Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-08 / 278. szám

líárpItosiRURhával forduljon bizalommal líiement-]E2!!«5!í2z A délvidéki bolgáron A Bánátnak nevezeit Temesköz Uir sa népi egyvelegébe a Torontál-, 'le mos- és Urassószöiény-vármegyékíteni élő bolgár szórványok is érdekes stin-( munkájukat a ház előtt foglaiatosko­íoltokat szőnek bele. !<ló asszonyok és megcsókolják a pap riT®^ —• t--— plébánost, akár nem. Ha az ní-in^a^w. Varo.sávaI * temcsközl bol- ir°dák, ahol vállalták a szükséges megpillantják, azonnal abbahagyják klSuIiE ? „Hl"0'*, bc"^séges okmányok beszerzését, sőt a szár­sziresen táía.ták "^MkM »'a^skutatással kapcsolatos összes sís rsr sss tkba; fc,ada,okra< ci­szegedi hetipiacokon, vásárokon is mc,-kinyoniozására, a nev eredeti mindig megfordultak Jellegzetes néo 1 irásmód,jának megállapitására, tel­i Í jes családfák felállítására is vál­Tudjuk, hogy a bolgárok voltakép kezét, majd a homlokukhoz érintik Á !szeg^i hctipiawkón vásárokon v er­pen fajrokonaink. Egy bolgár-ui,ók kisgyermekek ruhája segélyét crt-lmindig megfordultak felSes néí!írásmódjának megállapítására, tel Karácsonyra és újévre ajándékot REIMHOLZ Tiveg- és porcellánüzleféhm Vegyen! Takapéktár-otca 2. Telefon 29-07. Herendi és egyéb porcellánok, szervizek, márkás ólomkristálytárgyak, kerámiai díszműáruk, diszes képkeretek, stb. nagy Választékban. 13 torzs szervezte meg u mai BuigÉna|kölják meg. Ez a magatartás a bol- viseletükben, szláv ős lakóit, később azonban eucsz gár nép teokratikus muljával is ma­tette régi anyanyelvét és kulluiaját/ azaz i'lszláv osodutt, A középkori ma­gyar—bolgár kapcsolatok élénkségé ie jellemző, bogy egyes kutatók szerint 1 Délvidék magyarsága a honfoglalás után bolgár kulturzónába karült, amely csak később, a nyugati seresz ténység fölvételével, főieg Ajtony le­győzésével kezdett hanyatlani. Á kő zépkort magyar—bolgár kapcsolatok különösen Nagy Lajos korúban vál­nak élénkké. Duda felszabadulása után katolikus bolgár "ajok vándotól­nak hazánkba és leginkább a 'leinís­közben telepednek le. Az itt élő bot górok főleg öbesseny és Vinga vidé­kén találtak uj hazát Hagyományaik­lioz szívósan ragaszkodnak. A belter­jes földmüvelés és állattenyésztés ré­vén jólétben élnek. A temesküzi bolgár faluk fOhts­senyő, Bolgártelep, Valkány, Módos, LsákovAr, stb.) települési formálta és háztípusaira llálint Sándor Szundben az, as>Uutatás> leuza Cgyütt vannak az 'átok, kilombosodtak a családfák — mitiászárnra állították ki az elmúlt ivekben a származási okmányokat — Hliuel foglalkoznak ma a (testi oskutatá irodák ? Budapest, december 7. Akkor, amikor törvények és rendeletek a éppemigy, mini más I társadalmi éleinek jóformán min­ncmwtiségekére - jellemzők a Mária! dpn vonatkozásában kötelezőig mcm-korabeli telepítési előírások:. ,„. ,., . „ .. ... .. parkszerű főtér a templommal és e 6ir,ak a szarmaZas kimutatását, egyéb középületekkel, Sdkktábbumú o]>'nn l!',zas hajsza ,ndult mcS W­szerben bővülő fásitott u'cák, tágas szágszerle az elődök születési és udvarok, jókom kertek, tetszetős haj- házasságkötési okmányai, kereszt­lékok. A bolgárliáz belső díszítésé-1 levelei és cgvéb szükséges pápirok ben nagy szerepek van a ház>zóvésfi u|4 ,, . nT őskutaiás hosszU cs himzesu takaróknak, térítőknek i • , ' ' , , • j • jt Bolgárjaink táplálkozása már elég-1 '""f. ei"be,ek "imdennap. ér­gé alkalmazkodott a magvar konvliá-' ficklöílésínek előterebcn állott. A hoz, de még mindig ismernek nénány[helyzet ugyanis az volt, mint azt ősi ciolkiilünlegességtt. igv a .omló [mindnyájan jól tudjuk saját hely­zetünkből is, hogy amikor ezek a törvények életbelépték, vajmi ke­vesen voltak azok, akiknek együtt volt minden okmányuk a szárma­zás előirt igazolásához. A régi időkben egyes kivételes esetektől eltekintve, senkinek sem volt rá szüksége, hogy beszerezze és rendben együtt tartsa szüleinek, nagyszüleinek, esetleg távolabbi felmenőinek, sől hitvestársának is mindazokat a papírjait, amelyeket »származási okmányok* gyűjtőnév alatt foglalt össze a hivatalos meg­val élesztett rétest. a mákba! és méz zcl Ízesített árpakásái, stb. A délvidéki bolgárban a pátriárká­in közösségi szellem még elevenen él. Az ősi házközösség nyomai még ma is föllelhetek. A kölcsönös segít­ség | iil aszti készsége szépen nyilat­kozik meg tűzvész idején. A leégett sAówény embernek uz egész falu in­gyen hordja a meszet, homokot, fát és vályogot. Ingyen ácsolják és épí­tik föl ti házat, takarmányt hoznak jószágainak, hogy újra taipraállitsák. t emplomi céloki a is mindenki szí­vesen áldoz Különösen ragaszkodnak a feréncreiidi barátokhoz, nklk vala­mikor Magyal országba vezették őket és akik mindenkor anyanyelvükön szó­lottak hozzájuk. Érthető tehát, hogy H radnai és szcged-nlsóvArosi fran­ciskánus kegyhelyeket — amig lehetett — a bolgárok mindig nagy számmai keresték föl. A bolgár embert komolyság. hall­gatagság. munkaszeretet jellemzi. Ér­dekes, hogy a szegétiyebbje napszá­mosnak szívesen elszegődik, ric cse­lédnek nem. Az asszony Is keményen dolgozik: tent, kendért lennel, maga is dolgozta fc'l asszonybarátaival ka­Iák aszerii munkaközösségben. A bolgár ember mélyen vallásos. Szerrl templomba járni. énekelni, iinndkozni. A pap különös tisztelet­ben részesül. Vitás esetekben hozzá lalkozik. Az általános okmányke­resés jó alkalmat adott sok csa­ládnak arra. hogy megragadja • lehetőséget eddig elhanyagolt, tisz­tázatlan családi, leszármazási kér­dések — családi eredet, rokonsági fok, előnév stb. — tisztázására s a jó üzleti érzékkel rendelkező iroda­alapítók tisztában voltak vele, hogy ezek olyan nehéz feladatok, hogy megoldásukat azok, akik erre súlyt helyeznek, szívesen bíz­zák majd az ilyen speciális mun­kákra berendezett irodákra. Felte­vésükben nem csalódtak s az ős­, kutató irodáknak rendkívül nagy j volt a forgalma mindaddig, amig a családfák szépen lombosodni nem kezdtek. Minél több lett a levél itf ágakon, annál kisebb lett az iro­dák klientúrája, Ma pedig? Be­rendeletek egyformán vonatkoztak ugyanabban az időpontban min­denkire, mcgkrzdődölt a roham az! szélcettünk egy három évvel ez­anyakönyvi hivatalok és az egy-; előtt" még nagyforgalmu őskutató liazkozség, .rodak ellen, amelyek I iroda főnökével, aki a következő­esztendőkön keresztül valósággal j ket mondotta: ontottak az ősiket kereső emberek * * i.. .A . . ,> . származási okmányait. ! ~ A' öskUla,as akut Hogy ezekben az években hányiT.1 f 2 ilyen hivatalos iratot álHto .ak k h" ko"Junktur* hosszantartó vi­arról nem készült s,a sztika ha"'V, " azonban abból indulunk k l ogy! m: fgyszerre lepte meg az embe­egv személvnek nyolc-tiz okmány- rekelá s * 8 t^mészete hozta r„ vni1 ' magával, hogy olyan mértekben, ia van szuksege származásának' , i. , , ábnmit i,3"f"4'"' volt o «Srnm»,i okmi­" " ""'r°l «". f.ni,ok;„vnk , különböző iga­r-rr' tí tiplink r1 előifl I T , i csekély azoknak a száma, nkik nesti laiá.MoIí.i .11 - ... (Vagy pláne most kezdik kutatni. jelölés. Legtöbb ember fclszólitááral C fol7 oCmho: hatamíil ,A for8alom me,,ett a niég a saját születési anyakönyvi ,ók" aholcsakSí«dmo^ !ÍFödák müködésóre már nem ki vonalát sem tudta előhúzni fró-'• "is.'."uu,iuan .Ti Van szükség s ezen a téren az anya asztala fiókjából, vagy mindenféle más papírral telelöniködött zsebé­ből. Az anyakönyvi kivonatok be­mutatása leginkább befejeződő!! az iskolai beiratkozásoknál és ajaz M[e körülményesebbé"; hogy ittí' T . , rit-! legtöbbször ötven-sróz esztendő ~ Ilyen körülmények között mi het kifejezni a mindennapos tö meglétszámot. De ugyanez vonat­könyvi hivatalok és egyházközségi irodák tevékenysége is a már bir­kózóit az egyházközségi irodákra, tokban ievő adatok alapján legin­is, ha nem is ilyen feltűnő mére-jkábh masoiatok kiállítására szo­| tek között, ahol viszont a helyzetet j ritkozik. házasságkötéseknél s általában ., ICf;iuL»i,s/:ur oivcn-r,za« eszieuoos , , . í-a<iau9 Kán odó„„H rá .lk,!,m, ,,sy «j r„l«,,s0k f«»ib« bclM. ki­keresni a kert adatokat. Vegul pe-,{1 dig, ami magukat az őskutatókatí élet későbbi szakaszaiban is anya­könyvi kivonatokat kellett volna bemutatni. Az uj törvények és rendeletek gyökeresen megváltoztatnák ezt a helyzetet s miután a lőrvénvek és Italmerők figyelmébe! • * ^Borszükségletüket ORDOG ANTAL bornagykereskedénól szerezhe­tik be legelőnySsebben. Kálváriakor 8. Tetefosi 29-33­illeti, az ő számukra az esetek tul nyomó többségében fáradságos, hosszadalmas és költséges utánjá­rást jelentett az okmányok beszer­zése. Nagyon gyakran megtörtént, hogy a származás szálai az ország} határain túlra vezettek s az ilyen j esetekben bizony temérdek nehéz­ségekkel kellett megbirkózni az eredmény érdekében. A kitartó utánjárás nyomán azonban a családfák szép lassan lombosodni kezdtek. Minden egyes okmány nehezen kizöldelt levél volt a terebélyesedő családfákon. A származási okmányok utáni h'aj&a Bű'da'posVeí) konjunkturális kéréséti léhétőséőékét témáit ki. — Amennyiben még műkődnek, különleges megbízatásoknak tesz­nek eleget. Sokszor szükség van ma is nemesség, előnév megállapitá­sára, családi törzsek, távolabbi származási adatok kinyomozására, amik legtöbb esetben nagy kutató­munkát igényelnek. Ezek után já­runk. Mindenesetre megállapítható, hogy az őskutaiási láznak vége van. Az emberek legnagyobb ré­szének származási okmányai együtt vannak s a címeres szép családfák rendre kilombosodtak. Az őskutató irodák kezdik lehúzni a redőnyt. Ósváth Tibor óttö

Next

/
Thumbnails
Contents