Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

>—80 százaigontétolben györgy-utca M: 32-39 láru, minillatszerek, s villanyégiben kii intézkeuti és posről, a zárköteles "'Az erreaegérkezetl Kivételesen y a keés beüzlet ttia vasek átvételletti üzlet izottat is it azonban! ü kell eligazolása fel kell a* i kereskea módhoa vartalan a a küldeszerfizIeteK ti legutóbb, írással elölt. Ebberi isok, földakik tcli töltik el, ogy nincs kat eszköggel 7 őr* esti 6 óra> iszos levél kat hani)si üzletek ngedni —«• lyzetre —s és este a sl. a kérdés-. cereskedők, nera jött; szigorúan^ és élelmi-i 1 7 óra; :m szabad, külvárosi' ételt, mert uan bünkában elcivánságát kereskegy a verni kor lotz élelmiadelnék » es cikkelná, hogy inukra a ra, hogy, grendelők külvárosi k nagyréettel renhezen kékörülmékkek haV fűszeriban tárról és ha. < s panaszt/ i. későblé logy azo«b kiszolgál«*j munká-j A közellátási mlitsittrbra rendel teremt a ffrfisiabök frontfán orizettievetfek u bneiopestl szabómestert Budapes, március 3. A közellá- lés 500 méter bélésanyagot találtak. tó,r/nTt?n. T fás! minisztérium detektivjei a női A fazonért 320 pengőt, a kellékért V". Tul - a divatszalonokban tartott razziák 180 pengőt, a ruhához szükséges J" JJ^0800* á™reJteSe,teután a férfiszabók frontját ellen- 3 méter szövetért 1250 pengőt stó- u kl" őrizték. A detektívek megtudták, mitollak. j hallgataauk utan átkísérték az I ügyészségre, ahol valamennyiek Utolsónak a detektívek Szeme- ellen árdrágítás és árurejtegetés r e Ignác Szent István-tér 50. szám miatt indul eljárás. alatti nagy szabömühelyét keresték fel, ahol percek alatt kiderült, hogy 1900 pengőt számitanak egy ruháért Itt a házkutatás során 300 megkezdett vég angol és egyéb szővetanyagot és több mint 100 vég hogy ismert belvárosi és lipótvárosi szabócégek egyes férfiöltönyt 1200— 1900, sőt 2000 pengőért készítenek. A detektivek ellenőrizték a bejelentéseket és ekkor kiderült, hogy azok valóknak bizonyultak. Tizenegy ismert, nagy szabócégnél egyenként mint ruharendelők jelentek meg a detektivek és mikor a rendelésre megtörtént a megállapodás, leleplezték magukat. Ilyen módon a tizenegy ismert szabómester ellen igen súlyos bizonyítékokat találtak árdrágításra és árurejtegetésre. Klein Oszkár Kigyó-utca 4. szám alatti szabómester a detektivek előtt kijelentette, hogy ő csalt hozott anyagból vállal munkát. Mikor megtartották a házkutatást lakásán az 1920—31-es évekből származó 264 méter finom angol szövetet találtak felhalmozva. De ott rejtegetett 24 méter finom télikabátszövetet is. Méterét annakidején 40—50 pengőért szerezte be. Most SZEMELVENYEK A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS BREVIÁRIUMÁBÓL (A Bélmagyarország munkatársától.) még a mában is találnak elég megviBatsányi János, a magyar felvilá- lágositani valót, másfél évszázaddala gosodás korának egyik legérdekesebb Batsányi-féle jóslat batáridejének lealakja, A látó cimü versében irta le telte után. De akkor ugy látszott, ezt a két sort: »Vidulj gyászos elme! hogy diadalmaskodik a gondolat, hogy megujul a világ — S előbb, mint e fényétől valóban raegujul a világ. A század végső pontjára hág*. Es a dá- forrongó francia föld fölött Rousseau turoa ennek a régi versnek: 1789. Az- szelleme lebegett, a bécsi Burgban óta több, mint másfél évszázad, pon- j József császár, a kalapos király virtosan százötvenöt esztendő, suhant el'rasztott a nagy Reform gondolata föa világ fölött, de nehéz lenne eldönte- !lött, Szentpéterváron Katalin cárnő ni a kérdést, hogy az »aufklfimia« 1 lobogtatta meg a végtelen orosz éjpoéta határidős jóslata — tizenegy szakában a szövétneket, szóval: bizTCZIC Ut iVlOSl ' —-** ^ * n »w j. a/ anvaohól 1900 nr>n<TŐér» vntf i es*lendő volt ez a határidő - betel-jtatóak voltak a jelek, hinni lehetett az anyagból 190Ü pengőért volt jcsedctt.eí Megujult-e tényleg a világ? a diadalban. hajlandó ruhát csinálni. |Elkövetkezett-e az, amiről a többi I De aztán: jött a Szentszövetség, A második teltenért szabócég | aufklüristák, a testör-irók, Bessenyey jött Waterloo, jött a budai GenerálisBarna Dezső Dávid Teréz-körut j és társai álmodoztak, amiért Mardno |mező. jött Világos, Arad, majd jött fi. szám alatti férfi szabómester, aivics Ignác és >evangélistái; mártír-' I9t4 és követte 1938. Sugár és Barna-cég tuiaido. bMált haltak a budai Generális mezőn j TaJán ezérl van> hogy a Brev}. nosa. A detektivek megállapították J ® h*£J'Krf áHum alakSainak olyan friss a dehogy 920-1050 pengőért készített i LV^agasTs tóv^rT J^St '* Mintha nCm ,S srfzadokkal egy öllöny ruhát. A szabómester azzal mentegetőzött, hogy nem ő, hanem S i e g n e r Gyula nevű üzletvezetője csinálta a kalkulációkat, öt esetben bizonyult rájuk árdrágítás. A harmadik sorrakerülő szabócég Büchner és Rauscnitz Nádor-utca 11. szára alatti szabómesterek cége volt. Itt egy férfiruháért 1750 pengőt számítottak, a szövetek méterét 5—600 pengővel számlázták a. rendelőknek, ugyanakkor, amikor ők az előkerült számlák tanúsága Szerint csák 120 pengő 72 fillért fizettek méterenként. Schwarz Zoltán nagymezőutcai szabómester 1720 pengőt kéri egy férfiöltönyért, abból a békebeli szövetből, amelyből igen nagy raktárai foglaltak le nála. Tarnovczky és Társa Terézkörut 8. szám alatti szabómesterek árai is 1750 pengőnél kezdődtek. A szövet méterét 350 pengővel szám láziák, mikor ők 65 pengő 78 fillért sik fizettek érte. A közellátási detekti- ' " """"" vek gyors kalkulációval megállapították, hogy az öltönyökért legfeljebb 640 pengőt kérhetlek volna és igy hatalmas ártullépést követtek el. A raktár felkutatása során a detivek 200 méter békebe li szövetet találtak, amelyeknek eredetét a nem tudmiiyen magasztos névsor, - .roppant volna el a szavuk, hanem életet, biztonságot, egyem boMogsé- 't Kap. Vagy talán ma. got, munkát, gondolatot áldozott hihe- ö K ÖJ tetlen bőkezűséggel. • Bessenyei György mondja: A »ma« - és ez a ma már vagy j _ A közjóban való megkülönbőzhárom évtizede tart — divattá tette: tetést oly elszakadhatatlanul követi az irodalomban az életrajzregényeket. az irigység, mint a testet az árnyék. Az irodalomtörténet tanúsága szerint Az irigység, mondom, melynek ötöez az allegória-szerü műfaj rendsze- köSj vúltozhatlan természeti, hogy rint azokban a korszakokban virág- ahol támad, olt azonnal káromkodni, zott leginkább, amelyek nem szívesen gvalázni. fojtogatni, rablani és puszhallgatták a világos beszédet, amely- Utani kezd... Njncs hát egy nemzetnek népe szinte menekulésszeruen nek más mód]-a a köz java cnen ger. fordult a multak felé, biztatast ke- ^edö irigységet fojtogatni, hanem hogv resve benne a bizonytalan jövendőre az arra aikalniatossácot szolgáltató és vigasztalást a vigasztalan jelenért, egyenetlenségeket elkerülje s a köz- j Az Uyen történelmi regények egész szabadságban közhasznot, közterhet" sorát bivta például 6Li:t Erdélyben csinál,on? a két évtizedig tartó -nségi sors Az érdélvi írók a máról nem beszélhettek, nem írhattak nyíltan, ugy segítettek magukon cs ugy élesztgették, ugy tartották meg Erdély megriadt leikét, hogy legfájóbb problémáit a régmúlt korszakokba vetítették viszsza. Ezek a regénvek Tompa Mihá'v >Gólvá«-jának szerepét töltötték be. Koroda Miklós, két remek magyar életrajzregény irója — az egyik Red«iímagyabgflsz aq PÉNTEK, 1944 MÁRCIUS 8. Bartsay Ábrahám: — A szép tudománynak békesség leányi, Szabadságnak voltak mindég maradványt, Ennek áldozzatok és ezt miveljétek. Báró Orczy Lőrinc: — Vailyon meddig íart hazánkban viczkv GryuíaJ életregénye volt, a má- az árulók becse? valahol járok, keBatsányi Jánosé lek, mindenütt látom e nemzetséget — most a magyar felvilágosodás fenn viselt fejjel, érc homlokkal sészellemi hőseit szólaltatja meg uj tálni könyvében, még pedig nem regény, nem regénves életrajz formájában, hanem a saját hangjukon, a saját sza. Báróizy Sándor: — Igyekezzetek hazátoknak virágszabómesterek igazolni ták. Márta Sándornál 156 méter anyagot foglaltak le. A G e r ő és Vajda cég Dorotytva-utca 44. szám alatti szabórnülielyében a tulajdonos, Bokor Imre 1750 pengőt kért egy öltöny ruháért. Lakásán eldugva 245 méter ruhaszövetet, 75 méter télikabátszövetei, 20 méter öltönyvásaiat vaikkal, minden mese-keret és díszlet zására olyan törvényeket, oly orvosló nélkül. Könyvének cime: A magyar i rendeléseket szerezni és azokat változtelvüáffosodits hreviárinma. Az olva- hatatlanul megerősíteni, bogy lehes-J sót különös áhítat ejti rabul, ba la- setek szemeit tireátok függesztett! pozgat ebben a könyvben és szemé- egész Európának figyelmetességére' he villan azoknak a mécseseknek a nem csak most érdemes tárgyak: hafénye. amelvek rép elporladt magyar nem örökítsétek meg egyszersmind szivekben gvultak föl a humanizmus még onokáitoknak számára is ezen gondolatának szikráintói és bizonv napnvugoti nemzetebnek tekénteteket. Állandó kéokiálli ás a legnagyobb festők képeiből!„ Kellemes fizetési feltételekkel most is vásárolhat a I

Modern KépszaKonba* kiny6>utca f. arám, II. József: — Mielőtt többet követelhetaéafc ez országtói, arra kell igyekeznünk, hogy boldoggá tegyük. Uralkodásunk kezdete óta minden atyai törekvésünket és gondunkat az uralmunk aM rendelt népeknek boldogitására fordítottuk, tekintet nélkül azok n'udjó* re, vallására és nemzetiségére, Péczely József; — Nemes lelkű József! amely lát plántáltál, Gyümölcsében más nap már eo»i kívántál. Ez az oka, hogy bár sok bajjal vetettél, az aratásban majd semmi réssBf nem vettél. Batsányi Jánosi — Nemzetek, országok kik rü| kelepcében Nyögtök a rabságnak kfno* kötelében, ... Jertek, s hogy sorsotok eiőr* nézzétek, Vigyázó szemetek Parisra vessétek® Nagyoáthy János: — Csak egy sincs már köztetek m ki azt mondaná: feljebb becsülöm a szabadságot, ha háborgós is, mint * legcsendesebb szolgaságot Décsy Sámueíi — Tefben-vajban nszunk, mégia •Bécs szedi az epret, minekünk pedig koppan az állunk*. Az iparnál és • kereskedésnél csak a tudományos foglalkozást becsöli kevesebbre a magyar ember. Gróf Batthyány 'Alajos: — Az egyenlőség szelleme megköveteli, hogy azoknak nagyravágyó hatalmát, kik gazdagságban és jólétbe* úsznak, szűkebb korlátok közé szorMsuk. Népdal: — Ments meg Uram, Jézus, mindennemű kártul, Vármegyétől, fuscusttul, hörcsöktűt tatártól, Hozzá tehetnéd meg, és a burkus katonától, Magátul, lovátul és a generál isótwl Fazekas Mihály: — ...Matyi igy szólt, hogy feiereszték: •Én uram, a fizetést köszönöm; b* Isten erőt ád S életben megtart, majd megszolgálom; ezért csak Rója fel a kapufélfájára, hogy el n* felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lndaa Matyi vissza!* Kazinczy Ferenc: — Nagy még a setétség, kedve* barátom és nékem ugy látszik, hogy mivel némely helyeken napok támadnak, a barlangok setétjei még feketébbekké válnak... Gróf Draskooics Jánost; — Tagadhatatlan igazság, hogy * természettől egyenlők vagyunk, hogy az emberek egyenlőtlensége cselfogások és nagjrravágyások müve.,« Gróf Pálffy Károly: Különösen azokat a nemzeti játságokat kell gondozni, melyek ed" dig jellemezték a nemzetet és bizonyos tekintetben különbbé tették más nemzeteknél. Ha most szenvedüuk is, legalább tudni fogja az utókor, hogv mi voltunk egy kitűnő nemzet fölélesztői. Hajnóczy József: — Kötelességem minden tőlem telhetőt megtenni, hogy embertársaim elévülhetetlen jogainak birtokába sanak. Ilyen módon emberbarát le-