Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-13 / 35. szám

Csuka János: Délszláv sajtóháboru I ilyen állam mér eeázadokkal előbb |Dl?T. MAGYARORSZAfJ r "létesült volna s ha valaha meg is dön-1 VASÁRNAP, 1944 február 13. W tötték volna, a geopolitikai okok újra mmiHHmaHaHmmi életrekeltették volna. Jugoszláviát a n„ . . ,, , . . szerb imperializmus és a szövetsége- B||SZHe U8090H 00511013111^! sek rövidlátása hivta cletre és nem A balkáni partizánháboru kiélező-1nok vezére horvát, maga a mozgalom azok az okok, amelyeket emlegetnek "dése óta rendkívül megélénkült a saj-'is horvát jellegű. Zágráb sem hallga- Ezzel ellentétben a geopolitikai okok tóvita is. Először Zágráb és Belgrád tott és azt üzente Belgrádnak részben mind erélyesebb hangját lehetett hal- rádiója, részben sajtója utján, hogy a lani arról, hogy semmi közük a par- partizánalakulatok kilencven százalétizánokhoz s most maguk a partizá-jka szerbekből áll, tehát nagyszerb esz®ok is heleszóltak a polémiába. Belg-jmét szolgál. Ezt már 'nem tűrhette tórád valóságos cikkáradalot engedett vább a partizántábor sem cs olyan útjára s ezekben kivétel nélkül arról .választ adott, hovy a/ van szó, hogy miután Tito a partizá-] okok eppen a független horvát állam fennállását teszik szükségessé. Végül az usztasa sajtó vezctíilapja felsorolja azokat a nagy veszaeségcket, amelyeket a partizánok által megszállott területek lakossága elszenvedett a harcok, portyázások, repülötámadások következtebeu. A parr a r t * ri r • • r 1 r •• | tizánok meg akarják törni a horváBelqradotes Zágrábot egyarant kiábrándítottá lok eiicnáiiását, uogy magát a független horvát államot is megszüntessék A zágrábi Nova Hrvatszka január!államban, helyesebben Jugoszlávia-[ s ez ellen küzd a horvát usztasa ál%-iki száma közli annak a röpirat- ban kellene tömörülniök, akkor egy lám cs hadserege, nak tartalmát, amelyet a partizánok szórtak le a horvátlakta területekre s ezekben tulajdonképpen vallanak. A jövő Jugoszláviájáról mondják el véleményüket. A horvát lap utal arra, hogy annyira erősnek érzik magukat, hogy nyíltan szembenéznek a röpirat állításaival és a horvát nép okulására és felvilágosítására, szándékosan myilvánosságra hozzák egész tartalftnál A tanulságos és sokatmondó röp5rat Dégy pontból áll cs ezeket larttalmjizza: 1. A nagyszerb' uralom, amely a ttorva centralizmuson alapult, soba többé nem tér vissza. A jövő állami berendezése a széleskörű népi önkormányzatokon alapszik. Ezek szerint mi horvátok a horvát ügyek intézésére egyedüli jogot nyerünk, hasonlóképpen a szerbek, szlovének, montetiegróiak és macedónok a maguk nemzeti ügyeinek intézésére. 2. A délszlávok geopolitikai helyzeté magábanvéve is észszerűen szükségessé teszi az államegységet. 3. A felszabadult területeken működő mai politikai és népi koalíciók ttuinkája a nép összes rétegeinek teljes demokratikus szabadságot biztosit a jövő államában. 4. A nemzeti felszabadító mozgalom a társadalmi és demokratikus fogokiért küzd, eszerint tehát távollartja magát minden erőszaktól, és törvénytelenségtől. A mozgalom elismeri a magántulajdon sértetlenségét, vajamint a kereskedelemiben és az ezrei kapcsolatos munkakörben a magán kezdeményezés érvényesülését. Tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadságot is. Nedics szerb miniszterelnök sem osztja a partizánok nézeteit, ami: tiségekkel tarkított országot akar. Ha- - . . , nem egy megnyilatkozásból kiderül, sonló szellemben irt nem egy feltü-! ápolását a »FLUOR* najsze:sszei meiy ------- ....... r azonnal megszünteti a hajhullást, kor. »örömmel közölhetem önökkel, hogy a • FLUOR, hajszesz néhány heti használata után hajam újra nőtt, ezzel megszűnt a rohamos kopaszodás, A a elsorvadt hajgyökerekböl pedig annyi életerős bajszál sarjadt, hogy eltakarják a kopasz foltokat is.< Ezt irja nekünk B. Pál ur. Sokezer nő és férfi még 40 éven felül is, köszönheti gyönyörű baját a legújabb és tökéletesített Díj. Prof. WILLKINS-fclo >FLUOR> hajszesznek. Tehát saját érdekében most kezdje meg hajának A mai belgrádi kormány szigorúan ajnéstkeltö cikket monarchia mellett áll és a Kairóban ucouitiiu Szpalajkovics , .... , ... - ,fl Miroszláv volt párisi jugoszláv követ P**>dás«, kopaszodást és korai őszüis, Pasics környezetének legismer- Már az első használat meggyőzi ...„«„ „ „„„ tebb tagja, aki pedig annakidején <>nt meglepő hatásarol 2 IP, nép „agy tisztelője a Karagj-orgycvi- maga is résztvett Jugoszlávia létreho- 4 üveg MO P, « ^^^Síl cseknek s Péter kiralyban az ország-jzasaban. [goiasi a gyarapító Péter király unokáját látja Különféle hangok csendülnek fel a jövőt illetően Belgrádból, Zágrábból, a partizánok által megszállott területekről, sőt Kairóból és Londonból is. . A mostani helyzet merően más, mint kodó délszláv népek felé, amelyele az első világháborúban volt, amikoríegymásra rohanva, gyengítik amúgy nagyobb egyetértésben késztették clő'is 'előrölt erejüket és szemmell atha* a délszláv államot. Most többféle tólag megtört ellenállásukat, áramlat küzd egymással és sem a • A magyarság, amely a déli határ®* szerbek, sem a horvátok, sem a szlo- kon is jó szomszédi viszonyra törek* Vének nem egységesek abban a tekin- 8zik, sem lehet közömbös azzal szem* tétben, hogy miként képzelik el jövő- ben, ami a Dunán és a Száván tul jüket. | történik. Ha más népek feletti erő® A szerb nép a balkáni és az első: szakos uralomra vágyna, akkor talán világháborúban több, mint egy millió/kárörömmel szemlélné mindazt, ami levő király számára tartja trónt. Az érthető is, hiszen a fenn a szerb Ifa nincs is népe között, de a szerbiai polgár királyának tekinti és megadja számára mindazt a tiszteletet, arai kijár a számára. A királytisztelet tekintetében nincsen különbség szerb polgár között s a propaganda sem tud ezen a felfogáson változtatni, olyan mélyen gyökeredzik a szerb népben a Karagyorgyevicsokkal szembeni megbecsülés. Ami azonban a partizánpofitikát és a jövő együttműködést illeti, abban a tekintetben már megoszlanak a vélemények Ncdicsck és a partizánok között. A szerb kormány tagjai és sajtója ticm egyszer leszögezte, hogy a huszonhárom éves együttélés tanuíp. _ írjon nekünk még ma: .VALÉRIA* vegyipar, BUDAPEST, VT. SZONDY UTCA 22/Kózpont 16. halottat vesztett-, de a mostani döklés minden eddigi veszteséget ságait levonta és inkább tisztább jlülmul. Ezért fordul úgyszólván szcrbjcllegü államot, mint más ncmzc-l egész kulturvilág részvéttel a öl- : ott végbemegy, de mert a jövő együtt* fe- működésére gondolunk mindig, cénki az sajnálni tudjuk ezt a jobb sorsra ér4 mara- tlemcs népet. A délvidéki kulturális védővonal kiépítéséről nyilatkozik a polgármester, a kulturtanácsnok. az egyetem rektora és a Dugonics-Társaság elnöke A horvát álláspont azonoj A partizánokkal abban, hogy a nagyszerb centralizmus nem tér többé viszsza — olvassuk tovább a Nova Hrvatszkában, amely először is hozzáfűzi a partizán röpcédula tartalmához, hogy nem érheti a horvát propagandát vád, hogy elsikkasztja ék elhallgatja a partizán agitáció szólamait. Hogy a horvátok véleménye szerint miért nem térhet vissza többé Belgrád uralma a délszláv területeken, azt a zágrábi lap az alábbiakban foglalja ösz«ze: — Nem fog visszatérni a centralizmus azon egyszerű oknál fogva, mert mi horvátok, akik azt megtörtük, nem fegjuk többé tűrni és nem a partizánok, akiknek , kilencvenkilenc százaléka követi a nagyszerb centralizmus hiveit. Válaszol a lap a partizán röplap ftma közlésére is, hogy a horvát ügyeket maguk a horvátok fogják intézni s azt mondja, hogy abból nem kérnek. Nem kérnek azért, mert ez tulajdonképpen azt jelenti, hogv azért nz államvezetés fő ügyeiben tulajdonképpen megint Belgrád intézkedne, mint a központi kormány székhelye. A horvátok ugy érzik, hogy a legfőbb állami ügyeket kizárólag a független horvát államban maguk "végezhetik és nem olyan" módon, amint azt a partizánok gondolják cs elképzelik. A továbbiakban a következő figyelmet. érdemlő sorokat olvassuk: — Ha geopolitikai okok amellett fczólnánat hogv *_déla5láypkna^__egrj[_ Pálfy József polgármester ugyanis a Városok Szövetségének társelnöde dr. Szendy Károllyal, Budapest polgármesterével együtt s a szövetség ülésein ismerte meg közelebbről Pécs város polgármesterét s annak városvezetői értékeit. Szeged és Pécs város(A Délmagyarország munkatársé-, szoros együttműködést, főként azért, tói) A szegedi operatársulat legutóbb mert ennek a városnak polgármestePécsett történt vendégjátéka kapcsán re és közönsége mindig nagy megérvetödölt fel ismét a délvidéki kultur- test tanúsított a kulturális ügyek fejközpontok szorosabb együttműködésé- j lesztése iránt éa stlkat áldozott is ar'nek problémája. Dr. Esztergádra. Ezzel a várossal könnyű együtt Lajos, Pécs város polgármestere igen. dolgozni, mert megvan benne a megél dekesen világította meg ez alkalom-. értés és megérzés minden közmüve- vezetőinek együttműködése tehát minból a magyar Délvidék közművelő- lödési problémával szemben. , den bizonnyá f meghozza a várt eredí. = Pálfy polgármester a továbbiak- ményt, a délvidéki kultúrális védővoban kijelentette, hogy igen helyesnek nal kiépítését, amire dr. Pálfy poltarlja a két város közötti művészcse- gármester búcsúzóul kijelentette, hogv rét és őszintén örvend a szegedi ope- tervszerűen kidolgozzák és meg fogratársultat pécsi szereplésével kap- ! ját valósítani, csolatos szép sikernek. Dr. Eszterga r Eajos pécsi polgármester személyéről pedig az alábbiakat mondotta: dési gócainak összetartozását és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szorosabb együttműködés létrehozásával kiépítsük a délvidéki kulturális védővonalat, A pécsi polgármester nyilatkozatával kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Pálfy Józsefhez, Szeged város polgármesteréhez, aki a szorosabb kulturális együttműködés terveire vonatkozólag a következőket mondotta: — A vidéki városok kulturális mester, akihez évek óta személyes ba-? scl kíséri Pécs város polgármesterékapcsolatát egyáltalában sokkal erő- rátság fűz. Kiváló ember, az ország: nek a Délmagyarországban megjeleni sebben meg kell szervezni, mint ahogy j egyik legkitűnőbb vezetőjének tartom, j terveit* s a maga részéről a követkrnjost a kapcsolat fönnáll. Elsősorban jaki nemcsak aktákat intéz, hanem szí-.zőket fűzte a polgármester nyilatkoineg fogDr. Pálfy György kuiturtan ?csnok Nagyon szeretem és igen nagy- hivatalába vezetett az utunk. A kútra becsülöm dr. Eszter gár polgár- túrtanácsnok szintén nagy érdeklődésmester. akihez évek óta sremélvM hn-! sel kíséri Pécs város nolffármcsteréPécs városával kell fel vennünk n ve és érzéke van az irányításhoz,, Drlllláns tkszcrdtárl ezüsttárgyakért és pénzekért ismét igen magas árakat fizetek Laczkó érás-ékszerész Kárász-utca t4, Pej ka mailét?zatához: — A kultúrális decentralizáció gondolata néhai Klebelsberg Kunóé, amit természetesen minden nagyobb vidéki város kulturális élete I vezetőjének örömmel kellett fogadnia . és magáévá tennie. A kultúrkapcsolaJ tok gyakorlati kiépítését, azonban nagymértékben akadályozták és akadályozzák ma is a közlekedési nehéz. ségek. Ennek ellenére is minden lehetőséget felhasználunk s a múltban I is felhasználtunk, hogy a kultúrális kapcsolatokat minden vonatkozásban, elsősorban az egyetemi városokkal s ezek között is először a Délvidék másik, na/«y kulturcentrumáfal: Péccsel