Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-19 / 64. szám

HANOVIRIINY KELLY ANNH és LE€iNYiI JÓZSEF dr. Vídéfii estje Tlsze nagy termé bén április 2-án este 7-kor. Jaqyakrdf agánlatos ejóvétefben gondoskodni 1 P-tői 8 P-^. a Dé*Magyarország kiadóhivatalában. Egy pengőért adta a szivar darabfát a kíínüitfyi osztály „álruhábao" fevŐ vezetőjé­nek a feketéző strand­vendéglős (A Delhiagyarország munkatársa­tói) Érdekes árdrágitási ögvet tár­gyalt szómba Ion délelőtt a törvény­székén dr. Bókay János uzsora­Őiró. Pintér L'áínc 33 éves tra­tikosnő, a Horthy Miklós-utca 12. szórt) ttiall lévő dohánytőzsde tu­'•rjdónősa és Hó dér József, az ttj­, -zegédi SzUE-uszoda vendéglőjé­nek bérlője voltak az ügy vádlott* jai, harmadik szereplője pedig dr, K a irt á r á s La jos reitdörtanácsos, a szegedi rendőrség bűnügyi osztá­I várták főnöke. Kamarás tanácsos tavaly nyáron, az egyik meleg jú­liusi napon, közelebbről július 13-án a SzUE ujszegedi sportuszo­dájában strandolt. Közben elfogyott a szivarja és élnient a strandven­dégtdbe, hógy füstölnivalót vásá­roljon. A vendéglőstől Gdba-szlvarl kért, mivel mindig azt szokott sziV­ftf, Káder József vendéglős eléje is is telte a kért szivarokat, amikből; a fendŐHanáesos kiválaszlolt négv darabot. Négy pengő — mondotta szemrebbenés nélkül Púder, ami­kör fizelésre került sor. Kamarás tanácsos nem akart hinni a füléinek, hogy a 14 filléres szivarért darabonként egy pengőt számit a vendéglős, azért újból megkérdené, fűivel lartozik. Káder persze néni ismerte fel az *álr»ihás« vendégbén a rendőrt, lévén Kamarás tanácsos fürdőru­hában. ezért mégogyszer megmond­ta, hógv a szivarokért négy pengőt kér. Kamarás tanácsos persze nyomban feljelentette az árdrágító vendéglőst, aki rendőrségi kihall­gatása alkalmával elmondotta, hogv Pintér Pá Iné trafikjából vette a szivárokat 40 filléres viszontel­adói ár helvétt 96 fillérért, tehát ő igy nem keresett többet á megenge­dett négy fillérés haszonnál. Ezzel védekezett a szoínbnlort megtartott tárgyaláson is, persze a biróság néni fogadta él Védekezését és tár­áéval együtt él itélte. Káder József egyhónapi. Pintér Pálné kéthónapi fogházbüntetést kapott árdrágítás vésége miatt. Az iélet nem jogerős, (snsomnmmmhhmimmmhlni Tanítáfeíatt és ca^szcui H&fis&áfn&sszííí'ék tytytime-ks a mappa* bUzid"-ue*MHp pp&xtuti között BcvtélpdU a nipp Mdtp ppöztcssd (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szép mágVar beszéd, a hang­zók, szavak helyes kiejtése érdeké­ben rendezlek üiég azt a középiskolák közötti heines versengést, amelyről néhány nappal ezelőtt beszámoltunk. Az a mozgalom, amelyét első közölt Kodály Zoltán, a magyar zene apos­tola indított meg a nyclvróntás ejlén, elsősorban az ifjúságnak. tiszta, hc­lvrs és szép kiejtésre Valő nevelését tűzte ki lobogójára, fezt a lobogót fen­nen lobogtatták azok a középiskolai növendékek, akik a Szent feCíkébél­.IftánVglrtlházium tornatermében le­folyt versenyen a szép magyar kiej­tésben elsők lettek. Beszélgettünk mind a négv boldog: győztessel és Valamennyiük vallomásából jólösŐ ér­zéssel halidlttik kicsendülni a ma­gyar nyelv rajongó szeretetét és a helyes kiejtés szépségének féltében ér­tékelését. A felsüosztályok közölt! vérsenyen &aiot Sexsike őtödéVés tanítóképző intézeti növendék lett a győztes. A fialal tanitónöjélölt a zárdai tanítóképző növendéke és az apácanővérek leányinternátusának bentlakója. Ott kerestük fel, az alsó­városi zárda tágas társalgójában, Sze- j nvéi jíd vonásét, finom, értelmes arcéi, nla- • Van, csóuytérmetft leányka Pajor fer-ÍIÓÍn a helyes magyar beszéd elsajátt­zsike. Szemüveget visel és sokkai \ tá«ára. mint a tanítóképző intézefek­fiatalabbnak látszik, niint amennyi: 19 j ban. Az éí-rtvortálkoZó tanulmányok­éves, de alig nézné többnek valaki 14 t hoz segítő módon hozzájárul az is, —15 évesnél. Szép, mélyszfnezelfl hogy öt évén keépsztiil tanulnak éné tette. A nyertesek jutalmát, a köny­vet, amit a március 2ö-iki ünnepélyen fog megkapni, nagy örömmel várja, mert — mint mondja — a könyv a legjobb barát... üwáto Attila, negyedéves tanítójelölt Szegeden szü­letett s mindig itt élt. Tökéletesen ejti a >szögedit beszédet, de éppen olyan tökéletes az irodalmi nyelvben is. Feltűnt, hogy K á 1 n! á n y Lajost, a nagy magyar folkloristát válasz­totta a versenyre. Nyomban megma­gyarázza, hogy miért: — A legtöbbet Bálint Sándor ta­nár árnak köszönhetek — meséli lel­kesen. _ ö ismertette és szerettette inog velünk líálmány Lajost. Bálint tanár íir és vitéz Szörényi József tanár úr áldozatos munkával nevelt bennünket nemcsak a szép magyar be­szédre, de annak megfelelően arra is,: hogy igaz magyar jellemet alakítsunk ' ki magunkban. Az intézet növendékei­nek legnagyobb részét olyan általános színvonalra emelte fel ez a nevelés, amely a magyar tanító kívánatos szel­lemi színvohalának megfelel. Majd elmondja, hogy nem találja különösnek, hogy a szép kiejtés verse­ének győztesei között két képzős mert sohol sínesen önnvt »lka­ínternátusban már négy éve bentlakó s nagyon szeretik. Az egész intézet együtt drukkolt vele a verseny előtt. A kedvás Pa illa néni, az internátus kitűnő igazgatónője sajátkezűleg ke* verte a Cukros tojást, hogy a kis Vio­la h üléses rekedtségét a verseny előtt 'kikezelje*... Nem csoda, hiszen 98 jelentkező közül vitte el á pálmát Legányi Viola még az iskola osztály­közi elődöntőjén. Amikor a döntőben gyözölt, illetőleg amikor kihirdették az eredményt, nem is volt jelen, mert az egyetemen képességvizsgálaton vett részt Osztálytársnőivel együtt és olt tudta meg, hogy 6 lett a győztes. — Életem legfőbb vágya, hogy utaz­hassak, — mondja és kék szeme fel­csillan. Ezzel egyébként összefügg aa is, hogy földrajztanár szeretne lenni. Egyé!őre elég annyi ,hogy kitflnő ta­nuló és szórakozásként IndiánhB regé­nveket olvas. Legjobban szereti MaJ Károlyt, Vérne Gyulát, Mikszáth, tot és Jókait. És amióta megnyer­te a versenyt, az — életrajzát írja... jCiHpipet (fixa Teickfrftéaa kérféáüéknek, dinnyéseknek bükröüfii való kapható fagóntéfelben. Szent György utca 10, T. emelet 1. Tel. 32-39. CipfózeK fonál aiiefiefő feliül bőfkéreskédőiiél. ne öosia el S P»! Megbecsü l fe jő áron megveszi: $x.taf»erg«r, Miteiáffi K.»i»lía 11 hangja van és zamatos, tiszta kiejtése, felmondja, hogy a csanádmegyei Dombegyházára való. édesapja gaz­dasági tanácsos. Kiesi gyermekkorát Debrecen mellett, a pusztán töltötté ott szokta meg ízes. szép kiejtését. — Az édesapám sokat foglalkozott vélem es hárilanítónőró is volt, aki a versekre mindig úgy tanított, hogv megmagvaráztá a hangzók kiejtését és aláhúzta a hangsúlyos szavakat, sjíötngoknt. Az elemi iskolát otthon, magánúton végeztem el s aztán ke­rültem Szegedre iskolába. De mindig velém maradt gyermekkorom környe­zetének képe. a fanyál élet, a ringó búzatáblák s a föld. amely beszédes szépségével arra készteti az embért. hogV szeresse ahyányelvét... Előadása otvőn formás, mintha máris kész tanítónő Volna. Az idén elvégzi a képzőt — jetésréndfí tanuló — és azután a tanárképző főiskolán sze­retné folytatni tanulmányait. Mááyftr tanárnő akar lenni, hogy továbbadhas­sa a nyelv szépségei és szeretete irán­ti képességét a soronkövetkező ifjú­ságnak. Tormav Cecil és ff ér­ez ég Ferenc munkált szeréti legjob­ban s érdekes, hogv ő jeléntkézétt az intézetből elsőként a versenyre, aniélvnék' győztesé létt. Az sem érdek­telén, högv miért olvasott a verse­nyén Nvírő József Uís Bencéjéből? — Jobhaii szerettem vólnn Tömör­kény valamelyik novelláját felolvas­ni. Óé nem tudtam, hogy önként vá­lasztott szfivesrsrel is indulhatunk * így ázt olvastam, amit ott. a verse­nyen az ntólsó pillanatbán kézembé adták. Bizonyos voltam benne, hnsy émíatt nem fogok nyerni és én volfaTn leginkább meglénve. Amikor kihirdet­ték. hogy győztem ? ŐlVgri bzééénVefi , möWdíáV Jibtr? éI­a Szent Erzsébet-leánygimnázium IV. osztályának növendéke nyerte az al­sósok vei-senyét. Magasnövésffe szép szőke lántká, ibolyakék szemmel és két kis gödröcskével az arcén. Alig szólál még, máris féltünik édes, za-j matós magvar kiejtése. JTol tanulta? >' S'Zabolt'smegyében, Záhonyon laktunk s ott sokat játszottam a fa­lubeli .gyerekekkel. Töliik tanultam, meg a szüléim is ilyén szépen beszél­nek — mondja kedves egyszerűséggel. — TTgy éjtettem ki a szavakat, ahösry otthon haitoftam. TerSze az iskolában !s sókat tánultam. gyákórottnm ás Itt, az intézetben is olyan jdságósan fog­lalkoznak velem. A kisláng ugVánis a Szent Erzsé­bet-lednygirtmázium internátusának •8IV . . -- bÁhníakftfaí íátt'fcAzfilel -w az édesafiia 2ákwcW*lá« towgh. hiVürs Msfawmas^jy^li.* . ^Í5«BÍe».. víiráflíinűl értft-lvámfíStisrt — Ahaflnbán élnek. K* ket. zenét. Kovács Attila elmdndja még, hógy két évvel ezelőtt hangle­mezre vették előadását, nmikóris egy szegedi mesét Olvasott fel a rádió stúdiójában. A hanglemezt ázután ki-í vitték a weimari szellemi olimpiáeZrn. j Szegedről egyedit! ő szerepelt Wei­marban. Kotmcs Attila egyébként nagyon örült az iskolák közötti szép magyar bészédversenynek, mert — mint mondja — éppén Szegedről kell elin­dulnia annak a. törekvésnek, ámely a : szépséges magyar nyelv megújulását' hozza majd. Babftsért rajong és ha: kérni lehelne valamit, akkor jutalom-; könyvként Babits *Éürópn| irodalom­förlénetét. kérrté. Régi vágya ez s még távolibb, hogy magyar fró sze­retne lenni, Hogy ne csak tanítással, de alkotó munkával is szolgálhassa á szép magyar nyelv fejlődését,.. lipánpí Viola] kegyesrendiek Dugonics András­gimnáziumának IV. osztályos növen­déke. ö lett a másik alsós győztes a versenyem. A püspöki fiúinternátus­ban találtuk meg, ahol bentlakó, hi­szen papi pályára készül. Egyszerft napszámosember gyermeke, a szülei Kübekházán élnek. Nem beszél szege­di tájnyelven, de tisztárt, zamatosa® és kereken ejti a szavakat. Kedvesen, egyszerűén mondja, hogy ^istenadta tehetség ez«. De azért sokat köszön­het Kiss István tanár úrnak is, aki­nek éppen most van a negyvenéves tanári jubileuma. — Á tanár nr szorított rá * helyes beszédre — meséli —, sokat olvasta­tott Velem, amikor észrevette, hogy* szépen ejtem a szavakat. Az édes­apámtól tanultam még kicsi gyermek­koromban... Aztán amikor előszög olvastam Gárdonyi Géza regényét, az *Kgri esillagok«-Ht, akkor annyira gyönyörködtem a szép magyar stí­lusban, hogy — nem is tudom, miért, hogyan — egyszerre csak hangosan olvastam... Szavalni is nagyon szeret, leg­utóbb a március 15-iki ünnepségen szavalt az iskolában. Petőfit és Mécs László költeményeit szereti legjobban. Papnak készül és egyetlen vágya, hogy gyönyörűen tudjon pré­dikálni magyarul! Jutalomként pe­dig Gárdonyi valamelyik köny­vét szeretné megkapni... Valamennyien érzik magukban * hivatástudatot: a szépséges magyar liyelv, az imádságos magyar szó szol­gálatát, amelyen keresztül egyszer majd a nemzet jövőjét építhetik... Esi boldogan készülnek a március 25-iki ünnepélyre, amikor a nagyközönség előtt, a színház színpadán Múlatják majd be szép kiejtésükét. Magyar köl­tök, irők őrök szava csendül meg majd á fiatál ajkakon a hitvallással együtt, hogy nyelvében él. a nemzet. S tud-e valaki elképzelni szebb ünnepet, mint amelyen bizonyságot teáznek arról, hogy a magyar nyelv kincse, szépsége ime, fiatal szivekben örökké €1..» Gsányi Piroska SORSJEGYEI T-ni)«11«n ismert srarenem^i SUCHTAR MZ-Kt! Budapest, w'ilöl-ut «. ss. NAQY szAm-válasaték! NAGY nyerési esély! ejöjtéhreny ! Afeonnali nyarfeitaenvrixetire! KenOelé* Iréveíexőlápon.

Next

/
Thumbnails
Contents