet, amely hajlandó résztvenni az ifjúság szabadság­szerető, demokratikus szellem­ben való nevelésében és egyet­len ifjúsági szövetségbe tömö­rítésében. Hazánkra szakadt történelmi katasztrófának egyik főoka az ifjúság politikai tájékozatlan­sága és passziv magatartása. Elérkezettnek látjuk az idejét annak, amikor az ifjúság ke­zébe veheti saját sorsának ki­alakítását és komoly tényezőjévé válhat a magyar közéletnek. A mult egyik bűnös hibája volt a helytelen nevelés és az ifjúság erejének szétforgácsolása. A fasizmus elleni harcban és az ország újjáépítésének érdeké­ben széleskörű összefogásra és az ifjúság erejének egyesítésére van szükség. Csakis igy látjuk biztosítva a mult hibáinak jóvátételét és a jövő feladatainak megoldását. A Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség fölsorakozik a Magyar Függetlenségi Front Nemzeti Bizottsága mögé, elfogadja és támogatja annak programmját. Ezen túlmenően szükségesnek látjuk a kővetkező célkitűzések­ért való harcot: 1. A választói korhatár leszál­lítását nemre való tekintet nél­kül a 18 életévre. 2. Lehetővé tenni minden tár­sadalmi réteg részére a legma­gasabb iskoláztatást. 3. A tanoncifjuság helyzeté­nek gyökeres megváltoztatása. 4. Ha egy fiatalkorú munkás ugyanolyan munkafeltételek mellett dolgozik, mint felnőtt munkatársa, ugyanolyan mun­kabért kapjon. Ugyanez vonat­kozik a női ( leány) munkaerőkre. 5. 22 éven aluli ipari munká­sok részére 40 órás munka­hetet. ö. A fiatalkoru mezőgazdasá­gi munkások (cselédek, béresek stb.) életkörülményeinek meg­változtatása. Az érdekeltekből bizottságot alakítani és ezek ja­vaslata alapján, a mai követ® ményeknek megfelelő bér I munkaidő rendezést. 7. A parasztifjuság bekapcs* lása a politikai és kultunátf élet vérkeringésébe. Könytáral kulturcsoportok, politikai sw xnináriumok megszervezése. 8. Tőrvényben biztosítani ka a tanulóifjúság részére a szí bad szervezkedés lehetőségét, 9. Az uj tankönyvek és uj t| nitási módszerek kidolgozását a tanulóifjúságot is bevonni. 10. Az ifjúság neveléséből lg zárni mind a fasiszta, mind reakciós elemeket, 11. A magyar ifjúság egész» felsorakoztatjuk az alakuló magyar nemzeti hadsereg ke* tébe. 12. Barátságot akarunk szomszéd népek ifjuságávl megismertetjük a magyar iflf sággal az orosz nép fiataljainü» kulturáját, a szabadságért vivo hősi harcát. Szükségesnek tartjuk a Di mokratikus Ifjúsági Szövet® megteremtését, ahol az iíjusí demokratikixs szellemű politih és kulturális nevelést kap. Javaslatunkat azzal a hatáj* zott kívánsággal tesszük kőz» hogy az érdekeltek (műnk. paraszt, értelmiségi ifjúság1' viselői tegyék vita tárgyává egy előkészítő bizottságot h< zanak létre, Az idő sürgeti a magyar ifjf ság nemzeti egységének megvi lósitását, Alakítsuk meg a MM gyar Demokratikus Ifjúsági St# vétségét. : VES2S EK magas áro( Bélyegkereshedéi Iskola-uica 29. Fogadalmi templommal szemben. Nyitva: d. e. 9—2-ig, d. n 3—4-ig. • i Használt bútorokért, képekért, si nyegekért a legmagasabb árat íizfjt' Hívásra házhoz megyek. Használt !) torokat legolcsóbban nálain veh Hassnált bútorcsarnok Török-utca udvarban

Next

/
Thumbnails
Contents