Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-09 / 56. szám

OfttSMXGVAROftSZ A 0 CSÜTÖRTÖK, IW4 március 9. ürtíragifási pereli a munmitum (A Délmagyarország munkatársától) Söbb sulyos büntetést szabott ki árörágitási ügyekben a szerdai tárgyalási napon a szegedi törvényszék uzsorabh-ája, dr. B ó k a y János. Benkö Istvánné hódmezővásárhelyi lakos került elsőnek Bókay uzsorabiró elé. Benkőné tavaly november Ki-ón bizott libát Hódmezővásárhelyről Szegedre, hogy itt Taft á cs n é nevű ismerősének fehérneműért eladja. Amint ment-mendegélt a Mikszáth Kálmán-utcán hóna alatt a 7 kilós libával, megszólította őt TA1 a s Károly lómészáros, aki történetesen üzlete előtt álldogált: — Eladó a liba? — kérdezte Tálas. — Nem! — felelte rá Benkőné és nyomban elmondotta, hogy Takács né nevű ismerősének viszi a hizott jószágot, Takácsné majd fehérneműt ad érte gyermekei számára. Tálas nem nyugodott bele, bogy nem lehet az övé a baromfi és — amint Benkőné állítja — megfenyegette őt, hogy ha nem adja el néki a libát 10 vagy 12 pengős kiiónbinii áron, feljelenti a rendőrségen. Benkőné ugy látszik, megijedt a fenyegetéstől, mert nyomban betért a lómérszárszékbe és megalkudott 'Tálassal a maximális árat túlhaladó 12 pengős kilónkinti árban. Benkőné mér éppen mérlegre tette a libát, hogy megmérje, amikor belépett az üzletbe a közellátási nyomozó és lefoglalta a lóhusméringen pihegő hízott libusk&t, Benkflnét pedig rendőrnek adta át. A szerdai tárgyaláson Benkőné szegénységére és sok gyermekére hivatkozott. Gyermekeinek akart fehérneműt szerezni, ezért bozta Szegedre a libát. Azt hitte, tilalmas dolgot cselekszik s hogy a rendőrségtől megszabaduljon, engedett a detektivekkel feíiyegetődző Tálas kívánságának: odaadta neki az áitala megszabott 12 pengős áron. Tagadta, mintha a 12 pengős árat 6 követelte volna. A biróság nem kutatta, kinek a kezdeményezésére jött létre a feketeüzlet, azonban tényként állapította meg, hogy Benkőné árdrágítást követeit el, ezért Benkő Istvánnét jogerőse® 1 hónapi fogházra ítélte. A másik baromfitörténet szereplője szintén Tálas lómészáros. Ebben F o r r a i József 40 éves kískundorozsBjai földműves volt a vádlott. Forrai tavaly december 1-én egy 10 kilós pulykát akart eladni Szegeden Tálas Károly lómészárosnak 80 pengőért, holott csak 44 pengő lett volna a tizkilós pulyka maximális ára, Bókay uzsorabiró bűnösnek mondotta ki Forrait árdrágítás vétségében és 600 pengő pénzbüntetésre itélte. Az Ítélet jogerős. Szabó Miklós 53 éves feketesas. nfcal textilkereskedő volt a következő árdrágitási ügy vádlottja/Szabó tavaly december 16-án 48 pengőért adta üzletében a 23 pengős tipussaövet méterét. A szövet szélébe eredetileg btle volt szőve a hatóságilag engedélyezett 4r- £zabó Miklós tagadta, hogy ő fejtette volna kl a szövetből a beleszőtt árat, a szövetet ő már igy vette egy eőtte ismeretlen ügynöktől. Az uzsorahtróság megállapította Szabó MikJós bűnösségét és árdrágítás miatt 1000 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ifélet jogerős. Gyovai György né 33 éves deszki asszony Kovács Jézsefnénak egy pár másfélkílós csirkét adott el 440-ea kilónklntf, léhát 5.30-as teljes ár helyett 10 pengőért. Gyovainét az uzsorabiróSág 15 napi fogházra itélte jogerőin. Törökország síkeresen küzd a feketepiac ellen A török Gazdaságkutató Intézet az alábbi adatokat közli az istanbuli élelmiszerpiac árainak alakulásáról. Az adatokból kitűnik, hogy a semle-1 ges Törökországban éppolyan drágulás következett be a háború folyamán, akár a hadviselő államokban 1938 1943 Az árdcero b er emel(piaszter. kedés % Kenyér kg • • • » » « « « « 6.-28.75 450 Hus' 43.56 182.50 400 Hal 10.30 50— 400 Bab Kg . » s • « • * . « 18.55 88.50 370 Friss főzelék kg , . . * • • i 7.50 35— 380 Borsó kg . * * i • • • « * 17.60 101— 490 Vaj kg . s s » « • • • « 98.80 435— 3*15 Táblaolaj 51. 262— 400 Cukor kg r » ¥ • • • • > • 28.— 220— 890 Olajbogyó kg . » » • • • » 39 -85.— 120 Tojás drb « • * « « * « • • 1.70 9— 420 Burgonya kg • > > • » « • * • 8.3T 33.75 300 Tej liter s • • • • « • > • 14JW 55— 280 Kávé kg . « « • . . , s > 120-600 — 400 Ankara élelmiszerárai S-10 sr,áfeketepiaccal kapcsolatban a jelentés zalékkal drágábbak, a vidéki városok megállapítja, hogy ma már mindenélelmiszerpiaca átlag 15—20 százalékfajta élelmiszerből elegendő mennyikal, a falu 25—30 százalékkal olcsóbb. ség kerül piacra s részben emiatt, 1938 óta az élelmiszerárak a Gazdarészben pedig a bevezetett szigorú ságkutató Intézet adatai szerint át-rendszabályok eredményeként az éleilag 400 százalékkal emelkedtek, a femiszerekkel folytatott üzérkedés szüketepiac árai ennél is magasabbak. A nöben van. (Stud) Magyarország hat évesnél idősebb népességének 13 százaléka nem túd olvasni írni es Budapest, március 8. A >Magyar Statisztikai Szemle* jegujabb száma figyelemreméltó tanulmányban dolgozta fel az 1041. évi népszámlálás úgynevezett műveltségi adatait. A tanulmány rámutat prra, hogy statisztikailag is észlelhető általános műveltségi fokmérő kettő van: az irni-olvásni tudás és az iskolai végzettség. Az előbbi a műveltség legelemibb fokmérője, amely még távolról sem enged bepillantást az egyén szellemi képzettségébe. Az iskolai végzettség hasonlóképpen az egyén műveltségének csak az iskolai bizonyítványokkal is igazolható részét jelenti. Irnifudók és Írástudatlanok Jön a legnagyobb magyar bravurfilm. a® ÖRDÖtilOVAS Az egyes államok művelődési előhaladotlságának összehasonlítására elsősorban szolgáló irni-olvasnitudás aránya, miként előrelátható volt, az ország területének gyarapodása következtében kissé csökkent a közelmúlthoz képest. 1930-ban ugyanis a trianoni ország össznépességének 79.3 százaléka a hatéves és idősebb népességnek pedig 90.4 százaléka tudott irni-olvasni, míg a mai Magyarország össznépességének 77.8 százaléka, a hatéves és annál idősebb népességének pedig 87.2 százaléka volt tisztában e fontos alapismerettel. A szó szoros értelmében vett analfabéták, vagyis azok, akik irni-olvasni már nem is igen fognak megtanulni, természetszerűleg a felsőbb korcsoportok tagjai közül kerülnek kt A nők kőzött számszerűleg lőbb az analfabéta, ami részben a nőtőbblet természetes következménye, 48.706 a csak olvasni tudók száma, ennek többségében rz idősebbek foglalnak helyet, mégpedig egynegyed részben a férfiak, háromnegyed részben a nők. Ez az arány azt bizonyítja, bogy a nők nagy tömegének élete során kevesebh alkalom mutatkozik még az írás-olvasás elemi ismeretének a gyakorlására is és idővel a nagyobb ügyességet kivánó írást elfelejtik. E'amiiskola, középiskola, főiskola ,.. Az országnak csak az elemi iskola valamelyik osztályát végzett 9,580.000 lakosa közöl az öt-nyolc elemi iskolai osztályt végzettek száma 5,823.691, a középiskola valamely osztályát végzettek száma mindössze 1.574.629. F,x utóbbiak közül legtöbben, 7ö5,503-an, a negyedik osztályból szereztek érvénves bizonyítványt. A nyolc középiskolát végzettek száma 285.575. Főiskolát 129.542 agy*n végzett, közülük 107,301 szerzett főiskolai oklevelet. Ebből a számból a nőkre 15.270 esik, közülük 13.965 oklevelet is szerzett. Nem érdektelen végül az sem, hogy az 1941, évi népszámlálás 1,951.022 iskolába járót vett számba a magántanulók nélkül. Ezekből elemi iskolás fiu 818.311, elemista leány 812.742. középiskolás fiu 148.327, középiskolás leány 106.237, főiskolai íérfihallgató 16.245, nöhallgató 2774 és végül szakiskolai fiutanuló 12532, leánytanuló 7854. A hatéves és annál idősebb népesség száma 1941-ben 13,097.420, közülük az analfabéta 1.611.409 volt. Noivágtában minden harmadik iskolásgyermek ingyen kap reggelit a svédektől Stockholmi jelentés szerint s svédelmek a norvég lakosság érdekében kifejtett tevékenysége rendkívül széles keretekben bontakozott kl A segélyakcióban az arra rászorulók, aggmenházak, gyermekotthonok, tbc. gyógyintézetek, vakok otthonai, fidü lőteíepek és hasonló intézmények részesülnek. A üegujabb terv szerint1 azonban már azt is elhatározták, bogy táplálni fogják a* öreg és elhagyatott magános embereket is. Ez az akció ebben a pillanatban fcelenkint bét izben juttat egy egy fő étkezést 15.000 ilyen segélyre szorulónak magában Oslóban. Hasonló segélymunkát szerveznek azonban még 6000, elhagyatott számára Norvégia három! következő legnagyobb városában. A] svéd vöröskereszt 130 Agyas kórba-í zat rendezett be Osló mellett polgári; egyének számára. De ezenkívül a své-' dek körülbelül egymillió korona ér-! tékü gyógyszert is küldtek NorvégiA nakA svéd segélyakció legfőbb neme azonban a norvég gyermeket táplálása. Ezt az akciót az oslói svéd egyház kezdte el a múlt év juliusábau és hosszú időn keresztül naponta 2500 gyermeket látott el élelemmel. Maga ez az egyház körülbelül egy félmillió ingyenebédet oszlott ki eddig. Az ebhez szükséges élelmiszereket legnagyobb részben közvetlenül Svédországból szállították. Azonban az iskolásgyermekek étkeztetését most mái sokkal szélesebb keretek között szervezték meg. A norvégiai iskolásgycrmekek közül ma már minden harmadik gyermek konzervtejjel édesített zabpelielylevest kap reggelire és gyakran kap hozzá Ovomaitinet is. De ezenkivül körülbelül minden iskolásgyermek kéthetenkint kap egy fél kilogram mümézet vagy ehhez hasonló élelmiszert. Oslóban 35.000 iskolásgyermeket, az országban pedig több* mint 85.000 gyermeket látnak el ezen a módon. Körülbelül 90.000 gyermek pedig olyan karácsonyi csomagot kapott a svédektől, amiben különböző értékes használati tárgyak jutottak! el oz adakozó svédektől az Ínségre szoruló norvég gyermekekhez, (Stud): Nyolcezer pengőre ítéltek egy deszki földművest, akinek kocsija halálra gázolt egy anyát a gyermekével (A DélmagyarorsZíig munkatársától} Tavaly tavasszal, május 29-én kettő® halálos szerencsétlenség történt a sző-, regi országúton: egy kocsi, amelyet lovai elragadtak, balálra gázolt egy biciklin haladó fiatalasszonyt kicsiny, gyermekével együtt. Markovlyev Markó 49 éve® deszki gazdálkodó május 29-éu padlódeszkát vásárolt Szegeden S tern b e r g: Zoltán fakereskedőnél. A 70 szál padlódeszkát, amely összesen 5 mázsát nyomott, felrakta kétlovas kocsijára, de nem kötözte le. A deszkák szaba-, don mozogtak a kocsin és antikorr Markovlyev áthajtott a közúti hídon* egy szál deszka a lejtős utón kicsn-? szőtt a többi közül, megütötte az egyik" ló farát, a ló megriadt és vágtatni kezdett, magával ragadva a másikat is. Markovlyev hiába igyekezett, nenv tudta megfékezni a vadul száguldó |o» vakat. Amikor a kocsi a Szőregi-ut 16.' számú ház elé ért, utolérte Szűcs Béy láné szőregi asszonyt, aki 4 éves Iste ván nevű kisfiával biciklin igyekezett Szőregre. A megvadult lovak átgázoL tak Sziiesnén és gyermekén, a kerekeit is áthaladtak testük felett vgy, hogya» szerencsétlen fiatalasszony és kisfiat koponyatörés és agyronesolás követé keztében holtan maradtak az ut porá-4 ban. ) Markovlyev Markót gondatlanság-! hói okozott kétrendbeli emberöléssel! vádolta meg az ügyészség, mert elnm^ lasztotta lekötözni a deszkákat és ez-8 ért okozója lett a lovak megvadulásá^ nak. Szerdán tartott főtárgyalás! a» ügyben a törvényszék M o l n á r-taná-d csa, Markovlyev a főtárgyaláson az*, zal védekezett, hogy nem a deszka® ütéstől vadultak meg lovai, hanem egyj autótól. Szűcs Béla rendőr, aki nert| férje, se nem rokona, csupán névrokoj na a? áldozatnak és aki a közúti hid( ujszegedi oldalán teljesített szolgála-; tot, amikor a lovak vágtatni kezdtela a többi tanúval, Gulányi Jánossal; Bokor Györgynével és ForintoA Sándoruéval együtt tanúsította, bog* a deszkaütésfői vadultak meg a lovalj A törvényszék bűnösnek mondotta^ ki Markovlyev Markót gondatlanság-4 női elkövetett kétrendbeli emberölés* bén és 8600 pengő pénzbüntetésre itél-j te. Markovlyev belenyugodott az itéj létbe, a vád képviselője sem jelenteti be fellebbezést, igy az, Ítélet jogerőr® emelkedett. f