Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-19 / 64. szám

Csuk* János! Miért váltak el 1848-ban a magyarság és a bácskai szerbség utjai? i. 1848 és 1918 között nem nehéz nem j zetiségi vonatkozásban megtalálni az összefüggést. A magyar szabadságharc vonaláról sértődötten kivált nemzetiségek már akkor megkeresték azokat az utakat, amelyekét kiszélcisitve és kitaposva önállósági törek-, véseik elérésére olyan eredményesen 'felhasználtak. Nem egészen száz éve még a mgayariéggal együtt képzelték el megvívni harcukat a jobb- és emberibb éleiért, 1918-ban azonban már nem lehetett őket semmiképpen kielégíteni: nemzeti államokat Igyekeztek létrehozni, amelyekben maguk kormányoznak. A két dátum között eltelt hetven esztendő öhtudatositotta nemzetiségeinket, miután ugy érezték, hogy 1848 és 1867 szelleméből t kei kirekesztették. Szeged fekvésénél és feladatainál sik oldalon, a magyar—szerb összefogva a délvidéki szerbség mozgal- veszés okait és inditórugóit. A közmának hatósugarán _ nunt a ma- tudatban eléggé begyökerezett hit gyarság békés és megértő fellegvára azonban sok tévedést és felületes itehelyezkedik el szemlélve mindazt,, tetet rejteget Az ujabb történélemku ami a Duna és Tisza sarkában történik. Maradjunk hűségesek ehhez a szelid történelmi szerephez s vizsgáljuk elsősorban azokat az okokat és jelenségeket, amelyek már 1848-ban más-más jelleget adtak a magyar és szerb mozgalomnak. Az igaaságot kereső történetírók többsége azzal az eléggé unalmas és sablonos megállapítással szokta a délvidéki szerb felkelést magyarázni, hogy azt Bécs a tatás szerb részről sok olyan adattal és megállapítással szolgált, amely Bécs felelősségét ha nem is igyekszik csökkenteni, de eloszlatja azt a véleményt, hogy egyedül az osztrák diplomácia mesterkedése uszította egymásra a két dunavölgyi ,vezető népet. Száz év előtti eltávolodásuknak részben maguk, hevességük, meggondolatlanságuk volt az oka s bár azóta törekszenek megtalálni azt a szimaga szokott kétszinüségével szitot-.vélyes és baráti hangot, amely alkattá. 1848-ban, amikor a párisi meg-'mas a zavartalan magyar j késik a nehézségek i egy ü ttm üködésre, leküzdése. Most pedig már ismerik a száz év előtti hibákat, Kossuth emigrációs tanításait, a dunavölgyi konfederációs elképzeléseket is, amelyek szinte álomszerűén igyekeznek rendezni a nemzetiségi kérdést. Mégis: egyszec eljutnak a hibák és tévedések gyökerének felismeréséig, de addig is igyekezzünk tisztán látni a történelem díszletei annyi megismerni való mozdulások hatása alatt a nemzet is szabadságát követelte, az osztrák politikának nagy érdekei fűződtek ahhoz, hogy a nemzetiségeket, elsősorban a leghasználhatóbb szerbeket, a magyarokkal összeveszitse. S ugyanez a Bécs abban a pillanatban feláldozta a nemzetiségeket, amikor azt érdekei megkívánták, nem törődve sem azokkal a szolgálatokkal, amelyeket nyújtottak, sem más szempon- mögött, ahol lókkal. Valahogyan igy indokolják a vár ránk. történetírók ugy az egyik, mint a máA szerbség Icétféle Kossuthot /egyzett meg magának. Másként itéli is lázadók voltak az osztrákok szc meg, mint a forradalom vezérét és mében, hiszen ügynökeik elfogatták a másként a felelős államférfiúi, az ül- szerbek vezetőit, azt állítva róluk dözött, országról-országba kergetett hogy jakobinusok, akik a francia emigráns megnyilatkozásait. A délvidéki szerbek felkelése a magyar szabadságharc világosságánál tájékozódott és együtt is indult el a márciusi jelszavaktól lelkesítve. A szabadság, cgyfcnjoguság, szociális felemelkedés vágya hajtotta életük dinamikus motorját. Az ujabb szerb történetírás képviselői a magyar forradalom és a szerb felkelés elindulásában azonos célkitűzéseket látnak. Egy ideig együtt is haladtak s csak akkor kanyarodtak el a szerbek, amikor szerintük Kossuth Lajos és kormánya a forradalmi ifjúság célkitűzéseitől eltávolodva, kisnemesi és erősen kiemelt nemzeti jelleget adott a forradalomnak. A szerbek addig a magyar uiseüttira & kavepqtlq tudja . őket megérteni. Később sem békültek meg Kossuthtal. Akkor is tafájtak lei fog ásoí ni valót, amikor önkéntes száműzetésében, revízió alá vette nemzetiségi politikáját és dunat konfederációs tervezetében közelebb forradalom eszméit hirdetik. Mégis az került elképzeléseikhez. Kossuth ekkor események torlódása ugy hozta ma-, már maga mögött hagyta világkörüli gával, hogy a szerbeknek nem volt: utján Törökországot, Angliát s Ameeléggé radikális, a nemzetiségekkel likában beszélt és irt a magyar szaszemben megértést mutató a magyar j badságharc bukásának előidézéséről forradalom s többet igyekeztek el- és- okairól. Szerb részről bírálatban érni. részesítették mindazt, amit a magyar Az ujabb szerb történetírás sze- szabadságharc vezére a szerbekről, rint azért emlegetik olyan gyakran i illetve nemzetiségekről mondott és Bécs felelősségét a szerb felkelés elő-j irt. Azt várták tőle, hogy a szerb felidézésében, inert Rajacsics pát-j kelés nemzeti és szociális jellegét.nem riárka, akit a szerbség kényszeritett; vonja kétségbe s nem esik bele abba arra, hogy a nép élére álljon, annyira a hibába, mint előtte és ntána is sofélt Bécstől és a következményektől,• kan mások, hogy Bées nszitása nélkül hogy egyre azt hajtogatta: a szerbség!nem tört volna ki a délvidéki szerb a császárság megvédéséért, a trónért, ellenállás. Kossuth annyival tartozott fogott fegyvert. Az igazság pedig el az igazságnak és önmagának is,hogy töt nagyon messze volt. A szerbség beismerje tévedéseit — mondották yánságokat. Azt is erélyesen cáfolják lőtt szemben egymással a századok a szerb munkák, hogy Kossuthnak, az során, nrín volt tehát semmi oka 1818. a szállóigévé vált kijelentése keseri- ban sem arra, hogy gyűlölje egymást tette el a szerbeket, amellyel a nála és fegyvert fogjon. Mégis ez történt! alkudozás végett megfordult szerb ve-[s hevességükért nagy árat fizettek* zctöknek azt mondotta: döntsön a szerbek: mozgalmukat gyorsan levtrkapd a magyarság és a szerbség vitá- j ték s elhallgattatták őket jijban. A két nép ncin ellenségként ál-j A forradalmár Kossuthról azt mondották a szerbek, hogy nem sághoz és azt remélték, hogy amint % forradalommal tartottak, attól várták nem akarta a Habsburgokat védeni, szerb oldalon — s ezért olvashattunk az ö sorsuk rendezését is. Akkor nfég ezt csak a pátriárka találta ki, rész- j sokszor olyan felületes megállapilásoszó sem lehetett elszakadási kisérle- ben Bées megnyugtatására, részben kat, amelyek Kossuthot, a szabadság tökről, hiszen a Duna másik oldalán azért, hogy engedményeket csikarjon szerelmesét,, sovinisztának nevezték, lörők uralom volt, csupán nemzeti mi-1 ki. Á felkolcs igazi célja az volt, hogy aki kizárólag a magyar nemzet felvoltuk, privilégiumaik elismeréséről. ; látva a magyar forradalomnak a szerb emelkedésén fáradozott, más népekkel Különben a magyarsággal azonos mó- j nemzeti törekvésekkel szembeni lágy- ke.yeset törődve, A szerb történetírók don ítélkezett róluk Bécs. A szerbek matagságát, tovább vigye a népi ki- néha olyan messzire mentek Kossuth Lajos -forradalmi szerepének megítélésében, hogy nem őt, hanem G a ri15 a 1 d i t, M a z z i n i t, M i 1 e t i c s e t tartották igazi, megalkuvásnélküli szabadságharcosnak s ezt az elismerést szándékosan megtagad Iák tőle, ölet okolva 1318 jótékony szellemének a nemzetiségekkel szembeni lanyha alkalmazásáért. A Kossuth-kultusz ennek ellenére, főleg Szerbiában, ma is kitörölhetetlenül cl a szabadságszerető lelkekben. Az elbukott szerb felkelés vezérei maguk is tanulva lázadásuk kudarcán,Miletícs Szvetozárral az élen.tagadhatatlanul közeledtek a magyarDrilliáns ékszerekért ezüsttárgyakért és pénzekért Ismét igen magas árakat fizetek Laczkö órás-ékszerész magyar forradalom leverelése ismét sorstársakká tette őket, ugy egyszerre is fognak felemelkedni. Állandó tár? gyalásokban állottak Budapesttel* Deákkal és más magyar politikai tg? nyezőkkel, de amikor az osztrákokai sorozatos katonai vereség érte 9 1867-ben kiegyeztek Budapesttel, a szerbek 1848 óta a második csata? vesztést könyvelhették el. A világ leg: korszerűbb és a legszebb emberi tulajdonságokat tartalmazó nemzetiségi törvénye sem csillapította le őket. Tulajdonképpen a kettős kudarc sodorta feltartóztathatatlan erővel a szerbséget a nemzeti őntudatositás irányába* Így találkozik 1848 és 1918 dátuma abban a küzdelembe, amit a szerbség fáradozásai az elmúlt században megjelölnek. Mert minden másként történhetett volna, ha már 1818-ban, vagy legalább 1867-ben, illetve a rákövetkező évben a nemzetiségi törvény meghozatalánál a Miletks által sorstársaknak mondott magyarok, éa szerbek, az együttélés igazi formáit megtaláljak és kiengesztelődve a Dnnavölgv* vezetését s terepüket megjelölve, átveszik. Akkor talán elmaradt volna a gyászos 1914 és ennek egyenes következménye, a'fájdalmas 1918 is. Kárász-utca 14* Oelka mellettBélyeggyliliemanveHet. soiozatokat tételekben, töme?bé.yeget minden mennyiségben veszek. LÖWll Frigyesül! bélyegkereskedi Budapest, VI., Vilma királynö-ut 24 s*z. Telefon: 220-155. eladók: ritkaságok, sorozatok, újdonságok. Ha Pestre jön, okvetlenül keressen fel'