Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-12 / 59. szám

Csuka 3ános: 1848 szabadságtüzei Szerbiában A negyvennyolcas magyar forra­dalom idején Szerbia még nem szakadt c) teljesen a török Dirodatomtól. Kon­stantinápoly járószaiagán elindulva, álmodozott a szabadságtól és önálló­ságról. A hercegség belsejében, költői képeket ébresztő vadregényes völ­gyekben és fcnyvesboriíotta hegyek­ben, szerb szabadcsapatok igyekeztek kijebb szorítani az idegeneket. A fes­tői Sumadiában, a Kacagyorgyevics felkelések történelmi színhelyé© buk­kantak fel a törökök elöl rejtőzködő szerb szabadcsapatok, bogy bátor el­szántsággal, fegyverrel a ke lükben ki-' harcolják a szerb nép számára azt a helyet, amely megillette. Az ősi, mé­labús dalokban fájdalmas hangon megénekelt vágy kereste azokat a ré­seket, amelyeken keresztül hatolva el­juthat a török érzékeny szivéhez. A török vasmarkával könnyűszerrel megfojtotta ezeket az erőtlen fárado­zásokat, akár Belgrád alatt, Rigórne­zön, vagy Szendrő várában nyilaltak a testébe. Hányszor bukott el a szerb zászló a török túlerő előtt, hány ezer szerb vére festette vörösre a szerb földet a századok folyamán? Hiába követelt azonban a sors bármilyen ál­dozatot is a szerbségtől, szabaúscgszeretete sokkal erőse sb volt, semhogy ujabb és u'abb áldozatoktol vissza tudott volna riadni. szerbek, akik a magyar ügy sikeré­től, eredményeitől remélték a maguk felemelkedését és talpraállását is. Innen van annak a magyarázata, hogy Szerbia népe olthatatlan reményke­déssel, szivében gyűlölve minden el­nyomót és zsarnokot, fellélegzett a jobbágyság megszüntetésének hírére, a szabad sajtó bevezetésére, március 15-ike eszméjének ragyogó győzelmé­re. Az igazság nem állhat meg fél­úton, a határ nem lehet akadály, át kell, hogy csapjon hulláma a Dunán és a Drinán, hogy ott is megtörje a Annyira soha nem bukott cl, hogy lggalább annyi ereje ne lett volna, hogy a szomszédságban körülnézzen és tájékozódjon. Igy vette észre 1848 tavaszán a Magyarország felöl fello­bogó szabadságtüzeket is, amelyek a szerb égre is rárajzolták a maguk titkos fényjeleit. Sóvárogva és kíván­csian szemlélte a szerbiai szerbség ezeknek a tüzeknek a terjedését, együttérzéssel és aggódó szeretettel várta, hogyan vivja meg a magyar nemzet nehéz harcát az ö elnyomója-, •alj.az osztrákkal. A két szomszcd-J nemzet, sorstárs érzései és gondolatai! zsarnokot, a vérszívó idegent, hogy a igy találkoztak 1848 máinorositó tava-J magyar nép mellett a szerb nép is fel­s«án, amikor a szerbség maga is so-( emelkedjen százados rabságából. Ezek kat várt és remélt Kossuth mozgal- az érmések fűtötték és bevitették a mától és a magyar függetlenségi esz- szerbséget, amelynek a magyarhoz métől. Egykorú feljegyzésekből, kor-, hasonlóan nagy árat kellett fizetnie társak vallomásaiból olvashattuk, és még sokáig kellett várnia teljes hogy a magyar szabadságharc leg- függetlenségéig, őszintébb támogatói voltak a szerbiai Kossuth személye ma is népszerű Szerbiában, bár a forradalom bukása után a bács- amikor követeléseikkel előállottak, kai szerbség vezetői a Kormányzót hogy először talán a török uralom okolták azért, hogy a szerbség nem igájában görnyedő szerbek lelszabadi­tudott a magyar forradalom kormá- tására törekedjenek, a magyarországi nyával megegyezni. Miletics Szve- szerbek egyenjogúságát törvény biz­lozár, aki abban az időben a bácskai tositja. A szerbség vezetői azonban szerbséget vezette és körülbelül azt Bécstől állandóan fűtve, ugy érezték, jelentette a szerbségnek, mint a ma- elérkezett az a pillanat, amikor kö­3tf szani. 1848-ban a magyarok terhére különböztetett figyelemmel és -julva­igérgettek nekik, 1868-ban pedig már' riassággal ,segítsék elő Kossuth és nem volt probléma a néhány száz-, felesége utazását. Az északszerbiai ezer szerb kívánsága, mert sokkal nagyobb horderejű kérdéseket vetett fel az osztrák—magyar kiegyezés. A szerbek nem is titkolták, hogy becsa­pottnak érzik magukat s Mileticcsel A.lekszinacon talán "még ma is meg­van az a kopott batár, amelynek: fényképe gyakran jelent meg a belg­rádi lapokban is, emlékeztetve arra, hogy abban tette meg a fárasztó utat együtt fájlalták, hogy hagyták magn- Szerbián keresztül az összetört ma­kat Bécstől hitegetni, ahelyett, hogy gyar fordadalom bujdosó vezérének, már 1818-ban és a kiegyezés előtt is,! felesége, aki hűségesen követte hitve­szivükre és érzelmeikre hallgatva, ma- j sét. Az a nép, amelyben a szabadság­ijuk egyeztek volna meg a magyarok-i szeretet és a népek önállóságának at kai. I tisztelete annyira mélyen él, az crtbc­Kossuth Lajossal a délmagyaror-j töen csak a legnagyobb rokonszenvé­szági szerb mozgalom vezérei nemivel és együttérzésével gondolhatott gyarságnak Kossuth, eleinte tényleg zelebb jutnak önállósági céljaikhoz. vo]tak u kibékülve, de emléke,! még a forradalom kihűlt tüzénél is kereste Kossuthékkal a megegyezest.-s titokban talán abban remenykedtek, | az az elszántság és lelkierő, amely-! az újból guzsbakötött magyar nem­A forradalmi kormány radikalizmusa, hogy Délmagyarország lehet kiindu­. i_ /. ~ . -. t ,: ]-1.. i r. .,, . • . • .. i ... i az egyenlőség törvénybeiktatása, a jobbágyság megszüntetése, stb. azon­ban nem elégítette ki a bácskai szerb­séget, bár nem egyszer befejezett ténynek látszott a megegyezés. Ma, amikor bizonyos történelmi távlatból nézzük az akkori eseményeket, a ma­gyar és a szerb polilikusok kijelenté­lási pontja a szerbck tömörítésének. Fájdalmas és tragikus volt az az ösz­szcesapás, amely a bácskai szerbek és Kossuth honvédéi között végbement és nem végződhetett máskent, mint a felkelők megsemmisítésével. Más ma­gyarázatot azonban nem lehet adni a szerbek hirtelen magyarellenes Jian seit összehasonlítva, nem nehéz az' gulatának, mint Bécs mesterkedését, összetorlódott akadályok mellől fellő- hiszen később Miletics Szvctozár, a dezni a méregkeverő osztrákokat, felkelés lelke és egyik gyujtogatója, Azokat, akiknek érdekük volt első- maga elismerte, soha nem gondolt ar­sorban az, hogy a magyar és a szerb( ra, bogy Bácskát elszakítja és Szer­soha ne értse meg egymást. Mert ki másnak lett volna erdeke, bogy ami­kor a magyar szabadságharc legra­gyogóbb csatáit vivta, a bácskai szerbeket Budapesten ellen felvonul­bjához csatolja. Ez különben annál kevésbé volt lehetséges, mert akkor még a török parancsolt a Balkánon. Miletics álmaiban a keleti Svájc gon­dolata élt, Bácskában is amolyan tassa. mint az osztráknak? Kossuth'svájci kántonáU&mot akart létesíteni, helyesen tanácsolta a szerbeknek,1 a magyar határokon belül. A magyar 'orradalom szent tüze ellobogott, és a bácskai szerbség és a magyar-. kérdés öpmagától másodrendű fan­ság hamar felejtett. Megint közeled- ] fosságu problémává csökkent s a szer­iek s Bécs, amely annyiszor megza- beknek is rá kellett jönniök arra, varta jöviszonyukat, most is beleszólt Iiogv az osztrákok milyen mesterien a sorsukba. A kiegyezéskor a szerb tudják a népeket egymás ellen kiját­lyel a forradalmat vezette, sok-sok zetre. szimpátiával találkozott Szerbiában. A Kossuth-kultusz nyomai ma is meg­találhatók Szerbiában. A kormányzó­ban. a szerbség azt az embert tisztel­te, aki szembe mert szállni a zsarnok­kal,. az elnyomóval s maga is bizta­Máreius 15-ike. a negyvennyolcas forradalom első lázas figyelmezteté­se ezért nemcsak a magyar nép ünne­r>e, hanem a szabadságszerető, önál­lóságát kereső, szabad. füKgetlen élet­re vágyódó összes dunai néneké. el­tást, reményt nyert sikereitől. Még; fősorban a szerbségé, amely részt az elbukás óráiban is vele tudott érez­ni s ugy megsiratta a lehengerelt for­radalmat, mint a maga meghiúsult kí­sérleteit. Kossuth Lajos Orsova érin­tésével esv darabon Szerbián keresz­kért a forradalmi eszközökhöz folya­modott magyar nemzet korai örömé­ből és osztozott mély. emberi gyászá­ban. amikor temető és pusztulás ho­ritotta a megint elárvult matrvar fői­től menekült Törökországba s ennek det. A mostani március 15Óke pedig az útnak az emléke megmarad, amig egv szerb él a földön. Szerbia törté­netének fejezetei át és át vannak ita­tödva. magyar hatásokkal s ezekből Kossuth Lajos szerbiai utazása sem hiányzik. Zsivanovics volt mi­niszter négykötetes munkájában külön fejezetet szentel a kormányzó szer­biai utjának, ismerteti ftrasanin belügyminiszter körlevelét, amelyben megint mintha arra fiovelmeztotne: szabadság, függetlenség nélkül nincsen élet s amelv néptől azt el akariák venni az életereje összecvüitésével küzd az elmerülés ellen. A magvar­ság. amelv a szerb néphez, hasonlóan szabadságát mindennél többre becsü­li. 1818 szellemében kívánja a szerb­ségnek, liogv a mostani háborti ször­nyű mcnröbáltatásait is minél előbb felhívja a főszolgabiráknt. hogy meg- kiheverje. T«»vfn*t «nilolólée#leSuÍabb francia gépemmel csináltasson. lailOS UllUUldldOlA haj nem törik és természetes fényt kao. Herédi Gizella r.íTi.ES'S Estélyi frizurák gyönyörűen készülnek. niháiovtís Kárá$7~IlfCd 9; felelőn: 14-85, szemüvegek fényképező gépek fotócikkek orvosi műszerek

Next

/
Thumbnails
Contents