Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

Időszerű háborús földrajz A Spitzbergák, ahol „fekete gyémánt" rejtőzik a jégpáncél alatt » hadihajók, a jégtörők, a ha­jóépitő kikötők és az ipartele­pek számára igen nehéz uta­kon kellett aai elengedhetetle­nül szükséges » fekete gyémán­tot* előteremteni, A magas északon legutóbb lezaj- danak, a magas Észak számára azon­lott tengeri ütközet, amelynek a ban, mindenek előtt Murmanszk szov- úgyhogy könnyen megérthető az etkikötö számára nem lebecsülendő nagy sietség, amellyel az Arctic TJgol ;e]entőségüek. A Petsora-torkolatánál a Spitzbergák fjordjaiban a bányate­elterülő, nehezen hozzáférhető szénák- lepeket kiépitette, különösen akkor, nán kivül a murmanszki-karéliai tér- amikor a harcok színhelye messze az ségben a Szovjet nem rendelkezik szén- Északi Sarkvidék közelébe is kiter­forrással, igy tehát Ijeszkedett Scharnhorst német csatahajó áldoza­tául esett, ráterelte újból a figyelmet az Északi Jeges-tenger vidékére s az Itteni szigetekre. A Spitzbergák, a Sarkvidék sokáig elfelejtett magányos (égvilága, csak akkor került először a nemzet­közi érdeklődés központjába, amikor ott széntelepekre buk­kantak. Anglia, Norvégia, Svédország és Szov­jetoroszország egyszerre emeltek igényt a jégbecsomagolt szigetekre és hosszulélekzetü nemzetközi konferen­ciákon sikerült csak megegyezésre jutniok, aminek eredményeként 1925­ben megszületett az ügynevezett Spitz­berga-alapszabály. Ennek értelmében a Spitzbergák Norvégia birto­kába kerültek. Norvégia azonban túlságosan gyönge •olt ahhoz, hogy eredményesen neki­lásson a sziget gazdasági kiaknázásá­hoz. A Sarkvidéktől ezer kilométerre bányászott szén túlságosan sokba ke­rült, úgyhogy a bányászati jogot az állam eladta. Rövidesen azután angol és hollan­diai nagytőkések bányatársaságokat alapitottak, hatalmas emelődaruk je­lentek meg az elhagyott vidéken, nem­sokára háztömbök emelkedtek ki a jég hátán — egész város épült ki, amely azon­ban két-három év multán ismét töké­letesen kihalt, mert az emberek nem maradtak meg a sivár vidéken. A Hol­landiai Spitzbcrga-Társaság azután 1932-ben eladta aknáit és pedig az Aro tic Ugol nevü szovjetorosz széntröszt javára. Arai a nemzetközi bányásztársasá­goknak nem sikerült, a Kreml hatal­masai számára nem jelentett különö­sebb problémát. Egy néhány száműzet­tél megtöltött hajó ismét életet adott a halott városoknak, óriási méretű technikai beren­dezések meredeztek rövidesen az égnek, vagy húzódtak meg a föld mélyében, hajókikötők, illetve építőtelcpek és egyéb ipartelepek, rádióállomások születtek meg és mig 1930-ban néhány premvadászon kivül nem akadt szovjet állampolgár a Spitzbergákon, a mostani háború ki­töréséig a lakosság háromnegyed ré­szét szovjetállampotgárok tették ki. Jóllehet a norvégiai bányatársasá­Már az év elejétől kamatot hoz a buzaköfvény BEEMAGYARORSZA6 CSÜTÖRTÖK, 1944 JANUÁR 13. cionarizálásl rendszer, söt eraeien meg az ország tulnyomólag katolikus népe egyházjogilag a eburi püspökség ille­tékessége alá tartozik. A svájciaknak ilyen módon, ha Liechtensteint meglátogatják, alig kell magukat idegeneknek érczniök, aunál is inkábh, mivel a nyelvben is alig van különbség. A liechtensteiniek a németül beszélő svájciakhoz hason­lóan az alemann törzshöz tartoznak. Liechtenstein nagyhercegei évtize­deken át alig törődtek valamit is 11 ezer alattvalójukkal. Még csak nem is magában az országban székeltek, de mégis bölcs uralkodóknak bizonyultak, A mai háborús gazdálkodás mellett, februárjárjában kezdődik és 25 éven a társadalom minden rétegében adód-j keresztül tart évenkénti sorsolással, r.ak pénzfeleslegek, amiket a gazda, azÍA visszafizetésre kisorsolt kötvénye­iparos, a kereskedő vagy a tisztviselő; ket és az esedékessé vált szelvénye­megfelelő áru hiányában nem tud fel-j ket mindenféle adó, illeték, bélyeg használni. Az ilyen felesleges tőkék .vagy más közteher levonása nélkül számára legelőnyösebb befektetés a,váltják be. A kötvény tulajdonosa buzakötvény, amely már ez év február mindig számolhat azzal, hogy a köt­elsejétől három százalékkal kamato- vényeket üzleti biztosítékul és bánat-, ^'^„Vatt^M^^^ zik és a kamatot évenként kétszer fél- pénzül is elfogadjak és a tőzsdén jegv- é ellenkezőleg minden újévkor évesidőszakonként, fizeti ki az állam, zik s igy azok bármikor értékesithe-;^ zsák aran/d'ukétot utaltak A, A kotvenyek visszavaltasa a jövő ér tők és újra pénzre válthatók, (vaduzba. Ilyenformán az adók ala­csonyak maradhattak és Liechtenstein népének ez elég volt ahhoz, hogy uralkodójával meg legyen elégedve. Nem kell külön magyarázni, hogy ez a kis idillikus ország, mint mágnes vonzotta a nemzetközi szélhámosokat és a pénz tág lelkiismeretű üzletembe­reit. Különösen 1933 óta vált Vaduz a kétes nemzetközi elemek gyűjtőhelyé­vé. Liechtenstein, a rajnamenti meseország Egy semleges európai ország, mely egyetlen katona nélkül mar hetvenhét eve áll hadiállapotban—és mégis semleges Még a bodog békeidőkben volt, ami-1hercegség megalakulása iránt érdek­kor akadálytalanul rohanhattak át lődni, hanem inkább azt a kérdést egész Európán a nemzetközi luxusvo-[kell felvetni, hogy ez a parányi or­natok. Amint a páris—bukaresti cx- jszág miképpen tudta mind a mai na­pressz Buchs svájci határállomást el-ípíg független államként átélni az *dők hagyta, a hafazóvizü Felső-Rajna vas­hidján robogott át. Csak a szemfüle­sebb utasok vetettek ügyet a folyó má­sik oldalán szomorkodó nyomorusá­pig f Ü£get! v'barait. A Liechtenstein hercegi nemzetsége, melynek ősi -székhelye Bécs köztiében fekszik, 1669 ben vétel utján ju'ott a gos állomásépületre, amelynek neve'német birodalom közvetlen szomszéd­alatt apróbb betűkkel ott szerényke- 'ságában fekvő Vaduz grófság birtoká­dett a felírás: Liechtenstein nagyher-iba. Ez esetben tebát az ország kapta cegség. És mire a külföldi utazó [uralkodóiéról a nevét és nem fordítva, szomszédjától meg tudta érdeklődni, j A Liechtenstein hercegek akkori­högy tulajdonképpen milyen Ország te- • ban a bécsi udvarban vezető szerepet rületén is járnak, a vonat már el is játszottak, mivel nemcsak mint diplo­hagyta a kis ország keleti határát, [maták, hanem mint hadvezérek is ki­Ilyen kicsiny ez a meseország. Azóta Európában államalakulatok tűntek el és uj országok keletkeztek, nagyhalaknak omlották porba és az tüntették magukat. Az a tény, hogy saját uralkodási tejrületre hivatkoz­hattak, egyébként is lényegesen elő­nyösebbé tette helyzetüket a többi ne­Eeymásután alakultak a különböző holding társaságok és a székváros villanegyedében egy idő­ben, mint a gombák nőttek ki a fé­nyesebbnél fényesebb paloták. Azon­ban a vaduzi paloták, a kívánatos vagy nem kívánatos nemzetkőzi »nagy­ságok beözönlése ellenére Liechtesteio mégis csak az elvarázsolt meseország maradt: ebben az élethalál-harcban vergődő Európában békés sziget elsö­tétítés, éjjeli fényszóró-tűzijáték, söt katona nélkül. Egy ország egyetlen katona nélküli _ do mégis, a városház terén két dél­ceg rendőr sétál valódi pisztollyal felfegyverkezve. Khakibarna egyenru­egykor virágzó országok egész során , mesi családokkal szemben. Ezt a ked­robogott végig a háború szekere, a 153'jvező állást továbbra is meg tudták .bájukban, kifogástalanul fehér kesz­négyzetkilométer nagyságú orszáa: tartani, mivel a nagyhercegségnek a lyükkel, vakítóan csillogó lakkszijja­azonban sértetlenül fennmaradt, mint birodalommal nincsen közös határa és zatukkal, a kék-piros liechtensteini csatolni. csak földrajzi okokból is nehéz lett re egyetlen világváros rendőrei mő volna az egységesített birodalomhoz !gött sem maradnának el. Valószínű­leg nem árulunk el katonai titkot Lichtenstein kárára, ha nyilvános­ságra hozzuk, hogy az ország rendes körülmények között nyolcat tart be­lőlük, egy Őrmestert és hét közrend­a mult idők magányos szigete a vilá-íigy 1870-ben, eltekintve a Habsburgok­• got mozgató események árjában. Lieclu kai ápolt szoros kapcsolataitól, már gok mintegy 200 négyzetkilométernyi jtenstein az utolsó maradványa Euró­területen a leggazdagabb széntelepeket pa egykori feudális felépítésének és a megtartották birtokukban, a norvég német császári birodalomnak és II széntermelés mennyiség a szovjet Ferenc József, a néhai Iiabsburg-i 1866-ban Liechtenstein 83 főből ál­széntermeléssel szemben hamarosan monarchia hasonló nevü uralkodója- ló »hadseregével« Ausztria oldalán háttérbe szorult. 1936-ban Szovjet- nak unokatestvére az utolsó uralkodó vett részt a Poroszország elleni hábo­oroszország már 400.000 tonna szenet németnyelvű területen. íruban. Ez a háború számára egyéb­termelt itt ki évente, mig a norvég Ikónt jogilag még máig sem fejeződött őrt. aknákból mindössze 247.000 tonna szén Felső—Rajna vidékén bo- mert az ellenségeskedéseket lezáró került napvilágra. prágai békekötéskor a tárgyaló felek Számok, amelyek önmagukban »z Svájc és a német birodalom közé be- véletlenül elfelejtették a békeokmány­ílsŐ pillanatban talán nem sokat rnon- ékelődő nagyhercegség nemcsak az ban a kis hercegséget is megemlíteni. egész föld bélyeggyűjtőinek érdeklő­dését érdemli meg, már amennyiben tudniillik saját bélyegeket ad ki, me­lyek ritkaságuknál fogva olyan becs­ben vannak, hogy a kincstár a bélye­szinekkel és a hercegi koronával dí­szített tányérsapkájukkal külső fény­A füeeetlen napyherce?S'őg békeszeretetére jellemző, hogy ennek ellenére egyetlen esetet sem jegyzett gekből befolyó bevételekből az egész fel »a történelem, hogy Liechtenstein A mult ér tavastón egyébként a nagyhercegi mennyegző napján Liech­tenstein kénytelen volt totális mozgó­sitást elrendelni és hadseregét össze­sen 30 főnyi diszhadseregre kiegészí­teni. A rend és közbiztonság ezen őrein kivül a katonai hagyományokat csak még négy régi Mária Terézia ko­rabeli ágvu képviseli, melyek a nagy­ici u iui leucitruj, ui/yiY i-itv^ncuaicm . ,, • * íi \ állami költségvetésnek majdnem a fe- egv véletlenül odavetődő poroszt el- ber?e^^a,dl!zi lét tudja fedezni Ez a másik három miniaiürállam­tói, Andorrától, San Marinótól és Mo­nacótól, melvek között népességszám­csv veieuenui uuavtiuuu vi-i,. , " . . . . , , ... . . -. lenséges külföldiként internált volna! l^tenstetal fegyverkezéstől tebát A nagyhercegség szoros osztrák ?1^8" véve egy szomsz^os hata­kapcsolatai gazdasági és pénzügyi tö-ílomnak sem ke" b'z«<>nságát féltenie. rCn egészen az első világháborút kö- j Érdekes megjegyezni egyébként, ra a második helyet foglalja el, nem vető időkig fennmaradtak. Ezek a szá-,hogy a liechtensteini nép az uralkodó különböztetné meg lényegesen. Nem. lak 1922-ben szakadtak meg, amikor ^családhoz való ragaszkodása ellenére­Liechtensteinnek az adja meg az igazi >Liechtenstein Svájccal lépett pénz- és'sem maradt szellemi vitalitásban a eredetiségét, hogy a nem kevesebb. Ivámuniórr. {18-1R században. Bár hazája a béke mint kétezer kisállam közül, melyek a Azóia ez a viszonv még szorosab-]meseszigeteként a világtól elfordult | szerencsétlen kimenetelű 30 éves hábo-jbá vált, amennyiben Svájc velle át a szemlélődő életet él, a régi alemánok ru után a német birodalmat alkották, nagyhercegség diplomáciai és konzuli szelleme mégsem aludt ki egészen a rokokóidflk ajándékaképpen egyedül képviseletét is. benne és « nvolc rendőr országa €0 •maradt az utóPörra. stórf WftM A TMÍWu ftóMtokéftfísl küTdolt a siövjet álmfl harc* iában nem is lenne helyénvaló a najKY- lakhoz csatlakozott még a közös_ rte- b% (JK. O

Next

/
Thumbnails
Contents