Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-04 / 27. szám
Margit főhercegnő Jelenlétében keresztelték át a Boldog Margitleányotthont (A Délmagyarország munkatársától) íötÜDŐen sikerült üonepség keretében folyt le a Boldog Margitról elnevezett leányotthon átkeresztelése. A leányinternátus ugyanis — miután Árpádházi Margitot az egyház szeDlté nyilvánította — most felvette a Szent MargitLeányinternátus nevet. Az ünnepségre Szegedre érkezeit a Szent MargitLeányotthon fővédnöke: dr. ErbaOdescalchi Sándorué, Margit királyi hercegnő, József Ferenc főherceg leánya. A királyi hercegnőt fiatal férje is elkísérte és a hercegi pár másfél napig tartózkodott Szegeden a Szent Margit-Leányotthon vendégeként. A leányotthon átkeresztelési ünnepsége szerdán délelőtt fél 12 órakor kezdődött. Az ünnepségen megjelent Margit királyi hercegnő férjével együtt, a Horthy Miklós-tudománysgyetem képviseletében Bognár Cecil professzor, valamint több egyetemi tanár és a tanítóképző főiskola több tanára, úgyszintén valamennyi kollégium tanárelnökei. Szeged városát dr. P á 1 f y György kulturtanácsnok képviselte. Az ünnepség a leányinternátus énekkarának bemutatkozásával kezdődött, majd az intézet lelkes alapítója és kitűnő vezetője: Mária Ilma főnökasszony ismertette a négy esztendeje fennálló leányinternátus történetét. Beszámolt arról, bogy az elmúlt négy esztendő alatt 220 növendék fordult meg az intézetben. A növendékek 90 százaléka már állást kapott, 8 növendék pedig férjhezment. A népszerű főnökasszony beszámolója után Margit királyi hercegnő mondott közvetlen hangú beszédet. Néhány szóval kifejezte őröméi afölött, hogy Szent Margit-ezt a mintaszerű intézményt a kezdet nagyszerű méreteiből ilyen szépen kifejlesztette. Isten áldását kérte a folnök asszony és munkatársai további mnrkájára és hivatalosan bejelentette, hogy az intézet, amelynek fővédnöke, nevét Szent Marcit-Leányntthnnra változta 11a. A királyi hercegnő telkesen fogauott szavait követöleg Pendy Koca főiskolai hallgatónő Chopin lmpromptujót játszotta cl nagyon hangulatosan, majd a diáklányok problémáiról Nemerei Éva szabadbölcsész tartott igen érdekes előadást. A problémákra poétikusan felépített beszédben adla meg mintegy Szent Margit nevében a feleleteket P u m p Mária főiskolai hallgatónő. akinek lebilincselő előadását nagy tetszésnyilvánítás kisérte. Puszta Sándor Szent Margitról rzóió versének elszavatásával és az énekkar záróénekével a szép ünnepség befejeződött. Az ünnepség után Margit királyi hercegnő férjével és s jelenvoltakkal együtt megtekintette az intézet öszszes termeit, majd a vendégek egy kis szeretetozsonnában részesültek. Margit főhercegnő és férje egyébként a nap folyamán megtekintette a várost. Délelőtt a Dómot és a Dóm-teret nézték meg. majd a Szent Imre-kollégiumot; délben ebéden vettek részt a Szent Margit-Leányotthonban, délután pedig megtekintették a somogyitelepi templom freskóit, majd az alsóvárosi templomot As a ferencesek muzeumét. Este dr. Halász Fái kanonok és dr. Csikó s-N agy Józsefné elnök aszszony társaságában a Városi Szinház bemutatóján veit részt a hercegi pár, majd a leányinternátusba visszatérve, az internátus növendékei farsangi mókákkal szórakoztatták az illusztris vendégeket. Dr. Erba-Odescalchi Sándor és felesége csütörtökön reggel • visszautazott BudapestreSzász lífinlsztsr kiadta a szigora árrés-renöeíslst a texliildrágitás ellen Budapest, február 3. "A kereskedelmi és iparkamara szokásos havi gazdasági tájékoztató értekezletén Szász Lajos közellátási miniszter felszólalt és a textilellátásról beszélve hangoztatta, hogy a textilárak emelkedésének egyik oka a külföldi (nyersanyag áremelkedése. Kifejtette: meg kell maradni a százalékos kulcs alapján történő árrés megállapításánál, azonban az árrést maximálni kell. A miniszteri beszédet nyomban követte az árrés maximálásáról szóló szigorú rendelet, melyet a hivatalos lap legutóbbi száma közölt A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy minden kereskedő büntetőjogi felelőssége mellett maga köteles megállapítani az általa forgalomba hozandó textiláru legmagasabb árát. Ez az ár nem haladhatja meg a beszerzési, illetőleg előállítási költségek és a bruttó haszon együttes összegét Az utóbbit a most megjelent rendelet mellékleteiben foglalt százalékos felsorolások alapján kell kiszámítani. A rendelet pontosan meghatározza, hogy miképpen kell kiszámítani a kereskedőnek a belföldi előállítású, úgynevezett fogyasztói ár nélkül beszerzett textiláruk fogyasztói árát, továbbá a külföldről behozott textiláruk fogyasztói árát. A kereskedő tartozik a kiszámított fogyasztói árat magán az árun feltüntetni és a fogyasztói árral megjelölt árut az eladáskor fogyasztói árom számlázni. A rendelet, amely az árrés maximálásával különösen a külföldről származó textiáruknak túlzottan magas árának kialakulását akadályozza meg, az ezután beszerzett cikkekre nézve a kihirdetés napján lép életbe, a rendelet közzététele előtt beszerzett és fogyasztói árral meg nem jelölt áruknál pedig február 21-én lép hatályba. Kelemen Béla halála .Visszavonulva minden közéleti sze-, repléslől, zsivajgó tülekedésekben a csendet keresve, kedvenc könyvei társaságában 81 éves korában befejezte az életét Kelemen Béla. Az örökké aktuális Mikszáth Kálmán mondja (az a Mikszáth, aki anynyira hiányzik napjainkból), hogy' a •közéletünk egyik kimagasló aiakja* tisztára hazai tipus. Mas országban ritka, de nálunk olyan buján terem, mint a szerb tövis. Ha valakinek resteljük a nevét kimondani, hát azt mondjuk: közélelünk egyik kimagasló alakja. Valaki esetleg seramit se csinált a közéletben, azért mégis közéletünk kimagasló alakja lehet. Ugy, hogy több ismeretlen kimagasló alakunk van, mint ismerős. Ez a sajátszerű benépesítése a hazai közéletnek nagy alakokkal igazi magyar találmány s legalább is sikerült annyira, mint egyebütt a mesterséges baltenyésztés. Idéznünk kellelt ezeket a klasszikus sorokat, mikor azt az óriási nivókülönbséget akarjuk érzékeltetni, amellyel kimagaslott Kelemen Béla sok kortársa közül. A »Szeged jó fia* kifejezést is meggondolatlan pazarlással használja a mai kor alkalmazkodója, különös édemnek tudva be, hogy valódi jó adófizető s alkalom adtán szerényebb igényű körökben elmond egy pohárköszöntőt, melynek évszázados frázisait kinyilatkoztatásképpen tárja elé, söt maga is elhiszi, hogy ő találta ki azokat. Mi nem bántjuk meg Kelemen Béla emlékét sablonokkal, hiszen egész élete, főleg egyénisége az a plusz volt, ami a szegedi humus termésének sokoldalúságával, mondhatni, hogy feltűnő hullámzásával ejti ámulatba az idegen búvárt Kelemen Béla, a művelődéstörténetben annyira nevezetes első magyar színigazgató egyenes ági leszármazottja, először Ss kultúrember volt s azzal kezdte az életét, hogy az elsajátítani valókból megtanult mindent, amivel ki lehet és szabad lépni a fórumra. Nem arra törekedett, hogy pozícióba jutva, megkövetelje Biziinc minden hazug tömjénjét, hivatalból kijáró törlészkedését, a betöltött méltóságok már kész emberként várták s azok levegője alkalmazkodott az ö egyéniségéhez. Aztán volt még valami, ami kiemelte a sablonból. Sosem szabott határt az önművelődésnek, mint az érettségin álVerí s a Jogi Wektet kotnj>en dilim ok rafiláncán átizzadó •jogászok*, ellenben nem restellt tanulni a férfiúi kor érett, sőt a természet törvényei kényszerében lefelé hanyatló ideiben sem, századszor is elolvasva örök értékek örökké élő, tanitó, nevelő, elmét felvilágosító és csiszoló munkáit, amik arra valók, hogy tanuljanak belőlük, ne csak diszkötésben szín foltozzák meg a polcokat. A mult nem jelentett a szemében eltelt idők kalendárium-makulaturát, hanem óriási bányát, amelynek anyagát éppúgy beleolvasztja a jelen tisztítók kohójába, mint ahogy alapot biztosit segítségével a sokaktól csak félvállról vett jövő számára is. Nem utolsó tulajdonsága az sem, hogy talpig ur volt, egyaránt lélekben és külső megnyilvánulásokban s ez is valami olyan időkben, amikor a fogalmak összezavarodnak, házmesterekre, pincérekre, konzum-nőkre, nadrágot élesre vasalókra, pezsgőügynökökre és muzsikus cigányokra bízzák a. distinkciót. Lehet erről a kérdésről egész könyvtárt összeírni, de belesűríthető abba az egyetlen mondatba is, hogy: — Amit restcllesz megtenni, kimondani mások előtt, ne tedd, ne mondd azt akkor sem, ha egy magadban ^'ágyKözpályán a megértés és az azzal együtt járó meggyőzés jószáodéka vezette. Igazság, méltányosság, uri hang az üres fölényeskedés árnyalata nélkül s valami olyan természetes, egészséges humorérzék, ami nem csak a közszereplőt viszi át a nehéz helyzetekben, hanem összpontosítja benne magában is a feléje áradó szeretetet, bizalmat. Azért még lehet valaki főbenjáró dolgokban tárgyilagos, elfogultság nélküli, ha nem is száz százalékos a rokonszenve. Egyszóval egész ember, aki munkájában, működésében azt a tisztaságot kereste, ami külső megjelenésében öt magát is jellemezte. Fia volt Kelemen Istvánnak, Szeged legrégibb fiskálisának, akiben kilencven éves korában is annyi vitalitás élt, mint a sokkal ifjabb generációkban. Közéleti működését az ügyvédi diploma megszerzése után a vármegyei közigazgatásban kezdte, aránylag rövi dideig főszolgabíró volt Dorozsmán, azonban állásáról lemondva Szegeden nyitott ügyvédi irodát. A század elején, mikor Enyedy Lukács tápéi mandátumát megsemmisítették, v.z a ferülef wtswmtyóTca's programmal Kelemen Bélát küldte a parlaDELMAOYAROBSZAQ R PÉNTEK, 1044 FEBRUÁR 4. 3 mentbe, ahol csakhamar feltűnt a sabIontól elülő felszólalásaival, tárgy ismeretével és azok tárgyalási mód* jávai. A koalició idején Szeged város főispánjává neveztek ki, emlékezetessá téve ezirányu működését a szülőváros hagyományos szeretetével, majd mikor visszatért a szabadelvű párt korszaka s állásából felmentettek, a város tanyai képviselőválasztó kerületében lépett fel, kibuktatva Becsey Károlyt a mandátumból. Az első világháború végefelé, Esterházy Mihály miniszterelnöksége idején lett másodízben szegedi főispán s az maradt aa összeomlásig. 1918 októberében páratlan agilitással és körültekintéssel készítette elő az általa annyi szeretettel hangoztatott »kis király*, IV. Károly, tervbe vett szegedi látogatását, amit az idők vágtató irama akadályozott meg. Ami azonban ennek a rendezésnek részletei közé tartozik, az olyan különleges helyi biografia, hogy valamikor még nagy fejezeteket érdemel. Nem lehet csodálni, hogy a mindig jóhiszemű Kelemen Béla akkor egy kissé kiábrándult az emberekből, akik azonban végeredményben épp olyanok Szegeden vagy TápióMcskén, mint a világ bármelyik helyén, tehát fölösleges teher a lelken a túlzott illúzió. A forradalmak után, mielőtt még megindulhatott Magyarországon a politikai élet, Kelemen Béla szervezte meg Szegeden az Antibolsevista Comitét (A. B. C.), amelynek működéséről, az akkori helyzettel együtt, a leghitelesebb forrásmunkát jelenti hatalmas kötetben kiadott naplója. Emiatt is kellemetlenségei voltak, mint ahogy Becsey Károly sem bocsátotta teeg neki, hogy kibuktalta a mandátumból, — azonban mindig állta a harco.t és sosem volt rozsdás a fegyvere, köpenye alatt nem rejtegetett tőrt. A mosolya belőlrül jövő derii, a szava magyar szó. Az ő alkotása, elgondolása volt a francia megszállás alatt a Nemzeti Bizottmány, amolyan parlamentet helyettesítő intézmény az azóia polgárjogot nyert érdekképviseleti alapon. Valami sokat nem alkothatott, mindössze talán négy ülést tartott. A szegedi Ábrahám-kormánybaa rábizták a kultusz, majd a belügyi tárcát, azután a budapesti politikai élet megindulásakor kerületi kormánybiztos lett. Hosszú évek óta csendes visszavonultságbaD élt Budán. Előbb gazdálkodott, később fárasztotta a nagy terhet jelentő gondoskodás, megmaradt első szerelménél, a könyvnél, amely sosem válhalik hűtlenné a szerelmeséhez. Gyermeke nem volt, felesége, gondozó, hűséges élettársa, »Bakonyi Károly aj>ánk< hires generális Szerénalánya. Két nővére volt, az egyik — Kerner Lajos ezredes felesége — fiatalon hunyt el, a másik, Reök Iván özvegye, Szabadkán él. Vele a Kelemencsalád ezen fiu-ága kihal s csak Kelemen Kálmán volt árvaszéki elnök családjában folytatódik. Nagyon sok tisztelőjének, jóbarátjának szivében kap ki nem hülő puha fészket az emléke. Esterházy János elő dása (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége közreműködésével február 7-én, hétfőn délután 6 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart a következő sorrenddel: 1. Banner János elnöki megnyitója. % Gróf Esterházy János előadása: Nemzeti élet a kisebbségi sorsban. As eNWÖSs iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.