Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-16 / 37. szám

DBLMAGY ARORS5Í AO SZERDA, l©44 FEBRUÁR ifi Néma orvos A megsárgult levelii könyv, aniciy 34 itt következő soruk. uiegiiá&uiiaJ, muU forrásmunka szolgait, ISlo-ban jelent meg a fepti ennen. A címhez, kft xözekbbi magyarázatképpen, meg a következő szavak vaunak hozzaiüz­ve; együgyű és hasznos hazi kooyvetske; meily az orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek segedel­mekre és vigasz tatásokra Írattatott'. Nézzük meg közelebbről az egy­ügyű >kónyvetsket«, üátiia találunk benne valami hasznosat, hiszen szű­kölködő van most is elég és ezek nagyrészt: orvos nélkül szűkölködik. Nem lesz érdektelen, hogy abban a világban, mikor nem volt még hor­mon, vitamin, röntgen és elektrokqr­riiográf, nem volt a milliónyi gyógy­szer különlegesség, mivel próbálgat­ták dédapáink megrendült egészségü­ket helyrekunjzsolni. Mielőtt az együgyű bár, de igen hasznos tanácsokat közreadnám, ®egi ki kell jelentenem, hogy nem vagyok ! orvos és igy a reeeptek esetleges használatbavételének következményei­ért a felelősséget nem vállalhatom. Nem, már azért sem, mert a gyógy­szerként ajánlott szerek egy része ma (130 évvel a könyv megjelenése után) ináf a zqgforgaloinban sem kapható. (Próbáljon ma valaki, ha mindjárt fe­ketén is, például loböstököt szerezni!) A *tanáts«-adást a Néma orvos egy kis tanítással és intéssel kezdi, kezdjük hát mi is azzal: »Ammt nagy az erő a fenevadakban, ngy nagy erő vagyon füvekben s szavakban. Tartsd magíjd melegen, ne terheld gyomro­dat, Egészséges leszel s nem érzed ba­jodat,* Milyen hasznos már ez is! És, hogv beválik ebben a jegyrendszerbe szedett világban! Ne terheld gyomro­dat,,. De menjünk egv lépéssel tovább, fordítván egy lapot a betűrendbe sze­dett tanácsok sorában. Már akkor is első helyre került a legfontosabb probléma, mivel a legelső tanács az >Ahrázatnak szépítéséről* Szól. Figyelem! Hölgyeim, hátha van még valami nj, amit nem próbáltak:! * A római asszonyok a kqrösfale- azokra felszállni, yel, vagyis szarvasgyökér fűnek vi­rágjait, magvait, gyökerét összeszed­vén. vízbe megfőzik és reggel s est­ve ezzel a főtt vízzel szokták mago­kat mosni, hogy szépek legyenek. Kn­apk a fűnek levelei a kőrősfa levelei­hez igen hasonlítanak, a gyökere fe­hér, a virágjai testsainiiek és nem ke­serűek, a szárai szinte gatyakőtetig és magasabban is felnyúlnak*. 'A falusi Magyar Asszonyok a ©sieserbOTsának lisztjével áhrázatjok­ról a szeplőket elhárítani tudják. Is­mét; Löböslüknck vjzével ábrázatja­kat megszépítik*. Ajánlja továbbá szépítő szerül a Aoldögasszohymentának ikifatsart* (ebét, a bablisztet, a vadlenese lisz­tet, sib, 1)0 ngylátszik abban az idő­ben a szépitöszerek nemzetiségi szem­pontok szerint is elkülönültek, mert viszont: lA Tót Asszonyok a szeplőt, fótot vézsukafüvel szokták dörzsölni, hogy szépek legyenek*. A jszoplők, fótok, fakadékok, bi­bírtsókí maradéktalan eltávolítására még a kftvetkező szerek vannak ja­vatva: ve.reshsgyma, tyúktojás (tojás­pakolás!), fö!di tök vize, kabsssark­ffi kifatsart vize, Jenmag, fejér liliom, papsajt, taiprosfa mézben főtt leve, földieper leve (itt a vitamint), stb. De nem tehet utolsó ca sem: »A belső nedvességtől származott artzán való fakadékok elvesznek, ha: tavasszal, a melly békanyálban a tókon békato­Jásrnk vannak, azzal kétszer s három­szor mígdftrgőll*. Nem lehet persze egy rövid cikk keretében mindazt a sok jó tanácsot felsorolni, aipR á béfflá orvos a be-, tegségek ellea ajtai, »ut«!6|* Yf» lök néhányat. Ha már a hölgyeknek főfájás, giliszta, gyermekbetegségek, ajánlottunk valamit, ne hagyjuk ki az gyomorfájás, hagymás, kelevények, urakat sem. Mit mond a kis könyv a j kígyómarás, köszvény, máj és tüdő kikapós férfiak számára") Azt mondja, • rothadás, nátha, nyavalyatörés, or­hogy: >Főzd meg a sárga liliomgyö- bane, pokol var, rüh, sárgaság, szem­kért vizbep, azt igyad gyakran, ta- betegségek, szivhajok, stb., stb. ellen. pasztalni fogod, hogy az asszonynem- Fel vannak sorolva a különböző hez való vágyódásodat eloltja s ÜZK., gyógyfüvek gyógyhatásai. A zsálya Nos, uraim ne randevúkra járjunk, például nincs olyan baj, amire jó ne lenne, mert: J éh ómra három hegyes zsályalevelet enni: aznap nem árt sem­miféle méreg és dögletesség. A zsálya borban, sültben, főttben méreg elten jó. Vizeletet indít, köhögönek jó, ök­lelést állit, agyvelőt tisztit, gutaütést, reszketést, álmosságot űz. Fogak tny­jót erösiti, hasnak, májnak, lépnek tisztítására szolgát. Jó a vérhas el­len és jő a fekélyes sebekre*. • De itt mintha a néma orvos \a mert igy fejezi hanem szedjük szorgalmasan a sárga liliom gyökerét. Külön cikket lehetne irni fokhagy­ma százféle alkalmazhatóságáról. Kgyet emeljünk ki: *Ha ki megtsö­mörlött, etzettel összetört foghagymá­val dörgö.lteti meg karjait és hátge­rincét, nyakszirtjét és lapitzkáit. Ak­kor is iö a kenés-fenés. ha valakit a HIDEGRE: ZÍ. Megcsömörlött ember napjainkba" is akad- de azt meg én ajánlom, hogy j tamáskodni kezdene, fia a fenti tanácsot megfogadná vala- \ be a könyvet: ki, igy összekenve-fenve. emberek kö-j>Kérdés: Miért hat meg, kinék kert­zé aztán ne nagyon menjen, nehogy 1 je termeszt zsálját? őtőle »tsömörljenek« meg. j Felelet: Mert halálnak kertbe* nem Vannak aztán jótanácsok esuklás. i ládd orvosságát*, dagadás, égés, fagyás. fene. fogfájás, Vajnay Árpád Htm ltUel sotyittni a villamosak tul&aufolísátyáto, msti aak a ,,&ttccdá-utaa' A szegedi vLlla<nosíáuaság vezetőségének tideUes vé­lemény*. a villamosok, túlzsúfoltságánál — 3& napos fogházbüntetés {egycsatásétt — Egész rövid Hton jöttem « villamoson és már úgyis leszállok mondotta a hliceejő nagysága és igyekezett eltűnni a leszálló tö­megben. —, Svédországban és Norvégiá­ban is a villamoskocsikon persely vau és az utasok abba dobják bele az utazás költségét. Irigykedve gondolunk erre a rendszerre, amely Szegeden elképzelhetetlen volna — hangoztatták az igazgatóságon. — Mindenesetre a bliccelők ellen igyekszünk eljárni és akit rajta­csípünk, ellene jegycsalásért felje­lentést teszünk. A napokban is volt ilyen tárgyalás a bíróságon s 30 napi fogházra ítélték el az illetőt A jövőben még szigorúbban ellen­őrizzük a jegycsalókat és minden esetben feljelentést teszünk elle­nük. Ha sikerülne a bliccelőktől mentesíteni a forgalmat, ugy ke­vésbbé volnának zsúfoltak a villa­moskocsik, mert tapasztalat szerint a villamosokon utazók egy jelen­tős része úgynevezett »lógós-utas* — állapította meg nyilatkozatában az igazgatóság. (A Délinagyaiország munkatársá­tól) A fővárosban egy idő óta soroza­tos ankéteken foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne meg­szüntetni a villamosok túlzsúfolt­ságát. Szegednek is megvan a maga közlekedési problémája, itt is tú­lontúl zsúfoltak a villamosok, olyan annyira, hogy gyakran elő­fordul, hiába várják a villamost a megállóhelyeken az utasok, telje­meglelt a kocsi, nem lehet ja. Igy aztán a zsúfolt perronokou nagyon is nehézkes a. közönség le­és felszállása. — Kétségtelen az is. hogy ma­napság jóval többen utaznak Sze­geden a villamosokon, mint más­időben. Ennek pedig az az oka, bogy a villamosutazás aránylag olcsó. Tegyünk számitást például tojásvalutában: amig ugyanig az­előtt egy villamosjegy 3 tojás árá­ba került, ma egy tojás árából le­het utazni a villamoson. Igy olya­nok is villamosra szállnak, akik nem utaztak volna villa­Köze! negyven évvel ezelőtt rend rendszeresítették Szegeden a villa- > azelőtt mosközlekedést, de még sohasem \ mosón, volt példa arra, hogv ennyire tul- j A mi szempontúkból sajnála­zsufoltun közlekedjenek a villamos- tes tény, hoy a megnöVekedett for­galmat a hevételünkön alig vehet jiik észre. Megállapítottuk ugyanig, kocsik, mint mostanában. Ez a kér­dés nemcsak a villamoson uta­zó közönséget foglalkoztatja, ha- I hogy nem méginkább foglalkozik azzal a j túlságos sok a villamosokon a villamosvasút igazgatósága, amely! nemfizető utas, olyanok, akik igyekszik a megfelelő orvoslás esz- . „elbliccelik- a jegyváltást, közét is megtalálni. j A szab41yzat szerint az utaSoknak, felhívás bevárása nélkül, kell je­gyet váltani és lehetőleg gondos­kodni arról is, hogy aprópénzük le­gyen. Ezzel szemben az a helyzet, hogy sokan akadnak, akik igyek­Kássuk csak, hogyan vélekedik az igazgatóság a villamosok túl­zsúfoltságáról: — A villamosok zsúfoltságának itt Szegeden speciális okai vannak, ezen azonban az igazgatóságunk már nem tud segíteni — mondot­ták nekünk a vibaniostársaság iro­dájában. Valamennyi kocsit ugyan­is forgalomba állítottuk, megle­hetős sürün járatjuk azokat és most már az utazóközönségen mú­lik, hogy a kétségtelenül kellemet­len zsúfoltságon segítsen, Sürün el­lenőrizzük ugyanis a forgalmat, végigutazunk a villamosokon és azt tapasztaljuk hogy, amig a kocsik perronja teljesen zsúfolt, a villa­mosok belsejében még van elegen­dő hely, sőt üres ülőhelyek is. A kalauzok állandóan figyelmeztetik a közönséget, hogy ne csak » per­ronokou utazzék, hanem a kocsi ŰV szenek a legutolsó pillanatra ha lasztani a jegyváltást, többször is meg kell tőlük kérdezni, hogy van-e már jegyük és a végén rend­szerint papírpénzzel fizetnek. De ez még a jobbik eset, ellenben nem egyszer magunk Is tanúi voltunk, hogy jobböítözetü utasok jegyvál­tás nélkül akartak leszállni. Egyik ilyen ur a Klehelsberg-téren szál­lott le, mire hangosan rászóltunk aa illetőre: — A jegyváltás nem szégyen! A jegynélkül utazó erre vissza­jött, 10 pengőst vett elő és azzal váltotta meg a jegyét. Másik esetben ugyancsak jobb­öítözetü hölgy utazott a villamoson belsejébe menjen, de legtöbbször és egysícrüen megtagadta a jegy­a fjgyehaetíeffcwftk' ?oeao»f-(váltási. a Vglau?' hozzáért. A szülő szerepe a gyermek testi gondozásában Előadás a Szülők Iskolájában (A Définagyarurszag munkatársától) A Szülők iskolája előadássorozatban kedden délután dr. Horpácsy Géza tankerületi felügyelő-iskolaorvos tar. tott előadást a városházán- Az érde­kes előadás »A szülő szerepe a gyer­mek, a serdülő testi gondozásában* ci­met viselte ós ennek kereteben dr. Horpácsy Géza iskolaorvos vázolta mindazokat a tennivalókat, amelyek aa egészséges testű, de a beteg gyerme­kek gondozásában is a szülőkre vár­nak, Hangsúlyozta az előadó előadá­sának bevezetőjében, bogy egészség­ügyi szempontokból a gyermek a leg­fontosabb ápolást igényli, öaólt a gyermekszobának fontos szerepéről, ezúttal nem arról a külön gyemekszo­bárói, ami a nevelésnek olyan fontos kelléke, hanem általánosságban vá­zolta a gyermek szobájának szerepét a gyermekek testi gondozásánál. Rész­letesebben foglalkozott dr. Horpácsy Géza az étkezés előtti kézmosás elma­radbatátlanul fontos egészségügyi kö­vetelményével, jelezve azt, bogy etrro való ránc vetésnek már eléggé korán el kell kezdődnie. Ne paranéssaerüen történjék azonban ez a szülők részé­ről, rászólva a gyermekre, hogy •mos­sad meg a kezed*! esetleg még verést is helyezve kilátásba. Ez a gyermeknél nem válthat ki jő hatást, hanem sok­kal inkább célt ér et a szülő, ha sze­retettel invitálja gyermekét a fürdő­szoba csapjához, mondván neki: »gye­re, mossuk meg étkezés előtt a kezün­ket, lássd, én is megmosom*! Előadásának további részében szin­ten kellő részieleséssel foglalkozott dr. Horpácsy a szülő szerepével a gyermek testi gondozásánál. Az iskolaorvos gazdag tapasztala­tait magánviselő tanulságos előadást a közgyűlési termet egészen megtöltő közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta és az előadás befejeztével hosszantartó tapssal fejezte kt tetsző, SÉT. A Szülők Iskolájában a következő, harmadik előadás a Jövő héten, kedden délután lesz és ez alkalommal dr. Fe­kete Miklós, az állami Szent Isíván­kercskedelmi középiskola igazgatója tartja meg előadását >A gyermek és a serdülőkor szexuális kérdései* cím­mel. Használt íllandóan legmagasabb áron veszek. tVASYAjU fotfíwWsW, KÍEJ'Ó ». 2.

Next

/
Thumbnails
Contents