Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

miami délmfigyarorsz aö szombat. 1914 MtRCITTS 4 Svéd felfedezés: gycn*yvlrᣠa íiídővész elien Stockholm, március 3, A liidövész énnek a szazadnak az elején még Svédországban is rettenetes népbetegség volt és az orvosok, valamint jótékony és önfeláldozó emberek szüntelenül keresték az orvoslás módjait. A szörnyű vész különösen a nyugati partokon tombolt. Körülbelül negyen évvel ezelőtt, 1907-ben egy svéd asszony, Mailherné azzal az ötlettel állott elő, bogy felfedezett egy virágot, még pedig a gyöngyvirágot, aminél nincs a tüdővésznek jobb ellenszere. S legszűkebb Itt rá ti körben elkezdte papirosból nagy tömegekben előállítani a gyöngyvirágot és a tiidővész leküzdésének céljaira forgnlombahozni. A gyűjtésnek szellemes <>s művészi módja volt ez és olyan nagy visszhangra talált, bogy néhány nap alatt 150.000 gyöngyvirágot adtak el. fis néhány hét múlva megalakították a svéd nők Gyöngy* világszervezetéi, amelynek ma az ország területén 1434 helyi szervezete vari: április végén és május elején ez a hatalmas szervezet az utcákon és mindenféle nyilvános helyeken, de magánházakban is árusítja a gyöngyvirágot, ma is a tbc leküzdésének céljaira. A bevételekből tüdőgondozó intézeteket, tüdőbetegüdülőket, gyermekotthonokat, a gyermekek számára nyári menhelyeket építenek, melyekben az éven át sok tízezer gyermek és felnőtt jut ápoláshoz s uj erőhöz a szerény gyöngyvirág jóvoltából. A gondolat olyan népszerűvé lett, hogy azt ma már Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában, sőt n Szovjetunióban, Algírban és még Kubában is kövelik. De a svéd szervezethez még ma is gyakran érkeznek külföldről érdeklődések aziránt. hogy melyik is az a svéd virág, amelyik ótvart kitűnőnek bizonyult a tiidővész orvoslása terén? (Stud.) A törvényszéki tárgyaláson letartóztatták a tanút (A Délmagyarország munkatársától) Bonyolult csalási ügyet tárgyalt pén•eken vitéz dr. U ára László törvényszéki büntetö-egyesbiró. Az ügy vádlottja Szabó Ernő ktskundorozsmai lóalkusz volt, akit fondorlatos csalással vádolt meg az ügyészség. Szabó 1910 szeptember 14-én a dorozsmai vásáron alkuba bocsátkozott Oláh András hódmezővásárhelyigasdával, aki lovát árulta. Meg is egyezett a gazdával, hogy megveszi a lovat 4410 pengőért. Száz pengőt nyomban kifizetett, majd még két darab százast adott át Oláhnak, miután a községházán átírattak a ló járlatlevolét, A negyedik száras nem került kifizetésre, mivel mint Szabó mondotta, nincs nála több pénz. Megígérte azonban Oláhnak, hogy kél nap múlva Szegeden a Rudolf-téren kifizeti a negyedik száe pengőt. A megállapodást irásba foglalták és a megállapodást mint tanú. Szabó barátja, Mráz Béla irta nlá Kovalik Béta álnéven. Oláh András két nap múlva, a fel*ett Időben megjelent Szegeden' a Rudolf-téren, Szabó azonban nem érkezett meg a randevúra, hanem Mráz Bétát küldte maga helyett. Mráz elmondotta: Szabó art üzeni, nem fizeti fei a 100 pengőt, mert a lóról kiderült, hogy rugós év ugy megrúgta a Jóalkufz öccsét, hogy az súlyos sérüléssel kórházba került. Éppen ezért Szabó becsapva érzi magát és még fi követel 200 pengőt, különben feljelentést tesz. hogy rossz lovat adtak «! neki. Mráz. olvan ékesen szóló »dumával< adta elő •zeket a dolgokat, hogy a könnyen befolyásolható Oláh »bedőlt» neki és kifizetett MráUnak S«abó részére 900 pengőt. Utótag azonban rájött, hogy üecsapták és feljelentést leit a löalktjsz ellen. A pénteki tárgyaláson Szabó Ernő tagadta bűnösségét és váltig hangoztatta., hogy Oláh becsapta öt a lóval, Mráz Bélát tanúként hallgatta ki a bíróság. A nagy ékesszólásu tanú hiába csürte-csavarta a dolgot, kiderült róla, hogy tulajdonképpen bűntársa Szabónak a csalásban, mert hamis néven tanuzta a megállapodást, ezenkívül ö beszélte rá Oláht. hogy adjon Szabónak 200 pengőt. Ezért vitéz dr. Hárs egyesbiró beszüntette tanuként! kihallgatását és elrendelte letartóztatását, mivel alaposan gyanusitható azzal. hogy bűntársa Szabónak. Ezután az egyesbiró bűnösnek mondotta ki Szabó Ernőt fondorlatos csalás bűntettében és . 6 hónapi börtönre itélte. Az ítélet nem jogerős, igy a fábla elé kerül. '7 r á 9 y a elsőrendű érett, vegyes, 70—80 százalékban marhalrágya. vagontéflelben ELADÓ. Érdeklődni SzentgyörgyMitca jto sz. 1. em. t. TELEFON: 32-30 Wegs2ünik a zomáitcedAiiy hiány! Használt levert, lyukas edények beszolgáltatása ellenében ujat kap — Régi edények beszolgáltatás! ideje: reggel 8—1 óráig Bruckner Testvérek Vaskereskedelmi R*. telefonszám: 12—20, 11-82. :?4<) Negyvenezer pengővel fölibe! ferdít a város ezévben kertészeti kiadásokra Rendez k a Mályás-teret és parkosítják a járdaszigeteket (A Délmagyarország munkatársától A kertészeti bizottság most larlotta ülését a városházán és a városban végrehajtandó közkerti munkákról tárgyaltak. A kerteszet ezidei költségvetése 370.000 pengőre rug, ez az ősszeg 40.000 pengővel több. mint amennyit tavaly fordítottak a kertészet kiadásaira. A költségvetési összegből nagyobb kertészeti munkálatok ezévben sem végezhetők el, ilyenek különben sincsenek tervbe véve, hanem a kertészet napszámbcrcit, a személyi fizetéseket fedezik az összegből, valamint az ujszegedi kertészet telepén a melegágy i üvegházaknál végzik el a javításokat. Már évek óta jelentősebb parkosítás nem volt Szegeden és erre ebben az évben sem kerül sor. A meglévő parkokat azonban fenntartják és több helyen fásitani fognak. A Boldogasszony-sugáruton a régi fenyők már nem fejlődtek, ezeket kivették és átrendezik tavasszal a sugárut parkrészét. A Kálvária-utnál, közvetlen a Kálvária-térnél járdaszigeteket építettek, a terv szerint a járdaszigeteitek, a terv szerint a járdaszigeMár régebben elhatározták a Mátyás-tér rendezését. Meg is kezdődölt a parkosítás, de azt nem lehetett befejezni. Az idén folytatják a tér rendezését és a többi tereknél is elvégzik a szükséges takarítási munkálatokat, többre már nem telik a kertészet eléggé szűkös kéltségvetéséből. Ebben az évben 10.000 pengőt fordít a város a hősi temető gondozására, 4000 pengővel többet, mint az elmúlt esztendőben. Remény van arra. hogv a kerteszet bevételei emelkednek majd. 1943-ban (23.000 pengőt vett be a kertészet a virágokból, diszbokrokból és fák eladásából. Csak a felesleget bocsátják áruba, mért nem akar a városi kertészet konjunktúrát csinálni a szegedi kertészeknek. Ezévben is nagyobb kereslet mutatkozik már a kertészet virágjai és diszbokrai iránt és az elmúlt két hónap alatt több mint 3000 pengő volt a bevétel. ruha, kézmüáru, rövidáru, mindennemű textiláru, illatszerek, továbbá villamossági és villany? szerelési cikkek. Ugyancsak egyik nemrégiben kiadott miniszteri rendelet intézkedett arról is, hogy a vasúti és postai küldemények átvételéről, a zárvatartás _ idején is köteles gondoskodni a kereskedő."Az errevonatkozó rendelet megérkezett Szegedre, a városhoz is. Kivételesen megengedhető az, hogy a ke? reskedő a szomszédos ős bezárásra nem kötelezett üzlet tulajdonosát bizza meg a vas? uti és postai küldemények' átvéte? lével, sőt több egymásmelletti üzlet tulajdonosai egy megbízottat is tarthatnak. A megbízottat azonban megfelelő felhatalmazással kell ellátni és a cégszerű átvétel igazolása végett cégbélyegzővel is fel kell a* illetőt szerelni. A szegedi kereske? idések nagvrészc ehhez a módhoz Mii szabad árusítani a fflszcr(s tlcimiszcrhercshedfóchben a többi Ozíeícfc zárvafarfása Idetön? A Malmi cifthefe névsora a szeded! ftereskedéseKDen. — A külvárosi fűszerQzietek cs oz egész napjakot munkáuan MHlö vevdk (A Délmagyarország munkatársától) Az üzletek zárórájára vonatkozó miniszteri rendelet megjelenése óta, a kereskedők körében mindjobban megnyilvánult az az óhaj, hogy a hatóság tisztázza pontosan a túlnyomóan élelmiszereket árusító kereskedők árukiadásának körét. A rendelet értelmében ugyanis, élelmiszerek árusítására berendezett üzletekben, a többi üzletekben reggel 9 órai nyitása és a délután 4 órai üzletzárás után, csak élelmiszereket volt szabad kiszolgálni. Ugyanez vonatkozott a hétfői napra is, amikor a többi üzletek nem nyithatnak ki. Előfordult Szegeden az is, bogy egyes kereskedők megszegték a rendelet eziránvu intézkedését, miután nem tudták pontosan, hogy milyen árukat szabad a többi üzletek zárvatartásának idejében árusitaniok. A szegedi füszerkereskedők meglnyugtatóan igyekeztek a kérdést .rendezni s több kereskedésben ki| függesztettek azoknak az árucikkeknek a névsorát, amelyeket regjgel 9 óra előtt és délután 4 óra után. valamint a hétfői napon nem árusítanak. Most azután a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete teremtett rendet az árusitás ügyében és a szegedi kereskedőkhöz intézett körlevélben közölte, hogy reggel 9 óra előtt, valamint délután 4 óra ulán és a hétfői napon, tehát a többi üzletek zárva tartási ide jén, a fűszer-, csemege- és szatócsüzleteknek milyen cikkeket nem szabad árusitaniok. Azok a cikkek, amelyeket a felsorolt üzletek, a többi kereskedések zárvatartása idején nem árusíthatnak, a következők: szappan, mosószer, mosópor, lugkő, meszelő, ecset, festék, papir és írószerek, porcellán, üvegáru, edény, vasáru, seprő, cipő, divatáru, ,esernxpx kalaa^keztyü. kész:. [folyamodott cs igy zavartalan a zárvatartás ideje alatt is a kül deli menyek átvétele. i A fűszer- cs élelmiszerüzletek I zárórájával kapcsolatban legutóbb, la Délmagyarország 80 aláírással el? (látott panasz levelet közölt. Ebbení a levélben gyári munkások, földművesek és napszámosok, akik teljes napjukat a munkában töltik el, i amiatt panaszkodtak, hogy nincs j módjukba a bevásárlásaikat eszközölni, mert az üzletek reggel 7 óralr <előtt nem nyitnak és esti 6 órae után nem zárnak. A panaszos levél aláírói azt a kívánságukat hangoztatták, hogy a külvárosi üzleteli számára meg kellene engedni —• tekintettel a speciális helyzetre —* a reggel korábbi nyitást ős este 9 későbbi, 6 órán tnli zárást. Mint értesülünk, erről a kérdésről tárgyaltak a füszerkereskedők. körében, de eredmény nem jött; létre. A rendelet ugyanis szigorúan., előírja, hogy a fűszer- és élelmi?i szerkereskedéseket reggel 7 óra előtt és esti 6 óra után nem szabad, nyitva tartani és ezalól a külvárosi' [üzletek sem képeznek/kivételt, mert ja záróra túllépést szigorúan bün; telik- Az egész napi munkában elj foglalt emberek jogos kívánságát i ugy lehetne megoldani a kereske' dők felfogása szerint, hogy a ve? 'vők szombatonkint — amikor lo-vább tarthatók nyitva az élelmij szerüzletek is — megrendelnék a ! következő hétre szükséges cikkeket és a kereskdő vállalná, hogy 1 hétközben hazaküldi számukra a ^cikkeket, tekintettel arra, hogy, egész napjukat a megrendelők i munkában töltik el. Á külvárosi fűszer- és élelmiszerüzletek nagyréjsze azonban kis személyzettel rendelkezik, úgyhogy csak nehezen képesek a kereskedők ilyen körülmények közt a megrendelt cikkek hazaszállítását biztosítani. A füszerkereskedők köréhen azonban tárgyalnak erről a kérdésről és ha. most nem is lehet a jogos panasztp kilégitő módon orvosolni, későbÜt talán mód kínálkozik rá, hogy azo»t lkat is megfelelő módon kiszolgál?] i iák, akik egész napjukat nuinká-J Ibaujtöltik eh \