Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-17 / 38. szám

DfcLMAGYARORSZA Q emrmtor. mt fch^r 17 FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ MacArthur ny.latkozata Lisszabon, február Ití. Miat a brit hírszolgálat a szövetségesek délnyu­gati csendesnceani főhadiszállásáról jelenti, hogy MacArthur tgbornok It'g­uioübt iiwlatko/atábaB üango/.talt t. i.ogv Japán «lUn a szárazföldi tengeti tb légierők együttes eröfeszilásevej lein t fiöotö eredményt elernt. (MTI; Burmai harcok tokié, február 16. Burtpai front je­lentések szerint a Maju hegységtől ke­letre körülzárt 7 brjMndiaj hadosz­tály ellenállása egyre csókkm. Japau egvséflek a kör üizáró gyürüt állan­dóan szőkebhre ropják és egy \ kilo­méter hosszít és l kilométer széles létségre szorítottak össze a jól felsze­reli angol csapatokat, amelyek sok lö­veggel, páncélossal és többszáz jármű­re! rendelkeznek. Ezeknek a csapatuk­nak megsemmisítése vagy megadása kú-aőbói) álf. Ezen a katlancsalán kí­vül •} japán csapatok Thaung-Baza el­fogls'ása után ujabb támadási indítot­tak. továbbá átkelve a Maju hegysé­gen, így meg nem nevezett körzetet elértek. Ezek a harcok is kedvezően folvnefe a fruiitjelenlések szerint. (MTI) RoV'ersiiiset maqsxéllésa petn, február 16, MacArthur tábor­nok főhadiszállásáról közlik: Az a kis Rooko-szigel, amelyen a kedden ki­adott hadi jelentés szerint amerikai cs4paíbk tturuar 12-én megvetettek a lábukul. Üj-Gutgea és Üj-Brilannia gozőti fekszik és uralja a hadászati­lag IíHiIőí Vitige utat Az amerikai csapatbk ezt a szigetet a Lap Gloees­történi partraszállás alkalmá­val kihagytak A legutóbbi jelentések •őeript ez amerikai csapatok Reoke srigetéB meg nem ütköztek ellenállás­ba. Új-Britannia szigetén is majdnem simát, halad az araerikai csapatok előrehaladása, mert több.előretolt ál­lást a japán csapatok harc nélkül ki­ürilnUák- (MTI) &rg«n(ina nem ü««n» hadai j 4 tengelyhata'imknaW Lisszabon, február lö. Mini a brit hírszolgálat Buenos AiresbőJ je­lenti, az argentin rácjió közölte 4Z argentin kormány határozott cáfolatát, ametv saerint nem felel* nck tneg a valóságnak a^'k 112 érT Icsülések, begy Argentína hadat üzent g tengelyállamoknak. Nem iggx az a hír sem, Hogy az argen­tin haiój elsüllyesztettek. (MTI) Márkás HtzyUcdt $<unb$.ke><iy> akicU JUblafit Alit* JUfiÍH foucáfct tniniáata ' Züiieh, február 12 Egy külföldi hír érdekes es már i .yen elfelejtett ember emlékét idézi lel. A hir szerint Algírban 9(1 esztendős Koréban meg­halt Sontoskeöy Géza, a mult század Uiigynrorn/aganak, sőt Európájának ismert kalandorkirálya. A mult százgd végén alig volt is­mertebb magyar ember világszerte. Amikor Pesten elcsípte a rendőrség, ö ezekkel a szavakkal éllitott bc Ihatsz Elek főkapitányhoz: — Vegye tudomásul, főkapitány ur, hogy én Magyarországon sohasem követtem el semmit és nem is fogok elkövetni Jó magyar vagyok és elfo­gult, elnéző gyöngeséggel viseltetem hazám Iránt. Kötelez erre világhírem. Hiszen valójában csak hat magyar igazi világnév van: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Liszt Fe­renc, ujabban Munkácsy Mihály és én... Somokeöy 30—40 esztendőn keresz­tül a szélhámosok királya szerepében tündökölt Konstantinápolytól Londo­nig, Heidelhergtől Newyorklg, Rusz­csiíktól Ausztráliáig, Rio de Janeiró­tól Délafrikáig. Kalandjai hihetetlenek és merészek voltak. Állítólag Maurice Leblanc róla mintázta Arsen Lupin figuráját. Már azért is Somoskeóy az Arseu Lupin alakja, mert ő is kedélyesen játszik veszedelemmel, bolondozik rendörséggel s miközben a világ ösz­szes detektivjei keresik, a rendőrség épülelében lakik ás naponta teszi le névjegyét a rendőrkapitány asztalára. Snmoskeöv volt az. aki fénves disz­magyarban végigvezette a philadel­phiai világkiállításon a brazíliai csá­szárnét feje volf a rio-de-janeiréi ud-' var kamariilájának, az orosz—török háború idején világpolitikát csinált, táigyalt francia, tőrök, magyar mi­niszterekkel, világhírű orvostanár maszkjában gyógykezelt dúsgazdag betegeket, mint a spanyol hadsereg vezérkari főnöke kötött óriási üzlete­ket, beleavatkozott ífirsch báró mil­liárdos vállalkozásaiba, dolgozott a világ legnagyobb bünbandájával, yolt gyémántbányája Ausztráliában és Dél­Afrikában. Olaszországban Crispi volt miniszter védte a biróság előtt, ugyan­akkor valóságos Casanova volt s hő­se rengeteg szerelmi regénynek. Há­talmas vagyonokat szerzett és vesz­teit. És ami a legérdekesebb, soha­sem tudtak semmi sent bizonyítani el­lene, az egyetlen szélhámossága, ahol bizonyítékok állottak a rendőrség ren­delkezésére, a philadelphiai kiállítás botránya volt. amikor is Ferenc Jó­zsefet képviselte s a brazíliai császár­nő vendége volt Ezt azonban — mi-, vei mindkét udvarnak kiuos volt — maguk a kabinetirodák cáfolták és tagadták a leghevesebben. NTem maradt utána semmi, csupán egy megkezdett nnnló a budapesti rendőrség múzeumában. Amilyen rejtélves volt étefe. elvan rejtélyes volt eltűnése is. Élete végén Pesten élt s itt egv gyümölcskereske­dőnőt vett feleségül, akitől azonban hamarosan elvált. Azóta nvomaveszett. Annát érdeke­sebb ez a külföldi bir. mMv erv svájci tan hírrovatán keresztül érkezik hoz­zánk. Állítólag csak most balt volna meg Alnirban. mint egv ottani kis garnihotel tulajdonosa. A Szovjetunió autonóm köztársaságai óra valódi ólomkristály portéllé" óiMté'f y Berta ékszerész Kss-u. 3. Párisi Nagyáruház melleit. SzMGgiipeii jé ái!apo!ban levitt vtilQnifi Ajánlatot kériipk P«$í*:iék 22 «&.! A Szovjetunió népeinek rangso­rában a tagállam-alkotó nemzetek ulán azok a népek következnek, melyeknek a nemzeti területe auto­nóm köztársasággá lelt. Jogkörük nem ojy tág, mint a tagállamoké, nem szuverének, nincs kilépési jo­guk a Tanácsköztársaságok Szö­vetségébél, szűkebb a törvényhozási lehetőségük és a tagállapi, amely­nek keretébe tartoznak, felügyejeti jogot gyakorol felettük. Különösen a legnépesebb és leg­változatosabb nemzetiségi össze­tételű Orosz Föderatív Tagállamon belül alakult sok autonóm köztár­saság. Ezek közül a Kazák és a Kirgiz köztársaságokat 1936 de­cember 6-én a tagállamok sorába emelték, majd 1940 március 31-én a Karéliai köztársaság is tagállam­má lépett elő. Egyidejűleg az uj tagállamba kebelezték be azoknak a finn területeknek a legnagyobb részét is, amelekről Finnország az 1940 március 12-j békében a Szov­jetunió javára lemondott és az uj tagállam a Finn-Karélia nevét kapta­Baskiría a legelső autonóm ta­nácsköztársaságok közé tartozik, mert mér 1919 március 23-án ala­kult. Lakosai közül az 1926. évi népszámlálás szerint csak 23.5 szá­zalék volt baskír nemzetiségű, mig 39.9 százalék volt orosz, 17.3 száza­lék tatár és 19.3 százalék más. Azonban anyanyelv szerint még jóvgj kevesebb ypU baslfir, gljg p százalék, mig 41.2 százalék orosz, 33.S százalék tatár és 12 százalék más. — Maga a baskir nyelv is kö­r<4o»a I t^tár nvejvjjek. a bgrkjr majdncHs felrréjje pe4*ig nyelvében teljesen cltatárosodptt. Raskiriában tehát egyik nemzetiség sincs többségben, de az orosz mel­lett a baskir a hivatalos nyelv, a más nemzetiségQeket, tehát az it­teni tatárokat is a saját nemzeti területükön kívül éjők kisebbségi jogaival elégítik ki. A Szovjetunió területén lakó ta­tárok száma több, mint két auto­nóm tafár köztársaságé együttvéve, de ezek anniyra elszórtan élnek, hogy ennek ellenére abszolút több­ségük még a Volga-menti Tatár­országban sincs és még kevésbbé Krimben, ahol a lakosságnak csu­pán alig több, mint negyede tatár. A daghesztání népek egymással közösen alkotnak egy autonóm köz­társaságot. Ennek 1939-ben vala­mivel több lakosa volt, mint a! daghesztání népek együttes száma amit csak igy egybefoglalva közöl­tek, nem jelölve meg, hogy melye­ket sorolta ide gz 1926-ban egyen­kint számbavett nemzetiségek és nyelvek közül, így est visszamenő leg nagyon nehéz Jett volna ponto­san megállapítani. j Az 1938-es nemzetiségi adatok sem b'ánytalanok még. így tóbbek között nem ismerjük a jakulok, to­vábbá a burjátok és a mongolok számát, mert a nagy hideg miatt sokhelyütt csak a tél elmultával került sor a népszárp'álásrg, ja­nuár 17-e helyett és a késve fel­dolgozott adatok még nem állanak rendelkezésünkre. Az 192& évi ada­tok az mutatják, hegy a jak utak száma viszonylag nem sokkal ma­rad el országunk lélekszáma mö­9ÜU és ny«'vük még az orosz nyelv rovására káditatt. A Burjáf-Me«­gol köztársaságban azonban már 1926-ban az oroszok voltak több­ségbe,). 13-8 százalék burját és el­enyészően kevés mongol mellett. A Szovjetunióban elszórt néme­tek nagyrésze a volt Volgai-Német köztársaság határain kivül élt, de ott a lakosság kétharmada német volt. A csuvacsok és mordvinok köz­társaságaink szintén jóval keve­sebb lakosa van, mint amennyi szá­muknak megfelel. Ez a eauvarsok­nak közel 75 százalékos többségei biztosit, a mordvinok azonban annyira elkeveredtek az oroszok közé, hogy csak 1930 elején sikerüli önkormányzati területhez ^jutniok, melyet 1934 végén fejlesztettek to­vább köztársasággá, ahol 37.8 szá­zalék mordvin, 58.1 százalék orosa él. Az ndmortok (votjákok) és a kalmükök, oly bőkezűen megsza­bott határu köztársaságaikon belül ma már szintén kisebbségbe szo­rultak a Szovjetunió népeinek egy­re fokozódó elkeveredése következ­tében és ez vár a mari (cseremisz) nép kevésbbé túlméretezett köztár­saságára is. A marik önkormány­zati területe — éppen ugy, mint aa alább felsorolt népeké — csupán 1936 január 5-én lett autonóm köz­társasággá, de már 1926-ban is csak 51.4 százalék volt. ' 1939-ben a permi népet is a ko­miak közé sorolták, nélkülük a ko­miak (zűrjének) száma körülbelül 250.000 lehet. A cserkesz nyelvű kabardob önkormányzati területét a balka­rokéval egyesitették, a eseesencekéi pedig az ingusekévat és később igy léptették elő azokat köztársaságok­ká. Tehát két-két nép kapott egy­egy köztársaságot, melyek közül egyik az 1926. évi adatok szennt 60, illetve 58.4 százalékos többség­ben volt a közös területen, mig a másik alig 16.3, illetve 12.4 száza­lékos kisebbség. Az osszéteknek viszont két or­szága is van. mert a Kaukázus ge­rince két részre szeji földjüket. Déli Osszétia már a Grúz tagállam ön­kormányzati területe. (Stijd) Keresztes-Fischer Fereocná adománya Bndapest, február 16. Vitéz Keress* tes-Fiscber Fereacné, mint az orszó­gos háziipari központ elnöke 200 ezei? pepgő értékű értékpapírt ajánlott fel, hogy abból az országos hadigondozó hatóság ipari kiképző intézményt ló* tesitsen. Az intézmény a hadirokkan­taknak megélhetésüket biztosító ala­pos kiképzését szolgálná. Vitáz Boa­ezos Miklós államtitkár, a hátóság el­nöke, megköszönte a felajánlást és igé* retet tetíj hogy a terv megvalósítása érdekében megteszi a kezdeményező ló* péseket ÍMTD Mefesz Szárítóüzem Makó, 4 középiskolát végsett, jól szó­móló és jó kézírással rendellüe* ző, erélyes, keresztény Munkafel ügyelő­nőket KEHES, o- Kézzel irt ajánlat** kat rövid életléjrással— ** alábbi cimre — Metesz Széritó­Makó, Poetátiók 30 -

Next

/
Thumbnails
Contents