Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-05 / 3. szám

agdíjaJc Ji és özvegyi icsony összetva és csato kjában emelsz Országo* yugdijintézet ;os Ügyvédi múlt évi no>tt kÖ2gyü leszabályozta e ezeket a* tt az űigyvéirulék összefelemelte 20a >1 220 pengd! talékára (a temetkezési és 10 penga ráriós költután megi és árvajyformán évi felül azonnden továblgyvéd rokgő M özveg 36-36 » a Nyugdíjkezdte me^ az ügyvéd, most máp ntézefnek és tán további szesen havi gdijal kap, ; özvegy* örzsjáradö* ngöt, vagyat kapnpK, tán térryleIhalálozása ő temetkeilt tag hff* ult kezel- '] 'tkezési seerjed ki a int ügyvé-t nár nyűg* rvákra. Gazdasági Mielőtt 11 baa 4 isztelettef kéréssel, zgyúlésig : t. Elnó. 3. Zár. •at. 5. In* eeteréiőh "yag. M ba« zftrS8S*— telméblea élelmiSruslotnbatOH W egymi zásáböl: lácsnok. K lödni léi. $<záz vzál fUi^s ié&sa ~ 1500 ftengi! HliéU olyan diága a világ ? — BeszétgtUs a viiágUeuskMvd is a viiáyktitéMzd krepp-papír Ara szintén ötszörösére emelkedett. Megcsodálunk még egy csokor mimózát, amelyről kiderül, hogy — nem eleven. Délolaszországból jött azelőtt a télnek ez a harmatos, bájos virága, de az idén először, nem jön.,. jobban kifizeti magát, mint a virágoké ... A cserepes virágok aránylag olcsóbbak. Egy szép cserép ciklámenért 20 pengőt kérnek, a háború előtt sem lehetett 5 pengőnél olcsóbb cikláment kapni. Hogy miért nem maximálják a virágárakat, arra egyszerű a válasz: mert romlandó dolog s a rizikó a kereskedőé. No meg nem közszükségleti cikk, de az alma ma már közszükségleti dolog például, még sincsen rögzítve az ára. Ugyanazért: mert romlandó s a kereskedőnek kell viselnie a romlás veszélyét. Szétnézünk a cserepes virágcsodák között. A legolcsóbb az azalea, ennek Drezda a hazája s a háború óta csak 100 százalékkal drágult. Nagyon szép j azalea kapható 40 pengőért, azelőtt Us gyakran törik, pótolni kell. Tehát sem lehetett 20 pengőnél olcsóbban' kapni. A drágulást elsősorban a kellékanyagok árának nagy emelkedése okozza — mondja még a virágkereskedés tulajdonosnője. Nagyon kevés a kiutalás s annak a drótnak ára, ami háború előtt 06 fillér volt kilónkint, ma 3 pengő. A szalag nem kevesebb mint 500 százalékkal drágult, a (A Délmagyarország munkatársától) A téli idény családi ünnepei, a kedves és megszokott megemlékezések minden időben drágábbak, illetőleg költségesebbek voltak, mint a tavaszi, vagy nyári hasonló alkalmi évfordulók. Az Erzsébetek, Katalinok, Etelkák, de még inkább a Veronikák, Piroskák és Margitok névnapi virágcsokra sokkal nagyobb anyagi megerőltetést jelentett mindig, mint az Ilonkáké, Júliáké, vagy Annáké... Lassan le is szoknak az emberek az alkalmi virágküldésről, a háborús idők leszoktatják őket. Hasznos háztartási cikkeket küldözgetnek megemlékezésül 8 lassan a bájos ária is igy módosul: 'Helyettem kis spenót Tégy vallomást...« Legutóbb a paprika volt az, ami helyettesitette a virágküldeményeket, mert disznóölés táján sokkai hasznosabbnak tűnik egy fél kiló csipős szőgedi paprika, mint néhány szál virág... De a háborús >divattól< eltekintve is a közönség egyre inkább panaszkodik, hogy drága a virág. Az élő virág ma már sokkal drágább, mint a márkás Porcellán. Valaki 10 pengőért vett karácsonykor egy szál Herendi-porcellánrózsát annak, akit virággal akart köszönteni, viszont aa élőrózsa szálja, ha ugyan kapni lehet, nem kevesebb, mint 15 pengőt Tehát a virágfronton jelenleg az a helyzet, hogy egy rózsaszál szépen beszél, de méregdrágán... Ho! vannak már azok a legendás, régi, szép idők, amikor — a nóta parancsához hiven — száz szál piros rózsát küldött valaki szive hölgyének? Ma száz szál pirosrózsa .'mindössze* 1500, azaz ezerötszáz pengőbe kerül! Oe nagyon valószínű, hogy 100 szálat alig lehet kapni egy csomóban Szegeden.., b HUi mond a világkcieskeds ? Beszélgettünk az egyik legnagyobb és legnépszerűbb szegedi virágkereskedés rokonszenves tulajdonosnőjével, aki igen érdekesen világította meg, hogy miért olyan toronymagasak a virágárak az idén. — Tulajdonképpen nem is drága a virág, ha a virágárak szinvonalat más cikkek árszinvonaláboz hasonlítjuk — mondotta. — A virágárak frontján 100, legfeljebb 150 százalékos drágulás tapasztalható, hol van ez a többi cikkek árszínvonalától? Egy szál szegfű ma 5—8 pengőbe kerül s akkor, amikor fgv férfiing például 16—18 pengő volt, 2 pengőbe került a téli szegfű szálja... Ez a kis összehasonlítás megmutatja, hogy a virág az egyetlen, aminek nincsen háborús ára. Pedig... Elmondja* hogy milyen nehézségek tornyosulnak a virágkereskedelem elé A rózsa például azért drága, mert nagyon kevés van belőle hazai üveghá zakban, a hollandi rózsa viszont még wm jött meg s félő, hogy nem is fog megjönni az idén. Arrafelé, ahol te- , , ... . . . rem, most nagyon kedvez az éghajlat kereskedelemügyi miniszter nemaz ilyen békés, gyöngéd és bájos vi- r rég tért haza svájci utjarol s ezzel ráglényeknek... i kapcsolatos tapasztalatairól érdekes — A szegfű pedig Olaszországból beszámolót adott a Közgazdasági és Jött még tavaly is. Nagyon szép hazai Közlekedési Tudósító munkatársászogfükultúránk van, amely békében „g^ versenyzett az olasz szegfűével s vé-j Ejmondotta többek között, hogy tlett is volt, amennyiben november V • « . -,o)fAb „ „::!, 15-ikc után olasz szegfű nem jöhetett; ovajcnan is megerosutucK a v1!ag az országba, hogy ne rontsa az i»lhoni|alumínium termelesenek hatalmas, szegfükereskedclem árszínvonalát. A növekedését. Ma már több mint A viiágkeiiész is panaszkodik A virágkereskedésből a virágkertészetbe megyünk s itt is csak panaszszal találkozunk: — Nincsen fűtőanyagunk és nem tudunk annyi virágot termelni az üvegházainkban, mint más esztendőkben. A munkabérek is magasak és nem lehet még ennyiért sem kertészt kapni, 20 pengős napszám mellett sem kapok rendes kertimunkást Az idén 2 pengőért adtam a virágkereskedőknek azt a krizantémot, amit máskor 30 fillérért vesztegettünk. De akkor eladtam 30 szál krizantémot és vettem magam nak egy inget. Ma 30 szál krizantém árából milyen inget vehetek 1.. Amire nem is gondoltunk: az üvegház anyaga is megdrágitja a virágok Az üveg ma nagyon megdrágult ma még inkább bebizonyosodott, mint valaha, hogy nincsen rózsa tövis nél kül... A rózsa ma tövises a virágkertésznek, a virágkereskedőnek és a vásárló közönségnek egyaránt. Valamennyien igy éneklik az ismert kis nótát: »Szép a rózsám, nincs hibája, ...csak az árat* (cs. p.) Hz együttes bizottság a képviselőház kívánsága szerint módosította a felhatalmazási törvényiavaslatot Budapest, január 4. A képviselő-; amely a kormányjavaslat második bereK köréhen az a nézet alakult ki, hogy a háború után csak tervszerű gazdálkodás keretében képzelhető el az újjáépítés nagy munkájának megszervezése. 'A hábortl utáni időszakban legelsősorban 11 helyreállítás gondolatának kell dominálnia, a figyelemnek és a munkának, a megrongált városok felé kell terelődnie, hogy ezen a téren mentől hamarabb nyugalmat és konszolidációt lehessen teremteni. Nyilatkozott ezután Varga József Svájc mai belső arculatáró lis: — 'A közlekedés kifogástalan —> mondotta —, a vonatok percnyi pontossággal közlekednek. Meglepett, hogy a szállodákban mindenütt a lehető legkisebb fényerejű lámpákat alkalmazzák. Ez igen nagy megtakarítást erdményez. Hiába, csak a gazdag állam tud takarékoskodni... Mi lenne, ha egy szegény országban kellene elrendelni az összes világitótestek kisebb fogyasztású lámpákra való kicserélését?! A fűtéssel is nagyon takarékoskodnak: az igénybe nem vett helyiségeket Szigorúan kikapcsolják a fütőhálózatból. Az éjszakai világítás megoldása körül nagy szerep jut a foszforeszkáló festékeknek. A lépcsőfokot alul, ahol legkevésbé ér hozzá a láb, foszforeszkáló csíkkal festik be. Sokszor a kapualját és a házszámot is. Ez a foszforeszkáló festék eddig kitűnően bevált elsötétítés idején. Lehet, hogy a háború után ez a foszforfény lesz a legerősebb konkurrense a neon-fénvnek. ház és a felsőház együttes bizottsága kedden délelőtt 12 órakor Bálás Károly országgyűlési képviselő és Balogh Jenő felsőházi tag elnöklete alatt együttes ülést tartott, a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának hiztositásáról alkotott 1931. évi XXIV. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során az országgyűlés két háza előtt felmerült ellentét kiegyenlítése céljából. A kormány részéről jelen volt Radocs a y László igazságügyminiszter. A képviselőház részéről Hunja. dy-Buzás Endre előadó ismertette a képviselőház álláspontját,' paragrafusát törölte és javasolta az együttes bizottságnak, hogy a képviselőház által elfogadott törléssel fogadja el a kormány javaslatát. Majd utána Boér Elek felsőházi előadó ismertette a felsőház állásRészeg emberek kifosztására szövetkezett két iíatal nő (A Délmagyarország munkatársától) A rendőrségi őrizetbevett két fiatal nőt, akik részeg emberek kipontját és javasolta az együttesi fosztására szövetkeztek. Nagy bizottságnak a képviselőház elő- Jánosné, született Bánhalmi adója által javasolt törlésnek az Arany és Horváth Julianna elfogadását Az együttes bizottság végigjárták a szegedi kocsmákat, részéről felszólaltak R a s s a y Ká- csatlakoztak mulatozó férfiakhoz, roly országgyűlési képviselő, báró leitatták őket és alkalmas pillanat. Kaas Albert és báró Prónay ban elszedték pénzüket, meg egyéb György felsőházi tagok. A bízott-t értéktárgyaikat. 'A legutolsó alkasági tagok felszólalására Radocsay László igazságügyminiszter részletes felvilágosítást adott, majd az együttes bizottság az előadó által javasolt törlést elfogadta. „Csak a gazdag állam tud takarékoskodni.. Dr. Varga József érdekes beszámo'ója svájci tapasztalataira! Budapest, január 4. Dr. Varga József titkos tanácsos, volt ipar- és kővetkezőket mondotta: — Technikailag lehetőség lenne talán az aluminium termelésének fokozására, de a gazdasági lehetőség nincs meg erre. Kis Magyarország évi fogyasztása mindössze 40—60 vagont tett ki. Varga József svájci tárgyalásai érintették az átmenetgazdálkodás problémáját is s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy odakint is lommal azonban megjárták, mert az egyik áldozat észrevette, hogy meg akarják lopni és feljelentette szép partnernőjét. December 17-én este 6 és 7 óra között Nagvné és Horváth Julianna betért a Feketesas-utcai Kéményseprő-vendéglőbe. Ott két ismcrcllen férfi társaságában telepedtek le és italt rendeltek. 'Az italozásból múlatás lett és amikor már emelkedett volt a Kangu/at, Nagvné átölelte, megcsókolta partnerét, közben belenyúlt a zsebébe és kihalászott onnan hat darab férfi karórát. 'A férfi nyomban észrevette, , hogy meglopták, de mire az órák után nézett, azok már nem voltak" Nagynénál, mert átcsempészte! mind a hatot barátnője kezeibe, aa pedig kivitte az udvarra és ott el-* rejtette. Később elmentek az órákért, K i 1 j é n Mihály nevű férfi ismerősük segítségével értékesítették és pénzt hármasban elittál:. leginkább az a pusztulás impresz- A károsult feljelentése nyomán ' - -i: i i..t : i. XT i TT ... i jt"_ Tr:i szegfű viszont azért drága, mert az j 200 ezer vagonnal fokozódott vi.j srionálja az embereket, aminek üvegházak R nem tudják fűteni, nin- iágSzerle a termelés s ez körülbelül most elsősorban Európában vacsen tüzelőanyag és a munkabérek nagyon ansgasai. Meg aztán a virágkerlésaek közül sokan áttértek a kauyba. Kertészetre, _ A -OrimÖEÜk termesztése Nagyné, Horváth Julianna és Kiljén rendőrkézre került. A rendőr. evi negyedmillió vagon aluminiu- gyünk történelmi tanúi. Ma, ami- ségról kedden átkisérték őket a3 mot jelent- A magyarországi alu- kor városok tűnnek el a föld szi- ügyészségre, ahol megindították eL miniuintermelésel kapcsolatosan a inéról, a sváici gazdasági szakenvijenük az eljárást.