Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-28 / 270. szám

Slachta Margit mondja; Minden azon múlik, hogy milyen erős a lelkünk »Az országnak talán soha még olyan kormánya nem volt, amely ennyire aktív szociálpolitikát {oltatott volna, mint a Kallay-kormány« Budapest, november 27. Talán a legtlfoglaltabb ember Budapesten. Szervez, agitál, harcol, dolgozik szüntelenül és munkája nyomán, amely igen sokszor nagy, férfias bátorságot igényel, mindenütt áldás, boldogság fafölkutatja a gyógyításra váró sebeket. Különös jelenség Slachta Margit ebben az önző világban, ö az, akinek nicsenek egyéni céljai, aki lemondott minden egyéni örömről és aki testestől, lelkestől a legszentebb cél, a kad. önkéntes védőügyvédje a szegé- humánum szolgálalába szegődött. Csak nmeknek, az eleseiteknek és mindenki-! ezért tud lelkesedni és csak az bántja, nek, akit igazságtalan bántalom, mél- airii ezen a krisztusi gondolaton ejt tánytalanság ért. Dísztelen, szürke sebet. Súlyos háborút visel nagyszerű formaruhájában rójja ennek az embe- intézménye, a Szociális Testvérek Tár. ri szenvedések iránt közönyös, haj- sasága elén az embertetenseg ellen, szás, zűrös fővárosnak az utcáit és Fanatikus vezére ennek a furcsa háborúnak, lehet. •melyben sebeket csak kapni de adni tilos is, képjelenség is. Rengeteg a dolga, a harcolni valója. Erős lélekkel vívja a nehéz harcot, akkor is, ha fizikuma sokszor lázadozik a tulsok munka terhe ellen.' tosságga/ meghatározott "időben. Men Lelkes raunkatarsai, akikben egyfor- tegetözve mondjatestvér —, majd megkérdezem tőle. Néhány pillanat múlva már közli is az eredményt: A főnöknő készséggell áll rendelkezésemre. Másnap találkozunk percnyi ponma lánggal él főnöknőjük fanatizmu sa, aggodalommal látják, hogy milyen könnyelműen tékozolja testi erejét. De hiába vigyáznak rá, hiába őrköd nek fölötte, hiába burkolják be szeretetük és rajongásuk palástjával, —nem lehet vele >okosan< beszélni. Most is gyöngélkedik, a sok munka és a sok izgalom nagyon kikezdte egészségét. — Annyi az elvégezni, az elintézni való — mondja, amikor pihenésre biztatják —, hogy nem érek rá betegnek lenni. Nem szabad betegnek lennem ezekben az időkben. Szeretnék elzárni kicsit a világ előL, hogy néhány napi nyugalmat biztosítsanak a számára. Szeretnék távoltartani kicsit tőle azokat, akik keresik, akik a segítségéért szerelnének folyamodni. De meddő minden kisér let. Amikor telefonon keresem intézetében az egyik testvér jelentkezik és aggodalmasan érdeklődik, hogy milyen ügyben kívánok beszélni a főnöknővel. Mentegetőzve mondja, hogy Slachta Margit nem érzi jól magát. — Talán el tudnám intézni én is... — teszi hozzá bátortalanul. őszintén megmondom, hogy interjút szeretnék vele csinálni a Délmagyarország számára, de készségesen lemondok szándékomról, ha alkalmatlanságot okoznék vele. — Tessék néhánypercig tartani D15LMAGYARORS2AQ VASÁRNAP. 1943 november 29. önkéntelenül kimondom a kérdést: mi lenne a tennivalót — a konkrét tennivalókat — válaszolja határozottan Slachta Margit— elvégzi a kormányzat örömmel állapitom meg, hogy az országnak talán soha még olyan kormánva nem volt, amely ennyire aktív szociálpolitikát folytatott volna, mint a Káltóvkormány. De vannak igen komoly mástermészetü feladatok, amelyeknek megoldása nem a mának szólnak, hanem a jövendőnek. Ezen a téren vár a parlamentre igen sok tennivaló. Igen, a magyar parlamentre vár elsősorban a feladat, ügyelni arra, hogy megköszönni a Délmagyarországnak, ne kerüljenek olyan törvények a ma-, hogy propagálja diszmatinénkat, amegyar nemzet törvénygyűjteményébe, I Ivet vasárnap, november 28-án rendeamelyeknek éle a természeti jogok el-jzünk délelőtt háromnegyed tizenegy len irányul. Sürgősen reparálni kell!órai kezdettel a Magyar Művelődés főbb gondja a magyar határok bizio. sjtáea lenne. — Igazán örülök, hogy roindezekp4 elmondhatom a Délmagyarország közvetítésével Szeged népének, éppen Szegedének, a Délvidék fővárosának, amely a legközelebb fokszik a délvidéki szlávság nyelvterületéhez. Ugy látszik, elfogytak az interjú céljaira szánt percek, az egyik testvér halkan benyit az ajtón és várakozva megáll a küszöbön. — Sajnos, mennem kell — mondja Shlachta Margit —, de még szeretném — Olyan zsúfoltak a napjaim, hogy takarékoskodni kell nagyon az idővel. Csak nehezen tudtam kiszakítani a Délmagyarország számára ezt a néhány percet, de nagyon akartam és igv sikerült. Akartam, mert igy az ország egyik legfontosabb városához, Szegedhez szólhatok, ahhoz a városhoz, amelynek olyan fontos hivatása lesz az elkövetkező időkben. Jóságos arcával felém fordul, nyugodlfényü tekintetével néz rám és várja a kérdéseket. Aztán válaszol. Szép, kerek, kiegyensúlyozott mondatokkal. Minden szavában a hit és a meggyü. ződés erije izzik. Először a legaktuálisabb társadalmi és szociális problémákról beszélgetünk. — Akarva, akaratlanul tudomásul kell vennük, bogy belekerültünk abba az áldatlan helyzetbe, amely a világháború természetes következménye és számolnunk keil előre azokkal a problémákkal, amelyek a háború után bukkannak majd föl. Jelenleg nehezek a megélhetési viszonyok és tulsok a munka. A háború után pedig a mim kanélküliség réme fenyegeti a társadal-[ maf. A jövő teljesen bizonytalan, még a legközelebbi jövő is, hiszen maga a miniszterelnökünk mondotta legutóbbi beszédében, hogy a té ívleges báboiu egyre közelebb jön határainkhoz. Mégis azt vallom és azt hirdetem álmindazt, ami sérti a keresztény jogelveket, a krisztusi gondolatot, a nia. gyar törvényhozásnak vissza kell állítania a keres/tény jogrendet. Érvényesíteni kell minden vonalon Jézus Krisztus parancsát: ne cselekedd mással azt, amit nem akarod, hogy veled cselekedjenek mások. Röviden öszszefog'alva a legsürgősebb teendő: a magyar társadalom belső lelki újjászületésének előkészítése. A magyarság jövője szent meggyőződésem szerint attól függ, hogy milyen ütemben halad a beteljesedés felé ez a telki regeneráció. Ennek a mielőbbi bekövetkezése többet jelentene annál is, mintha minden külföldi hatalom leg-' Házában a Keresztény Női Tábor alapításának negyedszázados fordulója alkalmából. Nem lesz ez olyan sablór.os matiné. Nemcsak az elmúlt negyedszázad munkájának eredményeiről számolunk majd bc. de lepergetjük a husz-huszonöt éves filmeket is. Az akkori idők szereplői láthatják majd — huszonöt évvel fiatalabb — magukat. Tudom, sok hívünk van Szegeden is, szeretettel invitálom őket erre aa ünnepünkre. Megszólal a telefon ts. követeiden jelentkezik a sok tennivaló, amellyel fegyverszünetet kötött az Interjú kedvéért a Szociális Testvérek főnöknője. MAGYAR LÁSZLÓ vonalat — mondja kedves hangon a landöan, hogy sorsunkat nem annyira külső körülmények dönthetik el, mint belsők. Minden azon múlik, hogy milyen erős t ket bántalmazza szüntelenül. Minden • Jelkünk. Mert a súlypont itt van, a | bajnak az a forrása, hogy a tömegek, a tervszerű propaganda következtében lecsúsztak a transzcendentális fundamentumról, egyre kevésbé tódnak rültnények közé kerül, milyen belső1 lelkesedni az ideális célokért, egyte ertékek fegyverével tud szembefordul-' jobban meghódolnak a maieriálumus ni a fenyegető külső tényezőkkel. Hl, elve előtt, uralkodó jelszó lesz az önnálunk az a legnagyobb baj, hogy az, érdek mindenekfölött való szolgálata utolsó két évtized alatt legnagyobb és igy háttérbe szorulnak, ragv teliétekben. Akár társadalmi, akár gazdasági senxpontból abban látom a lényeget, bogy az ember, aki nehéz könemzeti értékünkből, a szent istvá ni nllameszméböl a korszellem súlyos és sorozatos támadásai következtében nagyon sok lemorzsolódott. Enrnk a megcsonkított kincsünKnek ai integritását kell a legsürgősebben visszaállítanunk a lelkekben. A tömegek sajnos nagyon sokat veszteltek keresztény meggyőződésükből. A kereszténység legnagyobb ellenségét az olyan kereszténységben látom, amely a keresz ténység jogtalanul használt jelszavával éppen a kereszténység "lényegét öM m«g, mert krisztusi alkalmazott igazságokat sérti és a keresztény jogelve/-vonalától. jesen elsikkadnak a közösségi szempontok. Ezt a társadalmunkban anynvi értéket szétroncsoló folyamatot a legmegdöbbentőbb erővel dokumentálja a családi élet statisztikája. A legújabb adatok szerint a b'idrirte«tj családok 50_70 százaléka meddő. esa]á*lfalan. fis éppen a legmódosnbb és a legtekin'élvesobb családok száműzték a gyermek áldást a legnagyobb mértékben. Fz a tünet az erkölcsi színvonal katasztrofális süllvpdtaét jelzi, de jelzi azt is. liogv lélekben mennvtee eltértünk a keresztény erkölcs irányÁ francia alkotó lélek uj rendeltetése Ezzel a rímmel jelent meg nem- szer megszületik az uj Descartes, régen a francia kormány kiadásában'akiben a ma franciája legjobban öntengerkékszinü fedőlappal, rajta arany magára ismerhet? A belső tapasztacsillagokkal egy nagyobb, formájával latok világában a teremtő szabadság a karácsonyi albumokra emlékeztető és a szabad lélek révén az áldozat és könyv. Már a külseje díszes egyszerű-,a tett erénye lesz az uj hit. Henri ségében csábító. Ha kezünkbe vesz- Bergson és Charles Maurras szük, derűs napok végtelen kéksége j egyengették ennek az uj filozófiának jut eszünkbe s ha kinyitjuk, nem aka-1 útját, mely meg tudja őrizni a franrunk hinni a szemünknek: a boldog cia őrlélek örök jegyeit. >Isten nem béke könyvének látszik napsugaras a holtak, hanem az élők Istene » felvételeivel, mosolygó arcképeivel, amint belőlük szeret, nem halhat sokat sejtető cikkeivel. Pedig a hábo-( meg.. .< Charles Pégny és Clanrú következményeképpen jött létre ez d e 1 ennek a gondolatnak igazi képvia könyv, melv a felemelkedésnek má-,selői, egy keresztény filozófiának a jusi himnuszát zengi azok számára, hirdetői, akik még nem találták volna meg magukat. Pctain, az ősz hadvezér egy mondata tündöklik az első oldalon: >A szellemi erők kormányozzák a világot...* és ez a könyv mintegy tanúságtétele a Maréchal hitének. Válasz azoknak, akik önfeledten kérdezik olykor: >És a franciák?...* Válasz, melv az irodalomról, a művészetek különféle ágáról, a francia tudó sok működéséről, a modern élet különböző foglalkozási ágáról képekben, cikkekben az önismeretnek olyan magas fokán s a hitnek olyan erejével ad számot, mely megható és elgondolkoztató. Drieu La T. ocbcle husz evvel ezelőtt elhangzott mondata még ma is az időszerűség erejével hat: •Franciaország fegyverektől és gyönyöröktől megtépett festet felemeli n Ennek a keresztény filozófiánaK hirdetői a mai francia líra legnagyobbjai is. Pntrice de la T o u r d ii Pi n. Jules Superville, Eluard A n d i b e r t i mind egy uj miszticizmus költői, melyben az istenszerelel révén feloldódik minden emberi szenvedés. Az élő költők és írók egy részének arcképét is itt találhatjuk. Girandoux a számos nagyszerű mü és a Sellő Magyarországon is ismert költője balkezével asztalára támaszkodva néz szembe velem. Szabályos arc, a szöveg mögül mosolygó és mégis komoly, (áradt tekintet mereng. Mintha mondaná: Lásd, ez at én arcom, a belső talán magam sem ismerem. Itt van Roland Dorgerés-é is, a Fakeresztek világhírű szerzőjéé. Asztalára dőlve ír. F'tiom, legyőzhetetlen igazság körül...* Azjintelligens arcélét a sötét háttér foa Franciaország, mely legyőzetelt,! kozottan visszatükrözi. Igazi francia legtöbbet és legjobban a testvérviszály révén szenvedett. A szenvedés azonban a józanság itala, fis sohase volt fontosabb, mint napjainkban a küldetése hitét elvesztett nemzetet ráeszméltetni arra. ami benne örök Van-e jövője a francia alkotó léleknek? Van. mert megint megtalálta önmagát a chaosban cs minden műarcéi: magas homlok, mely sz.inte uralja az egész arcot, francia orr, árnyat vet a szájra, az áll merészségét, a fény még csak jobban kiemelik, de a szem körül már ráncok gvültek Ugyan megírja még egyszer a keresztek kálváriáját, melyek most is olyan nagy számmal lepik el a világot ? fis ki tudna valahányról számot adni? A ve önmagán keresztül a szellemi min- j francia irodalom soha nem látott bődenséget tükrözi. Hihető-e, hogy egv- séggel buggyant elö a háború kesrrllzlctftihemczts Gramofon — Rádió — Diszmüárű villamossági szaküzletemet Kállay Albert (volt H d) uoca 6. alá helyeztem át. Elözékenv 9M g. IL. • villamossági kiszolgálás ÜOV3C5 IDQiya kereskedő. •9