Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-05 / 3. szám

Kamarást emlék '|» UELMAGYARORSZA G'gában, virágcsokrok környékezték, & _ 1944 JANUÁR 4. fa törzsébe beleszúrva egy hajtű. Nyil­ván fájós fejről került oda azzal a ké­réssel, hogy bizonyos szaggatásokat szüntessen meg. A fa környéke felse­perve, mindenütt tisztaság, de hát jgy is van ez jól, hiszen templomban vá­gyunk. Körülbelül egy hétig tartott az egész, a virágok egyre szaporodtak, sőt előmunkálatai látszottak nagyobb akciónak, amely kerítéssel akarta kö­rülvenni a fát. mikor megszületett az első emberi brutalitás. A Mária-kép eltűnt, durva bicska nyoma beszélt ró­la, hogy valaki leráspolyozta. — Komiszság ,mondta a piktor, de majd teszek róla. Mértéket vett a fa kidudorodó ré­széről ,aztán megfelelő pléhfoglalatot készíttetett, arra újból megfestette Má riát s így szegezte a fa oldalára. Akinek kedves volt a kép, nem keres­te a mesterét, Sándor pedig sosem tar­tozott az önimádók- kasztjába. Ha azon­ban arra járt, felkereste a fát és örö­me tellett az imádkozó asszonyokban. Mert elkészült közben a kerítés is, a hosszú nyár minden szépszagu csokra, koszorúba kötve, azon belülre került Egyszer kis asztalkát talált, rajta égő gyertyákat, de nyomát elhamvadt régi gyertyáknak is, amik áldozati füstjük­kel itt tisztelegtek az anyaság örök eszményének. Szépen haladt Kamarás a világhír felé, még csak a legendák hiányozlak, libapásztorlányok, azonban itt nyíl­ván inkább makkoltató kanászok jár­tak, azok valamelyike pusztíthatta el a nyár végén baliával a Mária-képet, meg a köréje épített mindent. Ekkora konok kegyetlenség láttára elkeseredett Nvilasv is, harmadszorra már nem festette meg a képet az erdő­nek. A háború után egy időre elve­szett számunkra Kamarás, akárcsak Mária országának sok más része. Nyilvánvaló, hogy nem volt, aki vi­gyázott volna rá. De azóta megint visszajutott, hiszen lehetetlen, hogy ne őrködnének felettünk odafenn. A kegyhelyek története azért érde­kes, mert telki motívumok bennük az uraíkodo elemek, a fellángoló bit, amely olyan könnyen lohad le a hét­köznapok jármában. A cinikus elme, amely természetbúvárnak mondja ma­gat anélkül, hogy csak sejtené is, mi mindent rejteget kíváncsian kutakodó földi porontyai elül a természet, a kut­fori ásókban megjelenő jelenségeknek l'óldv kutforrásokat szegez és tagadja azt, a mit nem ért meg. Azért a hit mégis csak hit marad, mi lenne más különben a világból? A szabadkai vonalon fekvő Kama­rás is ott tartott egyszer, hogy világ­hírhez jut, ám gonosz kezek inegaka­dalvr zták benne. Valamikor kedves kiránduló helye voll ez a Kamarás a szegedieknek, akik hosszainak tartották a Palicsig tartó egyórás utat, avagy inkább meg­szomjaztak az ősterincszet szépsége­re. Mert kicsiny erdeje, rendezetlen­sége, arra volí alkalmas, hogy elálmo­dozzon benne az ember néhány órát, kévé* beszéddel akkor is, ha másod­magárai kereslte fel, sőt talán akkor a hgnéipábban. Éreznie kell az ember­nek, nogy mit gondol a másik, mek­kora oalgaság azt szavakkal megron­tani! V szónojt itt maga a természet, az pedig lomttrezdülessel, faágak ré­sein atbujdosó napsugárral fejezi ki magát. Másrészt epjp olyan alkalmas volt Kamarás összehangolt társaság szá mára is, ha az nem alkalmazkodott szigorúan a csendhez. De szinte Írat­lan törvény volt, hogv senki se alkal­matlankodjék a másiknak. Elég nagy volt hozzá nüniatürségébci) is az erdő. Sokat járt ide Nyilasy Sándor is. aki akkor még nem fedezte fel Tá­pét. A kamarási öreg fák meghozták minden évben lombjaikat s legfeljebb Kiss Ferenc, HZ erdők apja tudja a titkát: meg lefeet-e állapítani a pusz­ta falevélről, hogy elfáradt anya-fa hozta a világba, avagy ifjú szerelem elsőszülöttje? Mi a fiatalság tavaszán nem ke­restük ezt, a lomb, meg a jóérzés volt a fontos és épp úgy kerestük szava nyomán az énekes madarat, mint abogy pillangót sejtettünk, ha felvil lant az erdőben egy fehér napernyő szín foltja. .NyiJ.o.sy sok szép képet festett Ka­ma-ásoj, ahol lehetetlen volt elkerül­nie Orniódy Béla házatájékát, mert hogy akadt hajigulat ott is, esetleg éppen öreg évjáratú borok formájá­ban. Egyszer az erdőben különös fát ta­lál Sándor. -- Nini, mondja, az oldalán kinö­vés van. a teteje sima és ovális, mint­ha megcsiszolták volna. Abban a pillanatban tisztában volt vele. bogy mire alkalmas s nála lé­vén minden szerszáma, finom vonalú Mária képet festríl a kínálkozó lapra. A természet a legszebb templom, kar­csú jegeiiyeakáeok is karjukat nyújt­ják imádkozva az égnek, mikor a nap felé törekednek, díszítsük fel a sok örök oltárt a legszomorúbb Anya ké­pével, — Vájjon megszáradt-e a képem, nem érte baj? Csak harmadnapra került megint erre Nyilasy. A lombok közül éppen kikivincst­askodott a nap és bearanyozta Má­riát. De a kép már nem volt egymá­(M1 TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Barát­ságos hangulatban, mérsékelt forga­lommal nyitott a tőzsde. A véteikedv élénk volt, a kínálat tartózkodása mi­att a nyitáskor kiért pénzárfolyamok zárlatig érvényben maradtak. Az árak változatlanok. Magyar Bank 96.5, Hi­telbank 136.5, Nemzeti Bank 432.—, Ma­gyar Kender 74.1, Szegedi kenderfonó­lyár 311.75, Zürichi devizazárlat. Páris 6.35, London 17.30, Newyork 431.—, Brüsz­szel 69.25, Amszterdam 229.37.5, Berlin 172.55, Szófia 5.37.5, Bukarest 2.37.5. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai: Szlovák korona 11.45—11.75, lira —.—svájci frank 70.60-80.60, svéd korona 71.70-82.70. Budapesti terménytőzsdezárlat. Cse­kély forgalom mellett az árak válto­zatlanok. — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása január 4-én reggel 7 órakor 310 em, a levegő hőmérséklete 0 fok Celziiis volt. Szomorú szivvel tudatjuk, hogy a drága jó férj és édesapa PUSZTAI ANTAL ny. börtönőrmester , f. hé 4-én hosszas szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének'. Temetése f. hó .5-én d. u. 3 órakor lesz a szegedi Dugonics-temető­ben. Lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot f. hó 5-én reggel 8 órakor mutatjuk be az Egek Urának a szegedi rókusi templomban. Szeged. 1944 január 4. napján. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Emléke szivünkben örökké él! lí • Tifliíli 'TiWWnnWDWMMnWWiilllMlfMlílililflll11iHí ^ >vP*««aBiiEWMBM»—i HIREK Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat. Az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat A városi muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just E ri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 41b., Sel­meczi Béla Somogyitelep IX. u. 489, Török Márton Csongrádi-sugárut 14. Városi Szinház: Fekete Péter. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Zenélő malom, Széchenyi Mozi: Boldog idők. —0(")0— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE NYOLC ÓRAKOR, VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —oOo— — Rákóczy Imre miniszterelnökeégi osztályfőnök kitüntetése a Magyar Ér­demrenddel. Budapestről jelentik: A Kormányzó ur a miniszterelnök előter­jesztésére lánczi és rákóczi dr. Rákó­czy Imre miniszterelnökségi minisz­teri osztályfőnöknek, a legfelső honvé­delmi tanács "vezértitkára állandó he­lyettesének sok éven át kifejtett érté­kes munkássága elismeréséül a Ma­gyar Érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta. (MTI) — Karácsonyi segély helyett dupla­fizetés. Sopron vármegye feliratot in­tézett a kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy a tisztviselők karácsonyi segélyének mostani rendszerét törölje el és helyette ugy intézkedjen, hogy ugy a törvényhatósági, mint az állami tisztviselők és alkalmazottak decem­berben dupla fizetést kapjanak, vagyis fizetés szempontjából minden év tizen­három hónapos legyen. A feliratot pártoló hozzájárulás végett Szegedre is elküldték. — Filmtüz a hódmezővásárhelyi Elit Moziban. Hódmezővásárhelyről je­lentik: A hódmezővásárhelyi Elit Mo­ziban előadás közben tüz ütött ki. A tűz a vetitőkamrában keletkezett, ahol a vetítőgépbe helyezett filmtekercs meggyulladt és robbanásszerűen lán­golni kezdett. A moziban szolgálatot teljesitő rendőr nyomban alarmirozta a tűzoltóságot és kiürítette a mozihelvi­séget. Szerencsére a tüzet sikerült el­határolni a vetitőkamrára és igy na­gyobb baj nem történt, minthogy az egész filmtekercs elégett és az elő­adást nem lehetett megtartani. A mozi két gépésze, ifj. Szirbik János főgé­pész és Tóth Imre segédgépész is elég súlyos égési sebeket szenvedtek, tt-gy­hogv a mentők szállították őket a köz­kórházba. — Szeged-alsóközpontj egyházköz­ség a Katolikus Diákotthonokért. Ada­koztak: Vida Elemér 30 pengőt, Bata Ferencné 10, Takács Mihály 13, Óno­zó Lajos 3, ördög István 100, özv. Szécsi Jmréné 5, Szabó Istvánná 4, Berkó András 10. Bálint Mihály 10, Nagy Márton 10, Pakai András 5, Kiss Illés 3, Mészáros Mihály 5, Máró Pál '». Horváth József 5, Ocskav Mihály 25, Királv Miklós 15. ifj. Bálint János 5. Pálfy Ferenc 5, Wolford József 100, Királvhalmi iskolai Kalász leánykör 72.86." Klebelsberg isk. Kalász Leány­kör 138 pengő 98 fillért. — üalálozás. Steiner Jakab 75 éves korában elhunyt. Temetése szerdán délután 3 órakor a cinteremből. 295 — Janik-vendéglőben csütörtök este flekken és vargabéles. Telefon: 16-19. — Hirtelen halál, özv BuDás Vin­céné 76 éve* Pálfy-utca 90. szám alatti lakos a keddre virradóra lakásán hir­telen meghalt. Mivel orvosi kezelés nélkül halt meg, a rendőrség elrendel­te holttestének felboncnlás'át a halál okának megállapítása végett Petőfitől Simor Erzsiig >Petőfi átutazott Békésen* mel történelmi visszapillantást vet a Békési Újság cimü politikai, tár­sadalmi és közgazdasági hetilap azokra a jeles emberekre, akik aa alföldi városbah megfordultak. Mint a cikkíró irja: 'Békés nagyközség nemcsak régi múltra tekinthet visz* sza, de jeles embereket is üdvözöl­hetett falai között*. A cikk során megtudjuk, hogy Mátyás király sze­retett itt vadászni, Szegedi KÍS Ist­ván, a híres reformátor is itt éM egy évig, Apafi Mibálv erdélyi feje­delem pedig 1680 körül járt Békés határában, 1851. évben Arany Já­nos, majd pár évvel később Petőfi Sándor volt vendége a városnak) aki az akkori források szerint igen jól mulatott és itt születtek a költő lelkében az Alföld cimü vers egyes sorai is. 'Petőfi és Arany mellett Kürf Klára időzött Békésen a Koszta­házban*, Munkácsy Mihály pedig ti Szántó-házban. A történelmi visszapillantásbcw a következő frappáns befejezési csatolja a cikkírót ' »Most pedig Simor Erzsi lépett M Hámori szinésztársasága keretében a világot ielentő deszkákra, hogv gvönyörködtesse a békésiek minden szén és nemes után vágyakozó lel-* két.* —*>—» — Internálási eljárás alá vonta* egy ismert kártyást. A rendőrség er» ltölcsrendészeti osztálya tovább foly­tatja a szegedi közélet megtisztitásál a parazitáktól. G'őber Márton rendőr­fogalmazónak, az erkölcsrendészeti osztály vezetőjének nemrégen tudomá­sára jutott, hogy Filó-Nyári Imre is­mert szegedi kártyás, Remény-utca 21) szám alatti lakos, akit a rendőrség már többször figyelmeztetett és ál­landó felügyelet alatt tartott tűzkő éti ezerédes árusításáért, állandóan hat­zárdjátékban vesz részt és megélheté­sét kizárólag a kártyajáték képezd. Filó ezenkivül lí esetben már a bün­tető törvénykönyvbe ütköző cselekmé­nyek miatt is büntetve volt, Góber fo­galmazó tehát elrendelte, hogy az er­kölcsrendészeti. osztály detektivjei fi­gyeljék meg és alkalomadtán állítsák elő a rendőrségre. A detektívek több izben is tapasztalták, hogy Filó a Ko­rona-utcai Csiszár-vendéglőben és a Tisza Lajos-körulá Vadászt-vendéglő­ben tiltott szerencsejátékot folytat. Egy ilyen alkalommal a Vadász-vendéglő­ben rajtaütöttek és előállították az er­kölcsrendészeti osztályra. Mivel JYlö­Nyárinak már nagyon sok van a ro­váson, megindították ellene az interná­lási eljárást. — Ugyanekkor LaczkÁ Irma 27 éves sátoraljaújhelyi volt pin­cérnő ellen is meginditotta az interná­lási eljárást a rendőrség. Laczkó Ir­ma körülbelül egy hónapja tartózko­dott Szegeden, azóta a szegedi alvilág férfitagjainak társaságában nap min* nap a kocsmákat látogatta és nagy mulatásokat rendezett. Laczkó Irmát előzőleg a rendőri büntetőbiró elé állí­tották és elitélték 10 napi elzárásra titkos kéjelgésért. Ennek a büntetés­nek letöltése ntán internálják. Fájdalomtól megtört sziwel jelentjük, hogy drágp Édes­anyánk, a legjobb anya, a leg­odaadóbb anyós, a leggyengé­debb nagymama Györki (Grosz) Jakabné életének 81. évében rövid szen­vedés után elhunyt Gyászolják gyermekei: Mihály és neje Herzl Margit, Bözsi és férje VAradi Imre. Imre és neje Tolnai Gizella, Béla és neje Fe­hérvári Aranka, József és neje Mányokv Katalin. István. Uno­kái: László, Petykó, Andris, Ja­ni, Laci, Kató, Zsuzsa, Gyuri és szemefénye: Gabsi. Ma déli 12 órakor temetjük Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents