Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

^ U K I. M a l> Y A R O R S '/ * b lalkozhat, amely tagja az egyesü- sen kivül 9500 millió lévás rendki­** CSÜTÖRTÖK. 1944 JANUÁR 13. Jetnek és eleget lesz az ezzel járó vüli költségvetés is kerül a szob­Rötelezettségeknek. i ranje elé. Zágráb. Az olaszországi változá-j. Belgrád. A szerb kormány de­sok következetében októberben hor- eember 10-től kilónként 14 dinár­vát fennhatóság alá került adriai ban állapitotla meg a 100 százaié­országrészben még mindig az olasz kos kiőrlésű búzaliszt árát. Ugyan­pénz van forgalomban. A horvát csak 14 dinár a 50 százalékos buza állami bank most hivatalosan és 50 százalékos tengeriilisztből sü­közli, hogy megtörténtek az élőké- ' tött egységes kenyér kilója, szüleiek a lira átváltására. Azt j Athén. A nemzetközi Vöröske­Güzdcsáqi hirek 'Athén. A görög napilapok árát csak nemrégiben állapították meg 1000 drachmában. A kormány most hozzájárult a lapok árának ujabb 100 százalékos emeléséhez: decem­ber 15-ike óta egy athéni újság ára 2000 drachma. Athén. Görögországban korlátoz­ták a cigarettafogyasztást. Cigaret­tát a jövőben csak a 21-ik életévét betöltött férfilakosságnak szolgál­tatnak ki, az élelmiszer jegyek alap­ján, havonta 500 darabot. A húszas csomagolású gyártott »egvséges cigaretta® ára 3000 drachma. Ezen­kívül a rendelkezésre áló dohánv­készlet 10 százalékig jegv nélkül vásárolható »luxus-eigarct1a« is készül. Ebből a húszas csomagolás ára 10.000 drachma. Bukarest, Az oroszoktól vissza­foglalt Besszarábiában 1940 julius­ban összesen 1307 iparvállalat mű­ködött. amelyek nagyrészét a visz­szavonuló oroszok leszerelték vagy lerombolták. Hivatalos közlés sze­rint ezek közül 1943 juliusig 1026 üzemben indult meg ismét a mun­ka. Ugyanezalatt az idő alatt 11 uj iparvállalatot alapítottak. A bessza­rábiai ipar újjáépítésére összesen 1.3 milliárd lejt fordítottak. Szőfia. Bulgária bevitele 1943 au­gusztus hóban 50.353 tonna volt összesen 1415 millió léva értékben. 'A' kivitel ugyanezen idő alatt 50.268 tonna 785 millió léva érték­ben. A bevitel a január—augusztusi időszakban 409.852 tonna 9663 mil­lió léva értékben: a kivitel ugyan­ezen idő alatt 418.297 tonna 1.0185 millió léva értékben. A külkereske­delmi forgalomban tehát csak au­gusztus hónap zárult beviteli több­lettel, de ezt is kiegyenlíti az előző hónap alatt elért többletkivitel. Bukarest. A' földmüvelésügyi mi­nisztérium 30 vagon gyapotmagot vásárolt a bolgár állami mezőgaz­dasági kísérleti intézettől. Bukarest. Az "Árgus® közlése szerint Romániában novemberben tovább növekedett a drágaság. A létfenntartási költségek 1916 = 100 alapon kiszámított jelzőszáma szeptemberben 18.480. októberben 19.063, novemberben 19.317 volt. Az egyidejűleg kiadott piaci helyzet­jelentés megemlíti, hogy november végén kevés volt a piacon a friss bus, a hal, ételolaj és a tojás. A cukor, melynek fogyasztási korlá­tozását csak nemrégiben függesz­tették fel, a vidéken és a főváros egyes kerületeiben teljesen eltűnt. Egyesek ugyariis olyan hirek hatá­sára, hogy a korlátozás felfüggesz­tése csak ideiglenes és az ünnepek tartamára szól, nagy készleteket vásároltak össze. A közellátási ál­lamtitkárság most hivatalos közle* ménvben cáfolja ezeket a hireket. Szófia. A bolgár kiviteli vállala­tokat hivatalos kezdeményezésére egyesületbe tömörítik. Az egyesü­let ellenőrzi és egységes szempon­tok szerint irányítja az ország ipari és mezőgazdasági termkécinek kivitelét, amitől jobb árakat és a kivitel arányosabb megoszlását re­mélik. Lapjelcntásek szerint ezután kivitellel csak olVan vállalat íog­ncm emiitik, hogy a lirát milyen árfolyamon váltják át kunára. Szófia. Bulgária jövő évi költség­reszt közli, hogy Görögországban december l-lől az eddigi 60 grani helyeit napi 70 gram kenyeret osz ——ia II iwn —p—— BRILLIANS gyémánt és smaragd ékszereket, ezüst­tárgyakat, pénzeket "fonVásárolunli R E I C H-ékszerész Ke'emen-ut:a 11. vetése 24.647 millió léva bevétellel tanak szét. December folyamán ki­szemben 24.63S millió léva kiadást osztásra került még fejenként 640 irányoz elő. A rendes köllségveté- gram bab és ugyanannyi borsó. „Vle tedd mafyad & seduvt UetnÍHtywi!" Adatok a dohányzás és a dohányos embei múltjából Jámbor, miért epedsz mindig? Jöjj, gyújts rá; im vigan ég, Kék füsttel a pipa. Derül előtted föld s ég, S nem lesz sehol hiba ... Kölcsey Ferenc, borushomlo­ku költőnk irta ezeket a sorokat, aki maga is gyakorta rápöfékclt, hogy a pipafüst melletli csendes szemlélődéssel ihletet merilsen a versírásra. Mert a jóféle dohány mindene jó; már őseink szemében is kitűnő orvosszere volt a fejfájás­nak, a pipaszó felvillanyozta a el­mét és kellemesen megnyugtatta az idegeket. A dohányzás az emberiség egyik tegnagvobb szenvedélye. Mióta Amerika felfedezése idején az Új­világba járó hajósok áthozták az első dohányleveleket Európába, a füstölés szenvedélye úrrá lett az egész földkereskségén. Persze, a do­hányzás mai formájáig hosszú volt az ut. Az első füstölő fehér ember Paue Román, spanyol szerzetes volt, aki Kolumbusszni együtt ér­kezett Amerikába. A jámbor szer­zetes nem tért vissza a felfedezők­kel, hanem Haitiben maradt, bo^y megtérítse a pogány indiánokat. Tőlük tanulta meg a füstölést. A dohányfüstölés és a tubákolás első hírnökei a spanyol tengerészek voltak Európában, akiket meg is csodált a kikötők környékének kí­váncsiskodó lakossága. Az „öidög eszköze0 A csodálkozás az orron-szájon át kieregetett füstnek szólt, amiben inkább ördöngösséget gyanítottak, semmint élvezetet. Az Ővilág föld­jén először Portugáliában honoso­dott meg az amerikai növény, on­nan terjedt el mindenfelé. Különö­sen a spanyol papság és katonaság körében Hódított az uj szenvedély. A tubákozásra spanyol papok tani­tntták meg Rómát, az idegenbe el­szegődött spanyol zsoldos katonák pedig- a dohányfüstölést népszerü­sitették a hazájuktól messzeeső tá­jakon, még Magyarországon is. Londonban a közönség még a szín­házakban is dohányzott, a gavallé­rok gáláns vetélkedéssel égő pipát nyújtották át hölgyeiknek. A hi­vek még a templomban is füstöl lek. ami szinte hihetetlennek tűnik. 1 pöfékelnek a eseréppipábóL Magyarországon a mohácsi vész idején terjedt el a dohányzás. A török basák már Javában pipáltak ebben az időben és nem egyszer diszes pipaajándékkal lepték meg a magyar urakat. Az elharapódzóit szenvedélyt azonban sokan káros­nak találták, mivel pogány szokást láttak benne. A XVII. században VIII. Orbán pápa tiltó rendelke­zése nyomán egész Európában rendszabályokat hoztak a füstölők ellen. A hitbuzgó atyák a dohányt az ördög eszközének tekintetlék és a tízparancsolatot ilyen paranccsal toldották meg: — Ne tedd magad a sátán kéményévél Böltön és koibáes a dohányosoknak Sokhelyen külön börtönöket ren­deztek be a dohányosoknak, egyik török szultán pedig bitófával és felnégyeléssel büntette azokat, aki­ket füstölésen értek. 1670-ben a gyulafehérvári országgyűlés tör­vényt hozott »A" tobák tilalmazásá­ról s aki behozná, annak megbün­tetéséről®. A nemeseket 50 forint birsággal, a parasztokat 6 forinttal büntették. A papokat és diákokat sem vették ki a büntetés alól, a diákokat meg is csapatták. Csak­nem 100 évig tartott a tilalom, vé­gül azonban mégis a füstkedvelők győztek s a tiltó rendekezéseket egymásután vonták vissza az egész világon. A dohányzás legidősebb módja talán a szivarozás. Már az amerikíS indiánusok is összecsavart dohány­leveleket szívtak, sokszor kezdetle­ges szipkába illesztve. Európában a tilalmak megszűnése után alakul­tak meg az első szivargyárak. Di­vatbajött a gyürüs szivar, a jóizü Havanna. Nálunk a múlt század­ban a Virginia volt a legkedveltebb szivar; maga Ferenc József is a Virgina szivarokat szerelte. A pipázás méltóságot és nyugal­mat kívánó módja a dohányzásnak. Manapság éppen azért sokat vesz­tett a jelentőségéből és visszaszo­rult a falvak, meg a tanyák vilá­gába, ahoi esténként még kiülnek a padkára az atyafiak és a jólvégzctt munka után tempós nyugalommal A tajtékpipa magyal csizmadia műve Az agyag-, fa- és porcellánpipát i* felülmúlja népszerűségében a taj­tékpipa, amely magyar találmányi Az 1720-as években élt Pesten egy* Kovács Károly nevü csizmadia, afféle ezermester, aki fapipákat is ügyesen faragott. Az egyik András­sy gróf a török birodalomból egy fehér ásványt hozott magával, amely a viz szinén úszott és puha volt, hogy késsel vágni lehetett, Megmutatta ezt a nevezetes ezer­mesternek, aki vállalkozott rá, hogy pipát farag bftlőle. Két pipát készi­tett, az egyiket magának tartotta meg. Csizmajavitás közben aztáni szurok ért a pipafejhez. Az ezer­mester csodálkozva látta, hogy a szurok nyomán a hófehér pipafe) megszinesedik. A titkot elárulta a grófnak is, aki bekenve pipáját, gyönyörködve nézte, mint veszi fej a lágy tajték az öreg elefántcsont ragyogását és mint színeződik las­san aranyos barnára. Igy született meg a tajtékpipa és kiszívásának a módja. A pipázók száma íogyatko­zóban van. Hire sincs már a hosz­szuszáró táblabírói pipának, a pi­pások a rövidszárú angol gyökér­pipát szeretik. A cigaieita páiatían kaiiitiie Manapság a dohányosok többség® a rövid élvezetet adó cigarettát szívja. A cigarettázás a harcoló ka­tonák között terjedt el először. Aa volt ugyanis az előnye, hogy a pi­henés rövid pillanataiban is rá le­hetett sodorintani a zsebben tartott néhány csipetnyi dohányra. Külö­nösen a Krimi háborúban vált nép­szerűvé a szivarka. Magyarországon 1866-lwm nyolc­fajta cigarettát hoztak forgalomba. Abban az időben a legdrágább Stambul nevü cigaretta is csak ' krajcárba került. A mai gyors­ütemű, zaklatott világban nincs már idő a kényelmes pipázásra. A! cigaretta meghódította a földkerek­ség embermillióit, nőket és férfia­kat egyaránt. A rövid néhány szip­pantás jó idegcsillapitó munka közben. A 400 evvel ezelőtt Európába ke­rült dohánylevél igy csinálta me<$ páratlan karrierjét. A füstölők a múltban nem egyszer súlyos bün­tetést fizettek szenvedélyükért. Ma­napság mindennapi étetünk tarto­zéka a cigaretta és a dohányzók: száma napról-napra nő. —TBJ—• Bélyeggyűjtőid Érdemes megnézni kirakatomban ár­ral ellátott újdonságaimat. BÉLYEG­KERESKEDÉS, fogadalmi templom­inál szemben. Dóm téren. Telefon 39-03 T'1 V WS

Next

/
Thumbnails
Contents