Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-16 / 12. szám

Angol partraszállási kísérlet a francia partok előtt 1693-ban A Revu« d«s Deux Mondes cikke a 250 év előtti inváziós „titkos fegyver" kudarcéról A sötét éjszakába*, a parti örök A pokolgép nem teljesítette tó ere* deti szándékát,. hajító, lökő ereje egyMa. amikor annyi szó esik egy esetleges nyugati invázióról, nem érdektelen feleleveníteni az angoloknak egy 16934»n Saint-Maloitál történt nartraszáilási kísérletét. Roger Verce! a Revue des Deux Mondesban ír erről egy igen érdekes cikket. 1693 szeptemberében egy nagy angol—holland hajóhad jelent meg Cczembre elölt. A mi lordok hosszasan nézegették litcsövön a Rance torkolatál, valamint a láncokkal és Cölöpökkel elzárt kikötő bejáratát, az, ütegek helyét, majd miután alaposan kinézegették magukat — elvitorláztak. 1693 november 26-án aztán a Nolredame-templomtoronv őrei 'nem láttak semmit, d« hallották az átkozott hajó csigáinak csikorgását és amint erősen nekivágódolt a sziklának: felriasztják az őrségét és a za(j irányába eszeveszett lövöldözésbe kezdenek. Aa angolokat félelem fogja el és nem gondolnak másra, mint szabadulni a nehéz hajótól, mely léket kapott a sziklán. Zavarukban * kanócokat is meggyújtják. És a négy vulkán, melyét (annyi találékonysággal he tiz hatalmas ágyukkal megrakott csatahajót pillantanak meg az esti szürkületben, •melyeket bombáktól megterhelt gályák, korvettek és gyorsnaszádok kísértek. Mind, a lehető legnyugodlabban, a kikötő közvetlen bejáratánál lehorgonyoz. A saint-maloiak büszkeséggel eltelve nézegetik a nagy hajókat. mert éppen Haverból nagy sószállitmftnyt vártak és a hajókon fehér zászlókat lengetett a szél. Nézegették, amíg hirtelen a sötétre váló esti szürkületben az egyik hajóról ágyú dördül és bomba robban a fekete égen. Ez csak bevezetés volt, mert a tíz hajó ágyúja valósággal okádja a tüzet a városra. Sir John Berkeley, a kék hajóhad tengernagya tehát szét akarja zúzni a "darázsfészket*. Ugyanekkor a parton elhangzik a rémült kiállás, hogy az ellenség partra akar szállni s már a csónakok készen ís állnak, hogy a fegyveres katonákat partra tegyék. Aantiban a partvédelem az első meglepetésből csakhamar felocsúdott ís érősen válaszolgat az angolok barátságtalan esti koszöntgeteseire. Így telik el az éjszaka és hajnalra keivé a Folt Hoyál, a Chateau, valamint az lle Harbour erődítmények ágyúi tuz 'alá veszik a partot megközelítő gályákat, melyek csakhamar alábbhagynak. A Fort' ltoyalban vitéz legények vannak, akik elhatározták, hogy az utolsó csepp vérig küzdenek. Itt van a híres Doubtet ts, aki csodálatot kel pontos célzásaival, ő lobbantja lángra a bomba gyujtózsinórját is, közben két Avc Maria-t mond el s mikor a másodikat mondja, tüzet ad a mozsárágyú gyutacsának és a lövés eldördül és a bomba a levegőben robban, bosszú tüzes csíkot hagyva maga után. Ezek a levegőben robbant bombák utár két gályát tönkretetlek. Kevésbé szerencsés egy másik tüzér, aki bár egy harmadik gálya árbocát tatálja el, de ágyúja c szép lövéstől bedöglik és öt magát szétzúzott lábbal viszik el. Az éj folyamán, amint az égvik polgár írja emlékiratában, általán uem volt meg, csak a levegőbe tudott felemelkedni s ott robbant fel. elragadta a házak tetejét a röbbanás ereje betörte az ablakokat, de más baj nem történt. Mindenki azt hitte, hogy a pokolgép a házában robbant tel. A robbanás elhallatszott egésze* A le neon és La Fléche-ig. Aa apály bekövetkezlévcl több megcsonkított holttestet találtak a tenger homokján, melyek közű! egy díszesen volt öltözve, a pokolgép feltalálója. Chaudnés hercege rendeletére ege 'a T^^r ^l,^. ^f ^ ezredest, néhány má ! pofiváI végigvezettek a városban, í ^oLIv^hh térJ;-? f kS2i megmutassák nékik a pokolgép L2Í22Í? . fl Jl '^'M. Hétfőn reggel aztán John megemésztem, a városra, minden; SLtAU**t — rá^Ta nyilt tenger fe.é ' * ' mert a pokolgép a hajóval együtt a ^ tenger felé dőlt. l>en elhajózott. A saint-meloiak tudták, bflff. az angolok nem távoztak el öröKre és ezért ujabD eróditmenyeket építettek. senkisem seoesült meg, csak az volt a baj, hogy keveset aludtaK. X pénteki napon pedig a nagy templom ablakai törtek be, néhány báz teteje sérült meg és egy járókelőnek a szakálla pörzsólődölt le, amint egy hómba gyujtoasinórját eloltotta, Szombatra kelve az angolok a parttól "négy kilométerre fekvő Saiutitréodau szigetet szállják meg. Itt a liócOtlets-kolostor volt A barátok nár előbb elmenekültek, de a két legöregebbét mégis hatrahagyták, akik az angolokat egyenesen az ebédlőbe vezették. A barátoknak az asztala igen szegényes volt, csak gyümölcsöt tudtak leiszolgálni, ami az angolokat éktelen dühbe hozza, kifosztják a kolostort. kitépik a szöllötőkéket, leverik a kereszteket és a szobrokat, bepiszkítják az oltárokat és a szentélt keiyhekből isznak nagyókat. Miközben az angolok így szórakoztak, SalntMalöba megérkezik Bretagne kormányzója, a Chaulnes-i herceg gyaiogsággai és gránátosokkal, hogy személyesen fogadhassa az angolokat, ba partraszállást kísérelnének meg. Megérkezése felvillanyozza a védelmet, a bretonok imádják kormányzójukat. Az erődítmények parancsnoka néhány emberével csónakba száll és a golyók valóságos záporában a bekövetkezett apály miatt ott rekedő gályák vontató köteleit igyekszik elvágni. November 'JB-ére, vasárnapra teljes csend és nyugalom következettbe. Az angol flotta ugyan még a kikötő előtt horgonyoz, de az ágyúnaszádok nem merik a- partot lötávolon bélül megközelíteni. A város egészen, sőt nagyon nyugodt. Chaulnes hercege este fél nyolc órakor estebédet ad. A parti őrség kimeresztett szemékkel figyel, mert az éjszaka nagyon sötét. Éppen ezért egyetlen egy őr sem veszi észre, hogy A kikötőben egy teljés (tolla állomásozik állandóan, hogy támadás esetén közbelépjen. Az angolok kel evig megváratták a saint-maloiakut. Végül aztán 1695 július 14-én este fettbnik az angol—holland flotta. A La Goohec, a parttól egy mérföldre egy szikiára épített erődítmény tüxjekfckel tudatja az ellensége hajók számát. 7ö vitorlát számolnak uieg s a La Conchée előtt sorban lehorgonyoznak. John Berkeley tengernagy azt a szigorú parancsot kapta, bogy Satnt-Maionak egyster s mindenkorra véget kell vetni Naszádjainak bombái előszói a La Conchée sziklafalét törik. Hiába. Vauban mestermüve ellenáll. Sőt az erődítmény jól elhelyezett ágyúlvat veszedelmesen válaszolgat S az angolok füstfüggönnyel védekeznek, melyet két hajójuk okád másából. A parton a saint-maloiak nézik, bogy messze a tengerbe épített új erősségük hogyan kapja a keresztelőt. Majd a városra Kerül a sor. Két napon át lövik a várost, kétezer bomba hull a terekre, házakra, de a legteljesebb rend uralkodik az utcákon, férfiak, asszonyok homokkal, vizzel, vizes zsákokai oltják el a tűzfészkeket. Eközben a parti erősségek keményen válaszolgatnak. A t.a Conchée nehéz ágyúinak telitalálatai, a naszádokat arra kényszeritik, hogy a falak aiói eltávozzanak, melyekét fel akartak robbantam. A püspöki udvarban pedig Choiseul tábornok megszemléli a csapatokat, mélyek majd az angolokat fogadják, ha megpróbálnak partra szállni. De egyelőre ettük ágába a sin«v Két nap alatt 4 ágyús naszádjukat' vesztettek el és lőszerük is mát-tOj£f~ tán van, melyet egészen hiábavalóan pazaroltak él. Berkeley csónakba száll s onnan biztatja hajóit egyiktől ima* síkhoz evezve, végül is, az eredménytelenséget látva, felhúzza vitorláit éá csakhamar eltűnik a láthatárén. A! vállalkozás több, mint 900 emberébei és négy bajójába került. Saint-Maloo elesett 10 ember és 150 ezer fontnyi kár keletkezett. A francia király midőn meghállótta a bombázás hírét, fel volt hábbroöva, hogy az angolok ilyen kegyetlenségre vetemedtek. S hogy a saint-maloiak kárát enyhítse — 'bét ház leégett és több, mint 100 háznak a tetőzete sérült tneg — adójukat leszállította. Toulmise grófja, Franciaország hírés thnghrnftgy* pedig 24 ágyút küldött nekik ajándékba, hogy partvédelmüket mégjobbá® megerősíthessék. Tme, így történt egy partraszállási kísérlet 250 évvel ezelőtt. MADÁCSY LÁSZLÓ egy hadihajó, fekete vitorlákkal a vár lőportornya irányában a part felé közeledik. ezen a hajón 23 ágyú volt és egy csodálatos pokoli találmány, a boszszúnak, a gyűlöletnek és annyi álmatlan éjnek a müve. A londoni Tourban készült, a legszigorúbb titoktartás mellett. Maga III. Vilmos király sugallmazta a tervet, Jambelly mérnök pokoli gépjének modellje alapján. Két hosszú éven át Willem Mecsters 600 bombával lömte meg, melyek közül néhány 300 fontot is nyomott. Aztán a hajó felső részét agyaggal betapasntotta. a belsejét pedig kámforral, petróleummal, amOníákkal, kénnel, szeszszcl töltötte meg. A feltaláló úgy képzelte, hogy a. támadásnál egyszerre fel is gyújtja a vár falait. Ezenkívül <ut remélte, hogy egy óriási kartács Látása következik be. Ezért a puskapor és a gránátok tetejébe vasdarabokat, kardokat, szuronyokat, késeket, dárdahegyeket halmozott. A tűznek vascsöveken kellett volna kilövelni s a robbahásnak több, mint ötven kocsi kénezett forgácsot és gyantás gyújtót kellett volna égő csőké-it a városra szórni. Azon az estén enyhe, srép idő volt, a tenger szinte meg se mozdult. Az újhold nagy dagálya annyi vizet ígért a fekete hajónak, hogy egészen a gátig el tud jutni és tó északi szél pedig egyenesen a falak alá viszi. De mtdön a belső kikötő Maío sziklája fölött kellett volna áthaladni, a dagály éppen kezdett erejéből veszíteni, úgy, bogv 15 centiméter víz bijján a partiéi 90 méterre kénytelen volt megállni. A ládafiában heverd pénzt áré tikévá változtatja, aki bnzakfitvánYt vásárol Egy-egy állam pénzének sorsa mindig összeforrt az illető nemzet sorsával. Ha jói mpgjr az országnak, akkor a pénzének is van értéké. Es a pénz értékének megállapításánál a bizalomnak nagyobb jelentősége vaa, mint az aranyfedezetnek. í A kincstár által a közelmúltban kibocsájtolt buzakötvények iránt igen nagy bizalommal fordul a nemzetközvéleménye. Ezzel magyarázható, hogy a társadalom minden rétegéből tömegesen jegyzik ezt az uj értékpapírt és a közönségnek a buzakötvény iránt mutatott bizalma azt igazolja egyut-( tal, bogy a közvélemény a nemzet jövőjében ts bízik. A bizalomhoz a lelki felbuzduláson kívül az a reális tény is hozzájárul, bogy Magyaror-; szág a háború ellenére sem tuladósodott állam, sőt aránylag kis adósságterheket visel ugyanakkor, mikor minden más országban sokkal súlyosabb kölcsönök terhelik az eljövendő nemzedékeket. De sokat njoa Aálonk « mérleg serpenyőjében az ís, hogy at háborús áruhiány miatt sok helyen tőt kefeleslcg mutatkozik. Az értelmes* józan magyar nem szalad a lekete. piacra, hogy feleslegesen összevásáItoljon tücsköt-bogarat s elherdálja at pénzét olyan holmikra, aminek cemcsak holnap, de már ma sem tadjat hasznát venni. Akadhatnak megbökio. sodött emberek, akik ostoba páurVnangulatban az ablakon dobálják ki fölös pengőiket szükségtelen holmikra, de a megfontolt, körültekinti magyarok inkább buzakötvényt vásárolnak s így a ládafiában heverő hot! tőkéjüket élő tőikévé változtatják, mert tudják, bogy a buzakötvény névértékét és kamatozását maga az álla irt biztositja és nincs a gazdasági éleiben sehol megnyugtatóbb és bzcsiletcsebb garancia, mint amit a magyap kincstár képes nyújtani- az országi fiainak. ROZSNYAI ETEL I • h é r n m m II s z a I o n j a méret után kéazit férfi, női é« gyermeVfcliérnemiit. házi kabátokat, pijamikat, orvosi köpanvekut Kfat-u. a