Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-16 / 12. szám

Feitüno sok Szegeden az iskoSamulaszM gyermek — állapítja meg az iskolaszék Félizerrel kevesebben iratkoztak be idén az elemikbe — A helyettes tanerők Ugye az isko aszék Ülésén gyermeküket köteleseb (A Déünagyarország munkatársa- sak, meri a '*»}) Az iskolaszék a jövő heten, csütörtökön tartja ebben az évben első ülését, amelyen a helyettes tanerők beosztásáról tárgyalnak. Manapsag ez aaár nem kis gondját képezi az iskolaszéknek, holott pár évvel ezelőtt még á nagyszámban jelentkező helyettes tanítók és tanítónők elhelyezése okozott komoly problémát Szegeden is. Ma ellenben az a helyzet, bogy helyettes tanerők már nem állanak rendelkezésre oly számban, ahogy azt az iskolaviszonyok megkívánnák. Eredetileg 116 helyettes tanerő volt Szegeden a városi elemi iskoláknál. Időközben közülük többeket beválasztottak, mások elkerültek ítinen, az államhoz is többen mentek ál, ugy, hogy ma már alig 73 a helyettes tanerők máma. Most azután a behelyettesitétók számát és mindazokkal szembeni 8« 6 M*4S YrA ft O R 8 A A Ö J megteszik a kihágási feljelentést, akik VASÁRNAP. 1044 JANUÁR 16. ' a törvényes rendelkezések ellenére sem járatják gyermekeiket az iskolába. Sajnálatos, hogy a város törzsegyetlen egyszer sem testét és ruháit csak akkor vetette le, ha már leronsek alkalmával nagyon is érezhető, Hogy kevés a behelyettesítésre kijelölhető helyettes tanitó és tanítónő! A kevésszámú helyettes tanerő séges ellenőrzést foganatosítani, de a _ jövőben már nagyobb súlyt fektetnek volnának az iskolába járatni. Vannak j arra, hogv' kivétel nélkül minden isegyes körzetek, ahol különösen sok az kolakőteles gyermeket beírassanak az iskolamulasztó. A hatóság most majd iskolába. Az iskolaszék különben ezszélcsebbkörii ellenőrzéssel fogja pon-izei a kérdéssel állandóan foglalkozik losan megállapítani az iskolamulasz- és igyekszik a bajt orvosolni. könyvi hivatala sem volt képes ed- ^oj^at a testéről... Nem értették, dig, a munkaerő hiányában, a szük- hoRv miért ápolja olyan csodálatra c o (VÁCI ol !n»i gwwAof f ArínnAf AOÍIAMI JA A ^ _ ' ... . . « v > i « . . . t Margit királylány utja az önkéntes szegénységtől a szenttéavatásig (A Déünagyaiország munkatársa- tü lengyel felesége: Boldog Szalome. tói) Az árpádházi királyok árnyékaban nőtt magasra az a csodálatos virág, amelynek illata bét évszázad távlatából is balzsamossá teszi a levegőt körülöttünk és tavaszt varázsolt ime, a zord télbe... Amikor világszerte a lélektelen gépek gigászi anyagicsatája dúl, nekünk, magyaroknak Isten külöfolytón Utóbb már tőbb elámí iskolai f nős kegyelméből megadatott, hogy osztályt összevontak Szegeden. Most a 13 iskolánál 91 osztály van, de ha a helyzet nem javul, további osztályok összevonására is sor kerülhet. Másik feltűnő jelenség az elemi iskolai oktatásnál, hogy az iskolakötea ÜNDe ott volt a családban Szent Erzsébet leánya, a király unokahúga: Boldog Gertrúd, a király unokája: Boldog Erzsébet és később, az utolsó árpádházi király leánya: Boldog Erzsébet. Milyen csodálatos erő lehetett abban, hogy Margit, a magyar király leánya a kolostor magányában saját családjának szent tagjairól szóló olvasmányokban merülhetett el! És 18 az országban, háromnapos ájtatossággal készül minden katolikus lélek arles sorban lévő növendékek száma ra a nagy kegyelemre, amit az Ur nagymértékben leapadt az idén. Az erősítésünkre adott: a szent királyiéiskolaszék megállapításából tudjuk, jány felmagasztalásónak őrömére hogy 1942-ben tnég 3500 volt az ele mi iskolába beirt tanulók száma felmagasztosult szellem diadalát nepéljük. Árpádházi Margit király- éves korában nagynénjének: Szent Erleány szenttéavatásának dicsőséges i zsebeinek oltára előtt szentelték szerünnepére zugnak a harangok szerte , zctessé ... Nem volt meglepő tehát, bogy az árpádok csodálatos fáján ismét egy szent ág virított ki. Hiszen Margit nővére: Kinga, aki Boleszló lengyel király hitvese volt, imáival elhárította a tatár betörés veszedelmét Lengyelországról; másik nővére: Jolánta pe Árpádházi Boldog Margit szenttéésj avatása tulajdonképpen csak szeútesí- w . _ minden évben igencsak ilyen számok tésft annak, ami a magyar lelkekben' dig Nyugat-Lengyelország védőszentkerültek a kimutatásba. Az idén a de- kezdettől fogva élt. Már életében Szent jje lett. Mégis, Margit kiemelkedik az Margit asszony volt a neve, mintjárpádházi szent asszonyok dicsőséges ahogy középkori irodalmunk egyik• galériájából is azzal, hogy olyan tiszSzent Margit legén cemherl kimutatás szerint mindössze 2980 tanuló iratkozott be az elemi iskolákba, ami több, mint félezerrel Való visszaesést jelent, Holott a természetes csökkenés távolról sem lehet ekkora. Az elemi iskolai 7 ék 8 osztályokban egyik évről a másikra közel 50 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, de a többi osztályokban is szembeszökő az apadák. Ag iskolaszék már foglalkozott ezzel a sajnálatos jelenséggel és megállapította, bogy sok Szegeden a* iskolamulasztó « énnek meggátlá«ára erélye* intézkedéseket határoztak el. Az iskolaszék vezetősége ezért léglegszebb emléke, dója tanúskodik róla. S a magyar nép azóta sem szűnt meg őt szentnek nevezni, bét évszázadon keresztül is h(i maradt az elnevezéshez, amelyre most kaptuk meg Szent Péter utódjának elismerő áldását... Nem lehet nem gondolnunk arra, hogy Szent Margit glóriás alakjának vi'sszáidézése most, gár alkotott emberi szellem diadalmas megjelnitőjét.. A szegénY»ée szerelmese utóbb már felhívta a város hatóságát száguldoztak az apokalipszis lovasai és kérte, hogy az iskolamulasztó nö- 700 esztendővel ezelőtt, amikor Szent vendékek szüléi ellen tegye folyama t-i Margit megszületett. Atyja IV. Bein ezekben aZ egész emberiség szániára súlyos időkben szimbólum, isteni jel nekünk, magyaroknak. Az ő csodálatos élete, példája kéli, hogy lelkesítsen, türelemre, istetifélélemre cs haza- Királyi bölcsőben ringatták s megszeretette tanítson ezekben a nehéz is »• szegénység szerelmese volt. önnapokban bennünket. Mert hasonlóan k<5nt vállalta az alázatosságot és szeapokalipttkus idők voltak azok, ameIvek áldozatul követélték a szent királylány életét a hazáért! A triárjárás után feldúlt, kifosztott, felégetett és lerombolt országok romjai fölött ha a kihágási eljárást. királyunk és édesanyja: Laskaris MáA múltkoriban érdekes bejelentési'13 királyasszony a tatárok ejőlKhsérkezett az iskolaszékhez. A bejelen- saba volt kénytelen menekülni es lés arról szólt, bogy valaki Felsövá-I3 le«e«d* sze"nt - Be,a k,ra1? Isroson megszólított' egv 10 év körüli; ten.hck M^nlotta fel születendő teákisgyermeket és megkérdezte tőle, «y*t; cserébe azért ? reménységért, hogy miért nem jár Iskolába. Az iile- '^S.V hazatérve újra öpitheb szetzul-•• - - Mesztett. feldúlt és lerombolt orszálő azt felelte, högv már évek óta nem irattáfc be iskolába a szülei, mert|Sat pénzt kéli keresnie, A bejelentett eset i körülményei igen jellemzőek, annál is inkább, mert az nem egyedülálló jo-' lenség. Az iskolaszék felhívására a város hatósága most majd szigorúbban eljár az iskolamulasztók szüleivel szemben, A nagyszámü iskolamiélasztásokksl kapcsolatban egyébként dr. Tóth Az árpádházi királyok szent csrládia Négy éves volt Margit királyleány, amikor szülei a veszprémi Szent Katalin-kolostorba adták fogadalmukhoz híven. És Margit elindult a szentek útján. Az árpádházi királyok családjában ez szabályszerű dolog volt, hiszen Imre ügyvéd, kormányfőtanácsos, az alig két évszázaddal előbb élt az első \skoíaszéfe elnöke az alábbiakat mon-lszént király: István s a szentek gatíotta nekünk: I lériájában követte fia, Imre, majd — A legtöbb esetben megállapitha-i Szent László és végül Béla király ló. hegy 3 sók mulasztás azért vnn.| testvérnénje: Szent Erzsébet, a rózsák *ert az iskolakötéles gyermek az is-'szentje, akinek szenttéavatásán a kikola helyett, foglalkozást vállal. 8okjrály '"int ifjú résztvett. IV. Béla kihelven a szegedi gyárak, vállalatok, rálynak négy «»ent leánya volt: Bolmíihelyek és kerekedének ikkolakőte- dog Kinga, Jolánta, Konstancia és len gyermekeket alkalmaznak, ebben Margit s öccsének, Kálmánnak a maazpnfean nagyobbrészt a szülők a hibá- gyar udvarban nevelkedett szent életürelemmel a legföltelmesebb betegségekben szenvedőket és miért gyötrt magát vassaege'kkel kivarrt rezeldŐövvel s a sündisznó sünéiből font korbáccsal? Nem értették, de csodálták' érte, amit mi sem bizonyít jobban, mint egy szerzetes vallomása, aki a királyi család vigasztalására elmondotta. hogy Margit asszony ruháinak élőwdijei fehér gyöngyökké változnak a testének érintésekor... Ar áldoíati örökUng Már életében szent volt és mindenki akként tisztelte. Amilyen csodálatosan nagy és erős lélek volt, olyan nagy kísértéseknek tette ki az Isten. Harcolnia kellett atyja és anyja haragjával, társnői megvetésével és bosszújával, feljebbvalói megró vásárai és gyakran önmagával is, hogy fogadalmát, amit önként vállalt megtarthassa. A legnehezebb volt a küzdelem akkor, amikór arról volt szó, hogy hazáját mentheti meg egy háborútól azzal, hogy egy király hitvese lesz. De állhatatos maradt krisztust szerelmében, isten jegyességében és a legsúlyosabb bántalmak sem tántoríthatták el. Megmaradt annak az áldozati öröklángnak, amely az uj életre virradt Haza oltárán égett s ég ma is mindnyájunk oltalmára és üdvősségére .,. Halála után pedig megindult a csodálatos gyógyulások sorozata. Ezzel mutatta meg az Ur, hogy az áldozat hófehér füstje felfelé szállott, a szent királyi család áldozata kedves volt előtte s a népe javára fordítja. A betegek meggyógyultak koporsójának, vagy fátyolénak érintésére, a vakok újra láttak s a bénák eldobták mankóikat. A bélpoklosok sebe begyógyult cs az eszétveszteit szerencsétlenek lelki egyensúlya visszatért. Voltak, akik csak reá gondoltak és már is megszabadultak börtönükből, vagy kínjaiktól. Fivérének, V. István királynak fiát is meggyógyította az, hogv "VélomávaU, fátyolávat belakarták, amikor azt hitték, hpg* utolsó órája ütött Se szeri, se száma a csodálatos eseteknek, amikor halottak keltek fel ke"•viu vanana az, aiuzaiossaaoi es sze- pórsójukból éS uj * rc_ ( t génységet Isten szerelméért, amelyről aZ3k;ak,kbo11 marna^kotaelszám icv szélt e«vik szerzetestársának- fa léit*. Ezeket a dolgokat elentetté* tán és ragyogóan szellemi életet élt, ahogyan csak nagyon kivételeseknek adatott meg c földön! Testének teljesen és tökéletesen ura volt annyira, hogy kortársai előtt földöntúlinak és érthetetlennek tűnt miatta s ma, hétszáz esztendő elmultával is csodálnunk kell, mint az Isten hasonlatossáigv szólt egyik szerzetestársának: »Sem halál, sem egyéb ok meg né vonjon az istennek szerelőiétől!* Ki értette meg 700 esztendővel ezelőtt és ugyan, ki értené meg ma. hogy egy királyleány többre értékeli a krisztusi szegénységet, mint a pompát és jómódot, amelyben részé lehetne haláláig?! A büszke cs mindenekfelett álió, örök szellem határozott így, amely szabadabb és bátrabban szárnyaló volt, amikor levetette a testhez, az anyaghoz tapadó múló örömöket és hiúságokat... Tíz éves korában került Margit a Nyulak szigetére — amelyet a legetida szerint ettől kezdve neveztek Szent Margit, vagy Boldogasszony szigetének — az édesapja által alapított domonkosrendi kolostorba, ahol 29 éves korában bekövetkezett haláláig élt. Hogyan élt? Mint a többi szerzetesnők és szerzetesek? Nem! Mint ezeknek szolgálóleánya és alázatosságban, szegénységben, szenvedésben és krisztusi türelemben tanítómestere! Nem értették meg, amikor nagycsütörtökön sorra mosta mind a hétven zárdai lakó lábát, nem értették, högy királylány létére miért vállalja a legpiszkosabb és leglealázóbb munkákat, miért jár olyan szennyes rongyokban, amelyeket egy koldus sem venne a testére és miért kell vezekelnie éjjelnappal imában és súlyos lélkitusák* ban megtörve? Nem értették, hogy 18 •éven keresztül miért nem mosta meg Rómába, onnan ki is küldtek biztosokat az esetek megvizsgálására, de * szenttéavatás ügye valahogy elaludt. Csupán a hiteles történetek leírása állított értékes irodalmi emléket. A 231 lapra terjedő kéziratos Margit-legendát, amelv ma a Magyar Nemzeti Mnzernn tulajdona, ismeretlen szerző, írta. A magyar nyelvű szöveget Ferrari Zsigmond bécsi domokosrendi szerzetes említi meg először 1637-ben meg* jelent munkájában, amely a legenda latin nvelvii fordítását is közli. A magyar legendát nvomtatásban Pra* György, a kiváló jezsuita történetíró jelentette meg először 1770-ben. Boldog Margitból Saent Margit lear ,., 1805-ben » Szent Domokos-rend kérésére VII. Pms pápa megengedte, hogy Boldog Margit halála évfordulóján, Piroska napján, vagyis január 18-án »festem dupie*«-gyanánt ünnepeljen az egyház. Csaknem 140 évnek kellett éltélnie addig, amig most végre Szent Margitként vonult be Boldog Margit az árpádházi szentek dicsőséges seregébe. Ezt ünnepeljük most tridmimmal és boldog büszkeséggel 9 erőt merítünk ebből a 700 év távlatából is felénk sugárzó szellemi energiából, hogv jobbak, türelmesebbek ós* magyarabbak legyünk általa ... ÓRÁNYI IMKO.rtCA '