Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-10 / 57. szám

JMogyarjamk nékünk testvéreink voltak" Best jelent meg Cévay Endre, Szabadka város könyvtárosának: /Dél kapujában* című könyve a Szenteleky Társaság kiadásában. Régvárt hiányt pótol tt a könyv: ablakot nyit a Dél­vidék s azon tul Európa csodálatos déli tája, a Balkán felé. Tulajdonkép­pen némileg teljesülöfélben levőnek tarthatjuk egy sürgetésünket ezzel a könyvvel: nemrég Szabadkáról írván, a délvidéki szellemiség legfontosabb feladatául jelöltük meg, mutassa meg a magyarságnak, mit is jelent a Dél vidék problémákban és főleg a prob­lémák forróságában. Most itt az első könyv, lapozhatunk benne. Lapoztunk és olvastunk is. A legelső pillanatban két bácskai község, egy szerb és egy magyar község kapcsolatán akadt tneg a szemünk. A két község viszo­nyában, kicsiben, de tisztán és szépen, az egész Dunavölgyc jobb, megbékél­tebb jövője kapott formát. Fel kell hát emelni. Dorosx'ó és Sxiopif r péWéiét és magasra feltartani, olyan magasra, hogy meglássák mindenütt a népek a Duna völgyében. Két kicsi község pél­dája tanulságul és okulásul szolgál­hat az egész nagy Dunavölgytiek. At­tól nem kell húzódozni, bogy két kis bácskai faluról van szó: az eszmék és gondolatok nem finnyásak, amikor ezt keresik, hgoy kiket válasszanak szti­lőkül és megnyilatkozásul Doroszlóés Sztapár együttvéve, de talán külön­külön is nagyobb, mint Betlehem volt, nincs hát serami különleges abban, hogy a két bácskai község olyan gon­dolatokat táplál és olyan igazságokot őriz, amely igazságok az egész dunai völgy jobb és vágyott jövőjét bizto­síthatják. /Bácskában régóta beszél­nek arról a csodálatos összetartásról — ir ja Lévny Endre — és népi együtt­élésről, amely száz esztendeje össze­köti a magyar Doroszlót a szerb la­kosságú Sztapárral. A paraszti élet­forma minden vonalán egymáshoz si­mult ez a két nép: hagyományos test­vérségük szóban, dalban és szokások­ban egyaránt megnyilvánul*. Negyvennyolcban kezdődött A két község barátsága negyven­nyolcban kezdődött tulajdonkeppen. A magyar szabadságharc ellen — (Bécs uszítására — fellázadtak a szenttamási szerbek.' A márciusi re­formtörvények minden jobbágyot fel­szabadítottak, a bécsi kamanila még­is szembefordította a szerbség qgy ro­sszét a magyarsággal, A magyarságnak egyszerre kilenc fronton kellett har­colnia, hogy megvédje a joheágysza­ifcaditó törvényeket. A szerb szabad­csapatok ellen Kiss Ernő tábornokot íküldték, aki hamarosan rendet iste-j sremtelt. A háborúban a honvédség tul-, ierővel állott szemben. Kiss Ernő Szta-, pár község házfedelei alá kanócokat trakatott. De ekkor megjelent a szom­szédos Doroszló magyar küldöttsége lés kegyelmet kert Sztapár számára. {Kapott is, a tüzet fogott szélső háza­kat Kiss Ernő eloltatta honvédéivel. A két falu békével élt egymás mellett % Doroszló nem engedte Sztapárt ai tüzhalálba. A szerb és magyar falu kicsi békéje teljesen beleillett abba a magasabb politikába, amelyet a nép­szabadságért harcoló magyar honvéd­ség képviselt akkor. Tizennyolcban folytatódott Amikor összeomlott a monarchia, Változás állott be a főhatalomban: a Délvidékre bevonultak a szerb csa-v patak. Ez a bevonulás is háborús, légkörben ment végbe, amikor min-: den megtörténhetett. Számolni kellett' mindannál és figyelembe kellett veu­dí minden eshetőséget. S a bonyodal­mas napokban Sztapár védelmébe jyette Doroszló magyarságát. A pópa; vezetésével küldöttség jött át Dorosz­lóra, amikor bevonult a szerb kato­naság. A pópa ezt mondta: /Nem en­gedjük, hogy a szerbek Doroszlót bán­talmazzák, mert sem mi, sem az uno­káink nem fogják soha elfelejteni, hogy ennek a falunak a magyarsága mit tett értünk 184&-ban !< S el is érték, hogy a megszálló szerb csa­patok Dein is tettek semmi kárt a ma­gyar faluban. A megszállás egész ideje alatt ilyen viszonyban élt egy­mással a két falu szerb és magyar lakossága­Naci' veriegyben meo pecséte* ődóH Amikor 1941-ben a .Délvidék is visszatéri, ismét csak puskapor sza­gát-hord'a a bácskai széL A szerb icalonasag visszavonulóban, a honvéd­ség előnyoüiulóban. Sztapárról ismét csak szerb küldöttség ment át Do­roszlóra, bogy a falura vigyázzon a visszavonuló szerb katonaság ellené-i ben. A követséget a visszavonuló] szerb katonaság megszalasztotta. De mire a honvédek elérték Sztapárt, már doroszlói magyarok várták őket testvéri oltalmat kérve a szerb la­kosságnak. Azóta is sürün érintkez­nek egymással, egymás ünnepélyeit sürün látogatják. Amikor 1918-ban fő­uralomváltozás történt, a sztapári verselő szerb versbefaragta a két fa­lu viszonyát: Magyarjaink nekünk testvéreink voltak, A sztapári tűznél ők is vizet hordtak, Jóban és rosszban is mindig egyek voltunk, "Vegyétek testvérnek, mert közös a sorsunk. Száz évig ez igy volt, önökké igy marad, Nem esik közéjük gyűlölet vagy harag. Tudósok mondják: egy vízcsepp­ben benne vannak a nagv világtenge­rek, Vajba Sztapár és üoroszlé két kicsiny faiu a Dunavölgye jobb jövő­fénék minél közelibb képét vetítené elénkt (j, L) délmag yarorszai* e PÉNTEK, 1944 MÁRCIUS 10. « Kállay miniszterelnök magas kitüntetése Kossuth-unnepség . Szegeden Szeged, március 9. Mint már megír­tuk, március 20-án lesz 50 éve annak, hogy Kossuti Lajos megjbtalt Halálá­nak 50. évfordulója alkalmából az or­szág egész közönsége kegyelettel em? lékezik meg a nemzet nagy férfláróh A szegedi törvényhatóság is méltókép? pen emlékezik meg az évfordulóról. Dr. Tnkats Sándor főispán március 20-án déli 12 érára rendkívüli köz­gyűlést hivott egybe, amelynek egyet­len tárgysorozati pontja lesz. Értesülésünk szerint a törvényha­tósági bizottság díszközgyűlésére a bizottsági tagokon kívül meghívják az összes szegedi hivatalok és intéz­mények vezetőit is. A rendkívüli közgvűlés után a 'tör­vényhatósági bizottság küldöttségileg a Kossuth-szobor elé vonul, ahol ko­szorút helveznek el a szobor talapza­tánál. 1MTR Min's* téri rende'e? Yáltá©énxv®rósrő1 Budapest, március 9. A hivatalos lap pénteki száma az alábbi leg­felsőbb kéziratot közli: Magyar­ország főméltóságu Kormányzója dr. Kállay Miklós m. kir. titkos ta­nácsoshoz, miniszterelnökhöz a kö­vetkező legfelsőbb kéziratot intézte; j Kedves dr. Kállavl Iminár két esztendeje annak, hogy ősi nemzet­ségében hagyományos honszeretet ­, tel vállalta az ország miniszter­elnökségének ma különösen terhes j tisztét. A mai sorsdöntő időkben a ! legnagyobb gonddal állította ki­váló képességeit az örök magyar célok áldozatos szolgálatába és fá­radhatatlan kitartással folytatja a nemzet jövő sorsának biztosítását célzó kemény munkáját. Midőn vál­tozatlan bizalommal tekintek to­vábbi működése elé, önnek a haza körül szerzett kimagasló érdemei­nek elismeréséül a Magyar Érdem­kereszt Koronával ékesített Nagy­keresztjét adományozom. Kelt Bu­dapesten, 1944 március 9-én. Horthy s. k., Kállay s. L A kormány tagjai vitéz Keresz­tes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter felkérésére csütörtökön délben 12 órakor egybegyűltek a minisz­terelnöki palotában és jókívánsá­gaikat fejezték ki Kállay Miklós miniszterelnöknek hivatalbalépésé­nek második évfordulója és magas kormányzói kitüntetésének alkal mából. (MTI) Honvédelmi munkára rendelik ki azokat a mftögazdasági munkásokat, akik felh'uár 15-ig nem szerződtek le Budapest, március 9. Borsod, He-, zett munkásokra nézve megszűnik, ves, Zala éa Vas vármegyékben már Igy például a honvédelmi munkaköte­megkezdődött azoknak a mezőgazda- lezettség cimén való igénybevétel cél­sági munkásoknak honvédelmi munka- jából az idézést március 1-én kézbesi kötelezettség cimén való igénybevéte­le, akik február 15-ig le nem szerződ­tek. Az igénybevétel alkalmával a munkások közül többen azzal a kifo­gással igyekeztek magukat a kirende­lés alól kivonni, hogy szerződésük-már folyamatban van és Déhány nap múl­va az aláirás is megtörténik. Az igény­bevételt végző repülőbizottság ezt a kifogást természetszerűleg nem veheti figyelembe és az illetőket mezőgazda­sági munka kötelező végzésére kiren­delte. Ezen kívül a repülőbizottság azt tapasztalta, hogy a mezőgazdasági tették, a február 29-én kötött szerző­dést a repülőbizottság, hacsak a szer­ződés nem volt színlelt, elfogadta. Épp igy el fogja fogadni az ezentúl kötött szerződéseket is, ha a szerző­dés aláírása az Idézés kézbesítését megelőzi. Az igénybevétel alkalmá­val azonban már egy munkás sem hi­vatkozhat arra, hogy önként kiván le­szerződni. Az önként le nem szerző­dött mezőgazdasági munkások Igény­bevételét természetszerűleg a legna­gyobb eréllyel folytatják, mert nem engedhető meg, bogy az egész ország munkásszerződések megkötésére adott. háborús erőfeszítéseiből bárki is ki batáridőre vonatkozó rendelkezést he- vonja magát. (MTI) lyenkint félreértették. A rendelkezés- i _ nek ugyanis azt az értelmet tulajdoní­tották, mintha február 15-ike után ön­ként már egy munkás sem szerződhet­nék, illetve a munkaadók február 15 után szabadon már nem fogadhatná­nak fel munkásokat. Illetékes helyről Súlyos bombád * rok és vesz­teségek Rómában Milánó, március 9. Angolszász re­közlik, hogy addig az időpontig, a mig pülőgépek kedden délben Róma ellen a honvédelmi munkára való kirende- intéztek támadást, amely súlyos vesz­lést végző hatóság a munkásokat bej tőségeket okozott a lakosság körébea. nem idézte, a munkások továbbra is j Az olasz hadirokkantak otthona ősz­szabadon szerződhetnek, az idézés szedőit és mintegy 300 hadifoglyot te­kézbesítésétől kezdve azonban az őft- mettek a romok maguk alá. H ídig töhb kéntes szerződéi lehetősége a beidé-'mint 1000 halottat Találtak. (MTI) Budapest, március 9. A pétaáigy­miniszler rendeletet adott ki, ajaely? nek értelmében a fémből verhető pénz­érmékre vonatkozóan 800 millió peagő névértékben megállapított összes meny? nyiségből és a megelőző rendeletek alapján már vert értéken felöl 20 fii? léres acélérmékből 30 millió darabol 6 millió pengő, a 10 filléres acélér­mékből pedig 20 millió darabot 2 mit? lió pengő névértékben kell verni Azt, hogy a 300 millió pengő névértékbőt aa előző pontban történt rendelkezés után még fennmaradó 55,650.000 pengő név­értékű mennyiség terhére milyen pénz­érméket verjenek, ujabb rendelet fog­ja szabályozni. A rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba. (MTI) A belügyminisztertől kérnek orvoslást a kijelöléstől megfosztott cipőkereskedők (A Délmagyarország muukatáraá­«ól) Megírtuk legutóbb, hogy a köz* ellatásái miniszter utasítására Sze­geden is csökkentették a kijelölt ci? pőkereskedők számát. A polgármester hat cipőkereskedő kijelölését vonta vissza, köztük elsősorban azokét, kik? nek a cipőkereskedés mellett más kereskedői tevékenységre is vonatko? zott a jogosítványuk. Másodsorba* azok kijelölését szüntették meg, akik! a legutóbbi időkben kaptak ipariga­zolványt, végül a kis üzleti tőkével rendelkezői kereskedők kijelölését vonta vissza a polgármester. Hangsú­lyozni kívánjuk, hogy semmi más szempont nem vezette a polgármes­tert, amikor a kijelölést visszavonta és ezzel Szegeden is általános ren­delkezésnek tettek eleget. A közellá­tási minisztérium felfogása szerirrt ugyanis túlontúl sok a kijelölt cipő­kereskedő és ezért kellett csökken­teni számukat A kijelölések visszavonásával érin? tett cipőkereskedők egyrésze azonban nem nyugszik meg a polgármester döntésébe. Többen közülük jártak fenn a városházán és orvoslást kér­tek, de minthogy a polgármestert döntés ellen fellebbezésnek nincs he­lye, most felülvizsgálati kérelmet ad­nak be a belügyminiszterhez. Itt említjük meg egyébként, hogy nem Sallay József Tisza Lajos­körut, púspökbazári cipőkereskedőtőt, hanem Sallay József Tisza Lajos-kör­ut 38. szám alatti cipőkereskedő kije­lölését vonták vissza-

Next

/
Thumbnails
Contents