Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

Margit főhercegnő Jelenlétében keresztelték át a Boldog Margit­leányotthont (A Délmagyarország munkatársától) íötÜDŐen sikerült üonepség keretében folyt le a Boldog Margitról elnevezett leányotthon átkeresztelése. A leányin­ternátus ugyanis — miután Árpádházi Margitot az egyház szeDlté nyilvání­totta — most felvette a Szent Margit­Leányinternátus nevet. Az ünnepség­re Szegedre érkezeit a Szent Margit­Leányotthon fővédnöke: dr. Erba­Odescalchi Sándorué, Margit királyi hercegnő, József Ferenc fő­herceg leánya. A királyi hercegnőt fiatal férje is elkísérte és a hercegi pár másfél napig tartózkodott Sze­geden a Szent Margit-Leányotthon vendégeként. A leányotthon átkeresztelési ün­nepsége szerdán délelőtt fél 12 óra­kor kezdődött. Az ünnepségen megje­lent Margit királyi hercegnő férjével együtt, a Horthy Miklós-tudomány­sgyetem képviseletében Bognár Ce­cil professzor, valamint több egyete­mi tanár és a tanítóképző főiskola több tanára, úgyszintén valamennyi kollégium tanárelnökei. Szeged váro­sát dr. P á 1 f y György kulturtanács­nok képviselte. Az ünnepség a leányinternátus énekkarának bemutatkozásával kez­dődött, majd az intézet lelkes alapítója és kitűnő vezetője: Mária Ilma főnök­asszony ismertette a négy esztendeje fennálló leányinternátus történetét. Beszámolt arról, bogy az elmúlt négy esztendő alatt 220 növendék fordult meg az intézetben. A növendékek 90 százaléka már állást kapott, 8 növen­dék pedig férjhezment. A népszerű főnökasszony beszámo­lója után Margit királyi hercegnő mondott közvetlen hangú beszédet. Né­hány szóval kifejezte őröméi afölött, hogy Szent Margit-ezt a mintaszerű intézményt a kezdet nagyszerű mére­teiből ilyen szépen kifejlesztette. Isten áldását kérte a folnök asszony és munkatársai további mnrkájára és hivatalosan bejelentette, hogy az inté­zet, amelynek fővédnöke, nevét Szent Marcit-Leányntthnnra változta 11a. A királyi hercegnő telkesen foga­uott szavait követöleg Pendy Koca főiskolai hallgatónő Chopin lm­promptujót játszotta cl nagyon han­gulatosan, majd a diáklányok problé­máiról Nemerei Éva szabadbölcsész tartott igen érdekes előadást. A pro­blémákra poétikusan felépített be­szédben adla meg mintegy Szent Mar­git nevében a feleleteket P u m p Má­ria főiskolai hallgatónő. akinek lebi­lincselő előadását nagy tetszésnyil­vánítás kisérte. Puszta Sándor Szent Margitról rzóió versének elsza­vatásával és az énekkar záróénekével a szép ünnepség befejeződött. Az ünnepség után Margit királyi hercegnő férjével és s jelenvoltakkal együtt megtekintette az intézet ösz­szes termeit, majd a vendégek egy kis szeretetozsonnában részesültek. Mar­git főhercegnő és férje egyébként a nap folyamán megtekintette a várost. Délelőtt a Dómot és a Dóm-teret néz­ték meg. majd a Szent Imre-kollégiu­mot; délben ebéden vettek részt a Szent Margit-Leányotthonban, délután pedig megtekintették a somogyitelepi templom freskóit, majd az alsóvárosi templomot As a ferencesek muzeumét. Este dr. Halász Fái kanonok és dr. Csikó s-N agy Józsefné elnök asz­szony társaságában a Városi Szinház bemutatóján veit részt a hercegi pár, majd a leányinternátusba visszatérve, az internátus növendékei farsangi mó­kákkal szórakoztatták az illusztris vendégeket. Dr. Erba-Odescalchi Sán­dor és felesége csütörtökön reggel • visszautazott Budapestre­Szász lífinlsztsr kiadta a szigora árrés-renöeíslst a texliildrágitás ellen Budapest, február 3. "A kereske­delmi és iparkamara szokásos havi gazdasági tájékoztató értekezletén Szász Lajos közellátási minisz­ter felszólalt és a textilellátásról beszélve hangoztatta, hogy a textil­árak emelkedésének egyik oka a külföldi (nyersanyag áremelkedése. Kifejtette: meg kell maradni a szá­zalékos kulcs alapján történő árrés megállapításánál, azonban az ár­rést maximálni kell. A miniszteri beszédet nyomban követte az árrés maximálásáról szóló szigorú rendelet, melyet a hi­vatalos lap legutóbbi száma közölt A rendelet mindenekelőtt kimond­ja, hogy minden kereskedő bünte­tőjogi felelőssége mellett maga kö­teles megállapítani az általa for­galomba hozandó textiláru legma­gasabb árát. Ez az ár nem halad­hatja meg a beszerzési, illetőleg előállítási költségek és a bruttó ha­szon együttes összegét Az utóbbit a most megjelent ren­delet mellékleteiben foglalt száza­lékos felsorolások alapján kell ki­számítani. A rendelet pontosan meghatározza, hogy miképpen kell kiszámítani a kereskedőnek a bel­földi előállítású, úgynevezett fo­gyasztói ár nélkül beszerzett textil­áruk fogyasztói árát, továbbá a külföldről behozott textiláruk fo­gyasztói árát. A kereskedő tartozik a kiszámított fogyasztói árat ma­gán az árun feltüntetni és a fo­gyasztói árral megjelölt árut az el­adáskor fogyasztói árom számlázni. A rendelet, amely az árrés maxi­málásával különösen a külföldről származó textiáruknak túlzottan magas árának kialakulását akadá­lyozza meg, az ezután beszerzett cikkekre nézve a kihirdetés napján lép életbe, a rendelet közzététele előtt beszerzett és fogyasztói árral meg nem jelölt áruknál pedig feb­ruár 21-én lép hatályba. Kelemen Béla halála .Visszavonulva minden közéleti sze-, repléslől, zsivajgó tülekedésekben a csendet keresve, kedvenc könyvei tár­saságában 81 éves korában befejezte az életét Kelemen Béla. Az örökké aktuális Mikszáth Kál­mán mondja (az a Mikszáth, aki any­nyira hiányzik napjainkból), hogy' a •közéletünk egyik kimagasló aiakja* tisztára hazai tipus. Mas országban ritka, de nálunk olyan buján terem, mint a szerb tövis. Ha valakinek res­teljük a nevét kimondani, hát azt mondjuk: közélelünk egyik kimagasló alakja. Valaki esetleg seramit se csi­nált a közéletben, azért mégis köz­életünk kimagasló alakja lehet. Ugy, hogy több ismeretlen kimagasló ala­kunk van, mint ismerős. Ez a saját­szerű benépesítése a hazai közéletnek nagy alakokkal igazi magyar talál­mány s legalább is sikerült annyira, mint egyebütt a mesterséges balte­nyésztés. Idéznünk kellelt ezeket a klasszi­kus sorokat, mikor azt az óriási ni­vókülönbséget akarjuk érzékeltetni, amellyel kimagaslott Kelemen Béla sok kortársa közül. A »Szeged jó fia* kifejezést is meggondolatlan pazarlás­sal használja a mai kor alkalmazko­dója, különös édemnek tudva be, hogy valódi jó adófizető s alkalom adtán szerényebb igényű körökben elmond egy pohárköszöntőt, melynek évszáza­dos frázisait kinyilatkoztatásképpen tárja elé, söt maga is elhiszi, hogy ő találta ki azokat. Mi nem bántjuk meg Kelemen Bé­la emlékét sablonokkal, hiszen egész élete, főleg egyénisége az a plusz volt, ami a szegedi humus termésének sokoldalúságával, mondhatni, hogy fel­tűnő hullámzásával ejti ámulatba az idegen búvárt Kelemen Béla, a műve­lődéstörténetben annyira nevezetes el­ső magyar színigazgató egyenes ági leszármazottja, először Ss kultúrem­ber volt s azzal kezdte az életét, hogy az elsajátítani valókból megtanult mindent, amivel ki lehet és szabad lépni a fórumra. Nem arra törekedett, hogy pozícióba jutva, megkövetelje Biziinc minden hazug tömjénjét, hiva­talból kijáró törlészkedését, a betöl­tött méltóságok már kész emberként várták s azok levegője alkalmazko­dott az ö egyéniségéhez. Aztán volt még valami, ami ki­emelte a sablonból. Sosem szabott ha­tárt az önművelődésnek, mint az érettségin álVerí s a Jogi Wektet kotn­j>en dilim ok rafiláncán átizzadó •jogá­szok*, ellenben nem restellt tanulni a férfiúi kor érett, sőt a természet tör­vényei kényszerében lefelé hanyatló ideiben sem, századszor is elolvasva örök értékek örökké élő, tanitó, ne­velő, elmét felvilágosító és csiszoló munkáit, amik arra valók, hogy tanul­janak belőlük, ne csak diszkötésben szín foltozzák meg a polcokat. A mult nem jelentett a szemében eltelt idők kalendárium-makulaturát, hanem óri­ási bányát, amelynek anyagát éppúgy beleolvasztja a jelen tisztítók kohó­jába, mint ahogy alapot biztosit se­gítségével a sokaktól csak félvállról vett jövő számára is. Nem utolsó tulajdonsága az sem, hogy talpig ur volt, egyaránt lélek­ben és külső megnyilvánulásokban s ez is valami olyan időkben, amikor a fogalmak összezavarodnak, házmeste­rekre, pincérekre, konzum-nőkre, nad­rágot élesre vasalókra, pezsgőügynö­kökre és muzsikus cigányokra bízzák a. distinkciót. Lehet erről a kérdésről egész könyvtárt összeírni, de belesű­ríthető abba az egyetlen mondatba is, hogy: — Amit restcllesz megtenni, kimon­dani mások előtt, ne tedd, ne mondd azt akkor sem, ha egy magadban ^'ágy­Közpályán a megértés és az azzal együtt járó meggyőzés jószáodéka ve­zette. Igazság, méltányosság, uri hang az üres fölényeskedés árnyalata nél­kül s valami olyan természetes, egész­séges humorérzék, ami nem csak a közszereplőt viszi át a nehéz helyze­tekben, hanem összpontosítja benne magában is a feléje áradó szeretetet, bizalmat. Azért még lehet valaki fő­benjáró dolgokban tárgyilagos, elfo­gultság nélküli, ha nem is száz szá­zalékos a rokonszenve. Egyszóval egész ember, aki munkájában, műkö­désében azt a tisztaságot kereste, ami külső megjelenésében öt magát is jel­lemezte. Fia volt Kelemen Istvánnak, Sze­ged legrégibb fiskálisának, akiben ki­lencven éves korában is annyi vitali­tás élt, mint a sokkal ifjabb generá­ciókban. Közéleti működését az ügy­védi diploma megszerzése után a vár­megyei közigazgatásban kezdte, arány­lag rövi dideig főszolgabíró volt Do­rozsmán, azonban állásáról lemond­va Szegeden nyitott ügyvédi irodát. A század elején, mikor Enyedy Lukács tápéi mandátumát megsemmisítették, v.z a ferülef wtswmtyóTca's program­mal Kelemen Bélát küldte a parla­DELMAOYAROBSZAQ R PÉNTEK, 1044 FEBRUÁR 4. 3 mentbe, ahol csakhamar feltűnt a sab­Iontól elülő felszólalásaival, tárgy ismeretével és azok tárgyalási mód* jávai. A koalició idején Szeged város fő­ispánjává neveztek ki, emlékezetessá téve ezirányu működését a szülővá­ros hagyományos szeretetével, majd mikor visszatért a szabadelvű párt korszaka s állásából felmentettek, a város tanyai képviselőválasztó kerü­letében lépett fel, kibuktatva Becsey Károlyt a mandátumból. Az első vi­lágháború végefelé, Esterházy Mihály miniszterelnöksége idején lett másod­ízben szegedi főispán s az maradt aa összeomlásig. 1918 októberében párat­lan agilitással és körültekintéssel ké­szítette elő az általa annyi szeretettel hangoztatott »kis király*, IV. Károly, tervbe vett szegedi látogatását, amit az idők vágtató irama akadályozott meg. Ami azonban ennek a rendezés­nek részletei közé tartozik, az olyan különleges helyi biografia, hogy vala­mikor még nagy fejezeteket érdemel. Nem lehet csodálni, hogy a mindig jó­hiszemű Kelemen Béla akkor egy kissé kiábrándult az emberekből, akik azonban végeredményben épp olya­nok Szegeden vagy TápióMcskén, mint a világ bármelyik helyén, tehát fölösleges teher a lelken a túlzott il­lúzió. A forradalmak után, mielőtt még megindulhatott Magyarországon a po­litikai élet, Kelemen Béla szervezte meg Szegeden az Antibolsevista Co­mitét (A. B. C.), amelynek működésé­ről, az akkori helyzettel együtt, a leg­hitelesebb forrásmunkát jelenti hatal­mas kötetben kiadott naplója. Emiatt is kellemetlenségei voltak, mint ahogy Becsey Károly sem bocsátotta teeg neki, hogy kibuktalta a mandátumból, — azonban mindig állta a harco.t és sosem volt rozsdás a fegyvere, köpe­nye alatt nem rejtegetett tőrt. A mo­solya belőlrül jövő derii, a szava magyar szó. Az ő alkotása, elgondo­lása volt a francia megszállás alatt a Nemzeti Bizottmány, amolyan parla­mentet helyettesítő intézmény az azóia polgárjogot nyert érdekképviseleti alapon. Valami sokat nem alkothatott, mindössze talán négy ülést tartott. A szegedi Ábrahám-kormánybaa rábizták a kultusz, majd a belügyi tárcát, azután a budapesti politikai élet megindulásakor kerületi kor­mánybiztos lett. Hosszú évek óta csendes visszavo­nultságbaD élt Budán. Előbb gazdál­kodott, később fárasztotta a nagy ter­het jelentő gondoskodás, megmaradt első szerelménél, a könyvnél, amely sosem válhalik hűtlenné a szerelmesé­hez. Gyermeke nem volt, felesége, gon­dozó, hűséges élettársa, »Bakonyi Ká­roly aj>ánk< hires generális Szeréna­lánya. Két nővére volt, az egyik — Kerner Lajos ezredes felesége — fia­talon hunyt el, a másik, Reök Iván öz­vegye, Szabadkán él. Vele a Kelemen­család ezen fiu-ága kihal s csak Ke­lemen Kálmán volt árvaszéki elnök családjában folytatódik. Nagyon sok tisztelőjének, jóbarát­jának szivében kap ki nem hülő puha fészket az emléke. Esterházy János elő dása (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság a Magyar Kul­turális Egyesületek Országos Szövet­sége közreműködésével február 7-én, hétfőn délután 6 órai kezdettel a vá­rosháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart a következő sorrenddel: 1. Banner János elnöki megnyitója. % Gróf Esterházy János előadása: Nem­zeti élet a kisebbségi sorsban. As eNWÖSs iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents