Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-09 / 56. szám

eg^eUmi iiiuság Udgea ma&ad demakiata táuadaiútot&OH. Uetena Kangas finn uiságiiáno- és Witfr Tomit* egyetemi Uktoi előadása (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetemi ifjúság meghívására Szegedre érkezett Helena Kangas finn újságírónő és Wiljo Tervonen, a budapesti egyetem finn lektora. A két finn vendéget a pesiti diákszervezet egész különítménye Uisérte el, élén Cserh'almy Sándorral, az osztály elnökével. A diákszervezet külügyi osztályának elnöke a következőképpen vázolta a látogatás célját és a szervezet külügyi csoportjának munkáját: — Nekünk az a feladatunk, hogy ft diák nemzetközi kapcsolatokat kiépitsük, amennyire ez most, a háború tartama alatt lehetséges. Az egyetemek és főiskolák közötti külföldi kapcsolatok fejlesztése most természetesen nehéz, de a lehetőségeket azért ápolnunk kell. Mert csak igy indulhat majd meg háború uán a nemzetközi kapcsolatok kihasználása. Ugy érezzük, elsősorban az ifjúság hivatott arra, hogy háború után majd a többi nemzetek ifjúságával közösen megkeresse az egvütt járható utakat... — X diákszövetség minden erőfeszítést megtett az utóbbi időben is. hogy külföldi diákszervezetekkel való kapcsolatokat személyes érintkezés utján ápolja — folytatta nyilatkozatát Cserhalmy Sándor — s arra is törekedtünk, hogy necsak Budapestre szorítkozzék ez a személyes kapcsolat, hanem a vidék egyetemi ifjúságát is belevonjuk. Ezért fogadtuk örömmel a szegedi diákság meghívását, amely » két kitűnő finn vendéget érte. A fiatat fin* uiságiiáasszony lépett be 'éppen a terembe, abpl a beszélgetést lefolytattuk. Fehérgalléros, egyszerű kék szövetrubába öltözött, aranyszőkebaju finn hölgy, bájos, kerekded arcán barátságos mosollyal. Folyékony magyarsággal s igen nyájasan üdvözöl, amikor megtudja, bogy kollégával találkozott. Roppant kedvesen ejti a magyar szót, a legfeltűnőbb az, hogy a Z betűt — kicsit cigányosan — Zs-nek ejti. — Nálunk igen sok hölgy foglalkozik újságírással — meséli nyomban —, a vezető helsinki lapok: az Uusi Suomi és a Helsingin Sanomat szerkesztőségének több, mint fele női munkatársakból áll. Aztán elmondja, hogy már a háború kitörése előtt is volt egy-egy helsinki lapnál 4—5 hőlgyrnunkatárs, de most ezeknek száma háromszorosára nőtt Helena Kangas egyetemet végzett Turkuban, Finnország régi egyetemi városában és irodalomtörténelemből, filozófiából és német nyelvből nyert képesítést. Azután újságíró jett. Hét éve működik ezen a pályán cs egy éve már, hogy Magyarországon mint az egyetlen hivatásos finn újságíró dolgozik. Nem kevesebb, mint hét' finn lapot képvisel s hzek között; és a finnek Magyar Csillag-a, a »VaIvoja«. Odahaza, Finnországban ugyanabban a szerkesztőségben dolgozik, ahol édesapja dolgozott valamikor. Az édesapja azonban meghalt, amikor Heléna Kangas 2 éves volt A magyal nakiol való véleményét kérdezzük. Elragadó kiejtéssel valahogy igy mondja; — Mikor idejöttem, csodálkoztam, millyen szép és elegáns a magyar nők! Mindig összevertem a kezemet, hogy milyen szépek, milyen szépek! Mert nálunk nem olyan szép és elegáns... Elmondja, bogy a finn nők sokkal egyszerűbben öltözködnek mindig és most, bogy háború van, még egyszerűbbek lettek. És nem mosolyognak annyit, mint nálunk... — Ott csak kezet adnak és mondják: szervusz! Itt mindig csókolnak és mondják: édesem, angyalom — csicsergi a finn kolléganő. — És mondják: te milyen szép szép vagy ma és mosolyognak, Azt hinném, ettől olyan szépek! Ha finnek is itt élnének, talán ők is mindig mosolyognának.. • Aztán a finn lektor segítségéve! megmagyarázza, hogy a finnekben is meg vannak azok a derűs rokonvonások. de nem tudják ugy felszínre hozni, mert az éghajlat és az északi táj ridegebbé teszi őket. És szó kerül a két nép rokonvonásairól. Cserhalmv Sándor szól közbe s elmondja, hogy maga is járt Finnországban és tapasztalta, hogy a finn paraszt és bizonyos magyar tájak parasztsága között mennyi hasonlóság, teltembeli rokonvonás van. Megkérte'/'Tik, hogy melyik az a vidék, amelynek lakossága leginkább hasonlít a finn népre? A diákvezető és a finn lektor egyszerre vágják rá: — Erdély! Pontosabb a Székelyföld. — Tavaly, amkor előadásokat tartottunk a Székelyföldón. ugyanazok az arcok vettek körül a hallgatóság soraiban, mint amikor odahaza voltunk — magyarázza Tervonen finn lektor. — A kedves kolléganő is közbeszól: — Finnországhoz legjobban hasonlít Erdély. Az erdőben ugyanazok a virágok nyilnak és ugyanaz az illat... Kiderül, hogy a kolléganő hazakészül. A" jövő hónapban hucsut mond fővárosunknak és hazamegy Turkuba. A férje várja, aki — öt év óta katona. — Békében cégvezetője egy nagy gyárüzeronek. — De én még visszajövök Magyarországba! — mondja lelkesen és kék szeme felvillan. — És bucsuzóul elmeséli legutóbbi utikalandját, hogy bizonyítsa: „A magyaiolc milyen udmcias.aU !* Rimaszombatra igyekezett — miután Erdélyt, a Dunántult és a Balaton környékét már bejárta — és rossz vonatra szállt. Füleken le kellett szállnia s onnan munkásvonat mozdonyán utazott tovább. Nagyon büszke rá, hogy ezt megengedték neki s bizonygatja, hogy a magyarok milyen udvariasak... Aztán meleg kézszorítással búcsúzik: — A viszontlátásra — Turkuban! (Cs. P.) Helena Kangas finn újságíróasszony és Wiljo Tervonen egyetemi lektor szerdán délután 6 órakor előadást tartott az egyetem auditórium maximumában. Szomorúan tudatjuk, hogy Édesapánk, id. Szedrest Lajos életének 83-ik évében csendesen íJUunyt, Temetése f. bő 9-én d. a. 3 órakor a Gyevi-temetö halottasházából lesz örök nyugalomra helyezve. gyasífotö gvewkia. Suomit, végül Helena Kangas finn ujságiróasszony »Finn nő! szemmel Magyarországról* cimii előadását olvasta fel, bájosan gyermekes kiejtéssel: magyar nyelven, A közvetlen és őszinte kritikai hangot megütő előadást szinte percenként szakította félbe tapsvihar s a közönség lelkesen ünnepelte o finn uisá-irót élvezetes előadásáért. Tízévi fe£yházr& emelte lel a tábla a fítigyilkos pacsérí kocsmáros büntetését (A Délmagyarország munkatársától) id. Kovács Kálmán pacséri kocsmáros és füszerü/lettulajdonos régebb idő óta rossz viszonyban élt feleségével és Kálmán nevű 21 éves legényfiával. A rossz viszony odáig fejlődött, hogy ii'j. Kovács Kálmán el is költözött hazulról. Tavaly október 13-án éjjel, amikor id. Kovács éppen vacsorázott a bezárt kocsmahelyiségben, hallotta, amint fia beugrik a kapu tetején és bezörget anyja ablakán. Azt is hallotta, amint a fiu pár perc múlva a füszerüzletbe nyitott be és a pult körül motoszkált. Az öreg KoA fiatalsággal zsúfolt teremben j vács ekkor átment a füszerüzletbe, az egyetemi énekkar elénekelte a j fiának támadt és a kezében lev<1 finn himnuszt finn nyelven, majd késsel, amivel pár pillanattal élőbbe KI emm Antal professzor mondott még szalonnát eszegetett, hasbaértékes bevezető beszédet; bangsu- szúrta fiát A fiu összeesett és nerolyozva, bogy irodalmunkban Du- soká meghalt, a vendéglős pedigr gonics András ápolta először a finn —magyar kapcsolatot. A belvezető után Wiljo Tervonen ,finn lektor magyar nyelven beszélt .a 300 éves turkini, később helsinki j egyetem ifjúságának életéről és kiemelte, hogy az osakunta-szervezetek diáksága méltóképpen betölti a szabad, demokrata társadalom önként jelentkezett a rendőrségen. Id. Kovács Kálmán ügyét a szabadkai törvényszék tárgyalta. XI törvényszék bűnösnek mondotta kt a kocsmáros szándékos emberölés bűntettében és 8 évi fegyházra itélte. Fellebbezés folytán szerdán a szegedi ítélőtábla Molnár-tanácsa elé került az ügy. A tábla több " v&a cm neruu az ugy. a laoia iOí»r ban az ifjúság helyét. Az egyetemi jsulyos&bitó körülményt látott fennenekkar Kertész Lajos lektor j forogni id. Kovács kárára és ezért vezénylésével Kodálynak »A büntetését 10 évi fegyházra emelte Székelyekhez* cimü kórusmüvét fel. A főügyész és a " vádlott semsdta elő, utáqa Tervemen misségi jmoasct Mentett be,tey a*.