Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-10 / 57. szám

„Szeged jött, játszott es győzött* A ezegedi filharmonikusok nagysikerű bemutatkozása a fővárosban (A Délmagyarország munkatársitól) Csak aki tudja, mennyi nekezségen, akadályon és intrikán kell keresztülvergődni egy vidéki művészeti intézménynek, légyen az képzőművészeti, színházi, vagy zenei testület, ^ainig egyáltalán odáig is eljuthat, hogy felfigyelnek rá a fővárosban az iüktfcékesek, csakis az tudja teljies ereszében megérteni és méltányolni, mit jelentett a szegedi filharmónikus ok hangversenyszereplése a fővárosi közönség előtt. Huszonöt év mennyi 1 ikes-és áldozatosan kitartó munkájára volt szükség, amig a szegedi filí tmónikusok rendszeres és céltudatos munkájukkal ellenállhatatlanul annyira magukra tudták irányítani az — Az az a hire<s klarinétos? Mert arra volnék kíváncsi, azt jöttünk most meghallgatni a barátaimmal. — No hát azt meg is hallgathatjátok. Én is azért jöttem — szólt az öreg muzsikus és azzal áhitatosan csöndre intette az ifjú érdeklődőket, mert éppen a szép szóló következett A hangverseny előtt egész delelőtt szakadt az eső, a kezdés előtt félórával azonban valósággal felhőszakadássá erősödött A rendezők aggódva kémlelték az eget, mert joggal tartottak tőle, hogy az Ítéletidő sokakat visszatart. A katasztrofális idő ellenére is csaknem országos zenei körök ér deklődését, t háromnegyedrészben megtelt a Vigadó hogy a fővárosi bemutatkozó szerep- óriási terme, ami a rendezőség szecer tjükön meghódították közönség szivét. Amint az egyik fővárosi megjegyezte a koncert végén: — Ezen a héten Szeged jött, játszott és -• győzött! Donászy Kálmán a Kraáwsűfi rosi kiitta* lé re való mgjiivás bekövetkezzék. szükségszerűen j riöt is komoly sikernek számit ilyen (körülmények között, hiszen sokan De eljött ez is és a kitűnő szegedi nem jöttek el azok közül sem, akiknek muzsikusok végre ott ültek a vén Vi- ; már megvolt a jegyük. gadó sok káprázatos sikert és csúfos bukást átélt öreg pódiumán, ahol eddig a pesti nagy hangversenyző zenekarok — a Filharmónia, Hangversenyzenekar és Fővárosi Zenekar — mellett legföljebb csak a bécsi, berlini. vagy az amszterdami világhíres igaz barátja foglalt helyet. Szeged vánagy művész zenekarok drága pénzen rosát dr. Tóth Béla h. polgármester szerződtetett zenekari sztárjai tartót- képviselte a város zenekultúrájának ták koncertjeiket pompásan szabott ezen a nagyjelentőségű erőpróbáján, frakkjaik és vakitó plasztrónjaik elő- Ott láttuk még dr. Széli Pál ezrekelően dekoráló külső megjelenési des-orvost, dr. Demény Alajos kakeretében. Nagyon sokat kell nyujta- marai főtitkárt és sok fővárosban élő nunk — gondolták a délelőtti főpró- szegedit, akik mind eljöttek >drukbán a derék muzsikusok —, ha itt kölni* a szegediek sikeréért. Hogyne, csak kis részben is meg akarjuk áll-; amikor a hallgatóság soraiban felni a helyünket. A vidékhez tapadó j vonult az egész tekintélyes kritikusi sok előítélet mellett azokkal a fényes gárda, a nagylapok képviselőivel az és felejthetetlen emlékekkel is meg1 élükön. De ott voltak mind az ismert kell küzdenünk, amelyek itt e sok si-* muzsikusok is, az Operaház szabadfcerben megpatinásodott öreg falak között elmulhatatlanul kisértenek. Nagy >n nehéz lesz, de megkíséreljük! Ebben a hangulatban folyt a delelőtti főpróba, amikor hire jött, hogy a Filmiroda a heti híradó részére felvételt akar csinálni a zenekarról. No, ez már kétségtelenül annak a jele, hogy érdekességet és nevezetességet látnak a szegedi zenekar szereplésében. Csakhamar meg is érkeztek a filmesek, hatalmas Jupiter lámpáikat egy-kettőre felállitoiták, a rendezők pedig beállították a felvevő gép különböző fel-1 felezésénél felhangzó orgonaszerüen vételi szögeit. Fricsay karmesternek is sürgősen át kellett frakkba öltöznie, hogy a felvételen teljes előadási illúzió érvényesülhessen. A felvételvezető kérésére a zenekar a Kodály Galánlai táncok befejező részét játszotta. A vakitó fények köröskörül hangzása es a trió finom fafúvó szólói tetszettek, de sikere volt a zárótétel könnyedén pergő elegáns lebegésének is. A taps, amely Fricsay Ferenc karmesteri művészetét és a zenekar játékát ünnepelte, láthatólag szivből jövően őszinte és lelkes volt s csaknem a fél szünetet áttapsolta a közönség. A szünetben a pesti zenei benfentesek élénken tárgyalták a szegediek művészi teljesítményét. Altalános volt a vélemény, hogy • zenekar játéka messze felülmúlja az egyébként is felcsigázott várakozásokat és jelenleg feltétlen egyike a legjobb magyar zenekaroknak. Pedig őszintén szólva, mi éreztük, hogy a zenekar eddig még nem játszotta ki igazi formáját és ugyanezeket a müveket itthon a próbákon még sokkal szebben is intonálta. Hiába, az idegenben való tartózkodással járó fáradtság a két nehéz operaelőadás és nem utolsó sorban persze az elkerülhetetlen >dnikk« sokban fékezte az együttes igazi teljesitő készségét. Ennek ellenére is a közönség és a szakértők az eddigi teljesítménytől is el voltak ragadtatva, holott a műsor rámenősebb, igazi nagyzenekar-művészeti része még csak ezután következett. Ifjú Horthy Miklós, aki a lelkes tapsokban kisleányaival együtt szinte fáradhatatlanul előljárt, lekötelező i kedvességgel fejezte ki elismerését a zenekar magasrendű művészi teljesítménye fölött. Csillogott a szeme a büszkeségtől, amikor dr Téth Béla h. polgármesternek a honvédzenészek nagyszerű művészetéről beszélt. Szünet után a hangverseny egyik legérdekesebb száma, YVeber Klarinétversenye következett Török Mihály előadásában, A szegedi zenekar büszkeségét felfokozott várakozás előzte meg. Nemcsak zenei körökben, hanem a nagyközönség jórészénél is ismert volt a neve az előzetes fővárosi kritikák alapján. Törők Mihály, ez a kedves, szerény szőke fiu minden elfogódottság nélküli biztos fellépéssel kezdte meg a nehéz koncertszám előadását. Mindjárt az első lehellet pianóinál megfogta a közönséget csodálatosan daloló hangjával. Ez az elragadtatás egyre fokozódott és amikor a bravúr kadencia virtuóz trillái után a számot befejezte, olyan fergeteges taps köi szöntötte, amilyen csakis a legkivéto- tennünk kell, ami ezen túlmenően is finom kicsengésű zaróakkordnal mar i le8Cl,b produkciókat illeti. A zenekar szolgálja a magyar nemzetet és a maa faiul. 4.1. a h.n.a.4<an . ... _ _ o .» ... Pontban hét órakor foglalta el helyét az első sorban ifjú Horthy Miklós két gyönyörű fiatal leánykájával. Az ifjú kegyelmes ur mellett P1 a 11 h y Pál, a szegedi hadtest parancsnoka, minden nemes művészet napos karmesterei, F a i 1 o n i mester, báró Lukács Miklós, az akadédémiai professzorok és főleg persze a fuvóstanszak növendékei, hogy a híres szegedi fúvós kartársakat meghallgassák. A rádióközvetitésre tekintettel pontosan hét órakor kellett kezdeni a műsort Elsőnek Bach H-moll szvitje hangzott el. Az első Ouverture komor méltóságteljes hangzatai mindjárt megfogták a hallgatóságot és a tétel beReménv-Schneller Lajos pénzügyminiszter bajai beszéde Baja, március 9. ReméiyK S c h n e 11 e r Lajos pénzügyminiszter Baja országgyűlési képviselője csütörtökön délelőtt 10 órakor részt vett a délvidéki törvényhozók Baján tartott értekezletén. A vármegyeháza tanácstermében megtartott értekezleten a Délvidéket érintő időszerű kérdése* ket tárgyalták meg. A pénzügyminiszter ezt követően a Magyar Élet Pártja helyi tagozatának nagyválasztmányi ülésén vett részt és mondott beszédet. — Sulyos, talán a világtörténelemnek legnagyobb küzdelme folyik körülöttünk az európai kultura, az európai civilizáció átmentéséért —- kezdte beszédét Reraényi-Schneuer Lajos pénzügyminiszter. ~ Ilyen súlyom időkben az alaptalan beszed helyett* tetteknek kellene a beszéd helyébe állniok, csak azoknak szabadna uralkodniok. Néha mégis van egy-egy pillanat, amikor az ember szívesen megáll az idegőrlő munka közepette, talán meg is kell, hogy álljon egy pillanatra. Azt kérdezhetné valaki, tulajdonképpen mit várok attól, hogy egymás szemébe néznénk, mit várok attól, hogy a munka hevében egy pillanatra megállnánk. Azt varom, hogyt megerősödjünk azokban az erényekben, amelyeket gyakorolni kötelességünk, amelyeken nyugszik a magyar nemzet jövője. Mik azok az erények, amelyek bennünk meg kell hogy legyenek és amelyeket gyakorolnunk! kell maradéktalanul, becsülettel. Ezek az erények a kötelességteticsités, a fegyelem, a becsület és a szeretet. Ez at négy erény az, amelyeket nekünk, amikor egymás szemébe n izünk, egymásba be" kell szugerálnunk. Ezeknek, az erényeknek a gyakorlása nem saját érdekünk, hanem saja; érdekünkön keresztül az egész magyar nemzet, * gyar jövendő érdeke. A kötelességteljesitést mondom az első erénynek, amelyet gyakorolnunk Kei!. Maradéktalanul meg kell tennünk kötelességünket és minden nap valami olyat is a fejek összehajoltak és elismerően bólongattak. Aztán következett a fuvolaszóló rész. Kecskeméti István, a fuvolás egészen elől ült a karmester mellett, számára külön mikromm I- - szereltek fel. Nem csoda, ha az kigyulladták" és~V»»ekar ~ tftaaai| ^.^^^L8.8!'^.*"^^1 & a rendkívüli szines, diszes hangzású darab valóban próbanépszerű Miskája pedig csak boldog 'magyar jövendő érdeke. A kötelességtelezdett A muzsikusok persze eleinte] szólaltak meg, nem kis felelősség egy szaporán pislogtak a szokatlan erős- j fiatal muzsikusnak most itt egy egész í'gü fényözönben, de aztán csakha- zenekarért helytállni, ország-világ Kimar megszokták és frissen lendülete- előtt. Ahogyan a megilletődöttsé•eü muzsikálták a szilaj magyar Al- g« feloldódott, ugy lett egvro szebb legrót. Aztán következett a fafövök, és szebb a fuvola hangja és müvéhires szólója. A felvevőgépet erre egészen közel vitték és sorba felvettük játék közben mind a három szólistát, a fuvolást, az oboistát ésvéül leghosszabban a klarinétost, Leg- szépen játszotta a kényes polifóniáju 1 zelehb tehát hangosfilmen is lát- klasszikus ópuszt, ami már régen ható és hallható lesz a szegedi filhar- nem hangzott el a fővárosban. Minmónia játéka, mint a hét egyik légér- den ritmus feszes és pontos volt, a •iekcsebb művészi eseményed szólamok aláhúzott hangsúlyozását Ez az epizód persze egy kissé meg- láthatólag élvezte az Igényes közön7 varta a próbarendet és _ mitagadás ség, amely a végén hatalmas tapskissé ki is fárasztotta a karmes- ban fejezte ki elismerését a zenekar szibb a játéka. Végül már megzizzeníck a műsorok, jelezték, hogy a közönség niár keresi az előadó művész nevét. A zenekar valóban nagyon szélek a szeretetről, mert arra politikánkban szükségünk van, hanem azért is, mert a szeretet az egyetlen alkotói erő. — Szerte a világban akarva nem akarva a gyűlölet lett az ur. A gyűlöletből azonban még soha semmi sem köve minden nagyzenekari művészet-! termett. Mindig csak a szeretet volt pirulással állt és hajlongott a taps özönében, amelyek nyolcszor is viszszahivták a dobogóra. A Galántai táncok mindig egyik legjobb száma volt a szegedi filharnek, a hangszerek sokféle bravurszó- teremtő tényező. (Hosszantartó helójával és különleges ritmusaival. A zenekar most is, tán még fokozottal)-j lyeslés, éljenzés és taps.) Azt szokták mondani, hogy opban, mint máskor, ragyogott és csillo- jtimista vagyok. Az én optimizmusom gott Fricsay pálcája alatt. Egyik'az hogy hiszek a magyar nemzet elmesteri hatás a másikat követte ésra hivatottságában és jövőjében. Ha op< nagy klarinétszólónál már megigézve tiinjzmus az> hogy bizalmam van * adta át magát a közönség a kivételes maCfyar nemzetben, a magyar nemzet szépségeknek. De meg is volt a batá- < jövőjében, történelmi feladatában, aksa, a karmester mellett a zenekar kor vállalom az. optimizmust. Ez »a hosszantartó külön tapsot kapott j 0pt5mizimls azt diktálja, hogy a jövendőre meg van az erőnk, meg van az önbizalmunk s meg van a bátorsánagyszerii játékáért. A Finnlandia a remek rézfuvósokat juttatta elsősorban a megérdemelt diadalhoz, no meg1 öünk. r\ Ir>,Tnl/ilaa bvi l'l,TAn,»a4 •". »"| 4 g L a Wa *.a «a a r t a kivételes müvészetü ütőhangszerest, i u - • u a x rjnz t A , * « rendkívüli muzikális Magyar Fe- . rt és zenekart a sokfajta beállitga- nak és a kitűnő fuvolistának. Az első r(?n akinek mes(eri jáf/kára „ j miniszter beszéde tns. De aztan -Csakhamar ismét a régi menetet tehát megnyerték a szegedi lSZake^berek most is éléJnken fe,fi. ! ,dvvel és fnsseséggel folytatták a • muzsikusok. .gyeitek. A koncert végén olyan szünrobat. Ekkor már egyre többen szál-j Azután Mozart Esiwíur szimfóniája „} nem akaró taps köszöntötte a ki1 ingóztak be n terembe az érdeklődők, következett. A zeneirodalomnak ez a tünö muzsikusokat, ami teljes mérzeneakadermkusok és . rendkívül finom és kigyensulyozott fékben kifejezte a közönség' őszinte , hangzást követelő müve gondosan kl-j elragadtatását a nagyszerű teljesita, Miska? -(dolgozott előadásban, csipkeíinomsá- mény iránt. Már kezdték oltogatni a ftórdi egy fiatal akadémiai növendék :gn szólamokkal ékesítve jelentkezett lámpákat, amikor a közönség mé« /az egyik öreg fővárosi nmznkusi. ja szegediek játékán. A közönségnek mindig a dobogó előtt állt és ünneAts a szőke gyerek, látod ott, — főleg az első tétel plasztikus szólam- pbite a gyönyörű este müvéazbősett .v - »_>«.«.. -xi— Menetei, as Andante nemes mozarti. s»efd .muzsikus fiait, akik első kőnReményi-Schneller Lajos pénzügybefejezésével a nagvválasztmányi hallgatóság szűnni nem akaró éljenzésben és tapsban részesítette. (MTf) /főleg fiatal /öreg zenekari r — Melyik az ftaagsik » kenfontfir v&as*mm mm kenderkikészitő, kőtélárugyár es mechanikai hálógyár S7EGEO, Ara^t-n**;* A.