Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

Efunoaria-száll minden vasárnap déiután 5 órai Asztalrendelés; Telefon 10-34, 10-35* A Halászcsárdában ízletes magvar konyha, polgári árakkal. CI6ANYZEHE. Emlékezés Nyilasy Sándorra Ezen a januáron immár tiz éve, hogy az Alföld legkedvesebb festő­poétája Nyilasy Sándor elhagyta a földi tájakat. Az emlékezés róla máris ugy szói, mint egy halk, távoli dal, amely megbűvölt bajdanán vala­mennyiünket. Képei bevonultak csendes szobák falai közé, ahol egy-egy percre futó pillantással köszöntjük a rózsaszín és kék rokotyás lányokat, amint legé­nyekkel összeakaszkodva viháncolnak a napfényes lápéi utcán. Múzeumok őrzik egynéhány képét, ezzel bevonult hivatalosan is a hal­hatatlanok galériájába, de már mind kevesebben idézik fel emlékét,, még festőtársai sem, holott nagy szerepet töltött be Szeged életében és sokat tett Szeged híréért. Nagy kor volt, amelyben élt. Az irodalomban Móra Ferenc, Tömör­kény István, Cserzy Mihály, Ju­hász Gyula, az író- és irodalomba­rát dr. S z a 1 a y József, a festészet­ben Nyitasyn kívül a tehetséges Hel­tér ödön "alakították ki a népi kul­tuszt. Úgyszólván bennük inkarnáló­dott az alföld lelke. Az ő művészi meglátásaik ma is ráillenek a tanya népére. Eredeti, ősi, tiszta és benső­séges festőerővel ők valamennyien hozzájárultak, hogy Szeged és a ta­nyák élete mindég újra feltámadjon a művészi tökéletesség örökértékü képeiben, hangjaiban, Írásaiban. Ezt a kort a mai idők zord árja elsodorta, azért jól esik visszamene­tülni az emlékekhez. Háláttanok is lennénk mi szegediek, ha ezt elmu lasztanánk. * Tíz év voltaképpen nagy idő és Nyilasy képeiről az elmúlt időszak leszűrt távlatában Is megállapíthat juk, hogy a varázs, amely bearanyoz­ta művészetét: a sziuek pompás ke verése, a formák harmonikus egysé­ge — állandó érték maradt. Az élet­öröm, a vitalitás tüzes érverése ott buzog ma is a képekben. Hosszú tápéi remeteségében meg­ismerte a természetet, a teremtés leg­lényegct, azt a csodálatos sugárzást, amely a levegőben, a napfényben áramlik és megismerte — saját ma­gát. Lelke mindég ünnepi hangulatot öltött, ha ecsetjéhez nyúlt. Tiszta volt, amit érzett, tiszta volt, amit látott és bármit festett, még a szegényes ko­pott vidék is a vasárnapi áhítat je­lentőséget kapta. Csak a falu népe között érezte biztonságban, boldognak magát. Ki­menekült a füstös, szürke házsorok­ból, szép, csinosan berendezett városi műterméből, levetette elegáns, reme­kül szabott városi ruháit és a ruhák­kal együtt levetette a város feszélye­ző formáit, társadalmi kényszereit. Falusi házikójában — amely épp oly primitív volt, mint a többi tápéi pa­rasztházikó — kiegyensúlyozódott só­várgó nyugtalansága. Egyszerre vég­telen távlatokba merült a szűk való­ság és a csillapíthatatlan képzelet. rütöttünk is, akik gyönyörűséggel vol­.tunk szemlélői tehetséglének. Mily kedvesek voltak a tápéi ré­ten táncoló tarka párok, mily elra­gadóak a sután karonfogódzó lányok és legények, mennyi nyugodt báj és kölcseség derült a házuk előtt üldö­gélő öregek képein és mindég, min­denütt dalolt a nyár... a béke... * Nyilasy Tápénak és szép viseleté­nek megőrizte emlékét a szalagos, két­ágú copfra font kedves leány fejeken, színes és eredeti ruháikon. A divat és városi kultura Tápét is elhódította. Sublódokba kerültek a tarka haris­nyák, papucsok, szines szalagok, fod­ros blúzok, minden, ami szín és ere­detiség volt; a nép ösztönös egyéni művészete, képzelete, amiért a város kikívánkozott a faluba, hogy frissül­jön az érzése és hallgassa mint szól a réteken az énekek éneke. Nyilasy szomorúan látta, hogyan bágyadozik a tápéi szépség a sivár város szürke uniformisába, egyhangú ságába és eltűnnek az igéző képek. Megvásárolta az elhagyott ruhá kat és a falu színeinek Bartókja ezen­túl megteremtette a maga faluját. Igy lett- tutora, őre egy veszendő szép­ségnek. Az ő modelljeit csak az ő ru­háiban festette, az ö Tápéja a régi maradt. Lassan, lassan elbágyadt Nyilasy körül és festő lelkében sok minden. Jött az utolsó tél... Nyilasy már beteg volt. Bezárkózott házába. Az egyetem híres triptichonján dolgozott lázasan. Kint süvített a hóvihar, a műteremben villanyláng égett és a leg­szebb nyár napsütései keltek életre vásznán. Csodálatos verőfény, földre szállt sugarak az örök fényességből... Istenek ajándéka... Testamentum ... * Igy ment el a festő, lelkét, szí­vét szórva szét, ha vérezve és ver­gődve is, szebb tájakra vezetve ben­nünket és nem jött utána uj utód, aki­nek művészete az alföld eszméjéért, a faln eredeti színcinek fennmaradásá­ért izzott volna. Pedig Nyilasy lelki maradi, városi köntösben, hogy veszti talaját, jellegét a falu rajza." Valami el fogt hagyaték* kincs volt, ktnes veszni a falu világából, ami nem tA-[csak utána kellene nyúlni, mad fel többé. Bele fog zuhanni a Lengyel Vilma MMf ügynökség a Magyar Királyi Államvasutak Szállítási Vállalata Iroda i Mérei-utca 12. Tolafon 48—20. Darabáruk, koctirakományu áruk feladása, érkszett áruk kiszál­lítása, KÖLTÖZTETÉS, BÚTORSZÁLLÍTÁS HELYBEN ÉS VIDÉKRE. HIAV Háztól—Házig forgalom. (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az Alföldi Tudományos Intézet szombaton délután tartotta első ér­tekezletét a központi egyetem em­bertani intézetének nagytermében. .zalkalommal dr. Kesselyák Adorján főiskolai tanár a Tisza monográfikus feldolgozására készi­Alapjában véve naiv gyermek ma-[földnek egyik uralkodó tájeleme, radí öregkoráig. Első ifjúságának ál- A Tiszát eddigelé nagyrészt csak a telt tervezetét ismertette a nagy-;ahogy a németek a Rajnát, az oro­számban megjelent szakemberek és iszok pedig a Volgát feldolgozták — érdeklődök előtt. 'állapította meg Kesselyák tanár. A szakértekezlet megnyitása után dr. B a r t u c z Lajos egyetemi ta­nár. az Alföldi Tudományos Inté­zet igazgatója vázolta azokat a ter­veket, amelyeket az intézet kebe­lében kívánnak megoldani. Beszá­molt Bartucz professzor az Alföldi Tudományos Intézet eddigi műkö­déséről is. Az igazgatói jelentés után dr. Kesselyák Adorján tanár a Tisza folyó monográfiái tervvázlatát is­mertette nagy érdeklődéssel kisért előadásában. Kifejtette elsőbb is, hogy a legmagyarabb folyónk két­ségtelenül a Tisza, amely az Al­uralkodó mait, játékosságát, roppant életszom­jóságát belecsente a tápéi lányok tán­coló figuráiba, a ház falain vibráló napsütésbe. És ez a derűs világszem­lélet alakította ki lassanként azt a zsánert. amellyel egyedülálló lettNvi­lassy festészete. Vidámság a színek­ben. egészséges életfelfogás a képek atmoszférájában, íztés, műveltség, amely egy húron pendült a nyers és pogány szépségű természet szereteté­vel. erkölcsével. Minden képén a vér zihált túláradón, szinte érzékien, de ebben az érzékiségbeo benne volt effyszersmint az ősember ártatlansá­gú, egészsége. Igy a világ fénylőn és ! gyakorlatilag hasznosítható tudo­mányok szempontjából kutatták rendszeresen, mert ezeknek a kuta­tásoknak az eredménye nélkülöz­hetetlen volt a folyó megrendsza­bályozásához — mondotta. — De szóhoz jutottak már az elméleti tu­dományágak is, azonban olyan át­fogó természetű rendszeres vizsgá­latok, amelyek a Tiszában egy ma­gasabbrendü természettudományi egységet pillantottak meg, eddig még nem folytak, pedig a Tisza az Alföldnek nemcsak lerfyegeS tál­mindenki önállóan és megkötöttség nélkül végezné, bár az együttmü­kédés kivánatos. Tervezetének első részében a Ti­sza egész vízgyűjtő területére vo­vantkozó fontosabb feladatokkal; foglalkozott. Majd a folyó vizrajz* szempontjából kívánatos munkála­tokat érintette. Dr. Kesselyák ezután áttért a» élővilág kutatásának feladataira. AJ folyó dinamikus egyensúlyban levő zárt élettér, amelyben három, egy­mástól élettani szempontból na­gyon eltérő élölénycsoport él. Ne­vezetesen szerves anyagokat ter­melő növények, szerves anyagokat ásványosató baktériumok és gom­bák. Ennek a három egymástól függő élőlénycsoportnak élettevé* kenysége forgalomba kapcsolódik. Az előadó részletesen felső-, rolta az élővilágnak azokat at rendszertani csoportjait, amelyelá előfordulása a Tiszából várható^ Mindezeknek a csoportoknak rend­szertani, elterjedési, származási® életmódtani és mennyiségi feldől-® gozása lenne kivánatos ahhoz, bogft az egyes élőlényfajok jelentőségét t» Tisza élőlényeinek közösségében ért a folyó anyagforgalmában lemér-: h essük. Végül Kesselyák tanár a folyói élővilágának gazdasági vonatkozá­sairól, halászatáról, a halászat nép­rajzi vonatkozásairól beszélt Kesselyák tanár előadásának be­fejező részében foglalkozott még * Tisza közegészségügyi viszonyaival is, majd felkérte a megjelent szak­embereket, hogy a hozzászólásaik* ban megtisztítandó természetét gyék magukévá és saját hatáskö­rükben indítsák el a Tisza mo­nográfiái feldolgozására irányúiéi, terveket a megvalósulás felé. Kesselyák főiskolai tanár általá­nos figyelemmel kisért, nagyhalásrt előadását vita követte. A vita során elsőnek dr. K o g u­lowicz Károly egyetemi tanáö szólalt fel és földrajzi szempontok-* .. ... . ,, , , böl foglalkozott a felvetett nagyfon­- A monografikus feldolgozás'^.^ kérdéssek A következő fel­nem szorítkozhat csupán a Tisza dr. Banner János egyete­alfóldi szakaszara, mert ezzel éppen'; tanár volt aki régészeti szem­az az egyseg menne veszendőbe, íponlokat hangoztatott. Dr. Her­amelyet a folyó képvisel. A legku- mann E d egvetemi tanár tör­lonbozobb szempontokból vizsgálat;lénelra5> dr; Kanyó Pál professzort tárgyává ke lene tenni ezért a Ti- kö • é ^ vitéz dr. Tóttf sza egész folyását forrasailol a tor- Bé,a tiszlifőorvos ugyamCsak álfa­kolatig. De nem csak magat a fo- lános közegészségügyi szempontok­lyot, hanem egész vízgyűjtő teru- ,Hll SZÓUak az előadáshoz. Követ­letet is, amennyiben a vízgyűjtő le- kezett dr. Purjesz Béla profesz­rulet sajatossagai a folyó ele- szol% aki hakteorológiai szempont­A Tisza tudományos Kesselyák Adorján főiskolai tanár nagyhatású előadása a Tiszárái az Alföldi Tudományos Intézet első szaké rtekezletén mészettudományi individuuma. — A honi rög tudományos fel­tárása hazafias kötelesség — mon­dotta az előadó —, ezért már nem­zeti szempontból is kivánatos volna ennek az utolsó cseppjéig magyar folyónak monografikus feltárása legalább olyan mértékben, minti tére befolyást gyakorolnak. Ilyen átfogó szemlélet mellett a felöle lendő tárgykör olyan nagy és annyi jait ismertette és végül dr. Be­retzk Péter főorvos felszólalásá­val ért véget az emelkedett szel­tudomány között oszlik meg, hogy.iernü vita egyetlen szakember részletekbe Az értékes felszólalásokért Bar­menő ismeretkörei sokszorosan fe- tUcz professzor mondott köszönetet ulmulja. Szeged, a tiszaparti kul- és ezzd be is fejeződött ^ Alföldi lurkozpont, egyetemevei számos Tudományos intézet első sok ered­egyeb tudományos intézetével, szak- ménvt igér6 szakértekezlele. embereivel első sorban hivatott en- ^^^^^^^^^^^^^ nek a nagyszabású feladatnak a Több <ves irod}i, BkorlaWlű ke. megvalósítására. resztény, érettségizett Az előadó kiindulása alapjaként' az általa elképzelt Tisza-roonogra-í f"f<R»# fiai körvonalat rajzolta fel. Hang-1 súlyozta, hogy tervezete nem me-j rev prograni, hanem rugalmas ke-J ret, amelynek végső kialakítása ésj tartalommal való megtöltése a íel-i fMt tudc®^nyo]s magyart képvise-í csábítóan r&evooott körülötte és kö-,eleme, hanem rncmasabbrendü te.r-Jlőinek joga és íeladata. Munkájátj perfekt gyors és gépír, az összes irodai adminisztrációkban, mun­kabér, OTI, Csgládi ptr. és adó­ügyekben teljesen jártas, elhe­lyezkedést kere#i. $zive9 megkere­séseké? «3Jfup|;aszeretfi» jeligére a kiadóba kérek.

Next

/
Thumbnails
Contents