Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-08 / 278. szám

Sik Sándor előadása a keresztény himnuszköltészetről (Á Délmagyarország munka társától) Sik Sándor egyetemi tanár, a kiváló költő kedden délután a himnuszokról tartott előadást az Egyetemet Végzett Nők Egyesületének előadássorozatóban. A Szukováthy-téri egyetem auditórium maximumát szép számban töltötte meg a közönség, amikor az egyesület elnöke, dr. Schmidt Henrikné megnyitotta az előadóestet és üdvözölte az illusztris előadót, akiről elárulta, hogy jelenleg nagyobb munkán dolgozik: himnuszíorditásai rövidesen megjelenik. Az előadásának tárgyát is ebből a témakörből veszi. Sik Sándor ezer év költészetéről beszélt a himnuszokkal kapcsolatban. Mintegy félmillió himnuszt tart nyilván az irodalomtörténet. 'A kezdődő egyházi költészetig megy vissza a himnusz eredete. 'A nagy egyházi himnuszköltészet a IV. században indul, amikor a keresztény szellem összeolvad a régi római pogány hagyományokkal. Ebben a században szülelik a négy legnagyobb keresztény himnuszköltő: Szent Ambrus, Szent Prudentius és Nolai Paulinus. Mindhárman pogánynak születtek s csak később vették fel a keresztségét. Szent Ambrus hangja józan, mértékletes, Szent Prudentiusé tele van délszakai hévvel, áradó gazdagsággal. Nolai Paulinus himnuszköltészete a legcsendesebb, legfinomabb, leggyöngédebb hangú ebben a korban. Á VI. században V e n a t i us Fortunatus képviselte jellegzetesen a himnuszköltészetet, két himnuszát ma is használja az egyház a nagyhéten. A középkor himnuszain bájos primitívség érzik a kezdeti román korszakban a születő nemzetek, kezdődő kulturák kifejeződéseként. Egyik legnépszerűbb himnuszköltő a XI. században Damjáni Szent; Péter. A gótikus korszak himnu-; szaiban drámai élet feszül. For- < mailag egyre díszesebb a stílus, egyre gazdagabb a rim. A XII. században a legtöbb himnuszt Szent Bernátnak tulajdonítják, a legnagyobb középkori himnuszköltő pedig Szentviztori Ádám. benne tetéződik a himnuszköltészet. A XIII. századra a kolduló rendek nyomják rá bélyegüket. Az angol Peccham János és Philippe de Greve párisi érsek a XIV. század legnevesebb himnuszköltői. Ebből a korból való az ismeretlen francia szerzőnek Szamár cimü himnusza, amely a mai európai költészet legmagasabb színvonalát eléri. A magyarországi latin himnuszokról szólva megjegyezte az előadó, hogy méltók a korabeli külföldi himnuszokhoz. Előadását a Pázmány Péternek tulajdonított himnusz felolvasásával fejezte be. Az élvezetes előadást, amelyet Sik Sándor saját fordítású himnuszok felolvasásával illusztrált, a közönség lelkesen megtapsolta. Megérkezett! XI A a"V*pnll\} ?,u;?4r" minden eddigit százszorosan felülmúló irásmegfejtője, a hires Grafológus Őszinte, mindenre kiterjedő részletes választ ad bárki Írásáról, távollévő személyek írásait is megfejti. FOGAD: Szegeden, Kölcsey utca 6. földszint, kapu alatt balra naponta reggel 9-től 1-ig, d. u. fél 3-tól 7-ig DÉ LM AGYAR OHSZAfJ e SZERDA. 1943 derember 3 Beszélgetés Kornis Gyulával a nemzeti szellemről, a faji irányzatról, a Schlamadingerekről és Szedlacsekekről Budapest, december 7. Kornis Gyula, a kitűnő magyar filozófus, a Pázmány Péter-tuományegyetem tanára, a magyar parlament alsóházának volt elnöke s a felsőháznak ma is tekintélyes tagja, igen érdekes és iránytadó módon nyilatkozott a ma divatos szellemi problémákról, valamint azokról a kérdések'5], amelyeket egy-egy nagyon isin it, de kellőleg oly ritkán megvilágított kifejezéssel szokott megjelölni a napisajtó. Budai villájának kertjében sétálgatva válaszolt a hozzá intézett kérdésekre;! zásában ez a mint a növények és állatok tipusformája, egy-egy embercsoport fölött mint jelentésalkat lebeg. Koronként azonban más formában fogják fel. A múlt század közepetáján uralkodó irányzat a nyelvben látta ezt az ismertető jelet, amely meghatározza egy nemzet egyéniségét és különállását. A mai ! mány és művészet égboltozatának J egész csillaghalmazát. Ezeket nem j a vér, hanem a magyar nemzeti szellem, a magyar történeti kultúrával való teljes azonosulás s ennek szubjektív ludatn avatta nngv cselekvő, társadalom- és kultúraformáló magyarokká... — Végeredményben egy nemzet szellemi arculata honnan tekint ránk a legjellemzőbben? — Elsősorban nyelvéből, szépirodalmából és művészetéből, mert ezek a belsőt önkéntelenül is szemléletesen, külsőleg ábrázolják. A nemzeti eredeti tipikus érzesvilága és akaratvilága népi szokásaiban, vallási és erkölcsi viselkedésében, jogi és politikai szervezetében, nevelési módjában tükröződik, mindabban, ami a nép szemében az értékek normatív rendjét képviseli: korban a biológiai irányzat kapott mit tart jónak és r0SSZnak, jogosvezetőszerepet. Ez azokat tekinti; nak és jogtalannak, szépnek és rutegy nemzet tagjainak, akiket a j nak Az önkénytelenül elismert és j közös származás, a faj kápcsol. történetileg kikristálvosodott rend , egybe. A nemzetek ősi megalapo- , normativ világánál pillantjuk meg, „ I Jegy rendkívül fon- mil oiemtudatos, vagy eszme— Mi a nemzeti szellem? - Erre ( tos volt, de ma már az egységes-, nyck értelmében iparkodik a nemi „ i H i „ - U.1..I - zd a maga jövőjét formálni? így a kérdésre a következőképpen vá laszolt: — Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, mi a nemzet? Először is társadalmi valóság. Emberek bizonyos csoportja, társas közössége, zártabb életegysége. nek látszó nemzetek, példáiul az angol, francia, olasz, sőt a magyar is többféle fajnak keverékei. Viszont, ha a faj közös is, külön nemzetben, külön jellemmel, kultúrával alakulhalnak. így a német cs holland, svéd és norvég, cseh és szlovák, horvát és szerb... A faji jellegről többi közölt megállapította Kornis Gyula, hogy ez nem változatlan, iszen a faj egyre tartja megújítja önmagát, újjáteremti és újjáalakítja. A magyar nép például a nyugati kultura befolyása után is magyar maradi, de részben már más magyarrá lett, mint amilyen az ázsiai szteppéken volt. — Az európai népek a mai roppant kataklizma után teljesen uj, egyelőre ismeretlen életfeltételek közé fognak kerülni. Elképzelhető,! hogy ez a változás egyes népek lelki alkatát is megváltoztatja? — Feltétlenül. Ez a fejlődés vonala. A változás tempója azonban aj nem gyors. Az ilyen átalakulás tárul elénk a nemzet tipikus világnézete és kullurája, azaz szelleme. (H.) De van ideális oldala is. Értéktartalma, célrendszere, szelleme, amely ezt az embercsoportot nemzedékek hosszú során l át mint közös, egyénfeletti jelentéstartalom, mint kultura össze. A nemzeti szellem tehát a nemzetnek értékbeli jelentésalkala. Igazi kultura sohasem fejlődött ki nemzeti közösség nélkül. Azokat a közös szellemi vonásokat, melyekben egy nemzet fiainak lelke tipikusan részes, a romantikusok »népszel1emnck« hivták, ma »nemzeti szellemnek* mondjuk. — Kik a szerzői Európa mostani roppant tragédiájának? Nyilvánvalóan nem egyes emberek, hanem a különböző nemzetek egyénfeletti jelentéstartalma, vagyis különböző nemzeti szellemek? ! sohasem egyszerre megy végbe. — Tegyük hozzá — folytatta; Sok küzdelem és forrongás, lelki Karácsonyra maradandó értékű Ízléses ajándékok dus választékban REICH órás, ékszerésznél Szeged, Kelemen-u. Ii. Kristály-, porcellán-, Keramiaujdonságok Kornis Gyula —, a nemzeti szellemek, amelyek küIönJjöző erkölcsben, jogban, művészetben, politikai aspirációkban és szokásokban jelentkeznek. — Valóban fennállanak ezek a különbségek? — Valóban. Más szellemi alkata volt az ókorban az egyiptominak, vajúdás és vissza-visszaütés kiséri létrejöttét, mert ennek az erjedésnek egyik tényezője mégis csak a vér. A szellem a vért is tükrözi, de mérhetetlenül több és plassztikusabh a vérnéll — Ki tartozik a nemzethez? — Aki magát egy nemzethez, ennek történetileg kialakult értékbeli a perzsának, a görögnek, a római-I jelentésalkatálioz, kultúrájához, nak. Más szellemi alkata van ma szellemhez tartozónak érzi. Hivaz olasznak, németnek, franciá- hatják őt Schlamadingernek, vagy nak, angolnak, orosznak. Ez a • Szedlacseknek. Nem az számit, nemzeti szellem nincsen sehol, meg bogy a neve milyen biológiai könem fogható, nem érzékelhető, zösségre, azaz fajra utal, hanem mégis mindenütt ott van. Rányom- j az, hogy ő magát mindenestül meja a közösség tagjainak lelkére sa- lyik történeti értékközösség, mejátos bélyegét. Neveli, formálja j lyik nemzeti kultura szellemi tagokét. Hatalmas erő: óriási ember- jának érri. Ha csak az apai és csoportokat, sok egymásután kö- anyai ágon tiszta vér szerinti mavetkező nemzedéket lelkesít, összefog és egymásnak szegez. — Állandó és változatlan ez az erő? — Viszonylag állandó. Olyan KitÜnŐ boroK kihordasra legolcsóbban b.szerez_ hetö Sándor Béla italáru üzletében, a FOPOSrANAL gyárt tartanok a fajelmélet biológiai materializmusa alapján magyarnak, akkor ki kellene oltanunk Nagy Lajostól és Hunyaditól kezdve a Zrínyieken és Frangepánokon keresztül a Petőfikig és Gárdonyi ; Gézákig, Toldy Ferencekig, Ipolyi I Arnoldokig és Honfalvyakig, a ! Munkácsyakig és Prohászkákig a magyar államélet. irodalom, tudoA zsidókérdésről nyilatkozott e heti parlamenti beszédében Imrédy Bcla. Szerinte • Magyarországon a zsidókérdés fenn log maradni, bármi történjék is a világban*. Csodáljuk, hogy Imrédy az összes magyar- és világproblémák központjába a zsidókérdést állítja bo. Szerintünk egészen mas kérdések azok, amik a magyarságot most és a jövőben foglulkozUtiti fogják. Mégis vannak, akik a szuggesztió bűvöletében egy pontra szegezik tekintetüket és azt nem tudják erről a pontról elvonni. De ha igaza volna Imrédy Bélának, ékkor is szelid mosollyal kellene a»kra a zsidóeredetü magyarokra gondolni, akik származásuknak ezt * körülményét szorgosan eltitkolni igyekeznek. Mi nem félünk, hogy Igaza lehet Imrédynek, de sajnáljuk azokat, akiknek Imrédy jóslata — a nyilas kereteken belül és kivül — esetleg gondot okozhat... BELYEGET, gvfijleménvt tömegbélveget vásorolok. BftT/VF.OK ER ESKEDÉS, fogadalmi templommnl szemben. Dóm-téren. Telefon 39-03. 203 Jómqgjelenésü, végzett 26 éves 4 középiskolát keresztény fiatalember kereskedelemben és adókezelésben jártas, az egyik fegyveres testületben több évi szolgálatot teljesített, elhelyezkedést keres Cim tSzorguliiioi 2ü» jeligére a kiadóba 229