Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-14 / 258. szám

Csuka 3anos: Á bácskai táj és népeinek Tünk, megint'meg májuk találni ezt a DficmÁg yx r ország c VASÁRNAP, 1943 november 14. 3 varazsa , A bácskai szerbség félreraagyaráz­hatatlan állásfoglalása a rendbontók­kal és zavartkeltőkkci szemben nem tévészthette el hatását. Mindenekelőtt a legközelebbről érdekelt délvidéki magyarság mérlegelte erdeme és je­lentősége szerint a nem mindennapi megnyilatkozást. A kiadott közlemény különben sem jelent különösebb meg­lepetést a bácskai magyarságnak, mert az abban foglaltak eléggé isme­retesek előtte. A szerbségről soha neminek számos esetben már eddig is ta­tételezte fel. hogy megakarja bontan! J mijeiét adta, tehát azonos mértékben azt az egyensúlyban tartolt rendet, élvezi a magyar élet nyújtotta összes •amellyel ma kevés európai állam di-.előnyöket ós kedvezményeket. Az újvidéki rezoiució másra is figyelmeztet megértő egyetértést és együttműkö­dést. S mert nem egymás terhére és hátrányára akarnak élni a holnap Európájában, hauem egymás mellet', szor volt már sötét és vigasztalan fe egyenlő kilátásokkal és életfeltételek- leltünk az ég, de mindig kiderült, hogy kel, könnyűszerrel, egymás között in- a napfény aldásaiból egyformán nc­tézhetik el függő ügyeiket is. A ma- künk is jusson. gyarság különben ugy érzi, hogy nin-' Kevés népe van a meggyötört és , csenek elszámolatlan ügyei a "szerb- lázalmokkal büutctett Európának, csckcdhet. Megzavarni ezt a nyugal-. - e]_ Rél gz0m(széd közön előfordul amely annyira megérdemli a bőséges, mas égkört annyit jelentene, minton-', « ( <]et mlr)ódásaibó| adó- festet és lelket erősítő napfényt, mini dik. Iiogy elő is fordulnak apró nézet- a legtöbbet szenvedett magyarság és Az aláírók előkelő és hosszú lis­táján ismerős és tiszteletben tartott nevekkel találkoztunk. Nem egy olyan »éwel, amelynek mindig jóhangzása jvolt a magyarság minden rétege előtt. 1A különélés alatt sem zárkóztak el ezek a személyek a sokszor megbé­lyegzett és elkülönített magyarságtól és nem tagadták meg azokat a kap­csolatokat, amelyek az együttélés ki­kerülhetetlen érintkezéséből cs a meg­ismerésből adódnak. Pedig voltak 'igen veszélyes és gondterhes idők. amikor nem volt ajánlatos és célrave­zető annak, aki boldogulni akart, ma­gyar összeköttetésekkel és magyarba­rátokkal dicsekedni. A magyarságon esett sérelmeket szellőztetni, jóvátéte­lüket szorgalmazni. Olyan lelkiisme. retlenül és erőszakoltan belerángatták még a legszelídebb és legjobb patrió­tát is a megbízhatatlanság gyanújába. Még aktiv minisztereket, nagynevű, Itörténclmi családok leszármazottait (sem kiméit meg a mindig lappangóvá iéaskodás. Sok derék bácskai szerb, •visszagondolva a szép egyetemi na­fpókra, a magyar barátokra, a ma­gyar szellemi élet kifogyhatatlan gaz­daságára, európai küldetésünkre, stb., ként kizárni magát annak minden elő­nyéből. A szerbség ugyanugy részese (.1<érísrk vit4k amelvekrí "éppen a szerbség. Századok óta elő emberfallal ennek a rendnek, tuint a magyarsag, közös meggyP roiatt egymás között tud- védelmezte a veszélyeztetett nyugatot amely soha nem gondolt arra hogy,^ a legmí?fplelöb&n rendezni. Ma s ráférne a tartósabb pihenés és ter­annak minden elonyet raaganak fog- L a hel et s téved az aki másl mékenyitő béke. Olyan állapot, amely farija le s adagolja a jogokat Az "J'"'' magyaráz bele szomszédi viszonyukba, ben ismét azonos esélyekkel vehetnek denktt egyformán megillet, aki í valamint az időnként észlelhető meg", részt a népek nemes versenyében. A akarja cs bele is tudja magát eln. a t ásokb akárhogv is a]akuljon délvidéki magyarság megismerte a magyar viszonyokba. A szerbseg en-j F 9Zoro«,dok akárcsak a csn- vele együttélö szerbség lelkivilágát és noíz C m nc Acot Kn« MS n p /orfrlirí i c lo. ; . . , - • ' t ' 11 - i hídtagok, könnyen összevesznek, de annak helyes magyarazatával allithat ugyanilyen gyorsan ki is békülnek. A ja: kéz a kézben kell felkészülniük a néphagyomány a*t erösitgeti, kipro- jövőre, hogy ugyanolyan nagy horri­bált hűség és barátság nincsen össze-;erejű feladatokat vállaljanak, mint koccanás nélkül. Az igazi barátság]amikor magukra maradva igyekeztek minden vihart kibír és igv lesz ez a feltartóztatni az Európára törő török magyar— szerb viszonylatban is. .Sok- csapatokat. mégis vállalta a durva támadásokat és önérzetesen kitartott meggyőződése mellett. Nem egyszer védelmezte tneg a magyarságot, vagy egyeseket kitár­tó ragalomhadjárattal szemben és min­den segítséget megadott, ami erejéből, összeköttetéseiből, jószándeku törekvé­séből futotta. A bácskai magyarság háládatlan volna, ha elfelejtette volna ezefcet a szerbeket, akik európai gon­dolkodásáról és nagylelkűségéről tet­tek nem egyszer tanúbizonyságot.. Há­lálkodva emlékezik jótevőire. Már ak­kor tapasztalta, hogy a bácskai föld, az ottani nép, a láj marasztaló vará­zsa olyan vonzóerő, amely összetartja az azonos vidékről való népeket. Most szinte ugyanilyen érzések mozdultak meg a bácskai magyarságban, amikor elszigetelt bácskai szerb jelenségekről értesül. Nem sebtiben, indulataitól hajtva végzi el a felbecsülést, hanem meggondoltan és fölényesen. Ez az ér­tékmérés és itélet pedig nem lehet másmiivert, mint amilyet a szerbség ragv tömege, megérdemel. A bácskai magyarság éppen a kö­zelmúltban szerzett és lelkéből kitöröl­hetetlen tapasztalatai gondos mérle­gelésével mondja: a bácskai sierbségnek lehet ós kell is Kinn •Az a szerbség, amely közel három­százévá állja zord idők megpróbálta­tásait, már régen eltűnt volna, ha er­kölcsi élete és gondolkodása nem len­ne tiszta cs megbízható. Akik ma so­íraiba ékelődtek, a háború elmaradha­tatlan vámszedői, könnyüvérü kalan­dorai, akik minden nemzetben megia­Uálhatók s akik uaivui azt hózík. könnyűszerrel megsüthetik elorzolt pecsenyéjüket az egymásra usz tuti népek mai marakodásában. Hirteiea bukkantak fe|, az ismeretlenség jóte kony homályától jöttek, dc ugyani.y- u gyorsan el is fognak tűnni az ékl süllyesztőjében. Nincsen semmijük, gyökértelen talajon mozognak és so­ha nincsen in't koekáztafniok. 11a a magyar—szerb történelem eseményekben gazdag fcjozeleit tőrei mesén átlapozzuk, az első élmény, amit a két nemzet jövője tekintetében szerzünk: az örök egymásrautaltság Így volt ez a rigómezei és a mohácsi csaták előtt és után cs igy volt ez teg­nap és igy lesz holnap is. Két rokon­gondolkodásu és lelkialkatu nép áll egymás mellett: a magyar és a szeib, amely a legkönnyebben megértheti egymást. Az időnként közéjük álló és a maga érdekeit kereső harmadik fél­reérthetetlen számításait azonban köl csönös igyekezettel ki kell küszöbölni. Mindig másnak volt erdeke, hogy a Jluna cs a Száva táján vérezzen a ma­gyar és a szerb és néha évtizedeken kereszlftl a bábom vibráló fáklyája világítsa be ezt az annyi vérrel ter­mékenyített tájat. A nép mindig a meg­értést és a békét kereste. Nyugodtan, önállóan és függetlenül akart élni. Szabad, törekvő nemzetként, szabad és -független államban. Magvar és szerb részről kölcsönös volt ez a fáradozás cs történelmi igazság, hogy ezt a tö­rekvést kölcsönösen a legmesszebb­rr.cnöcn támogatták. Előfordult, hogy azok, akiknek húzta a dunavöl REIMHOLZ üveg- és perceliánszaküzlet Taharthtór utco 2. szám alatt Nagy választékban tartok üveg-, porcellán-, kőedény-, lámpaárut és lámpacsövekef, képkereteket és szentképeket, ajándéktárgyak stb. Elévülés elmen icimenieiieh a 19 evvel ezelőtt elkövetett fehértói gyilkosság tetteseit lánnyal vízért ment a kútra, alatt az idő alatt, Kalapács Imre egy nagy disznóölőkésscl megölte vadházastársának férjet. Amikor (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nagy szenzáció volt szeptem­ber elején a szatymazi rendőrség­nek az a felfedezése, amelynek ré­vén egy 19 évvel ezelőtt elkövetett az asszony hazajött, együtt elásták gyilkosság derült ki. Amint isme- a holttestet a tanyaház mögött, retes, a nyomozás adatai szerint I Később Kalapács kiásta a hullát, Kalapács Imre fehértói ju- jmert nem feküdt elég mélyen a hászgazda meggyilkolta vadházas-'földben és biizleni kezdett. Néhány társának férjét, B i t tó Ferenc ha- sziz méterrel odébb újra elásta, dirokkant házalókereskedőt. Bittó \ 19 évvel ezelőtt elkövetett gyil­1919-ben kötött házasságot Krei- kosságot Kreininger Antal, Bittó­ni n g e r Terézzel. A házasság nem né testvére árulta el augusztus vé­sikerült, Bittó rosszul élt feleségé-(gén a szatymazi rendőrségen, igy* vei. Bitióné 1923-ban értesítést ka- került Kalapács Imre és vadházas­potl Szeged-Fehértóról, hogy nő-!társa az ügyészségre. Az ügyészség vére. Roskos Józsefné, Kreininger (szándékos emberölés niiatt emelt számításait lieresztől- Rozál, aki vadházasságban él Ka- jvádat IvKapács Imre ellet, vadhá­itqyi egyetértés, össze- lapács Imre juhászgazdával, beteg zastársa ellen pedig hfinsegédi veszítettek bennünket, de haragunk lett Bittóné nővéréhez utazott, {liiinrészesség miatt, mert ő adta soha nem volt tartós. Nem is lehetett, hogv ápolja. Roskosné röviddel ez-Jurának a kést a gyilkossághoz és mert nem volt miért neheztelni ecv- ,ltán mef,hait. Bittóné testvére ha- segített eltakarítani a holttestet. lála után nem utazott vissza fér-1 Kalapácsok ügyét szombaton tőr­jéhez, hanem nénje utóda lett, igyalta a törvényszék vitéz dr. mert nem volt miért neheztelni egy másra. Soha nem akartuk a másét. Hogy a magyarság lelkében ezek az érzések mennyire kitörölhetetlenek, nzt igazolta Horthy kormányzó 1926-ban megtartott mohácsi beszéde ts, amellyel baráti jobbot nyújtott annak a vitéz és nemes szerb nemzetnek, amellyel a magyarság akkor és ma is tariós megértésijén és békességben kí­ván élni. Ma, amikor a történelem leg­pusztítóbb háborúja dühöng körülöt­vadházasságra lépett Kalapács Im­rével. Egy évig zavartalanul éltek. 1924-ben azonban megjelent náluk Bittó Ferenc, aki árujával véletle­nül éppen a szegedi tanyavilágban házalt. Egyik estén Bittó cs Kala­pács együtt boroztak a volt Fajka­i'éle kocsmában. Egy liter bort it­tak meg közösen, majd Kalapács meghívta Bittót vacsorára. Vacso­ra után az asszonv a kis cseléd­Hétfőn, kedden még megújíthatja sorsjegyét, mert szerdán lesz a második osztály húzása. Vételsorsjegyck még kaphatók P e t Ő-nél. Szalay Zoltán tanácselnök ve­zetésével működő büntetőtanácsa, ügy Kalapács Imre, mint vadhá­zastársa beismerték a 19 évvel ez­előtt elkövetett gyilkosságot. Kala­pács önvédelemre hivatkozott, azt állítva, hogy Bittó lámadta meg őt, ezért használta az asszony által az asztalra telt konyhakést. A tanú­kihallgatások megejtése után a törvényszék megállapította, hogy Kalapács Imre bűncselekménye szándékos emberölés bűntettének minŐ6Ül, ennek elévülési határide­je pedig 13 év, a gyilkos juhász­gazdát tehát már nem fogja a tör­ivény. Ezen a ctmén Kalapács Im­| rét felmentették. Ugyancsak fel­imentették Biltőnét is, aki mint bün­' segedi bűnrészes 15 év után szin­tén nem felelős tettéért. BÉLYEGEIT a legmagasabb áron értékesítheti ná­lam. BÉLYEGKERESKEDÉS, Foga­rialmi templommal szemben. Dóm-téren •i Telefon 39-03. 103

Next

/
Thumbnails
Contents